Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-22 / 19. szám

2 NAPI O 1961. JAN (JÁR 22. A Politikai Bizottságnak az üzemi agitáció helyzetéről és feladatairól szóló határozata végrehajtásának néhány tapasztalata HÍREK Hosszú ideig a pártmunkánk fogyatékossága volt, hogy egy- egy határozat elkészülte után úgy értelmezték sok helyen; na a nehezén már túl vá­gyunk! Ebből adódóan a hatá­rozatok végrehajtásának meg­szervezésére, a végrehajtás ál­landó ellenőrzésére nem for­dítottunk megfelelő gondot, így az egyes határozatokban megszabott feladatok elsikkad tak, idővel a feledés homályé-, ba merültek; Fejlődő, új munkastílusunk egyik örvendetes jelensége, hogy mind szélesebb körben válik állandó gyakorlattá a határozatok végrehajtá­sának ellenőrzése, a végrehajtás helyzetének elemzése. A közelmúltban alkalmunk volt a megye több üzemében tanulmányozni a politikai ne­velőmunka helyzetét és öröm­mel tapasztaltuk, hogy ez a gyakorlat a megyében is kezd kialakulni. A határozatok vég­rehajtásának rendszeres vizs­gálata az üzemi, városi szer­veknél pezsdítőleg hatott a pártmunka egészére, de külö­nösen äz agitácáós munkában érezni jótékony hatását. Nőtt a helyi szervek aktivitása, a politikai fel világosító munka közelebb került az élethez. Sok olyan jjezdeményezés szü­letett, amely változatos, az emberek érdeklődését felkeltő formákon keresztül egy hány­ba, a Szocializmus építésének meggyorsítása, a munkások szocialista öntudatának növe­lése irányában hatnak. A politikai nevelőmunka sokoldalúságára elég, ha né­hány dolgot megemlítek. Ilye­nek pL az újítási ankétok, ta­karékossági mozgalmak, mű­szaki fejlesztési bizottságok, a KISZ-fiatalság különböző moz galmai, a patronézsmozgalom. a szocialista brigádokkal való rendszeres tanácskozások, a munkásakadémiák és lehetne porolni azokat a módszereket, amelyek elősegítik a_ dolgozók öntudatának állandó növelé­sét. Törekedjünk a politikai .nevelőmunka konkrétságának a növelésére. E kérdéscsoporton belül két dologra szeretném felhívni a figyelmet. A komlói városi párt-végrehajtó bizottság és a szénbányászati tröszt közös kezdeményezésére, — amely» nek célja, hogy dokumentu­mokon keresztül a város dol­gozói elé tárják életkörülmé­nyeik változását, és ebből adó­dóan szabják meg a gyorsabb előrehaladás feladatait, — fel­dolgozták a munkások életkö­rülményeinek alakulását 1955 —1959-es években. Ezt a köny­vet Jól lehet alkalmazni e konkrét agitációe munkában. Több üzemben az 1961-es lervév feladatait több lépcső­ben a munkások széles réte­geivel megvitatták. A bánya­üzemeknél sokoldalúan és ala­posan megtárgyalták az idei tervév feladatait- Itt a mun­kások állásfoglalása, javasla­taik, jelentősen hozzájárultak ahho/. hogy az Indulásnál bi­zakodó hangulat alakult ki. Iz üzemi demokrácia iUszélesítése a munkások és vezetők helyes kapcsolata a munkások felelősségérzetének, aktivitásának az egyik előre- léndítője. Minden lényegesebb felada­tot tanácskozzunk meg tehát a dolgozókkal! Meggyőző munka nélkül nem várhatunk gyors és tartós eredményeket A dolgozókra való fokozott támaszkodás jelentősen hozzá­járul a munkások szocialista öntudatának, felelősségérzeté­nek növekedéséhez, ez jelen­tős lendületet ad a termelő- munkának. a társadalmi tulaj­don védelmének. Hogy ez nem Ares frázis, annak talán leg- Jcálen utóbb példái «2 újítások számának a növekedése, — amelyek kb! 50 százalékkal emelkedtek egy esztendő alatt, — vagy a munkások nagy többségének pozitív állásfog­lalása a normcrendezéssel kap csolatban. Az utóbbi ma vitat­hatatlanul á legkényesebb kér­dések közé tartozik. A vezetők nem egy helyen fáztak ettől a munkától, amit bizonyít az is, hogy a Minisztertanács eme vonatkozó, 1957-ben kelt hatá­rozatát sok helyén nem haj­tották végre. A jelen időszak­ban az e téren lévő feladato­kat aktívaüléseken, csoportos, személyes megbeszéléseken megtanácskozták a munkások­kal. Mikor a munkások meg­értették, hogy nem a munka­bér csökkentése a cél, hanem a termelékenység emelése, az életszínvonal további javítása, hogy a munkabéralap változat­lan színvonalon marad üzemi szinten, akkor a legtöbb mun­kás úgy nyilatkozott; biztosít­sák a munkafeltételeket, a za­vartalan anyagellátást, mi megtesszük a magunkét! Hogy ez tényleg így van, azt jól példázza Komlón a normaidő mérésének tapaszta­lata. Az egész tröszt területén az időmérések idején csupán egy helyen tapasztaltak „visz- sza tartást”. Az üzemi párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetőknek azonban tudatá­ban kell lenniök annak, hogy a munkanormák rendezése a feladatoknak csak egy részét képezik. Ide tartozik több olyan feladat is, mint a mű­szaki színvonal növelése, a technika fejlesztése, a mun­ka- és üzemszervezés javítása a megfelelő anyagnormák ki. alakítása és betartása, a tech­nológia fejlesztése, stb. Pilla­natnyilag az a helyzet, hogy a bányaüzemek kivételével eze­ken a területeken még nem kielégítő a munka. Az üzemi agitációs munká­nak elsőrendű feladata a soronlévO gazdasági felad ^foltra való mozgósítás. Karoljunk fel minden kezde­ményezést, amely elősegíti tervfeladataink túlteljesítését, belső tartalékaink maximális feltárását, Az agitáció mindem eszközével segítsük elő a ter­melékenység emelését, az anyágtakarékosságot, ‘ az ön­költség csökkentését. A gazda­sági kérdésekkel való konkrét foglalkozásban az előrehaladás jelentős. Ezt igazolja, hogy a Pécsi Bőrgyárban több, mint 5 százalékkal, csökkent az ön­költség, a Sopiana Gépgyár­ban egy év alatt 14 százalék­kal nőtt a termelékenység, a porcelángyárban 10 százalék­kal a termelés. A bányaüze­meknél jelentős mértékben csökkent a fafelhasználás, mee felelően alakult a kalóriaki- hozatal, E szép eredmények azonban nem vonhatják el a figyel­münket arról, hogy a lehető­ségeket korántsem merítettük ki. Ezért kell, hogy mlf’ds*i,«i vo’|*s*Mk legl’vá? ?d a. Aki nem így dolgozik, az be­csapja saját magát, embertár­sait. A leírt néhány tapaszta­lat igazolja, hogy komoly, mer fontolt munka folyik az üze­mi pártszervezetekben, azon ban van néhány olyan problé­ma, amivel ha meg akarjuk gyorsítani előrehaladásunkat az eddiginél alaposabban kel1' foglalkozni Orsai János Szellemi öttusa Az Építőipari Technikum KISZ-szervezete az iskolaév elején munkatervébe vette, hagy iskolák közötti irodalmi versenyt rendez. Október végén meghirdettük az iro­dalmi öttusát. Először háziversenyeken dőlt el a csapatok összeál­lítása. December végére pe­dig két kivétellel az összes pécsi középiskola beküldte 3—3 tanulójának nevezését. Nézzük meg a verseny­számokat. Kötelező és sza­badon választott vers, kiej­tési verseny, fogalmazás és önálló előadás. Célunk több­rétű. A magyar nyelv és iro­dalom ápolásán kívül igye­keztünk érdeklődési kelteni a pécsi irodalmi élet iránt. A Petőfi filmszínház egyik előadását a versenyzők kö­zösen nézték meg és ennek témáját dolgozták fel január 16-án fogalmazványaikban. Január 18-án a kötelező ver­seket adták elő és lebonyo­lították a kiejtési versenyt. A verseny még tart. Az utolsó, legünnepélyesebb versenynap január 25-én Pécs városi Művelődési Há­zában lesz fél 5 órakor. A két zárószám után Debitzky István, a Polládk Mihály Épí­tőipari Technikum igazgató­ja tartja a díjkiosztást és mondja el zárószavait. Minden irodalom iránt ér­deklődőt szeretettel vár a rendezőség. Margittay Ági, a Pécsi Nemzeti Színház művésznője a bu­dapesti Petőfi Színházban vendégszerepei. Egy szerelem há­rom éjszakája című darabban játssza a női főszerepet. Ké­pünkön: Margittay Ági és Hot váth Tivadar a darab egyik jelenetében. MTI foto: Keleti Éva A mecseki szén­bányavidéken egy év alatt több, mint százzal emelkedett a személygépkocsi­val rendelkező bá­nyászcsaládok szá­ma, s összesen mint egy háromszázan vallhatják magukat autótulajdonosoknak Körülbelül ennyi az újabb igénylő is. — PÉCS VÁROS II. kerü­leti KISZ-bizo'tsága megtár­gyalta a kerület alapszerve­zeteiben folyó oktatási mun­kát. Különösképpen foglalkoz­tak az oktatást ellenőrző cso­port segí ‘.ségadásának a prob­lémáival. Az értekezleten a KISZ-bizottság titkára beszá­molt az „Ifjúság a szocializ­musért" mozgalom szervezé­sének tapasztalatairól. — A TIT hosszas tárgya­lások után engedélyt kapott arra. hogy megszervezze Pé­csett a filmművészeti kör második, délután működő ré­szét is. amelynek a műsora ugyanaz lesz, mint a délelőtti­nek. A filmművészeti kör dél­utáni részlegébe hétfőtől le­het jelentkezni. — A PÉCSI Kiskereskedel­mi Vállalat értesíti a közüle- teket, hogy a 30-as számú közületi festék-bolt, Hal 1. leltározás miatt január 23- tól 25-ig zárva tart. 267 — Dr. Hargitay Zoltán ren­delése szabadsága alatt szü­netel. 327 MAÉSZÁROSBFERENCa (36.) Egy tagbaszakadt siklósi fiú hármasával hordta a szétlőtt házak gerendáit a fedezékhez. Büszke is volt rá, hogy az p szakaszának van a legbizto­sabb fedezéke. — Gyertek, próbáljátok ki — hívta a szomszéd szakasz­belieket. Azok sem kérették magu­kat, sorban bebújtak a remek építmény ajtaján. Alig, hogy elhelyezkedtek, óriási robbanás rázta meg a fedezéket, por és törmelék hullott a nyakukba. Egy pillanatig meghökkenve néztek egymásra, de mikor lát­ták, hogy valamennyien épek, semmi bajuk, vidáman felne­vettek. — Na fiúk, a német is se­gített kipróbálni. . A partizánok, mióta úgy érezték, hogy túl vannak a leg nagyobb veszélyen, megvidá- modtak. s mintha még a sze­rencse is melléjük szegődött volna. A szórványos német ágyúzás Darányban egyetlen sebesülést sem okozott. Pedig egyszer még a parancsnoki fe­dezék tetejére is hullott egy gránát, de csak annyit ártott, hogy ie leszemetelte a brigád­parancsnok teáscsészéjét, amelyből éppen kortyintani akart beszélgetés közben. Mindössze három napig tar­tózkodott a brigád Darányban. A Dráva két oldalán vala­mennyire megmerevedett a front. A német erők összpon­tosítása a Drávánál tovább folyt. Ez megkönnyítette a Ju­goszlávia belsejében harcoló partizánok dolgát. A hadijelen lések szerint ekkor foglalták el Bucovacsa községet, zsák­mányoltak egy páncélvonatot és két mozdonyt, elfogták Eberlin német ezredest több tiszttel és az őket kísérő sza­kasszal együtt és Konjic köz­ség elfoglalásával befejezték Hercegovina felszabadítását. A német hadvezetés ekkor már nem sokat törődött Hercego­vinával. Gyorsan közeledett annak a támadásnak napja, amelyet a fasiszták a 3. ukrán Front erőinek bekerítésére és megsemmisítésére akartak in­dítani. Von Weichs a Dráva jobbpartjának Viroviticátói (Verőce) Osijeki» (Eszék) ter­jedő szakaszára összpontosítot­ta a „Balkáni hadsereg” fő­erőit. ■ A Dráva vonalán fcjiyásffcrét harcok röMtmyteear stoppAe­sülését a Petőfi brigád arra használta fel, hogy néhány napos pihenőn rendbeszedje magát, a harcosok végre pi­henhessenek. ehessenek, tisz­tálkodhassanak, hogy az eset­leges újabb támadás idejére újra harcra készen álljon a brigád. Február 27-én Pet tend re in­dultak a petőfisták és végre igazi pihenő kezdődött. Nem olyan, mint amikor a harcok szünetében leheveredtek vala­hol az erdőben, vagy valame­lyik elhagyott falu házainak puszta padlójára, Iranern végr re többé-kevésbé kényelmes fekhely és főleg bőséges éle­lem jutott minden harcosnak. Pécsről, a szovjet katonai pa­rancsnokság raktárából és a bolgár hadsereg konyhájáról naponta hozta a teherautó a kenyeret, húst, főzeléknek va­lót. A sok koplalás után szin­te úgy érezték a partizánok, hogy elpuhulnak ettől a ké­nyeztetéstől. Itt, Peilenden adták tudtul a petőfistáknak, hogy megala­kult a Jugoszláv Népfelszaba­dító Hadsereg, amelybe a Pe- tőfi-brigádot is besorolták. A Petőfi-brigád a Jugoszláv Nép­felszabadító Hadsereg XVI. divíziójának 15. brigádja lett, de eddig vívott hősies harcai­nak elismeréseképpen meg­tarthatta a harcok idején fel­vett nevét és így hivatalosan is a „Magyar Petőfi Sándor brigád” nevet viselte. A brigád továbbra is a háromszínű ma­gyar zászlót használhatta. A harcosok tudomásul vet-' tck a közlést, de ezzel lénye­gében semmi sem változott meg. A továbbiakban sem kap­tak egyenruhát, az élelmet a szovjet és bolgár parancsnok­ságok adták, általában a Pe- tőti-brigád kapcsolata a jugo­szláv hadseregparancsnokság­gal nem vált szorosabbá, ami nem is esoda, hiszen a Dráva és az annak vonalán felsora­kozott német erők választották el tőle. A brigád közvetlenül az I. Bolgár Hadsereggel mű­ködött együtt, az pedig a 3. Ukrán Fronttal hangolta össze tevékenységét. Gyakorlatilag a Dráva bal partját védő vala­mennyi egység (benne a bol­gár, jugoszláv és magyar egy­ségek (Tolbuhin marsall pa­rancsnoksága alatt állt. A Petőfi-brigád partizánjait a pettendd pihenő idején újabb veszély fenyegette. A harcosok között betegség ütötte fel a fe­jét, sokan gyengeségről, émely­gésről panaszkodtak és láz verte ki őket. Amikor sikerült végre orvost keríteni, az meg­állapította. hogy a brigádot kiütéses tífuszjárvány fenye­geti. A tífusz mindig is a kato­nák rettegett ellensége volt. A partizánharcok pedig egye­nesen kedveztek a járvány­nak. A harcok idején több­nyire annak is örültek, ha ivó­vízhez jutottak, annyi vizük csalt nagyritkán volt, hogy alapos tisztálkodást végezhet­tek volna. Arra pedig idejük nem volt, hogy a fehérnemű­ket rendben tartsák, alaposan kimossák, hiszen többnyire még annyi Időt eön töltöttek egy helyen, amennyi a kimo­sott ruhák megszárításához lett volna elég. Emiatt az el­hanyagolt ruházatban zavarta­lanul tenyészett a tetű és hordta a ragályt egyik harcos­ról a másikra. (Folytatjuk. — A BUDAPESTI Kon­certiroda és az OSTA román hangversenyiroda képviselői tárgyalásaik eredményekép­pen szombaton Bukarestben jegyzőkönyvet írtak alá. A jegyzőkönyv szabályozza a két ország 1961—1962-ben sor- rakerülő művész- és együttes­cseréjét. A tárgyalások szí­vélyes, baráti légkörben zaj­lottak le. — STOCKHOLMBAN meg­cáfolták azt a koppenhágai jelentést, amely szerint a dán fővárosban a napokban megalakul Európa legnagyobb légitársasága, éspedig a Swis­sair, a SAS és a KLM társa­ságok fúziójával. Kétségte­len azonban, hogy ezeknek a társaságoknak a képviselői Koppenhágában több napig tartó tárgyalásokat folytattak. — A MAGYAR VÖRÖS- KERESZT felhívást intézett Leopold Boissierhez, a Vörös­kereszt Nemzetközi Bizott­sága elnökéhez, amelyben kéri, hogy emelje fel szavát a Lumumbával szemben el­követett embertelen bánás­mód ellen. — SZUDÁN északi részén, a négyezer éves Buhen erőd­ben az ásatások vasdarabokat hoztak felszínre. Eddig az volt a feltevés, hogy a vasgyár­iéért csak az időszámításunk előtti első évezredben fedez­ték fel. — DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke táviratot inté­zett Sckou Touréhoz, a Gui­neái Köztársaság elnökéhen melyben a Magyar Népkö» társaság Elnöki Tanácsa, a* egész magyar nép és a saját nevében őszinte jókívánságait tolmácsolta, abból az alka­lomból, hogy Sekou Tourét ismét a Guineái Köztársaság elnökévé választották. — EGY AMERIKAI cég olyan fürdőszoba-berendezést szabadalmaztatott, amelyben egy kapcsolótáblán elhelye­zett öt gomb megnyomásával szabályozni lehet a hideg, langyos vagy forró víz folyá­sát, sőt azt is, hogy a víz mi­lyen sebességgel folyjon ki a csapból. Gombnyomásra ugyanis alacsony voltezámú áramot kapcsolnak be, amely szabályozza a vízcsap műkö­dését; =» A SZIGETVART járási rend­őrkapitányság vezetője, mint 1. fokú rendőrhatóság Keiner Jó- zsef nagyvátyi lakost, mert la- kott területen a gyalogjárdán ke­rékpározott, 2n0 forint, Csamárt József mozsgól lakost, mert a határövezetbe engedély nélkül utazott be, 200 forint, Kovács Fe­renc mozsgól lakost, mert kivi- lágítatlan kerékpárral közleke­dett, 240 forint. Kertész Gyűlő mozsgól lakost, mert motorkerék­párt vezetői igazolvány nélkül vezetett a közúti forgalomban, 300 forint, Jurenát Géza szent- dénesl lakost, mert lakott terü­leten motorkerékpárral a gyaloa- ■árdán közlekedett 240 forint és Koller Alnio*: ibafat lakost, mert j totork rék”árt ve~‘tői Igazol­ván v ré'h’H " >!tt ?7o fortm Komlón például két százan gyűjtöget­nek autóra, s türel­metlenül várják vá­sárlási igényük mi- élőbbi kielégítését. Ha ez á jelenség még nem; is általá­nosítható i minden családra, .mégis egy példája a bányász- ság megváltozott életének. Elég csak arra gondolni, hogy nem is olyan régen — éppen egy ne­gyedszázaddal ez­előtt — a munka beszüntetésével, 96 órás éhségsztrájk­kal a mindennapi kenyérért, a puszta létért kellett harcol ni a Pécs vidéki bá­nyászoknak. Akkor ez jellemezte a bá­nyászéletét Több mint 300 bínyász aiitttnlajdonos van 6 mecseki hánvsv.tié; en

Next

/
Thumbnails
Contents