Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-06 / 5. szám
W HP» A 1961. JANUÁR 6. lSzínházunk december 28-án Erkel Ferenc „Bánk bánijával, az operaegyüttes ötödik darabjával nyitotta meg kapuit. Soha ilyen kései évadnyitás, de soha ilyen szép épületben! Pedig még csak a közönség számára látható terület készült el a felújításból, a színfalak mögött törmelékkupacok, szerszámos ládák, felmeredő .ajtótokok következnek s közöttük kell hősies erőfeszítéssel művészetet nyújtania a színház személyzetének. Az önhibáján kívül megkésett sáp tó a szerdai második (de ünsiepi hangulatban a bemutatót mögött el nem maradó) előadás alapján alkot véleményt s később még visszatér a bemutató szereposztására. Örömmel regisztráljuk a látható és láthatatlan résztvevők harmonikus összmunkájának eredményét, a jól megérdemelt sikert. Az ünnepi alkalomhoz, az Erkel-emlékévhez és a műhöz egyaránt illő, gondos fel- készültséggel szólalt meg nemzeti operánk. Minden szereplő átérezte, hogy ebben a dalműben fellépni megtiszteltetés. Pécs operabanrát tábora —, amely a „Carmen” júliusi szabadtéri előadása óta nem kapott operát — kétszeres örömmel fogadta a megrendítően szép előadást, amely az 1861 március 9-i ősbemutató után csaknem száz esztendővel hangzott el és megközelítette a Gördülő Operastaggione emlékezetes előadásának színvonalát. Most már nem kell ismét évekig várakoznunk a Bánk bán előadására, mert bevonult a színház műsortárába és kisegítő vendégművészek nélkül meg tudjuk szólaltatni; Hogy a Bánk bán igazi jelentőségét megértsük, szükséges, hogy rövid visszapillan- “'íást vessünk a magyar dalmű fejlődésére. Erkelnek nem volt ''fámérttevő elődje. Ezért vállalt feladata nehezebb, mint hagy kortársáé, Verdié, aki az olasz opera már meglévő és izmosodó alakját fejlesztette tovább a drámát szolgáló hű kifejezés magas szintjén. A legelső magyar daljátékot 1793-ban („A varázsfuvola” évé ben) Chudy József kolozsvári káfmester írta „Pikkó hertzeg és Persi Jutka” címén, ezzel a műfaji meghatározással: „Szerel metes, érzelmes játék”. E csak kísérletnek tekinthető darabnál már egy lépcsőfokkal magasabban állanak Ruzitska József operái, a „Béla futása” 1822-ben, majd a „Kemény Simon”. 1840-ben jelentkezik Erkel első operájával, a „Bátori Máriáival. Saját stílusának fejlődésében érdekes hármas tagoltságot figyelhetünk meg. A harminc éves mester a Verdi előtti olasz operastílusból indult el, ezt ülteti át magyar talajba. De már nemsokára felismeri, hogy ezen a földön nemcsak beszélni, hanem muzsikálni iß magyarul kell. Így válik a magyar zene lelkes harcosává. Jóllehet, az akkori magyar zenére még nagyon erősen kisugárzik a bécsi klasz- Bzicizmuson már túllévő német zene hatása, pedig ez a zene nálunk nem honosítható meg, mert kedveli a súlytalan fráziskezdetet és nem hatol be a dur-moll hangrendszeren túli területekre. Az 1844-ben bemutatott „Hunyadi László” s még további öt-hat. különféle tárgyú operája tartozik ebbe a középső alkotó korszakába. Közöttük a „Bánk bán” is, amely már 1855-ben elkészült, de a belőle áradó, elkeseredett ha- zafiságtól félve, a Bach-korszak rémuralmában a cenzor nem engedélyezte előadását. Még mindannyian emlékezünk az ErkeZ-filmnek arra a megrázó jelenetére, ámint az osztrák önkényuralom elől bujkáló Egressy Bénit Erkel egy szénapadláson megtalálja és átveszi tőle a drámából készült szövegkönyvet. S képzeletében máris megjelennek a dallamok, látjuk Tiborcot. amint a Tisza fearti füzesben elgyötört népe balsorsát panaszolja a nagyúrnak s már halljuk is a később megkomponált erőteljes zenét. Katona József drámája óta nem tellett el egy évtized s megszületett operaváltozata. A legritkább eset ez; köszönhető annak a szörnyű anyagi és lelki nyomornak, amibe a magyarságot az elvesztett Szabadságharc döntötte. A Bank bán cselekményében a tragikus összeütközést az váltja ki, hogy 11. Endre, az Árpádház egyik legkiválóbb sarja, az ország nemzetközi kapcsolatainak fokozására külföldi uralkodóházból nősült, Meráni Gertrudot vette feleségül. A királyné idegenül érzi magát a magyar udvarban, gyűlöli alattvalóit, megvetéssel sújtja a pómépet s miközben ura hadbaszáll, léha mulatozással tölti idejét, eltékozolja az állam vagyonát s magára haragítja népét, amelyben pedig megvolt a jóakarat ahhoz, hogy tisztelje. Még arra is rávetemedik, hogy Melindát kiszolgáltassa kéjvágyó öcesének, Ottónak. Erőszakos halála drámailag jogos, hiteles, sőt még csúnyább halált érdemelne. Sajnos, halála a király és a magyarság között áthidalhatatlan ellentétet szül. Endre a bánságok fejeit mind ki akarja végeztetni. Petur feje már lehullott, s következnének a többiek, ha meg nem jelenik Bánk, fel nem fedi gyilkosságát, amelyért — a görög sorstragédiák mintájára — azonnal meg nem lakói, családja elvesztésével. Ezt a cselekményt követi híven a végig egyszerű, dallam- dús zene. Nemcsak énekelni való akad bőven ebben a hősi nagyoperában, hanem a zenekar egyes hangszerei: fuvola, oboa, mélyhegedű, hárfa is jelentős szólisztikus szerephez jutnak. A színház zenekara a megnagyobbodott és részben felemelt játéktéren érezhetően nagyobb kedvvel, felszabadultabban muzsikáit. Paulusz Elemér — akinek kitűnő munkatársak könnyítik meg dolgát — erős kézzel, de mégis atyai gyöngédséggel vezette az előadást. Kellemesen tapasztaltuk, hogy az énekesek meg a zenekar hangi egyensúlya javult Dr. Németh Antal rendezése kimagasló munka. Egy nagy múlttal rendelkező rendezőművész fogja össze itt a tömegeket és rajzol határozott arcéleket a jelenetek köré. Talán csak ott nem eléggé érthető azok számára, akik a művet nem ismerik, ahol Melinda gyermekével öngyilkosságot követ el. Ebben a kulcshelyzetben a hibbant agyú, szerencsétlen nőt elfutni látjuk, nem vízbe ugrani. Az első képben azt szeretnék, ha a békétlenek asztala a színpad előterében állana és Petur a bordalt az asztalnál állva énekelné. A címszerepet a teno- rista-utánpótlás egyik figyelemre méltó tagja, Csongor József énekli. Éppen, mert rokonszenves és tehetséges, féltjük, hogy hangját megerőlteti ez a túlmagasan haladó szerep. Pályája elején álló operaénekesnél korainak tartjuk Bánk szerepét. Csongor játékát még tovább színezheti, például ott, amikor lélekben összetört hitvese könyörgését feldúltan hallgatja. Hogy addigra, amikorra az ária végén odafordul nejéhez, már tudjuk, hogy nem fogja megölni, hanem szánja. A többi szerepben, is komoly alakításokat láttunk és hallottunk. Melinda kényes szólamát Bárdos Anna finoman, poétikusan énekelte, játéka bensőséges. A gyűlölködő, fagyos királynét Pelles Júlia kelti életre. Pécsi bemutatko zása sikeres. Szép hang, komoly technikai tudás és megjelenítő készség jellemzi tehetségét. A gyilkosság-duettban hátborzongatóan realista, arcáról a gőg és megvetés még halálában sem foszlik le. A Bánik—Tibor duettban a címszereplő nagyszerű partnert kapott Bolla Tibor személyében. Lírai baritonja és alakító készsége nagy zenei pontossággal párosul. Ocsimány, tehát jó Ottó Wagner József. Mind hangban, mind alattomos hízelgésben elhitető puhány. Markáns Petur bán Berczeli Tibor, bár az ő érces mélyba- r'ton hangjának ez a tenorál is szerep kissé magas. Tréfás István Biberach kis szerepét naggyá fejlesztette. Ezt az udvarban ténfergő, semmittevő, unalmában aljas cselszövé- nyekkel szórakozó himpellért merev arcával és gúnyos hangjával kitűnően érzékeltette. Remek jellemábrázolás, helyesebben jellemtelenségét. Turza Imre a király egyéniségéhez kissé túlfiatal, de alakítása becsületes munka. Bonnet Kálmán Solom mester epizódszerepében igen jó, Csanálossy Andrea Bánk gyermekeként megindító. Az énekkar feladata magaslatán állt. Mind az udvarhölgyek, mind a bánok gyülekezete pontosan és kifejezően énekelt. Jól esett látnunk egy igazi, tüzes magyar balettot, amelynek tánckölteményé; Eck Imre alkotta. Vata Emil díszletei sikerültebbek, mint a Carmen-ban. Majoros Teréz é> Heriszt János jelmezei, valamint Léka László maszkjai korhűek, érdekesek. Csak Tiborc piszkosfehér gúnyáján kellene színt változtatni, hogy ősz hajával és bajuszával ne olvadjon egybe. A tartalmas színpadfüzet sorszáma tévesen a hatodik, helyesen ötödik kellene legyen. A hiba a „La traviata”val kezdődött. A terem ünnepi fényárja kialudt, de nem aludt ki a hazafelé tartó közönség szívében egy nagy élmény fénye. Veress Endre Schiller drámája a Pécsi Nemzeti Színházban Megszoktuk az öreg nyug- lijasok búcsúztatóját. Minden ki résztvett már olyan ünnep ségen, amelyen felköszöntö- ték az öreg munkást, erőt egészséget és hosszú életet ki vánva neki utolsó munkanapján. Hát ilyen ünnepség zajlót1 le a napokban letván-aknán is. Azaz: tévedtünk. Nem ilyen volt. Más, mint a többi. Itt olyan munkást ünnepeltek Jiraszek Alajos bácsi személyében, akiből nagyon kevés van városunkban. Negyvenhét esztendővel ezelőtt, 1913. augusztus 18-án kezdett dolgozni küldöncgyerekként. 1918. január 1-én lakatos lesz, 1932—1938-ig a bánya mélyét járja, 1953. február 1-én az lstván-aknai lámpakamra művezetője. Innen szólították el január 2-án... Ebben még semmi különös sincs, minden bányalakatos elmondhatna hasonló életpályát magáról. A sava és borsa csak ezután következik. Jiraszek Alajos bácsi 47 évet dolgozott égyetlen aknán anélkül, hogy egyetlen igazolatlan mulasztása lett volna! Sőt, mi több: egyetlen betegnapja sem volt a közel fél évszázad alatt! Mitagadás, Alajos bácsinak is kihullott a könnye, amikor az üzem vezetői felköszöntöt- ték és sejttették vele, hogy ajándék is készül ám, öreg bányásznak való!... El érzékenyült és azt mondta: Bármikor, ha éjjel, ha nappal szükség lesz rá, mindenkor készen áll, csak szóljanak neki telefonon, és azonnal megy. Most otthon van és a telefon csörgésére vár, mert ,,Lajos bácsinál“ továbbtart a hűség a nyugdíj-korhatáránál. Csak. a sír szólíthatja őt végképp el. A Pécsi Nemzeti Színház felújította a két évvel ezelőtt bemutatott nagysikerű Schil- lcr-drámát, a Stuart Máriát. A Nemzeti Színház tegnap esti előadása ugyancsak nagy sikert aratott. Képünk a dráma egyik jelenetét ábrázolja. — MA DÉLUTÁN a városi tanács népművelési csoportja értekezleten vitatja meg az 1960—61. évi kulturális seregszemle feladatait. A megbeszélésen a szakreferensek és a kerületi népművelési felügyelők és ügyvezetők is részt vesznek. — A BARANYA megyei tanácsi kiskereskedelem 124 millió forint forgalmat bonyolított le a múlt év utolsó negyedében. — 700 MEDVE-FÉLE szivattyús kutat gyárt a mező- gazdaság részére* 1961-ben a Mohácsi Gépgyár. — DIÉTÁSBOLTOT létesítenek Pécsett. Az üzletben többek között kétszersültet, sószegény sonkát és felvágottakat, diétás kekszet, gyógy és vitaminos cukorkákat, valamint gyógyvizet árusítanak. rMÉS7ÍROSflPEREN< (22.) A Petőfi brigád azonban hamarosan ismét összevonta zász lóalját még 1945. január végén, 28—30-án, s Szlatina környékén, Hum község határában védelemire rendezkedett be Miután ugyanis nyilvánvalóvá vált a német hadmozdulatok célja, most már az volt a következő feladat, hogy meggátolják az északi irányú előre- mozgást. Ezért a Petőfi brigád a jugoszláv II. Proletarszka bri gáddal és a VII. Vojvogyanszka brigáddal együttműködve Szia tina környékén állta útját a német előrenyomulásnak. Hum község a Papuk oldalába épült kis hegyi falu, ennek határában volt a Petőfi brigád védelmi körlete. Az usztasa csoportokkal foly tatott kisebb csatározások közepette ért a Petőfi brigád Hum község közelébe. Mikor a partizánok megtudták, hogy védeni fogják ezt a területet, sokan méltatlankodtak. A moz gó harcokhoz, felderítő tevékenységhez ugyanis nem volt szükség lövészárkok ásására, míg most derekasan hozzá kellett látni a fedezéképítéshez, mert meg kellett állítani a német előrenyomulást. A partizánok között kósza hírek keringtek. — Hallottátok, hogy páncélos hadosztályok jönnek? — Huszonöt fasiszta hadosztály jön ellenünk..; A hírek — ahogy ilyenkor lenni szokott — túlzottak voltak. mégis volt némi alapjuk Weichsék valóban egyre erőteljesebben igyekeztek a Dráva felé. A fáradt, hiányos ellátású és kevert fegyverzetű partizánok nem valami nagy reménnyel vették fel a küzdelmet a hozzájuk képest sokkalta jobban felszerelt német hadosztályokkal szemben, de lassítani tudták az előrenyomulást, meg tudták zavarni a német hadvezetés elgondolásait. A Petőfi brigádnak már a második napon vissza kellett vernie egy német támadást. Igaz. hogy ennek a támadásnak még inkább csak felderítő jellege volt. Egy gyalogezred támadott, lanyha tüzérségi előkészítés után. A támadó németeket visszaverte a partizánok tüze, s újabb támadással nem is kísérleteztek, visszavonultak. A kiküldött felderítők azt jelentették, hogy a német nagy távolságra húzódott vissza, nem épített ki állásokat a brigáddal szemben. Harmadnap ágyú tüzet kapott a brigád. Ez is inkább csak szórványos tűz volt. Várták az utána következő támadást, de az elmaradt. Két napon keresztül kínzó bizonytalanságban élt a brigád. Hol ágyúztak a németek, hol abbahagyták. Végre a szomszédos brigádok jelezték, hogy készül a támadás. Időközben természetesen a Petőfi brigádtói is szüntelenül indultak a felderítők, hogy idejekorán jelenthessék a németek közeledését. Egyik ilyen felderítőpár délután két órakor indult el. délnyugati irányban. Feszült figyelés közben tettek meg vagy hat kilométert, de ellenséget még nem láttak. A hegy déli oldalán fekvő szőlő egyik présházába betértek, mert beszédet hallottak onnan, öregek és gyerekek üldögéltek a présházban. A partizánok láttán megijedtek. Hajlott, ősz ember volt a gazda beljebb tessékelte őket és néhány meleg főtt krumplit tett eléjük. Gyorsan bekapták, de majdnem torkukon akadt a falat, amikor az öreg suttogva megkérdezte: — Tudják-e, hogy itt már az egész környéket megszállták a németek? Erre nem számítottak. Nem is akarták elhinni, de amikor kinéztek a présház hátsó ajtaján, vagy száz méternyire egy sisakos, terepszínű németet láthattak hasalni. A felderítőik tudták, hogy ennek fele sem tréfa. Valla- tóra fogták az öreget, aki gyors suttogással mondta el, hogy a hegyoldalban a nehéz tüzérség állásai sorakoznak, a gyalogosok pedig az erdőben húzódnak előre libasorban, de olyan sokan, hogy meg sem lehet számolni. Nyomban visszaindultak, óvatosan kerülve a nyílt terepet, bevágásokban és árkokban csúszva. Lihegve jelentették a parancsnoknak tapasztalataikat, Kiss Ferenc azonban csak legyintett rá. — A többiek már egy órája jelentették. A németek ezúttal komolyan készülődtek. A brigád első vonalaitól mintegy nyolcszáz méterre alakították ki a rohamvonalat. A terepszínű kezeslábasba öltözött németek buzgón dolgoztak kurta ásóikkal. A partizánok megfigyelhették, hogy előbb apró teknő- ket vájnak a földbe, majd egyre mélyítik, miközben a friss földet nyomban hóval takarják be. — Ezt az egyet mi is megtanulhattuk volna tőlük — mutatott a németek felé Varga István, a parancsnokság helyettese. {Folytatjuk.) — SZOMBATON a Nagy Lajos és a Janus Pannonius Gimnáziumban tartják a pécsi pedagógusok negyedik ideológiai konferenciáját, ahol 600 általános és középiskolai pedagógus vesz részt. — A KOMLÓI Élelmiszer- ipari Vállalat 9 millió péksüteményt termel Komló város és környékének 1961-ben. Ez a szám 14 százalékkal, azaz egymillió 600 ezer darabbal több mint a tavalyi termelés. — EPEDARUGÖS, egybefejrészes sezlont is gyárt az idén a Mohácsi Bútorgyár. A tervek szerint 1961-ben 820 sezlont adnak át a kereskedelemnek. — NYUGATNÉMET ingvasaló és felsőruha vasalógép vásárlását tervezi a Patyolat Vállalat. A gépekre 350 ezer forintot biztosítanak. — TEGNAP Pécs 70 kiszis- ta úttörővezetője tett vezetői próbát a Pécsi Uttörőházban. A fiatalok sikeres mecséki túrával fejezték be a próbát. — A NYÁR folyamán Albánia egyik nagy városában létesülő vágóhidat a Pécsi So- piana Gépgyár és a Győri Kisalföldi Gépgyár gépeivel szerelik fej. — Fazekas Márta, pedagógus szülők leánya, könyvtár- vezető és Nagy Ernő középiskolai tanár december 29-én házasságot kötöttek. 72 Szigetvár belterületén 100 forinton aluli pénzt találtak, igazolt tulajdonosa a szigetvári rendőrkapitányságon átveheti. A Szigetvári Kisgépgyártó és Autó-Motorjavító Vállalat MŰSZAKI RAJZOLÓT keres. Fizetés megegyezés szerint 57 A Kaposvári Közúti Üzemi Vállalat felvételre keres cépgsimírng it Jelentkezni lehet a vállalat központjában a személyzeti vezetőnél. Kaposvár, Szántó Imre u. 19. 7.-N BÁNK BÁN A Pécsi Nemzeti Színház ünnepi operaelőadása A hűség mintaképe
