Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-24 / 20. szám
« IMI. JANUÁR 24. N A P t 0 3 Legyenek az asszonyok a baromfitenyésztés pártfogói! A Baranya megyei ISötanáscs felhívása ' Pártunk VII. kongresszusának határozata, második ötéves tervünk irányelvei azt a célt tűzték ki, hogy 1958-hoz viszonyítva 1965-re húsból 44 kilóról 52 kilóra, tojásból 132 darabról 162-re kell emelni az egy főre eső fogyasztást E célkitűzés megvalósításához az asszonyok szorgalmas munkája, helytállása nagyban hozzájárulhat. Enne}c érdekében hívjuk fel mesénk asszonyait és leányait a baromfitenyésztés fellendítésére; Legyen minden falusi udvariján baromfiállomány! Legyenek az asszonyok a baromfi- tenyésztés pártfogói. Indítsanak mozgalmat hogy minden község kapcsolódjék be a hústermelés növelésébe; Törekedjenek a községi nőtanácsaink arra, hogy a termelőszövetkezeteknél növekedjék a baromfiállomány- Minél több tsz-nél legyen 3000—5000 baromfi. Használjanak ki minden férőhelyet, ne maradjanak a községben üres pajták, istállókj Vállaljanak a tsz-tagok munkaegység-jóvá- '* írással baromfigondozást Szorgalmazzák a baromfitenyésztési mozgalom beindítását, ne idegenkedjenek a tsz-asszonyok a baromfi- tenyésztési szakoktatástót vegyenek részt minél többen baromfitenyésztésd tanfolyamon. Keltető állomásaink mellett vállalják az asszonyok, hogy a csibekeltetés számszerű gyarapodásához kotló-ültetésékked járulnak hozzá. A tsz-en keresztül minél több asszony kössön baromfi-, valamint tojásértékesítési szerződést, mert ez a tsz-nek nagyüzemi felárat jelent. Törekedjenek a községi nőtanácsok arra, hogy minden falusi háznál legyen legalább 20—25 tojó, ami a háztáji törzsállományt képezi. Szorgalmazni kell a vágóbaromfi nevelését is, hiszen arra is nagy szükség van. Váljék mozgalommá, hogy minél több asz- szony kössön 500 tojásra áruértékesítési szerződést. Községi nőtanácsaink ismertessék meg az asszonyokkal a baromfitenyésztés fontosságát, népszerűsítsék azokat a lehetőségeket, amelyekkel más területen kimagasló eredményű baromfitenyésztést értek el. A Baranya megyed Nőtanács bízik abban, hogy a felhívás nyomán a megye asszonyai lelkesen csatlakoznak a baromfitenyésztési mozgalomhoz, megértik a tenyésztés jelentőségét és szorgalmas munkájukkal a baromfitenyésztés feletti védnökséget vállalva, hozzájárulnak a kitűzött célok megvalósításához. A Baranya megyei Nőtanács Végrehajtó Bizottsága. Mit tudunk egymásról? Kétnyelvű szellemi torna a Városi Művelődési Ház ifjúsági klubjában Január 22-én, vasárnap délután kedves vendégeket fogadtak a Városi Művelődési Ház Ifjúsági Klubjában. A helybeli szovjet alakulatok komszomo- listái látogattak él a művelődési házba, hogy a „Mit tudunk egymásról“ című közös szellemi tornán mérjék össze tudásukat a magyar fiatalokéval. Az érdekes esemény alkál mából zsúfolásig megtöltötték a klubhelyiséget az érdeklődők. 4 csapat indult a versenyen. Két-két 3 főből álló csapattal képviseltették magukat mind a komszomolisták, mind az Ifjúsági Klub tagjai. A ven- dégfiataloknak hazánkkal kap csolatos kérdésékre kellett fe- '■* lelndök, a pécsi fiúk pedig (mert csak az „erősebb1’ nem mert vállalkozni az akadályok leküzdésére) a Szovjetunió történetét, irodalmát, technikáját Szakmunkásblzonyitvánnyal rendelkező villanyszerelőket felvesz A PÉCSI PORCELÁNGYÁR 24897 és zenei életét érintő kérdések re válaszoltak (vagy nem válaszoltak!) Hogy színesebbé tegyék a játékot, néhány zenei kérdést hanglemezzel illusztráltak. A zsűri, — amelynek többek között tagja volt a szovjeit komszomolistákat kísérő főhadnagy élvtárs és egy orosz szakos tanár is — az elért pontszámok alapján az első díjat (értékes reprodukciógyűjteményt) a komszomolis- tákból álló I. csapatnak ítélte. A második díj gazdái (szintén reprodukció-gyűjtemény) az Ifjúsági Klub' egyik csapatának tagjai lettek. A játék minden résztvevője MSZBT- iélvényt kapott a játék emlékéül. Az eredmény azt mutatja, hogy komolyan érdeklődnek egymás kultúrája iránt a játék résztvevői és a szurkoló közönség egyaránt Érdemes lenne a most nyert tapasztalatok felhasználásával máskor is szervezni hasonló rendezvényt. A rendező szervek, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Városi Művelődési Ház képviselői elmondották, hogy nem alkalomszerű volt ez a rendezvény. Már december hónapban volt egy baráti találkozó a szovjet fiatalokkal az Ifjúsági Klubban. Ennek az első találkozónak az volt a célja, hogy megismerkedjenek egymással a vendégek és a vendéglátók. Ugyanis otthonuknak tekintik a klubtagok klubjukat, ahol hetente 4 délutánt és estét tölthetnek el kelle mes szórakozással, tanulással. A közös játékban. táncban megbarátkoztak, összeforrtak a fiatalok. Ezután a jólsikerült első találkozó után úgy döntöttek, hogy rendszeres kapcsolatát építenek ki kom- szomolistákkal. A találkozók igen alkalmasak arra, hogy a fiatalok megismerjék egymás életét, a két nép történelmét, hagyományait, szokásait. A tervek szerint minden összejövetelt egy-egy meghatározott céllal, konkrét programmal szerveznek meg, olyan tematikával, hogy tanulságos, hasznos legyen mindkét fél számára. Ezt az elhatározást próbálták megvalósítani a vasárnapi közös klubdélutánon. Próbálkozásuk eredményes volt. Megvan a biztosíték a következő közös rendezvények sikerére is. Végh József Nem vergődtek aznap zöldágra. Darabos, aki azelőtt a hat hold mellé még tekintélyes terjedelmű földet bérelt megmakacsolta magát, Két nap múlva visszajött Bemondja, hogy csak ennyi meg ennyi terményre lesz szüksége, és ennyit meg ennyit vállal. Aztán vár egy 'kicsit amíg az agronómus mindent beír. — Ide figyeljen — kezdi az öreg. — Van nekem öt mázsa szép vetőburgonyám. Átadnám én a szövetkezetnek. Jobb az, mintha tízkilónkémit szedik ösz- sze, majd újkor megadják a termésből... Zab is van nekem vetőmagnak, ne szedjenek össze mindenféle gyom- magot azt is megadhatják az újból... Nagyon szeretik a földet és nagyon szeretik a munkát. És persze, nehezen igazodnak a közös rendhez. Ez igaz, de a hirtelen-kedésen mindig végre átkerekedik a józan ész. Az „íratásnak”, az előzetes kalkulációnak háttere van. Előre gondoskodnak a vezetők, hogy semmi váratlan meglepetés ne érje a szövetkezetei. Ismerni kell az embereket, és a vezetőség ismeri. Ha vállalják, akkor mindenképpen eleget is tesznek az Ígéretnek. Talán az az egyetlen szépségfoltja ennek az „iratásnak”, hogy a kelleténél kevesebbet vállalnak. Szakemberek mond- j ék, hogy a sárháti határ félét az ív, szédületes számokkal. Előveszi a másik ívet. — Mit vállal Darabos bátyám? — Mit? Hát ide figyeljen... egy hold kukorica, egy hold napraforgó, egy hold ricinus... — Többet nem? — Nem. Csanádi agronómus egy ideig számol, aztán az öreg Daraboshoz fordul. — Amit vállalt, az körülbelül ötven munkaegység, Magának ez körülbelül kétezer forint, az tíz mázsa búza. A többit mivel akarja megkeresni? Az öreg kihúzza magát. — Nekem mindig annyi teruai, annyit akarok most is..: (2.) Persze, nem mindig ilyen ^idilli” a hangulat a tsz irodájában. Egyik nap bejön az irodába ^iratkozni” Darabos bácsi is. Talán nem haragszik meg, ha ide leírom, hogy a faluban grófra járó eszű embernek” tartják. Leül az agronómussal ßzemben. — Mennyi terményre van szüksége? — kérdi Csanádi László, az agronómus. Az öreg kihúzza a mellót és diktál. — Nyolcvan mázsa búza... százhúsz mázsa kukorica... Az agronómus nem szól, Isak írja türelmesen. Betelik Korszerű sütőüzem létesül Pécsett 1965-ben 3 vagonos kenyérgyár építését kezdik el Megszüntetik az elavult sütöműheiyeket Korszerű gőzkemence A Pécsi Sütőipari Vállalat 1950-ben alakult és két-három korszerűtlen üzemben kezdte meg a munkát 1952-ben, a péküzemek államosítása megnőtt ugyan a sütőipari vállalat kisüzemeinek száma, de a meg felelő termelést akadályozta a korszerűtlen felszerelés, az egészségtelen helyiségviszonyok stb. A városi tanács ipari osztálya megvizsgálta a vállalat helyzetét és elrendelte az üzem rekonstrukciós átalakítását. A rekonstrukció első eredménye a Doktor Sándor u. 15. szám alatt lévő 1-es számú üzem. ahol az elavult szénfű- téses kemencék helyett nagyméretű, higiénikus gázkemencéket szereltek be. Hasonlóképpen a Temető u. 35 szám alatt lévő 2-es számú üzem korszerűsítése is folyamatban van 400 ezer forintos beruházással. Az üzemet felszerelik két új dagasztógéppel, húsz dagasztócsészével és gőzkemencékkel. A 120 ezer forintos beruházással készülő fénycsővilágítás szerelését a napokban fejezik be. A legnagyobb beruházás az üzem központjában, Zsolnay Vilmos utca 61 szám alatt, közel négymillió forint ráfordítással létesülő új kenyérüzem. Az üzem önálló épületben lesz, ahol az építési és gépi felszerelés adottságainak következté ben a munkák legnagyobb részét gépesítik. Az új kenyérüzemet két teljesen korszerű — a Szovjetunióban. Csehszlovákiában és az NDK-ban használatban lévő — gázkemencével, két dagasztógéppel, 15 dagasztó csészévé®, két automata vízikeverővei, egy sóoldó berenfcufcoricávai kellene bevetni. Szereti ezt a földet a kukorica. A statisztikád adatok szerint a sárhátd termelőszövetkezet mintegy kétszáz családjából huszonkét százalék a föld nélküli, tizenhét százalék az 1—3 holdig, tizenhat százalék a 3—5 holdig, tizenhét százalék az 5—8 holdig, huszonnégy százalék a 8—15 holdig és négy százalék a 15 hold feletti földterülettel rendelkező parasztember. Viszonylag jómódú emberek, szorgalmasak, lelkiismeretesek, életrevalók. Több mint kétezer hold földterület, ebből mintegy 1800—1900 hold szántó. Ideolvadt az Űj Űt Termelőszövetkezet is. szerényen öt lóval, két tehénnel, kétszáz hold földdel. Kiszámították, hogy egy tizenkét holdas parasztembernek a múlt évben hozzávetőlegesen huszonötezer forint tiszta jövedelme volt. Nem mindenütt dicsekedhet egy ti- - zenkét holdas gazda, hogy eny- nyi jövedelme volt a múlt évben. Persze, van aki „félti” ezt a jövedelmet. Hiszi is, nem is, hogy a közösben is lesz annyi. Egyik nap beállít a szövetkezeti irodába a másik sár- háti „világravaló” ember — Lang Antal. — Tudják — mondja — én jobban jönnék ki, ha kiadnák harmadában nekem azt a kukoricát. dezéssel. egy gépsorral, — amelyhez tésztaemelő, billentő, tésztaosztó, tésztagömbölyítő és tésztaformáló tartozik — szerelik fel. Továbbá hét kenyér- kelesztőkocsival, 301 kenyértárolóval. zsákporoló géppel és egy lisztszitálógéppel látják el. Az épületben központi fűtéssel biztosítják az állandó 25— 30 fokos hőmérsékletet, mely szükséges a kelesztés és más munkafolyamatokhoz. Az új üzemnek már 1960. december 31-re el kellett volna készülnie, de a gázkemencéket gyártó Vegyipari gép és A Ruhaipari Tervező Vállalat iparművészei a következő évszak divatjának „műhelytitkairól” a következőket mondották: — Párizsban hosszabbodik, a térdet takarja a szoknya, de mivel a magyar nők tavaly sem hordtak térden felül érő ruhákat, így ez nálunk semmiféle változást nem igényel azoknál, akik követik a nemzetközi divatszokásokat. Azt mindenesetre élőre bocsáthatjuk, hogy a tavaszi-nyári viselet igen nőies, mindenki meg találhatja az egyéniségének ked vező ruhaformát, de a divat különösen kedvez a magyar nőknek, testarányaifcnak. szokásaiknak, ízlésüknek a legjobban megfelel. A telfebb A szövetkezet vezetői csak néztek. Mi lesz ebből? összeültek, maguk közé vették lángot és bebizonyították neki, hogy a holdankénti tizenhét munkaegységgel, a prémiummal jobban jár, mert hiszen nem „húsz mázsás” kukorica- átlagot ad a sárháti föld. Lang Antalt mégis nehéz volt meggyőzni. Amikor bebizonyították neki, hogy jobban jár, ha a rend szerint műveli, és nem harmadában, akikor másra terelte a szót. — De nekem akkor se lesz annjd jövedelmeim, mint tavaly volt... Az elnök meg az agronómus törték a fejüket, ezt bizony nehéz lesz bebizonyítani. Aztán Csanádinak eszébe jutott, hogy Lang felesége beteges, egész évben vitte Villányba az orvoshoz. — Havonta hányszor kellett az asszonyt az orvoshoz vinni? Az ember csak hallgat egy ideig, nyel, gondolkodik. — Havonta vagy háromszor ... — Mennyibe került egy vizit? — Százötven... — Meg az űt Lang bólint — Meg az orvosság... Megint bólint Még egy kevés számolás és a mérleg átbillen a másik oldalra. (Folytatjuk.) Khlers Ar&éé Radiátorgyár tervezési hibát köpetett el és a kemencéket a szerződéstől eltérően 1960. július 1 helyett november 16-án kezdték átszerelni. A kemencében elkövetett hiba korrigálása több hónapot vesz igény be, ezért az eredeti határidőtől eltérően előreláthatólag 1961. I. félévének végén kezdik meg a négy hétig tartó próbafűtést. A termelés beindítása után két műszakban naponta körülbelül 120 mázsa fehérkenyeret sütnek. Az új sütőüzem feletti emeleten szépen berendezett öltöző, fürdő és kultúrterem lesz. A Sütőipari Vállalat rekonstrukciós tervének végrehajtása után több elavult,' beruházásra nem érdemes kisüzemet megszüntetnek. Leépítik a Citrom utca 13 szám alatt lévő XIII-as, az Irányi Dániel téri Xl-es, Kovácstelepen a XXII- es, és Vasason a XX-as üzemet. Pécs kenyér és péksütemény ellátása ég a sütőipar korszerűsítése érdekében előreláthatólag a második ötéves terv utolsó esztendejében 30 millió forintos beruházással, teljesen korszerű 3 vagonos, két 27 méteres Neczband alagutke- mencével felszerelt kenyérgyár építése kezdődik el. Az új kenyérgyár felépítése után csak a legmegfelelőbb 5 üzem marad meg. Schmidt Attila testalkatú akon például igen csinos a lezseren karcsúsított prineeszruha. — A bő szoknyák sem túlzottan elállóak, nincs alattuk alsószoknya. tehát előre mindenki félreteheti a keményített alsószoknyát; Legpraktikusabb, legjobb öltözet a két-háromrészes — kis- kabáttal kiegészített — ruha, amely változatlanul divatos lesz. Továbbra is sok gallérnélküli kabátot és ruhát tervezünk. A férfiak öltözködése is mentes a szélsőségektől, ezt úgy jellemezték, hogy végre normalizálódott. Sem túl hosz- szú, sem túl rövid, kényelmes, lezseren karcsúsított a zakó; A kemény fagyok beálltával I» feledkezzünk meg leghűségesebb ingyenes segítőtársainkról, az énekes madarakról. Az év folyamán káros rovarok, hernyók, peték millióit pusztítják el, például egy széncinke saját testsúlyával egyenlő súlyú kártevőt fogyaszt el naponta. Sajnos, a kemény tél nagy pusztítást visz végbe segítőtársaink között Nagy hidegben 24 órán túl nem tárják a koplalást és különösen sok pusztul el közülük tartós hóviharok, otmos esők idején. Ilyenkor nekünk kell viszonozni az eddigi segítséget és etetnünk kell énekes madarainkat. A legegyszerűbb, mindenki által elvégezhető mód, ha különféle magvak keverését (például gabonamagvak. köles, napraforgó, kendermag) apró húshulladékkal vegyesen, olvasztott forró faggyúba keverjük. Ezután a még meleg folyékony anyagot a fák ágaira csepegtetjük. A cseppek pillanatok alatt megfagynak és a cinkék hamarosan rátalálnak csemegéjükre. Ügy Is csinálhatjuk, hogy a fagy- gyús keveréket hagyjuk kihűlni, majd a megkeményedett anyagot diónyi darabokra vágjuk és befőttkötöző spárgára felfűzve, felfüggesztjük gyümölcsfáinkra. Készíthetünk sátortetejö madáretető házikót is, melyet 150—180 centiméter magasan a földből kiálló karóra erősítünk. A tető alá egy deszkalapot erősítünk és erre Is kiszórhatjuk a madáreleségét Tanácsos az etető alatt, mintegy 40 centiméterre egy köralakú. 40—) 50 centiméteres átmérőjű bádogdarabot vízszintesen felerősíteni, • hogy a macskái: ne férhessenek az etetőhöz. Kenyérmorzsát soha ne szórjunk 1 az etetőbe, mert nyirkos időben hamar megsavanyodik és halálos végű bélhurutot okozhat. , KlSKERISSr-----------—-----A divattervezők műhelytitkaiból Négy kollekció készül a Ruhaipari Tervező Vállalatnál f
