Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-07 / 6. szám

XVIII. ÉVFOLYAM, 6. SZÄM ÄRA: 56 FILLÉR 1961. JANUAR 7. SZOMBAT elm emeletes panel háza WBj^mn»ÄftlÄjTEetTSÜLJETEKf DUMÁmŰU , MA.PJLO 'A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Január 16-án megindul az István-aknai kötélpálya Az István-aknai bányaüzem 1961. évi termelési terve 9 szá­zalékkal magasabb, mint a ta­valyi. Az első negyedévi terv kb 5 és fél 6 százalékkal. Ez annyit jelent, hogy naponta mintegy 60 tonnával több sze­net kell termelniök, iránt az elmúlt év hasonló időszaká­ban. Reálisak-e a tervek? Biz­tosítottak-e a feltételek? Ezekkel a kérdésekkel ke­resltem fél Horvai Adám fő­mérnököt. Elmondotta, hogy a terveket „rugalmasan” és az év második félében a terme­lésbe belépő 2-es akna bizto­sítaná fogja az éwi 9 százalé­kos felfutást; Az első napok termelési eredményei nem rosszak, ele nem is mondhatók jónak, <— mondotta Horvai főmérnök; — finnek az az oka, hogy az át­szervezés és a koncentrált munkahelyek kiképzése — ami azt jelenti, hogy fronthomlok- hosszbam 25 százalékkal csök­kentünk, sebességben pedig 25 százalékban növekedni aka­runk — azt vonta maga után, hogy 2—3 nap kell ahhoz, mi­re a megfelelő tervet teljesí­teni tudjuk; Ez a zökkenő csak az első két munkanapon állt be & utána István-akna 102 százalékra teljesítette a tervét, A gépi jövesztéssd a telje­sítményt igen szépen tudjuk növelni; A Németországból vá sárolt jövesztőgépünk végre a keményszenű, meredekdőlésű telepeink lefejtését megoldja. Egy hónapos kísérlet után karácsony hetében tartósan elértük az eddig még nem ta­pasztalt 5000 kg-os frontfejté- ss teljesítményt, Persze ezzel még koránt sem vagyunk megelégedve. Szeret­nénk ezt hat és fél—hétezer kilóra felemelni; — A minőség is javulni fog — mondotta Horvai Ádám fő­mérnök; — Januárban a fel­emelt tervünk mellett még egy igán nagy feladatunk van. A hatezem égy száz méteres kö­télpályát 16-án megindítjuk. A rostáló és egyéb szelektáló berendezések már a buktatás­nál is megakadályozzák, hogy a mosóba pala kerüljön. Az elmúlt napokban 4 százalékos hamujavulást értünk éL Az első két munkanap eredménye palaszázalékban 4, a hamu­százalék pedig 34, az eddigi 38-—39-el szemben, — fejezte be nyilatkozatát Horvai Ádám, István-akna főmérnöke. 181 millió forint a Baranya megyei Tejipari Vállalat 1961. évi terve Az iskolákba is szállítanak palackozott tejet A Baranya megyei Tejipari Vállalat 1961-ben 181 millió 426 ezer forintos termelésd ter­vet teljesít. 80 300 hektoliter karmatej kerül majd a válla­lattól a vásárlókhoz. A higié- nikusabb és a kiszolgálást is meggyorsító palacktejből 23 300 hektoliter — ez 80 százalékkal több mint 1960-ban volt — a csecsemőtejből 3800 hektoliter, amit szintén félliteres palac­kokban árusítanak. „Tavasz66 a Mecseken Hét ami igaz, az igaz, valóban furcsa telünk van! Néha úgy érzi az ember, hogy nem is tél ez, hanem tavasz. És ez az időjárás még a füvet is becsapja: ahelyett, hogy sárgulna, száradna, napról napra üdébb. Bár sokan mérgelődnek, hogy nincs hó, nem síelhetnek, nem ródlizhatnak, azért a többség mégis jobban örül a szép időnek. Máskor ilyenkor kevesen keresték fel a Mecseket, most meg úgy jámák-kelnek az emberek a hegyen, mintha tavasz volna. Merre menjünk? Ez sem mindennapi látvány. Januárban üyermefc látni a okost a Mecsek aUaiáJbűB A diákok & a szülők közös örömére 2400 hektoliter „is­kolatejet” szállítanak az isko­lákba, ahol a tanulók óra kö­zötti szünetekben 1 forintért két és féldeci palacktejet vá­sárolhatnak. A fogyasztók rendelkezésére álló vajkészlet 14 678 mázsa lesz, tehát 2 százalékkal több, mint 1960-ban volt. Vajból a kínálat emelkedését elősegíti az, hogy a kaposvári korszerű vajfeldolgozó kombinát szállít megyénkbe vajat ebben az esz­tendőben. 1960-hoz viszonyítva a sajt­termelés 12 százalékkal növek­szik, ami annyit jelent, hogy 22 277 mázsa sajtot gyártanak 1961-ben a Baranya megyed Tejipari Vállalat dolgozói. A Baranya megyei Tejipari Vállalatnál a kedvező üzem- szervezés, új technológiák be­vezetése, a korszerű sajtérlelő­pince kapacitásának kihaszná­lása eredményeképpen 1961- ben az elmúlt évhez viszonyít­va 2 százalékos termelékeny­ségnövekedés várható. Vj-Mecsekalja keleti részén épül. Háromemeletes lesz 12—12 és fél négyzetméteres ke- ramzit paneldarabokból szere lik össze. Gyorsan haladnak a munkával. Mire e sorok nap­világot látndík, talán már a harmadik emeletet építik. A panel a pécsi emeletes házak építésében is megkezdi diadal útját. Foto: Hillebrand Az elmúlt esztendőben Pé­csett eddig soha nem tapasz­talt utasforgalmat bonyolított le a Pécsi Közlekedési Válla­lat. A statisztikai adatok sze­rint 1960-ban mintegy 33 mil­lió 200 ezer utast szállítottak a pécsi autóbuszok és villamo­sok; A villamos megszüntetésével és az autóbuszok beállításával Ötös találat az év első loltésorsoásán Az év első lottósorsolását pénteken délelőtt az angyal­földi József Attila művelő­dési házba«* tartotta-a Sport- fogadási és Lottóigazgató­ság. Az első játékhétre 3 910 840 szelvényt küldtek be a foga­dók, s így egy-egy nyerő- osztályra 1 466 565 forint jut. A kisorsolt nyerőszámok a következők: 13, 22, 43, 45, 77. Az 1961. 1. heti lottószel­vények értékelése közben öttalálatos szelvényt talál­tak. A nyertes szelvény szá­ma: B 7 804 970. Az öttalála­tos szelvény tulajdonosa fel­tehetően budapesti lakos, mert a szelvényt a hatodik kerületben, a Bokányi Dezső utca 19. szám alatti 50. szá­mú totó-lottó kirendeltség­ben vásárolta. A szelvények értékelése még tart lényegesen megjavult a város külső negyedeinek közlekedé­se. Ez év első negyedében to­vább javítják a közlekedést. Ezt egyrészt a meglévő kocsi­park még jobb szervezésével, másrészt újabb autóbuszok be­állításával oldják meg. A 10-es útvonalán — Meszes és Uj- Mecsekalja között pl. rövidesen sor kerül az egyszerre 120 főt szállító pótkocsis autóbuszok beállítására. Sok kerül a 27-es útvonalának rendezésére is. Ez az autóbusz eddig ugyanis a Tüzér utcáig közlekedett, de rövidesen meghosszabbítják a vonalát a Gyümölcs utca felé. Panaszkodtak a vasasi lakók hogy Pécsre csak a porcelán­gyári átszállás útján juthatnak. Ezt a problémát — a PKV-tői nyert értesülésünk szerint pil­lanatnyilag megoldani nem tudják, de á' központi állomás megépülte után teljésül a va­sasiák kérelme is, átszállás; nélkül érkezhetnék Pécsre. El­mondották a PKV vezetői, hogy újabb me gall óhelyeket nem kívánnak létesíteni, mert ezek nagyon meglassítanák a közlekedést, holott éppen a közlekedés meggyorsítása a cél. A bőrgyáriak régi kérését viszont megoldják; Délután 16 és 16,30 óra között a járatokat sürítik s így műszak végezté­vel a bőrgyári dolgozok is gyorsabban juthatnak be a vá­rosba. Nagy forgalmat bonyolított le az elmúlt esztendőben a Somogy, Tolna. Baranya, Zala területén dolgozó Pécsi Autó- közlekedési Igazgatóság is. A négy megye hat autóköz­lekedési vállalata 1960-ban 1 milliárd 641 millió utast szál­lított. Ugyanakkor számos na­gyobb autóbusz beállításával az utazás kényelmességét is javították. A késett járatok aránya az indított járatokhoz viszonyítva 25 százalékkal volt jobb mint 1959-ben. Nagy for­galmat bonyolítottak le a taxik Az utasszáUítás tervét dec; 7-én teljesítették s az év vé­géig terven felül több mint 100 ezer utast szállítottakí C Értekezlet a felvásárlás múlt évi tapasztalatairól A kormány pénteken kibő­vített értekezletre hívta egybe a megyei és járási tanácsok vezetőit az élelmezésipari dol­gozók szakszervezetének szék­házában, hogy megtárgyalják ■a mezőgazdasági termelés és Egyhónapos tsz­Egy hónapja, hogy Garéban megalakult a termelőszövetke­zet. Ott voltam a közgyűlésen, most ismét elmentem megnéz­ni, mit csináltak azóta. A Közös Akarat Termelő- szövetkezetnek még nincs iro­dája. A községi tanácson kap­tak helyet. A titkár szobájában ülnék most is egy nagy asz­tal körül. ■— Termeljünk lucerna-magot is — javasolja az egyik — Azt mondják többet ér a platiná­nál is. — Szétszórtak a lucernák — szól közbe Csöndör Vendel az elnök. — Meg aztán, hátha nem sikerül. — Nem sikerűt? A mezőgaz­daságban mindig van ilyen. Megegyeznek: a meglévő lu­cernaterület felét meghagyják magfogásra. Az asztal másik végén jegy­zőkönyveket írnak. Azt írják fel, ki mit ad a termelőszövet­kezetnek. Megint vita támad. — Borsót is kellene vetni! Helyeselnek. — Igenám, de mennyi mag kell ahhoz. Az egyik azt mondja: hatvan kiló elég egy holdhoz. A másik rá- kontráz: nehéz a borsó, csalás keR abból egy mázsa í*; Végül is a könyv dönti el a vitát. Hiába még ezt is meg kell szökni. Most már nem találomra, szemmel mérve kell vetni, hanem szakszerűen. A termelőszövetkezet lovai már szántanak. Szántja a ter­melőszövetkezet földjét a Pé­csi Állami Gazdaság traktora is. A gazdaság-alakuláskor azt mondta, segít. Hát most szaván fogták. — Sertéseket is a gazdaság­tól kapunk — mondja az el­nök — 30 bebúgatott Ifcocóí. — A tagok nem adnák ser­tést? Ebből is vita kerekedik. Az egyik azt mondja: nem aján­lottak fel semmit, a másik megtoldja: először nem. de most -már ajánlottak fel töb­ben is. Az elnök már sorolja is a neveket: — Kovács Lajos is ad góbét, a Fodorné is, én is adok ket­tőt, hogyne adnának. A termelőszövetkezetnék van egy olyan istállója, amelybe negyven tehenet is el tudnák helyezni. Es újig lesz ezeknek a teheneknek takarmányuk. A tagok összeadták, ötven kiló szemes kukoricát adták be hol dánként. Két mázsa szénát vitt be minden tag és tagonként kellett beadni minden tag után a 2 mázsa takarmányrépát is. Mindenki beadta, sőt volt olyan is, alki többet is aján­lott fel takarmányrépából. Az alomszalmáról is gondoskod­tak: minden tag után 3 mázsa alomszalmát adnak be a kö­zösbe.. Vitatkoznak, alakítják a jö­vőjüket. Eljött az erdész is, hogy megbeszéljék a fa-ügyet, meg­nézzék az erdőt és kijelöljék a fákat. Mert a tsz-tagok még a tavasz előtt meg akarják épí­teni a 30 férőhelyes sertés- fiaztatót, a 300 férőhelyes sül­dőszállást és a 200 férőhelyes sertéshizlaldát. Teljesen a ma­guk erejéből. Még szakembert sem kérnék, mert azt mondják: van náluk elég fúró-faragó em bér, aki tető alá tud hozni ilyen épületet. Készül a terv, az erdőben már a megvalósulásán dolgoz­nak, a határban a termelőszö­vetkezet földjét szántják a ter­melőszövetkezet lófogatai a traktorral együtt. Ezt láttam nem egészen egy hónap múltán Garéban, ahol a bíztató kezdet után bizto­san jó lesz a befejezés is. SZALAI JÁNOS felvásárlás 1960. évi tapasztat latait, valamint az 1961. évi feladatokat. A tanácskozáson megjelentek Apró Antal és Kállai Gyula, a Miniszterta­nács első elnökhelyettesei, Fe­hér Lajos, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai, Friss István és Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetői, Kor ács Imre élelmezésügyi miniszter, Tömpe István, a földművelés­ügyi miniszter első helyettese, dr. Tatár Kiss Lajos, a SZÖ- VOSZ elnöke és az érdekelt minisztériumok vezető munka­társai. Kállai Gyula elnöki megnyi­tója után Apró Antal tartott előadást a mezőgazdasági ter­melés és felvásárlás múlt évi tapasztalatairól és az idei fel­adatokról. Az előadást élénk vita követte. Rülönvona! Budapestre A Baranya megyei Pártibi­zottság kezdeményezésére a pécsi IBUSZ-iroda február 24-én 2 napos különvonatot in­dít a megye mezőgazdasági dolgozói részére Pécsről Bu­dapestre. A résztvevők Buda­pesten külön autóbuszokon 3 órás városnéző körutazáson vesznek részt. Február 24-én a Nemzeti Színházban Budai Nagy Antal című színdarabot tekintik meg. A 2 napos prog­ram keretében lehetőség nyí­lik üzemlátogatásra és mú­zeumlátogatásra is. A külön­vonat részvételi díja 84 forint. Bővebb felvilágosítást a pécsi IBUSZ-iroda ad. Tavaly több mint 33 ntiliió utast szállítottak a pécsi autóbuszok és villamosok *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents