Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-04 / 3. szám

\ V A P r rt 1961. JANÜÄR í. A könyvkiadás hároméves tervének eredményei A magyar könyvkiadás «- amely az elmúlt években je­lentősen fejlődött — sikeresen teljesítette hároméves tervét. Uövelték a kibocsátott köny­vek számát, példányszámút, emelkedett az úgynevezett hagy tömegsorozatok példány- száma és új sorozatokat bo­csátották közzé. 1958-ban 2663 könyv 26 millió példány­ban, 1959-ben 2818 könyv több, mint 31 millió példányban je­lent meg, 1960-ban 2900 könyv látott napvilágot, s ezek pél­dányszáma meghaladja a 32 ■milliót. A hároméves tervben indult a fiatal írók, a Kultúra Világa sorozat, az Uj Magyar Lexikon, az Értelmező Szótár, megjelent a Gyermekenciklo­pédia első kötete és kibocsá­tották a pártmunkáskönyvtáf könyveit. Az ifjú olvasók is­mereteinek fejlesztését a Btí- vársorozat tudományos, érde­kes ismeretterjesztő könyvei szolgálják. Emelkedett a szak­könyvek száma is. Megindult az Ipari szakmunkás-könyvtár sorozat és sok mű jelent meg á korszerű technikai ismere­tek . széleskörű terjesztésére. A fnezőgázdasági szakirodalom­ban is egy új sorozát, a Mező- gazdasági Kincseskönyvek so­rozata indult. A magyar könyvkiadás há­roméves tervének célját, — a magyar, és külföldi irodalom termésének legjavát minél szé­lesebb rétegekhez eljuttatni — beszédesen illusztrálják a könyvkiadás forgalmi adatai. 1958-ban-381 millió forint volt a könyvforgalom. 1959-ben 452 millió forint értékű könyvet vásárolták. Az idén a várható forgalom 55(1 millió forint. A hároméves tePV időszaka alatt összesen 1383 millió forint volt az országos könyvforgalom, az eredeti tervnek 111 százaléka. I 4s első lépések Megbolygatott méhkas­hoz hasonlít a magyarszéki ta­nácsháza. Minden szobában öten—-hatan is vannak.- Érthe­tő is ez a nagy „sürgés-forgás” hiszen az eddig egyéni utat járt parasztgazdák az elmúlt hetekben hátatfordítöttak a ré­ginek és az új esztendőben a szó szoros értelmében új úton indultak el, a közös nagygaz­daság útján. Nagyon sok min­den szóba kerül ilyenkor, na­gyon sok pedig benn szunyó­kál a fejben. Kell az okos. megértő, józan szó, hogy az, ami szóba került világos és megnyugtató válasz után el­rendeződjék, ami káros pedig a fejékben szunnyadozik. alud­jék el örökre. E válaszokat el­sősorban a kommunistáktól várják, s a kommunistáknak pedig kérdések nélkül Is kö­telességük rendezhi a gondola­tokat. A magyarszéki kommu­nisták résztvesznek-e ebben a nagy átformálódásban? Eljut­tatják-e válaszaikat az embe­rekhez? Igen, eljuttatják és megértő szóvál magyarázzák a kérdéseket, oszlatják a kéte­lyeket. Gyenes József tagja a pártvezetőségnek, tanácstitkár, isméri mindenki a falúban és ő is ismer mindenkit. — A borbélynál ültem, ami­kor Fenyvesi Antal a vejével üzent, hogy estére menjek el hozzájuk és aláírja a belépési nyilatkozatot. Sokan figyelték a faluban azt, hogy Fenyvesi belép-e vagy sem. Elmentem este hozzájuk. Öntött egy kis pálinkát is a pohárba az alá­írás után. A másik esetem a lakáso­mon .történt. Egyik este ko­pogtattak. Várad! Lőrinc 15 holdas gazda keresett fel sze­mélyesen. Jött tanácsot kérni. Azzal kezdte, hogy belép-e a Mikor lesz olcsó magyar fémtám ? Még a szakemberek között is sokan voltak, akik valóság­gal idegenkedtek az új kezde­ményezéstől 1959 augusztusá­ban. Pedig a feladat nagyon is égető. Ha azt vesszük alapul, hogy 10 tonna szén kitermelé­séhez 0,5 köbméter bányafára volt szükség, könnyen megért­hetjük, hogy az import bánya­fáért mekkora pénzt áldozott a Pécsi Szénbányászati Tröszt. Szó ami szó. nem fogadták szívesen a nyugatnémet Schwarcz cég acélfémtámjait, mert nem tartották eléggé biz­tonságosnak. Nem beszélve ar­ról, hogy nem fillérekbe kerül­tek. Csak zárójelben említem meg, hogy egy nyugatnémet fémtám 1800—1900 forint. Teltek múltak a hetek és csakhamar rájöttek a bányá­szaink arra, hogy nem is olyan rossz dolog acéltámokat alkal­mazni a fejtésekben. A mun­ka így biztonságos és bizonyos értelemben gazdaságosabb is. De a nagy probléma továbbra is megmaradt. Ha Nyugat- Németországban gyártani tud­ják a íérntámokat, vajon itt­hon nincs-e rá mód? így történt tehát, hogy 1960. első negyedében á Pécsi Szén- bányászati Tröszt ’ műszaki szakemberei örömmel üdvözöl­ték egy budapesti értekezleten a hírt. hogy hamarosan meg­kezdik Magyarországon is az úgynevezett súrlódásos és a hidraulikus támők gyártását. Amikor ez szóba került, már­is számolgatni kezdtek. A nyu- getnémet fémtámokat 38 fokos dőlésig lehet biztonságosan használni — s bizony ez elég kevés. Ha megszületik a hazai, úgy kellene megszerkeszteni, hogy legalább 40—45 fokos dő­lésig lehessen gazdaságosan és biztonságosan használni. Ezen felül a magyar tárnok legyenek kisebb súlyúak, könnyebben ke zelhetők és így tovább, A ter­vek tehát megvoltak. Várták, remélték a bányászok, hogy majd csak megérkezik leg­alábbis egy prototípus. Hiába minden. A Budapesti Duclos Éányagépgyár és a Kiskunfél­egyházi Gépgyár 1960-bah nem szállított •— Lehetséges, hogy a felsőbb szervektől ők sem kaptak megrendelést? — Vagy valahol elfeküdtek az er­re vonatkozó tervek? Esetleg legyártották a prototípusokat, csak nem ért el a Pécsi Szén- bányászati Trösztig? Nem le­het tudni. Tény az, hogy to­vábbra is külföldről vásárol­juk az acéltámokat, továbbra is fizetjük a kemény deviza- forintot. Nem lenne jobb meg­kezdeni a gyártást itthon? Laky Rudolf Fenyvesi, a Gallé meg a Kar­dos Miska? — Azok már be is léptek — mondtam neki. — Akkor én is aláírom, — válaszolt és kérte is a belépési nyilatkozatot. Persze ez csak két kiragadott epizód. Mondha tóm, hogy akkoriban minden nap az emberekkel beszélget­tünk. — S a többi párttag? — A többiek is sokat segí­tettek. A baj az, hogy az alap­szervezet tagjainak többségé nem termelőszövetkezeti tag, hanem ipari dolgozók és nyug­díjasok. Két páttag van az új termelőszövetkezeti tagok kö­zül. Majd később többen le­szünk. * Gyenes elvtársat Bürűn keresik fel. Kinek ilyen, ki­nek olyan igazolás kell. Elinté­zi türelmesen mindegyiket. Közben a telefon is szól. Ma- gyarhertelendföl szóltak át, hogy a Varga az most hol lép­jen be a szövetkezetbe, mert ott lakik Hertelendén, de Ma­gyarszékre jár dolgozni a ro­konokhoz. A válasz világos; mindegy. Amig Gyenis elvtáns az iga­zolást gépelte, beszélgetek az emberekkel. Arról kezdtünk beszélni, hogy az Őszi esős idő elég sok kárt tett a földeken. Mire ő elmondta, hogy a Ba­ranya csatorna a magyarszéki határban is kiönt, de nem is azért, mert oly nagy az eső­zés. hanem azért, mert a hef- telendi határ előtt van egy híd amelyik nincsen a legnagyobb rendben. Ott összetorlódik á szemét, meg a föld és a víz nem tud a híd alatt elfolyni, hanem elönti a környező föl­deket, de csak a magyarszéki határban, mert a hertelendi lészen visszafolyik a víz és viszi rendesen a csatorna. — Hogy kire tartozik ez az egész vízügy? Nem tudta megmon­dani, csak emlegette a herte­lendi tanácsot, a Vízügyi Igaz­gatóságod és az állami kos­telepet. ' ‘V’ f­Aztán a szövetkezetre tere­lődött a szó, — Ha mind úgy dolgozik, mint eddig, akkor mennie keli neki. Azt nem is kell magya­rázni senkinek se, hogy táblá­ban többet lehet produkálni, mint a keskeny földeken, EZ világos. Csak legyen meg az egyetértés és az akarat. — Milyen beosztásban sze­retne dolgozni? — Miindégy hova testnek, Akár a növénytermesztésben, akár az állattenyésztésben azt csinálom amit kell. A munká­tól nem félek. Világéletem­ben munkás ember voltam. Egy fiatalasszony közbeszól: — Az én anyósom már nydlö éve szövetkezeti tag — mond­ta a szövetkezet nevét is — de annyi sexse volt neki, mint amióta ott van. Maguk Kubik bácsi, amilyen dolgos emberek és itt a faluban mindenki az, sokkal jobban fognak élni, mint régen. — Bízunk is benne. A szomszédos szobában Beke elvtárs, a tanács elnöke és Győző elvtárs, a szövetkezet elnöke nagy munkában van­nak. Papírra vetik az évei Rendezgetnek. Juhászat, kerté­szet, halastó, az Istállók, a traktorosak és még ki tudja mennyi minden probléma van, Két dolog ragadta meg a fi­gyelmemet. A fiatalok akará­sa, maradása és a kertészet Mind a kettő nagyon fontos és érdekes is. Büszkén mondják, hogy nyolc fiatalember SáBdon ta­nulja a traktor vezetést. Érde­mes nevüket íb leírni: Papp Gyula, Varga János, Gyenis József, Rajnai József, PráVics József, Farkas Gyula, Kiss De­zső és Szabó József. Mind a nyolc húsz és harminc év kö­zöttiek, Bővebb kommentárt nem is igényel ez a kérdés, csupán annyit teszek hozzá, hogy sok szövetkezet örülne ennek, A kertészet. Ennek a fontos­ságát sem kell a Városi em­berek előtt külön magyarázni, főleg nem a komlói bányászok előtt, akik egy-két kilométer­re vann&k Magyarszéktől. Le­hetőségek megvannak-e a ker­tészkedésre? Meg. Ott van a Baranya csatorna, meg egy kis patak is, tehát az öntözés nem jelentene különösebb problé­mát. Az idén meg is kezdik a munkát, egy tíz fős női bri­gád lesz beosztva a kertészet­be. Nem lesz nagy a terület, öt-—hgt hold egyelőre. Jövőre majd nagyobb lesz. Segítség kell ehhez, meg a halastóhoz is. á vízügyi szer­vek segítsége. A hely meglen­ne a „Királykuti dűlőben“, víz is Volna. Az első lépések ezek. A pártszervezet tagjainak is újak, de ebben az újért folyó csatában kovácBolódnak még szorosabbra sorok és bővülnek is a sorok. <«i—) vmm.m. ■r* **4 Jsé Az embereK tisztelete övezze nevéti Kicsit idegén, kissé szokatlan volt. Nem is úgy indult, mint egy ötömünnep. A dolgozók láb- újjhegyen lépdeltek a kultúr­teremben. Az első sorban hárman ültek. Egy feketepulóveres na, o férj és a feleség. Az asszony karjan hófehér pólyában aranyos csöpp­ség pihegett. Egészségesen, mé­lyen aludt. Nem Is tudom. me. lyiknek volt rózsásabb az arcbő­ré, a gyereké, vagy a még nem egészen 17 esztendős anyáé, aki mosolygós arccal nézegette kis­fiát, miközben nem is szükséges­ségből — csak éppen azért, hogy a kicsi arca mellett bíbelődjék — igazít egyet a pólyahuzat rán­cain. A vörös selyemmel letakart asztal mellett dereshajú férfi emelkedett szólásra. Mellén ke­resztben nemzetisztnü szalag fe­szült, rajta a magyar címerrel. ,. . végezetül kívánom, hogy ez emberek szeteteie, tisztelete és megbecsülése övezze U), kicsiny állampolgárunk most kapott ne­vét egy életen át — fejezte be szavait az anyakönyvvezető. Aztán Losoncét Jakab üb-títkár nyújtott dt egy szép, nagy cso­magot. — Nem Sok, amit adunk — mondotta —, de fogadják Olyan szívvel, mint amilyen gonddal es szeretettel dolgozóink válogatták össze ezeket a kis holmikat. Majd Horváth György nyújtot­ta át a KISZ ajándékát. A feketepülóveres nö — Fe­nya#, Júlia — állott fel. A tér remben néma csend honolt... — Amikor a sir mellett meg* fogadtam, hogy a két árván ma­radt kislányt soha nem hagyom magára, akkor még nem gondol- tam, hogy valamikor egyetlen perc bőségeseit kárpótol a sok lemondásért és fáradozásért. Miközben beszélt, a pici Vas-, váfi Gyuszikára esett pillantá­som és láttam, hogy ajkán édes mosoly játszadozik. Néi adó-ünnepség volt a Pécsi Gázmüveknél. A Szigetvári Cipőgyár szakmunkás TŰZÖNÖKET azonnal alkalmaz. Jelent­kezés a személyzeti előadó­nál. 5 — KIRENDELTSÉGÉT kí­ván létesíteni Mohácson a Baranya megyei Idegenfor­galmi Hivatal. A kirendeltség- t,e’i a tanács ad majd meg­felelő helyiséget. — SOMOGYAPÁTIBAN FISZ-szervezet alakult a kö­zelmúltban 30 taggal és 30 ezer forint alappal. — A PIÉRT 118 százalékra teljesítette ábes tervét. 1959- ben 27 millió, 1960-ban 32 millió forint értékben hozott forgalomba papírt, irodasze­reket. Hatmillió 200 ezer Ft értékben adtak el írószereket, 190 ezer golyósirónt és 82 ezer darab dláktöltőtollat hoztak forgalomba 1960-ban Baranyában. /I. Az I. zászlóalj bombás cso­portjának egy másik tagja így számolt be arról, hogyan ke­rült a csoportba: Az I. zászlóalj január végen, február elején a vlrovitlca (ve­rőce) — belgrádi vasútvonal­tól délnyugatra a Papuk hegy­ségben végzett felderítő tevé­kenységet. Miután a korábbi adatok arra vallottak, hogy Weichs hadseregcsoportjának mozgásából átcsoportosításra, északi irányú előnyomulás előkészületeire lehet következ­tetni, a zászlóalj tak azt kel­lett kitapogatnia, hogy milyen erőkkel lehet számolni, milyen fegyvernemek, mekkora lét­számmal mozognak. Azt is a korábbi felderítések során figyelték meg, hogy a Belgrád—Virovitica vasútvo­nalon mind sűrűbben szállít­ják a megrakott szerelvények a Görögországból a jugoszláv hadszíntér északi részébe irá­nyított utánpótlást, . _ nyan éppen meztelen felső­testtel mosakodtak melegvíz­ben, aztán gyorsan beszalad­tak a sátorba, hogy felöltözze­nek. Egyik sátor előtt meg­látták az előbbi németet, meg a nőt. A német köpeny nélkül volt, zubbonya nyakát is klbambol- ta és BZemmeiláthatóan nem volt egészen józan, A nő me­leg bundába burkolózott, fején íb kerek, szőrmés kalap volt. Nem a tisztre nézett, hanem csak úgy, unottan bámult va­lamerre. — Menjen már be a sátor­ba — mondta a tisztnek, az éjszakázástól rekedtes hangon —* vagy legalább húzzon kö­penyt. Megfázik, —-Én? — vigyorgott a né­met —« olyan nincs. Az én szervezetemnek egyenesen jót tesz a hideg. Bizonyításképpen még egy gombot kigombolt. — Na ne mondja — neve­tett a hő — ezt honnan tudja? — Honnan? Utóvégre orvos vagyok 1 A partizánok már látták, hogy mi is történte Előző nap alighanem színésznők jöttek a tiszt urakat szórakoztatni, Amint látszott, csak nemrég, késő reggel hagyták abba a ti- vornyázást. Úgy gondolták, felesleges Is tovább hallgatóz­ni, nem számíthatnák arra, hogy a beszélgetésből megtud­nák valamit. (Folytatjuk.) Ennek megfelelően a zász­lóaljtól útnak indított kisebb felderítőcsoportok is a német egységek létszámát, fegyverze­tét fürkészték, egyúttal az utánpótlási vonalakat igye­keztek megrongálni. Ezúttal összesen öten voltak. Elsősor­ban a német tüzérségről kellett megbízható adatokat széreani- ök. majd a felderítés végez­tével a vasutat kellett felrob­bantanak. A zászlóalj parancs­nok ismételten kioktatta őket, hogy kerüljenek minden fe­lesleges összetűzést, nem az a fontos, hogy néhány németet megöljenek, hanem az, hogy megbénítsák az utánpótlást és megbízható információt adja­nak az ellenségről. Erre a kioktatásra szükség volt, mert a partizánok — b különösen a fiatalabbak —- ne­hezen állhatták meg, hogy ha ellenséget láthak, oda ne lő­jenek. Szerencséjük Volt, hogy á németek csak mozgó járőrök­kel ellenőriztették az egysége­ik körüli területét, mert így könnyebben át tudtak haladni rajta, majd a német egység mögé kerülve, alkalmas hely­ről szemügyre vehették az ellenséges védelmi rendszert. Erről nyomban térképvázlatot is készítettek, bár a legtöbb adatot mégis inkább csak az emlékezetükben őrizték meg, A kora reggeli szürke fény­ben azt is láthatták, hogyan bújnák elő a németek sátraik­ból, meg a hálóhelynek beren­dezett bunkerekből. Ami a ru­hájukat illeti, most kissé ha­sonlítottak a partizánokhoz, mivel mindenféle meleg hol­mit magukra vettek, nem tö­rődve azzal, hogy az egyenruha egységes képét civil ruhadara­bok tarkítják. Megfigyelték azt is, hogy a hóban taposott ösvények egy központi fekVéBŰ hely felé Vezetnek a védelmi állasok mögött. Abba az Irány­ba lopakodtak, mert arra szá­mítottak, hogy ott lesz az egy­ség törzse, ahol újabb adatokra tehetnek BZert. A csupaszon is eléggé sűrű bokrok táikarását kihasználva oly közel kúsztak, hogy ért­hetően hallották a német be­szédet, A beszédbe női hangok is vegyültek. Egyik felderítő kitűnően ér­tett németül, kezéből tölcsért emelt füléhez, úgy hallgatta a németeket. — Egy nővel beszélget — mondta — nem értem tisztán, valami viccet mondhatott. Hallhatták a nő rekedtes ka­cagását. A partizánok óvato­san még közelebb lopóztak. Világosan láthatták a tisztá­son ütött sátrakat. Közöttük néniét tisztek mozogtak, néha­— A TAKARÉKOSSÁGI MOZGALOM keretében a sellyei járásban Sellye, Ma- gyarmecske, Drávátok, Csány- oszró és Vajszló érte el a „takarékos község” címet. — NAGYOBB FORGAL* MAT bonyolított le a Vas- és Műszáki Nagykereskedelmi Vállalat I960, negyedik na* gyedévében, mint 1953-ban egész esztendőben. — ÉRDEKES, színes kötött betéttel, egyujjas gyermek bőrkesztyűt is gyárt az idén ä Pécsi Kesztyűgyár. — 1961-BEN tervezik a sik* tósi vasúthoz vezető út kor- szerűsítését. Az utat mintegy 600 ezer forintos költséggel itatott makadám burkolattal látják el. — A MAGYAR Likőripari Vállalatba olvadt be január elsejével a Pécsi Szeszfor­galmi Vállalat. A vállalat mint a Likőripari Vállalat pécsi telepe működik tovább ég feladata változatlanul a megye szeszes Itallal Való el­látása: — ÖTNAPOS szarvasmarha és sertésgondozási tanfolya­mat tartottak Szigetváron az elmúlt héten. A tanfolyamon 35 állatgondozó vett részt a tsz-ekbSl. — ÁTALAKÍTOTTÁK a hégyhátmaróci kultúrhézat 20 ezer forintos költséggel, Az építkezésnél sokat segített a község lakossága. Idő járásjelentés Várható időjárás ezer da estig: felhőátvonulások, főként holnap sokhelyen «övei, aáporesévef, egy-két helyen Zivatarral. Erős, helyenként viharos déli, délnyu­gati, később nyugati szél. Igen enyhe Idő. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 2—6 legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 8—12 fok között. Távolabbi kilátások: a hét má­sodik felében az évszakhoz képest enyhe, szeles idő. Férflkaiap áta’aklíása, tisztítása szakszerűen olcsón a Patyolatnál Keresse fel a Patyolat átvevőhelyeit. 21772-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents