Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-22 / 19. szám
mi. JANUÁR u. NAPLÓ 5 A szocialista falu körvonalai Perspektivikus kép a tervezett falu központjáról. 9 A Magyar Építőművészek Szövetsége és az Építésügyi Minisztérium pályázatot hirdetett egy szocialista falu eszmei tervének elkészítésére. A tervpályázati kiírásinak csak a főbb pontjait jegyeztük fel, hogy ebből is látható, lemérhető legyen a követelmény, amely a pályázókra, jelen esetben a Pécsi Tervező Vállalat vezetőjére, Benedetti Tiborra várt, aki sikeresen oldotta meg az Igen nagy felkészültséget, körültekintést igénylő feladatot. Tehát csak néhányat a tervpályázati kiírás főbb irányelveiből! A pályázat célja olyan központi falu megtervezése, ahol a lakosok nagy része szövetkezetekben dolgozik. A „központ” környezetében három olyan falu foglal helyet, melyek külön-külön nem láthatók el racionálisain valameny- nyi közintézménnyel s ezért a központi falu tölti be számukra is a közintézmények központi szerepét Egyúttal ez a falu lesz körzeteinek mezőgazdasági termékeit feldolgozó és elosztó központja is. A falu tervezését két ütemre bontva kellett megoldani. Az elsőt a mai állapotoknak megfelelően, amikor még a lakosság saját háztáji gazdaságot is igényel, vagyis amíg a közvetlen élelmiszerszükséglet termelése a háztáji gazdaságok parcelláin történik. A második fejlődési ütemben — amelynek távlata körülbelül 25—30 év — arra kell légióként irányulnia a tervezésnek, hogy a lakosság (tsz-tagság, vagy nem mezőgazdasági foglalkozású falusi lakosság) mai rétegződése eltűnik és a saját célokra történő élelmiszertermeléssel még a mezőgazdasággal foglalkozó lakosságnak sem kell számolnia. Az életmód megváltozása és az élet- színvonal emelkedése a fala beépítési jellegét szükségszerűen megváltoztatja. A tervezendő falura azért van szükség, hogy létrejöttével új termelési központ szülessen, amely a körzetében lévő három kisebb falu bevonásával olyan ellátási körzetté alakul ki, amely a mezőgazdasági termelés racionális szervezését teszi lehetővé. A helyi kijelölésnél számításba kell venni a legkülönbözőbb mezőgazdasági adottságokat, a legmegfelelőbb és leggazdaságosabb közúti és a vasúti kapcsolatok biztosítását, a közintézmények, a szolgáltatási létesítményeik (orvosi rendelő, gyógyszertár, fürdő, üzlethálózat, piac, mozi, sportpálya, kultúrház, kultúrpark, stb.) igényeknek legjobban megfelelő tervezését. De a különböző mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemeket (tej-, gyümölcs-, zöldségfeldolgozás) és egy sor más fontos intézmény biztosítását kellett a pályázónak szem előtt tartania és ennek a fejlettebb állapotnak megfelelően kidolgoznia. S ha mindezekhez hozzátesz- szük, hogy Benedetti Tibor a Pécsi Tervező Vállalat mérnökeihez, tervezőihez hasonlóan eddig a városrendezési, tervezési munkálkodáson kívül alig vagy egyáltalán nem lehetett részese a szocialista falu mai, vagy különösen távolabbi fejlődésének, kialakításának, akkor feltétlen elismeréssel kell adóznunk a merész vállalkozás sikeréért. Benedetti Tibor így nyilatkozott erről: — A pályázati kiírástól függetlenül előbb vagy utóbb kényszerítve lettünk volna arra, hogy foglalkozzunk ezzel az egyre aktuálisabbá váló témakörrel. A pályázat csak kapóra jött ahhoz, hogy előbbre vegyük és behatóbban foglalkozzunk a napjainkban gom- lywflértT«- növekvő hatalmas iramban fejlődő szocialista falu megteremtésével, természetesen és elsősorban a tervező szemével. A terv szerint már az első ütemben olyan létesítményekkel látják el a falu- központot, melyek alapjai lesznek a később megvalósítandó szocialista falunak. A korszerű 16 tantermes általános iskolában már biztosítva lesz a politechnikai oktatás minden feltétele, a tanműhelytől a gyümölcs-, zöldségtermelő művelési területig, a mezőgazdasági kisgépek tüzetes ismeretéig. Az első ütemben még csalt tisztasági fürdőt kap a faluközpont, amelyet a második ütemben már úszómedencével, öltözővel is kibővítenék. Az ötven férőhelyes óvoda s a hatvan férőhelyes bölcsőde, az ötszáz férőhelyes kultúrház, amelyben helyet kapnak a különböző klubok, könyvtár, normálfilm^vetítéA statisztika nem árulja el, hogy mennyi a munkások tényleges száma. Annyit megtudunk mégis, hogy 1893-ban 2423 iparos és gyári munkás biztosította magát. Az 1890- ben alakult SZDP még csak most kezdte a szervezést. A fejlődés igen gyors, 1896-ban már 5485, 1897-ben pedig 6167 a biztosítottak száma. Közben a termelés irányzata országosan is erősen megváltozott, s ez a dolgozó nép életében igen érezhető változást hozott A búzakonjunktúra ideje a nyolcvanas évek közepéig tart. A búza mázsája Pesten a baranyai könnyű-fajtákat véve figyelembe 1881-ben még 12 forint 73 krajcár. 1894-ben azonban már csak 7 forint Pécsen ugyanakkor 9 forint 78 krajcár. (A forint értéke 1 kilogramm színarany = 1600 korona.) A napszámbérek a növekvő kapitalizmus révén eleinte keveset változnak és elég magasak. Pécsen 1872-ben 1 forint 20 krajcár a férfi, 80 krajcár a nő és 40 krajcár a gyermek napszáma. A statisztikai közlönyök ezt következetesen ki is mutatják hónapról hónapra, de épp olyan következetesen elhallgatják a munkanélküliek számát. Az évi középérték 1889-ben mór csak 98, 82, illetve 43 krajcár. Ebben nagy része van a filo- xéra pusztításának is, mely tönkretette a kis szőlőbirtokosokat és ez emeli a napszámosok számát is oly magasra^ A búza ára hiába csökken, a liszt és egyéb élelmiszerek sere alkalmas nagyterem, stb. A száz fő étkeztetésére alkalmas vendéglő, amelyet már presszóval látnak el, az orvosi rendelő, amely a második fejlődési Ütemben már további szakrendelőkkel bővül, az üzlethálózat, amely az első ütemben még tíz, amíg a másodikban már húsz eladóhelyiséggel bővül, a sportpálya, ahol a központ körül kispályák (kézilabda, röplabda, kosárlabda, stb. pályák) és öltözők létesülnek. A kultúrpark, de légióként az újonnan építendő lakóházak, sőt a magánautók számára tervezett garázsok, valamint az autóbusz és a helyi közlekedési eszközök számára létesítendő fedett várótermek egyre inkább kertváros Jelleget adnak az új szocialista falunak, ahonnan és ahová a lehető legkényelmesebb módon közlekedhet majd a központhoz tartozó három kisebb település lakossága. A pályázat kidolgozásáról csak annyit mondott Benedetti Tibor: — Közel másfél hónapos, szinte éjt és nappalt igénybe vevő munkával járt a pályázat kidolgozása, s amikor elkészült, egv-egy részlete felett órákig, Bőt napokig tartő viták folytak, ami ékes bizonyítók arra vonatkozóén, hosv vállalatunk szakembereit milyen mértékben érdekli, foglalkoztatja a szocialista falu jövője. Műszaki értelmiségünk tehát egyre aktívabb, alkotóbb módon részt vállal nemcsak a város, hanem a falu szocialista fejlődésének meggyorsításában is. Azok a műszaki emberek. mérnökök, akik csak itt Pécsett a tervező vállalatnál több mint 80 ezer forintot nyertek el különböző pályázatokkal a múlt esztendőben őszinte örömmel gratuláltak Benedetti Tibornak is sikeres pályázatáért, amihez a magunk részéről mi is hozzájárultunk e néhány szerény elismerő sorral. — s. gr. — Több éves gyakorlattal rendelkező Ore ml VILLANYSZEREIÉT azonnali belépéssel felveszünk, motofkerékpárve- zető-lgazolvánnyal rendelkezők előnyben. CM BARANYA MEGYEI TÉGLAGYÁRI ÉS PÉCS, RÁKÓCZI ut íi. szám. zn ára emelkedik. Megkezdődik a tőzsde játéka a terményárakkal. Például 1897-ben a 8 forint Cl krajcárral jelzett búza decemberre már 13 forintra nőtt. A bérek azonban maradtak, s ebbten az ínséges esztendőben a szegénység olyan kenyérlisztet kap, melyben régi bab lisztje és bizmutpar van keverve s a kenyér belőle ragacsos sár. A félszázad kulturális életének számadatait vizsgálva feltűnik az egyházak nagy befolyása az iskolaügyekbe, de az élet más terén Is. Házasságkötéseknél, születésnél, halálozásnál oldalakon át kápráztatja szemünket, hogy mennyi a vegyes házasság, azoknak felekezeti kombinációi, a törvényes és törvénytelen ágból származás nemcsak a születésnél, de a halálozásnál is fontos. Mivel csak egyházi anyakönyvezés volt, a statisztika az egyházak áltál beküldött adatokat közli. 1894-ben az állami anyakönyvezés bevezetésével változott meg a helyzet, amit a statisztika oldalainak számával lehet érzékelni. Az elemi Iskolákról, írni olvasni tudásról, csak kevés adatot közölnek. Például 1877-ben Baranyában Péccsel együtt „tettlegesen” az iskolakötelezettek 12 százaléka tanul, s 1882-ben a 42 ezer Iskolaköteles közül „jól megtanult fmi olvasni” 4000, je’'-'” Hangverseny-naptár A Pécsi Szimfonikus Zenekar és a Liszt Ferenc Kórus csütörtökön nagy sikert aratott Budapesten a Zeneakadémián. JANUAR 23. Az Országos Filharmónia III. bérleti estjén a Pécsi Nemzeti Színházban a Budapesti MÁV Szimfonikusak zenekara ad hangversenyt, Lukács Miklós vezényletével, a Néphadsereg Férfikarának és neves fővárosi szólistáknak közreműködésével. Műsorukon három modern mű szerepel. Az első: Viski JánosnaSk, a mai magyar zeneirodalom néhány nappal ezelőtt elhunyt jelentős alakjának Enigma című egytételes, nagyméretű szonátaformában komponált zenekari költeménye. A hangverseny másik száma Szervánszky Endre Honvéd kantátája. Szervánszky gazdag invenciójú, jellegzetesen egyéni mondanivalójú tagja az új magyar muzsika zeneszerző gárdájának. A Honvéd kantáta 4 tételes, férfikórusra és zenekarra irt kompozíció. A hangverseny befejező száma Igor Stravinsky: Oedipus Rex című színpadi oratóriuma. Stravinsky egyike korunk legérdekesebb és — súlyos ellentmondásai ellenére is — a* egyes részletek megragadásában, merész fordulataiban legeredetibb zenei alkotóinak. JANUAR 17. A Berlini-trió kamarahangversenye a Llszt-keremben nem mindennapi csemegének ígérkezik. Ritkán hallható prae- klasszikus művek sorában Händel, Bach, Telemann, Couperin, Rameau és Vivaldi alkotásai szólalnak meg ugyancsak ritkán hallható hangszereken: fuvola, — gamba (csellónagyságú, ún. térdhegedű) és cembalo. FEBRUÁR 1. A Pécsi Szimfonikus Zenekar hangversenye a Liszt-teremben. Az est dirigense: Horváth Gyula, szólistája: Kocsis Albert, aki ezúttal Mendelssohn népszerű Hegedűversenyét szólaltatja meg. A hangverseny műsorán szerepel még Rossini utolsó színpadi művének, a Teli Vilmos operának nagyhatású nyitánya, valamint Csajkovszkij talán legnépszerűbb szimfonikus műve az V. e-moil szimfóniái (BuztL a máit dekelt iskolák. Aztán lapozhatjuk a számrengeteget, mígnem 1890-ben kiderül, hogy Pécsen a hat éven felüli férfiak közel 83 százaléka, a nőknek 67 százaléka tud fml- olvasni. Pedig a város el van látva iskolákkal és elég nagyszámú képesített tanerővel. A vidékről beözönlők szorítják le ilyen alacsonyra ezt a százalékot. Legelőkelőbb elemi iskola a belvárosi volt, neve normális iskola, mert a század elején még a tanítóképző gyakorló iskolájaként szerepelt Válogatott tanftől magasabb fizetésben részesülnek, mint a többiek. A tanítóképző — 2, 3 vagy 4 osztállyal két vármegye iskoláit látja el tanerőkkel s alig küld ki évente 8—15 okleveles tanítót. Javul némileg a helyzet, amikor megnyílik a zárda tanítónőképzője, mely akkor még csakugyan a tanítónőképzést szolgálta és nem a vagyonos osztályok leányainak nevelőintézete volt A városban az elemi továbbképzést a polgári Iskolák folytatják, két leány és egy magán fiúiskola A szakképzést az ipari tanulóiskola látná el, ha tanításról lehet beszélni ott ahol 688 tanulóra mindössze 16 tanító jut. Van ugyan egy magánintézet is 70 tanulóval és 6 tanerővel, de ez drága iskola. A város kereskedelme eleven és már 1875 óta működött "áros! kereskedelmi iskola, hol S osztályban 30—34 tanuló nevelkedik, jórészt óraadók vezetése mellett. A város két középiskolája a vezető polgári réteg fiait fogadta be, egyik a ciszterciek által vezetett gimnázium (mai Nagy Lajos) a másik az állami főreáliskola (mai Széchenyi gimnázium). Népszerűbb a ciszter gimnázium, melynek nyolc osztálya állandóan zsúfolt már 1877 óta. A tanulók száma meghaladta a 400-at. A főreáláskoda 1857 óta működik, eleinte erősen ingadozó létszámmal, de 1890-től kezdve a Hunyadi utcai iskola tantermeinek befogadóképességét kimerítette a 400-nál több tanuló. A felsőképzést a püspöki joglíceum képviselte, Szepesi püspök alakítása. A székesegyház jövedelméből tartották fenn. Négy év folyamán 6—11 tanár 40—80 hallgató Oktatását látja el. Ihnen kerülnek ki a városháza, vármegye vezető tisztviselői, de a posta, vasút, tanfelügyelet vezetői is, mert jogállamunkban minden magasabb tisztség betöltéséhez jogászokat állítottak. 1880-es évektől kezdve a statisztikának fontos rubrikája, hogy mennyire haladt a magyarosítás. Bánffy Dezső miniszterelnök kora ez, aki munkásokat és nemzetiségeket egyaránt erőskéz politikájával akarta letörni. A városban a magyarosodás ettől független természetes folyamat, vidéken inkább csak erősítette a nemzetiségek öntudatát S. G.
