Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-31 / 26. szám

1981. JANUÁR 31. KSPlfl Bárdos! Németh János szerzői estje BárdosL Németh János, a ro­konszenves pécsi költő régeb­ben már több kötettel vált is­mertté a verskedmelök között* Most több éves szünet után je­lent meg újabb kötete „Car­mina Hungarica“ címmel. A kötet több év termését tartal­mazza, verseire nyugodt böl­csesség, halk, néha mégis szen­vedélyes hang, tisztult látás­mód a jellemző. Kötete megjelenése alkal­mából a TIT irodalmi szak­osztálya és a Jelenkor folyó­irat a Pécsi Irodalmi Színpad közreműködésével szerzői estet rendezett a Bartók Béla klub­ban. Bevezetőül Tasnády Ottó szavalt el egy verset, majd Vár konyi Nándor ismertette a költő életútját, amelynek meg­ismerése közelebb visz versei- ,nek alaposabb megértéséihez is Az Irodalmi Színpad tagjai Bárdost Németh János költe­ményeit szavalták, H. Csida Gizella, és Wagner József pe­dig „Békétlen szerelem“ című színművéből énekelt részlete­ket, Horváth Mihály zongora- kíséretével. Befejezésül a köl­tő maga is a közönség elé lé­pett és. felolvasta néhány ver­sét. Újabb szereplők a Bánk bánban Pécsi Cementáruipari Váll. I fő vizsgával rendel­kező férfit IDÖELEMZÖNEK azonnali belépéssel al­kalmaz. Fizetés meg­egyezés szerint. Jelentke­zés önéletrajzzal a válla­lat munkaügyi osztályán. 10882 Egy előadás meg tarthatósá­ga annál biztosabb ée a sze­replők teljesítménye annál fű- töttebb. mennél többen tudják a szerepeket. Ezért csak di­csérnünk lehet színházunknak azt. az irányzatát, hogy a fia­taloknak is lehetőséget nyújt képességeik megmutatására. Bárki jelentkezhet egy szerep eljátszására; ha a próbákon beválik, meg 1« kapja. Színházi nyelven szólva „beleléphet”, Operai vonatkozásban nagy segítséget nyújt a szerepek kidolgozásában Papp Árpádné ónekmesternő és Laky György szólókorrepetítor. A Bánk bán kettős szerep- osztásában 27-én énekelte elő­ször Ottót Bonnet Kálmán és Solotm mestert Révész István. Mind a ketten az énekkar te­noristái. Bonnet már több víg­opera- és operettszerepben (Falusi borbély. Csárdáskirály­nő, Montmartre! ibolya) és ki­sebb opera-seria szerepben (Yamadori, Solom) bebizonyí­totta rátermettségét, úgy hogy nem ugrott át lépcsőfokot, amidőn a kéjenc, naplopó her­ceg hangban már igényesebb szerepéhez elérkezett. Az el­múlt évtizedben sokat fejlő-. dött és nagy színpadi rutinra tett szert. Kezdettől fogva me­leg lírai hangja megnőtt s most már férfias tömörséggé; párosul. A kényes zenei belé­pések miatt természetszerűleg élete első komoly erőpróbáján még óvatosan énekelt. Ám ez a fékező hatás meg fog szűn­ni és teljes íelszabadultság várható nála. Révész színészi képességeit is előnyösen ismer­tük meg számos prózai szerep­ben, muzikalitását pecjig kar­szolgálataiban. Megérdemli, hogy ezt az (eredetileg sokkal terjedelmesebb) epizódszerepet ö is alakítsa. II. Endre királyt Marciin Demeter vitte színre. Mivel a bemutató előadáson nem hal­lottuk, ezúttal .kívánunk róla szólani. öt — akiről az utóbbi évben annyi riportot és nyilat­kozatot közöltek, aki már fő­iskolás korában hosszú kül­földi utakat, tett. később Olasz­országban tanult tovább és több nemzetközi énekverse­nyen komoly helyezést ért el — magasabb mércével kell mérnünk, mint azokat a ke­vésbé szerencsés pályatársait, akik Pécs talajából nőttek fei s nem volt ennyi alkalmuk a tapasztalat-gyűjtésre. Ezért — bár a Bánk bán szerepeit hang szerint ismerjük — nem ha­markodjuk el bírálatunkat, hanem legközelebbi szerepe után fogjuk véleményünket ki­alakítani. Matézistől igen so­kat várunk, kívánunk és sze­retnénk róla mindig csak jót írni. Erkel Ferenc remekének ér­tékét fokozná, ha a címszere­pet is kettős szereposztásban énekelnék. Csongor József fér­fias megjelenését ugyanis — könnyen javítható — beszéd­hibája károsan rontja. És sze- repceztásbéli kiigazítást igé­nyel a király szerepe. Ki kel­lene egyszer próbálni Petur bán 27-1 alakítóját. Nem va­gyunk hívei annak, hogy az operaszínpad egyenlő a har­sogással. de ennek a Peturnak zengése az a Csang nagybácsi óta mindig szívesen hallgatott hősi hang, amely végre súlyt adna az árpádházbéli uralkodó tekintélyének. Veress Endre Önkiszolgáló könyvesbolt nyílt Szigetváron A Pécsi Epületanyagfuva- roz<5 Vállalat AUTÓKAROSSZÉRIA LAKATOSOKAT felvesz. Jelentkezés a mun­kaügyi osztályon. MEGYERI UT 50. SZÁM. 10818 KIRAKATRENDEZŐT felveszünk, méter és di­vatáruszakost. Jelentke­zés: Pécsi Ruházati Bolt Központ. KOSSUTP LAJOS U. 3. SZ. 2151 AUTÓSZERELŐKET, au tó villany szerelőket, hűtő­bádogost. karosszéria laka­tost. jogosítvánnyal rendel­kező nehézgépkezelőt és ra­kodó-munkásokat keres fel­vételre a Pécsi 21, sz. AKÖV. Pécs. Rózsa Ferenc u. 22. 564 (Tudósi tónktól.) Az elmúlt pár év alatt so- ; kát változott Szigetvár üzletei' | nek arculata. Az állami keres- I kedelmi üzletek új, modern 1 külsővel lepték meg a vásár- I lókat. Nemrégiben a Ruházati i Bolt költözött egy szinte „áruháznak” js beillő helyi­ségbe és a íejlődés még ma is tart, úgy hogy a többi üzletek sem panaszkodhatnak, j Hétfőn megnyílt Szigetváron ! az Állami Könyvterjesztő Vál- j lalat 105-ös számú Könyves­boltja. átalakított formában. I A külső és belső átalakítási munkákat múlt év őszén kezd­ték meg. mintegy 150 000 fo­rintos költséggel. A bolt nagy betekintő kirakattal rendelke­zik. Belső berendezése mo­dern, minden igényt kielégítő. Érdekessége, hogy teljesen ön­kiszolgáló rendszerűvé lett át­alakítva. Nagy polcokhoz csú­szósát kapcsolódik létrával és a vevő tetszés szerint választ­hatja ki a neki megfelelő könyvet. A bolt méreteire jel­lemző, hogy egy ülőgarnitúra áll a vevők és érdeklődők rendelkezésére. A könyvesbolt vezetője, Ben- csik Zoltán elvtárs szerint a bolt rendkívül nagy vonzó­erőt gyakorol a vevők felé, s feltétlen forgalom-gyarapodást fog • eredményezni. Felkészül­tek a várható forgalomra, mert a könyvesbolt jelenleg 400 000 forintos, minden igényt kielé­gítő árukészlettel rendelkezik. A könyvesbolt méltán nagy | sikerre számít a lakosság kö­rében, hiszen az eddigi kis üz­let helyett egy nagyvárosi modern üzletet kap, mely kulturális programunk fontos állomása. (R*jcey) Időjárásjelen lés A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás kedd estig: to­vábbi enyhülés, felhöátvonulások, több lielyen kisebb havazás, ha- vgsesó. Mérsékelt, helyenként erős déli, délnyugati szél. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet minusz 2—7, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap plusz 2—7 fok | között. Távolabbi kilátások: a hét közepén enyhe, szeles idő. Húsz-negyvenmillió éves egysejtűek maradványait találták meg hazámban A tengerek vizében az évek százmilliói óta élnek az apró egysejtűek, a foraminiferák ez­rekre manő fajai. Közülük az egyik legjelentősebb a miogyp- sinák nemzetsége, amely föld­tani méretekkel mérve viszony lag rendkívül rövid ideig élt: az oligocén közepén, mintegy negyvenmillió évvel ezelőtt tűnt fel és a. miocén táján pusztult ki, körülbelül 20—25 millió éve. Néhány hónapja Nyíró Ré­ka, a Magyar Nemzeti Múze­um Természettudományi Mú­zeuma a föld- és őslénytárá­nak kutatója Eger környékén először a téglagyári agyagban, aztán Nova} tájékán megtalál­ta végre a niiogypsinák né­hány fajtájának maradványait. Ezzel a mi földtani kutatá­sunk is bekapcsolódhatik ab­ba az egyre inkább kiépülő nemzetközi együttműködésbe, amely a miogypsinák alapján is az eddiginél sokkal fino­mabb. egységes térképet raj­zolhatja meg majd az egész világ földtani szerkezetének. Mindannyian ott voltunk a Marx Ká­roly Közgazdasági Egyetem termeiben. Az egyikben — a legnagyobbikban — a budafoki Láng ze­nekar fújta, a klub­teremben a mecsek- nádasdi Grádwohl Toncsiék játszották a. friss ritmusokat és lenn, az alsó ét­teremben néhány facér-maszek cigány cíncogtatta nyirety- tyűjét. Itt találkoz­tam aztán a „hat szomorúval“... — Több oka is van annak, hogy mi itt szomorkodunk — mondotta az egyik, egy pirospozsgás, Neva-inges pilisvö- rösvári bányász, mi közben egy „bána­tos“ kortyot ivott az előtte szomorkodó kéknyelűből — első­sorban azért, mert nem tudjuk, hova tűntek a barátaink, akikkel együtt jöt­tünk. Másodszor azért, mert már éj­fél elmúlt, és még mindig nem sorsol­ták ki a rozmarin­got, harmadszor meg azért, hogy ez az éjszaka nem tart legalább egy hétig. De erre már ki­csattan a nevetés. És a hat szomorú“ ember olyan jóízűen nevet, hogy velük nevet a pincér, a kávéskisasszony, a cigány, meg az egye temista is. Ja, ké­rem, ilyen a „báli szomorkodás“... Nézem. hogy hány megyéből le­hetnek itt, a hagyo­mányos sváb-bálon. Számoljunk csak: Baranya, Tolna. So­mogy, Bács. Pest, Békés, Sopron, Vas, Zala, Veszprém, Fe jér, Nógrád, ez ed­dig egy tucat. Emel lelt rengeteg ven­dég Ausztriából, Csehszlovákiából, az NDK-ból, Nyu- gat-Németországból, követségektől é-s sok pesti is itt van. Fenn, az egyik te­remben igazán bá­beli hangzavar. Itt egy orosz kislány beszélget németül egy cseh fiatalem­berrel, arrébb ango lul társalog .egy nyu gatnémet kereskedő egy svájci úrral, meg egy magyar úi- ságírö. És- közöttük, szerény-pirosán ott mosolyog a Kék­frankos, meg a Mé­doc No-ir. Ezt vi­szont minden nyel­ven mindenki di­cséri. — Milyen tüdejük van ezeknek a fiúk nak — ámúlkodik egy solymári kis­lány, miközben vő­legénye karján tán­colva, a mecsekiru­dasát Edelweiss tánczenekar tagjait nézi. Helyre legé­nyek Grádwohl An- talék. Elegáns szür­ke ruha feszül raj­tuk, legújabb diva- tú, habfehér ingük nyakán' kecsesen áll a repülős-nyakken­dő. Javarészt bá­nyászfiúk ők és any nyira összeszoktak már, hogy karmes­terüknek egy szeme villanása elég és máris váltanak — keringő helyett azonnal polkát, vagy — ha kell —- szambát játszanak. Mert nagyon sok itt a fiatal, és azok nemcsak a régi szá­mokat kedvelik, ha­nem az újaltat is... — Kihirdetjük a népviseleti párok versenyének ered­ményét — mondja Áts Erika, az örök­mozgó főrendező a mikrofonba. Csend lesz a hatalmas te­remben. Kígyóinak a reflektorok és megjelenik az első két dij nyertese, a csodálatosan szép ruhát viselő két tol- namőzsi pár. A sző­ke Siebenmoraen Johanna olyan pi­ros az izgalomtól, hogy Storz Jómói­nak nógatnia kell: Siessünk, mert ránk vár a rendező. De a másik pár. — Meckl Antal és felesége — ugyancsak megér­demli a vastapsoi. Különösen a daliás termetű Meckl An­talnak van nagy sikere — természe­tesen elsősorban a szépnem képviselői előtt . . . — Senki többet harmadszor? Akkor az öné a rozmaring bokor! Ápolják, gon dozzák, hogy sok örömük teljen ben­ne — ezekkel a sza­vakkal- vette át a komlói Gerhzr György es feleségse a hatalmas cserép­ben diszlő rozma­ringot. a nagy esi egyik kellemes em­lékét. Es a rozma­ring md ott. díszük Gerberék új, gyö­nyörű házában. Komlón. — Schwiegermut­ter, jetzt geht's gut! — énekli a fiatalok serege reggel négy óra felé. Mert elsza­ladt az idő. Mintha- zavarták volna. De a vigalom nem lan­kad. A párok rop- ják-ropják, a zene­kar pedig fenn, a pódiumon már ugyancsak ne kive t­kőzött. Hiába: kül­ső-belső fűtés is, háromezer ember is: Határozottan nie legit. — Viszontlátásra* 1962-ben! — ezzel búcsúztak a fiata- lok-öregek Buda­pesttől, a márvány- termektől. Auf Wie­dersehen! így végződik... Adatok és tények a gyarmatosítás történetéből A hét vége az országutakon Ugylátszik az utóbbi napok­ban az autóbuszokra „jár a rúd”. Vasárnap reggel 9 óra­kor Pánczél Lajos a PKV gép­kocsivezetője a pécs—ürögi úton a PKV tulajdonát képező autóbusszal gyorshajtás követ­keztében nekihajtott Maros György gépkocsivezető által vezetett s ugyancsak a PKV tulajdonát képező autóbusz­nak.' Személyi sérülés sze­rencsére nem történt, ellen­ben mindkét autóbusz meg­rongálódott. A kár mintegy 13 ezer forint. A balesetért teljes mértékben Pánczél La­jos a felelős, ellene bűnvádi eljárást indítottak. A hét eleji sort is autóbusz nyitotta meg. Tegnap reggel fél 7 órakor a 33-as autóbusz a Bartók Béla utca és a Damja- nics utca torkolatánál lévő megállót elhagyva, fölszaladt a gyalogjárdára és nekiütközött a Bartók Béla u. 38-as számi: háznak. — A gépkocsit Jónás István vezette. Sebesülés Itt som történt, de az autóbusz­ban kár keletkezett. A bal­eset okának kivizsgálása folya­matban van. borfogyasztók figyelem ! V Pannónia Sörgyár dolgozói a zavartalan palacksör el­látás érdekeljen kérik a sör fogyasztó közönséget, hogy a háztartásukban fellelhető, é p, 0,45 1-ct. nöi"ö«palacUokat haladéktalanul váltsák be a hozzájuk legközelebb eső fúszerboltban. 245 (3.) Az elmúlt évben Baudouin belga király felhívással for­dult ..kedves belgiumi és kon­gói honfitársaihoz1’, s ebben a következő femnkölt szavakkal fogalmazta meg a fehér gyar­matosítóknak „a fekete kom- tinensen való jelenléte célját“: „Ezen elmaradott országok előtt megnyitjuk az európai civilizációt, és miután megsza­badítottuk őket a rabszolga- sorstól, a betegségektől és a nyomortól. lakosságukat az emancipáció, a szabadság és a haladás útjára vezetjük”. Ezeket az álszent szavakat más megfogalmazásban, de hasonló tartalommal a gyar­mati rendszer védelmezői nemcsak Belgiumban, de Ang­liában és Franciaországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban is számtalanszor elmondták. Idézzük fel Baudouin kije­lentését. ... és vizsgáljuk meg: miként válaszolnak e szavakra az UNESCO-statisz­tikét:, nemzetközi közegész­ségügyi fórumok nemzetközi­leg ellenőrzött hiteles közle­ményei. .....Megnyitottuk előttük az eur ópai civilizációt.” Civilizáció: ha ezt a szót halljuk, modern városokra, közegészségügyi intézmények- *e, korszerű ipari létesitmé- vekre utakra gondolunk. Modern városok? Épültek! Luxusvillák a fehér betola­kodók számára. világvárosi hotelek a kéjutazóknak, ,.fe­hémegyedek1’, ahová néger csak mint háziszolga tehette be a lábát. Sok afrikai város ma kettős képet nyújt: felhő­karcolók törnek az ég félé, a nagy monopóliumok, trösztök és kartellek New Yorkra em­lékeztető, szöges dróttal elha­tárolt városrészeiben. A saö- gesdróton túl ezer meg ezer, konaervdobozból összetákolt, földdel ki tapasztott kunyhó­ban élnek a néger dolgozók százezrei. Ilyen látványt nyújt Leopoldville, Johannesburg és a többi afrikai nagyváros. Iparosítás? A gyarmattartó első érdeke, hogy gyarmatá­ban ipar ne legyen: Íriszen az elmaradott ország kitűnő fel­vevő piac, az „anyaország“ ipari termékeinek első fo­gyasztója, Ezért jut egy la­kosra Franciaországban 1236, Angliában pedig 2048 kilo­wattóra villamosenergia, míg a, nemrégiben felszabadult Madagaszkárban mindössze 13, Ruanda Urundiban egy kilowattóra villamosenergia jut egy bennszülöttre. A gyar­mati sorba alacsonyított Af­rika mindössze egy százalé­kát adta a kapitalista világ ipari termelésének! .. i Kongóban egy tonna árut 100 kilométer távolságra 30 ember négy nap alatt szállít A „civilizátorok” számára ugyanis sokkal kifizetődőbb a szinte ingyen eltulajdonítható bennszülött munkaerőt felhasz­nálni, mint utakat, netán vasutakat építeni, vagy légi­járatokat létesíteni. .Megszabadítottuk őket a rabszolgasorstól“ IV ... Az Atlanti-óceán és a Brazzaville közötti vasútvonal építésére sok tízezer négert mozgósítottak (értsd: kénysze­rítettek korbáccsal és puska­tussal). a rabszolgaságot ..el­lenző“ gyarmati urak. Ez, a vasút 17 000 ..szabad1’ afri­kai életébe került. Ez 120 ha­lottat jelent kilométerenként! Madagaszkárból nem is olyan régen, s a portugál An­golából még ma is leplombált vagonokban, fegyveres őrök eei,jov«tete a'att. százezrével szállítják a dél-afrikai bányák­ba a mindennek, csak szabad embernek nem nevezhető .bennszülötteket. A nyílt rabs*olgaeá®nál semmivel sem jobb a bérrab­szolgaság. Katangában egy bennszülött munkás lő—20- sz»r kevesebb bért kap, mint egy vele azonos munkát vég­ző európai. Katangában az Union Miniere du Haut Ka­tanga bányáiban napi 14—16 óra a munkaidő, s a néger bányászok am úgyis' csekély fizetésének kétharmadát tart­ják vissza étkezésre és lakás­ra! Mi mással lehetne össze­hasonlítani ezt az eljárást, mint a rabszolgákkal szemben alkalmazott módszerekkel..?! .. .Még ma is több mint százezer kongói szenved a leg- szömyűbb fertőző betegségek­ben. Évente áttog 10 090 hal meg közülük tbc-ben, lepra* ban. mocsáriázban. Orvosi ellátás? Kenyában és T anganyikában egy orvos jut 20 000 lakosra, NyássZa- földön 32 000-re. A kórházvi- szanyokra jellemző, hogy fran­cia Kelet-Afrikéban több százezer lakosra jut egyetlen kórház. Nemcsoda tehát, hogy Afrikában 1000 újszülött közül átlag 250—300 hal meg. Ceylonban a gyarmati rend­szer idején 1000 lakos közül 527 szenvedett sárgalázban! így „szabadították meg“ a betegségektől a gyarmatosítók a leigázott népeket! A közelmúltban I. H. Du- gard angol gyarmati tisztviselő igen beszédes statisztikát ál­lított össze: 11000 afrikai gyermek táplálkozásával fog­lalkozva megállapította, hogy e gyermekek 84 százaléka egy­szer eszik naponta, 14,9 száza­léka kétszer és alig 0.6 száza­léka háromszor! Afrika gyar­mati sorban szenvedő gyer­mekei éheznek. De éheznek a felnőttek is! Algériában 3 millió ember éhezik, pedig a gyarmat gazdag földje min­den lakójának tudna bőséges táplálékot nyújtani. Ám a föld 80 százaléka a gyarmatosító­ké. A bennszülöttek számára megmaradt termőföld termése nem fedezi Algéria népének élelmiszerszükségletét. Statisztikák szerint Fúró­jában és ÉszTk-Am'-"-',-V'"i 35 év az átlag é’et>or. a "var- mati és 'félgyarmati országok­ban 27—30 év. (Folytatjuk) Háromezer vidám ember — meg hat „szomorú“...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents