Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-20 / 17. szám
mi. JANUÁR 20. NAPLÓ 3 Most Tan az őszi búzák téli fejtrágyázásának ideje Á szocialista világrendszer sikeféi. a békeharc új taeg új győzelmei kapcsán sok szó esik napjainkban a szocialista tábor egységéről, a szocialista országok között kialakult gazdasági együttműködésről. Ha elvonatkoztatunk a nemzetközi viszonyoktól és csak az egyes szocialista országok belső fejlődését vizsgáljuk, magában is szembetűnő, hogy ezek az országok 15 évvel a második világháború befejezése után messze maguk mögött hagyták már a korábbi múltat, s a feudális kötöttségekkel terhelt, iparilag visszamaradt, fejletlen mezőgazdasággal rendelkező gazdaságukat erőteljes iparon nyugvó, fejlett és virágzó gazdasági élettel cserélték fel. Ha pedig a szocialista államok fejlődésének nemzetközi vetületűre tekintünk, elénk tárul az a cáfolhatatlan tény, hogy a szocialista világrendszer ma már nem csupán eszméinek igazával, erkölcsi magasabbréndűségé- vel áll az imperialista Világ felett, hanem anyagi erő tekintetében is. Az Új társadalmi rend győzelme szempontjából óriási jelentőségű a szocialista országok között kialakult gazdasági együttműködés és kölcsönös testvéri segítség. A kapitalista rendszer nem ismer ehhez hasonló gazdásági kapcsolatot — az ilyen együttműködést a nyugati világban az imperializmus egyik sajátos és lényegéből fakadó jellemzője. az egyenlőtlen fejlődés törvénye Zárja ki. Alapvetően különbözik ettől az a kapcsolat, amely a szocialista tábor országait jellemzi. A szocialista tábor határozza meg a moszkvai nyilatkozat —• ,.a szocializmus és kommunizmus útján haladó olyan szabad, szuverén népek társadalmi, gazdásági és politikai baráti közössége) amelyeket a nemzetközi szocialista szolidaritás, a közös érdekek és célok egysége fűz össze”. E tételből hyilVánválóan következik, hogy a szocialista államok a teljee egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás alapján állnak, gazdasági vonatkozásban pedig vállvetve küzdenek a közös cél: a szocialista, majd a kommunista társadalom felépítéséért. E gazdasági együttműködés szerve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). A szocialista országokban érvényüket vesztették á kapitalizmus gazdasági törvényei, megszűnt az embernek efnber által való kizsákmányolása, nincs termelési anarchia és konkurrehciäharc. A termelő- eszközök társadalmi tulajdona, a szocialista termelési viszonyok talaján új törvény- szerűségek bontakoztak ki, melyek a legfejlettebb technikán alapuló termelés szakadatlan bővítése, az igények mind teljesebb kielégítése irányában hatnak. És az ilyen jellegű fejlődés nemcsak a gazdasági élet antagonizmusait, hanem a nemzetek közötti ellentéteket is kiküszöböli az előrehaladás útjáböl. A szocialista tábor országainak fejlődése nem „magánügy” többé egy-egy ország számára, hanem valamennyi szocialista országot érintő közös érdek, hiszen az egyes állam előrehaladása egyúttal eredője az általános félemelkedésnek Is. Az egész szocialista világrendszer fellendülése pedig Visszaható erőként — elősegíti az egyes országok gazdasági fejlődését. S «<8*8$ Mlf'SUtat'í ö meg a gazdásági együttműködésre, s ez az internacionalista elveken eisoulő. baráti éavütthálá- dás tartalmilag) minőségileg magasabb rendű minden kapcsolatnál, améíy a kapitalista Világban eddig létrejött, vagy • jövőben kialakulhat. Á szocialista országok történelmi feladat megoldását tűzték maguk elé: Viszonylag rövid idő alatt túlszárnyalják a kapitalista világrendszert az ipar és a mezőgazdaság abszolút össztermelésében, majd túlhaladják a legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre eső termelés mennyisége éá az életszínvonal tekintetében is. E feladat megoldása csak úgy lehetséges, ha a szocialista társadalmi-gazdasági rendszer —* jelenleg vitathatatlanul meglévő — gyors, a kapitalizmust számottevően túlhaladó Ütemét állandósítani tudja. Nos, a szocialista táborhoz tartozó országok egysége és egybe- forrottsága, a kölcsönös támogatás és segítségnyújtás az az emelő, amely a szocializmus gazdasági erőit döntő győzelemhez segíti. A szocialista országok közötti gazdasági együttműködés alapvető anyagi lényege, hogy lehetővé teszi a szocialista világgazdasági rendszer előnyeinek legnagyobb mérvű haszhosítását aZ egyes országok termelőerőinek fejlesztésében, s ezen keresztül az egész szocialista tábor gazdasági erejének fokozásában. E gazdasági kapcsolatokat mindenekelőtt a tervszerűség jellemzi. A szocialista országok népgazdasági tervelkel kölcsönösen összeegyeztetik, s e tervek összeállításakor számolnak a mindenirányú gazdasági együttműködés változatos formáival. E formák közül különösen a termelés szakosítása és kooperációja a számottevő. Ez az új. szocialista nemzetközi munkamegosztás az egyes országok lehetőségeinek felméréséből indul ki, s általános fellendüléshez vezet el. Nyilvánvaló, hogy hátráltatná a gazdasági fejlődésit., ha valamennyi szocialista ország csak a saját szükségleteinek kielégítését tartaná szem előtt, s ennek érdekében gazdasági erejét a sokirányú teendők elvégzésére aprózná szét. Elkerülhetetlenné válna így, hogy azonos cikkeket egyes szocialista országok egyidőbem, párhuzamosan termeljenek, s a viszonylag ki szükséges meny- nylség előállításához hagy anyagi-technikai erőt kössenek le, A termelés szakosítása lehetővé teszi a szükségtelen termelési párhuzamosság kiküszöbölését, S az egyes országok azon termelési ágak fejlesztésére összpontosíthatják erejüket, melyek felvirágoztatásához a legjobb gazdasági és termelési feltételekkel, képzett szakemberekkel és gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek. Így lehetővé Válik a nyers anyagforrások, a már meglévő ipari berendezések, a termelési hagyományok legjobb kihasználása, a legfejlettebb technikát és a legkorszerűbb termelési eljárások alkalmazása, a minőség állandó javítása. Ezzel egyidejűleg az érdekelt országok felhagynak azoknak a termékfajtáknak a gyártásával, melyek előállítására más országok rendezkedtek be, s szükségleteiket a tőlük való szállítás útjáh elégítik ki. „A sikeres fejlődés megköveteli ... a nemzetközi munkamegosztás rendszerének állandó tökéletesítését... az együttműködés és a testvéri kölcsönös segélynyújtás továbbfejlesztését” — állapítja meg a moszkvai nyilatkozat, s e megállapítás igazságát a kölcsönös áruszállításra vonatkozó egyezmények harmonikusan működő rendszere tanúsítja. A KGST tanácsában részt vevő országok rendszeres tanácskozásaikon megszervezik a szocialista országok gazdasági és műszaki tapasztalatcseréjét, nyersanyag, gépek, berendelések, élelmiszerek tekintetében kialakítják a kölcsönös megsegítés módozatait. meghatározzák a munka- megosztást iparágak, árufajták és termelési volumen tekintetében. s mindezt űáv. riogv állmuk egyes országok és az egész szocialista tábor terthe- lőérőinék leggyorsabb ütemű fejlődését segítsék elő. Ugyanakkor a nemzetközi szocialista munkamegosztás megteremti annak lehetőségét is, hogy a szocialista országok függetlenítsék magukat a kapitalista piactól, s ezáltal biztosíthassák népgazdaságuk törés'öl man«««, egyenletesen gyors fejlesztését. Ilyen megállapodások az alapjai annak, hogy Románia például kŐolajfúró és kőolaj- fihomító berendezések termelését fejleszti Iti, hogy a nehéz szerszámgépek termelésére Csehszlovákia és az NDK rendezkedik be, hogy a szénbányászaiban használatos berendezésekét főleg Lengyel- ország és az N'DK állítja elő, hogy diesel-motoi-osvonatokat szinté kizárólag hazánk gyártja a szocialista táboron belül, A szocialista államok gazdasági együttműködésének, a szocialista tábor gyorsütemű gazdasági fejlődésének nélkülözhetetlen alapja aZ a magas technikai-tudományos színvonal, mellyel á Szovjetunió maga mögött hagyta az egész kapitalista világot. A haladás szovjet vívmányai teszik lehetővé. hogy a szocialista országok gazdasági együttműködése nem valami túlhaladott, elavult technikai szinten, hanem az élenjáró technika alkalmazáséval, a legtermékenyebb hatófokon valósul meg. A szocialista tábor országai közötti gazdasági együttműködés meggyorsítja a szocializmus építését, alapot teremt íii sikerek eléréséhez. „Eredményeink és sikereink legfontosabb nemzetközi feltétele a kölcsönös segítség- nyújtás és támogatás” — állapítja meg a moszkvai nyilatkozat, Aligha lehet vitás, hogy a szocialista országok gazdasági együttműködése, népeinek összeforrot.tságá és egysége egyik pillérét jelenti a szocialista tábor erejének és legyőzhetetlenségének, a marxista—leninista eszme és a béke világméretű győzelmének. R. T. A rendkívül csapadékos őszi időjárás miatt a•>. őszi búzák jelentős részét késve vetették el, s nem kevés a kézzel bevetett területek nagysága. Termelőszövetkezeteink ebben az évben 5Í00 kh bő termőképességű szovjet és olasz búzát is vetettek. Mindez különös körültekintést és sürgős intézkedést kíván a búzák fej trágyázását illetően, annyival is inkább, mivel a nitrogén műtrágya ellátottságunk nem éri még él a kívánt mértéket, Ilyen adottságok mellett felmerül a kérdés, mely búzákra és niitor adiuV a nitrogén mütrüiyá!? Régebben a fej trágyázást csak a tél által legyengített búzáknál alkalmazták és ezzel sokszor a búza kései beérését érték el és nem egy esetben a megdőlést. A legutóbbi évek kísérleti adatai s nagyüzemi eredményei a téli és télvégi kiszórás helyességét igazolták. 5—10 fok Celziusz alatt a talaj mikroorganizmusai működésüket beszüntetik és a tápanyagfeltárás szünetel — ugyanakkor a búza lélegzik és ha a növekedése le is áll, a szén, nitrogén és ásványi anyag asszimiláció tovább folyik. Ezalatt a növény, mivel felvehető nitrogén készen nem áll rendelkezésre. legyengül és hajlamossá válik a téli, koraia- vaszi kipusztulásra. Csökken a fagyálló képessége. A fajtától függően február második felében fejeződik be a búza jarovizációs szakasza a szántófoldön és indul meg a hőmérséklet emelkedésével a kalász fejlődése. Ha akkor a tápanyagellátottság jó. biztosabban számíthatunk nagyobb kalászokra és a kalászban több búzaszemre. Újabb ismereteink szerint tehát télen és télvégén kell a fejtrágyázásokat elvégezni, elsősorban a gyengébb és külföldi fajtájú bő termőképességű búzavetéseinken, hogy a téli életfunkciójukhoz készen kapják a növények a szükséges nitrogént. A télen alkalrná- BOtt fejtrágyák segítségével a növények tavasszal gyorsabban indulnak növekedésnek, jobban fejlődnek, eredményesebben harcolnak a gyomokkal, tökéletesebben kihasa- i nálják a talajban lévő nedves- I séget és a fej trágyázást jelentékeny löbWetieriMSsel háláljak meg. A régebbeh szokásos márciusi, majd áprilisi fejtrágyá- zás esetében egy késői kitavaszodáskor — a tél fagyától egyébként Is szenvedett és legyengült búzák — erejük hagy részét regenerálódásukhoz (fel- Javulésukhoz) használják fél. Későbben bokrosodnak, gyorsan szárba indulnak, és elsősorban vegetatív szerveiket (levél, szár, stb.) fejlesztik, hirtelen felnyurgulnak és egy esős tavasz esetében erősebb talajokon sok megdőlt búza lesz a következmény. Komoly veszélyt jelent még i ez esetben az a jelenség is. hogy az ilyen későn fejtrágyázott búzák érése belenyűlik a kánikulába, ami miatt egy aszályos esztendőben igen sok szorult búzára lehet számítani. Gondos felmérést kell termelőszövetkezeteinknek végezniük, hogy az elsősorban nagy teljesítményű szovjet és olaaz búzák — majd a kézzel vetett búzák fej trágyázása hoz feltétlenül jusson pétisó. A szovjet és olasz búzafajtákra lehetőleg 150—200 kg, a magyar búzákra az elő véleménytől függően 80—130 kg lehet a pétisó-adag kétszeri. esetleg háromszori kiszórásban február végéig. Amennyiben Ilyen mennyiségű műtrágya nem áll rendelkezésre, úgy a meglévőt kell beosztva a legszakszerűbben felhasználni. Különös gondosságot igényel a műtrágya téli kiszórása. Nedves, sáros talajra gépekkel, fogatokkal, de még gyalog-erővel is lehetetlen kár nélkül rémenni. A vastagabb hótakaiéra Sem tanácsos műtrágyát szórni, mert egy hirtelen olvadás esetén egyenlőtlenül oszlik el. esetleg lemosódik. Télen leghelyesebb a műtrágyát a fagyon mm «ifidre kiszórni. Ha a délelőtti órákban a föld fagya felenged, úgy kell a munkát szervezni, hogy eddig az Ideig akár géppel, vagy kézzel történik a műtt-á- gyoezórás. az befejeződjék, vagy másnap reggel a reggeli órákban folytassák a teljes befejezésig, Amennyiben hóesés van és a talajt 9—0 c.m-hél vastagabb hótakaró nem borítja, és a talajra rá lehet menni, úgy minden károsodás nélkül megoldható a téli fej trágyázás, Különös jelentősége van a téli fejtrágyázásnak üzemi szempontból is, télen általában a fogatok, a kézi munkaerő, de a gépek is jobban ráérnek műtrágyázást végezni és időben elvégezni, mint tavasz- szak amikor a sorön következő mezőgazdasági munkák nagy szervezettséget, munkaerőt kívánnak meg más területen is a gépállomásoktól, tér melőSzöVet kezetektől. Bátran kezdjenek hozzá tehát, a termelőszövetkezetek, gépállomások, elsősorban az olasz és szovjet, majd késő Vetésű. gyenge búzaterületek fejtrégyázásáhöz és a rendelkezésre álló műtrágyát gondosan, körültekintően úgy használják fel, hogy a legjobban rászoruló búzáit biztos termését segítsék ezzel elő. Baracs József főagronómus. 120 millió fsrinl értékű gépi berendezés a Mohácsi Farostlemezgyárban A Mohácsi Farostlemezgyár másfél éves működése alatt elismerésre méltóan váltotta valóra a hozzá fűzött reményeket. Terméke kiválóan helyettesíti a drága faanyagot nemcsak a bútoriparban, de egyéb területen is. A gyár üzemben lévő első egysége évi 10 000 köbméter kapacitásra készült. Az új szakma jó elsőKészül a terv Szalántán Nagy munka folyik a termelőszövetkezetekben. Zárszámadásra készülnek a legtöbb helyen. Az újonnan alakult tsz-ek pedig most készítik el a közös gazdálkodásra vonatkozó terveiket. Szalántán az Uj Esztendő Termelő- Szövetkezet elnökét és brigádvezetőit is a tervkészítés közben találtuk. A községi tanács egyik helyiségében tanácskoztak. Ézámítgattak, vitatkoztak, A megbeszélések eredményeként pedig egy-egy újabb részlete bontakozott ki a közös gazdálkodásnak. Müst még csu pán száraz szárnak, adatok azok, amit a tervükbe beírtak, de a kitöltött rubrikák már a közös akaratot a közös jövedelem növelésére való törek Vést mutatják. A hozzáértőnek még azt is elárulják, hogy Szalántán reálisan tervez nek. Nem túl sok, amit meg akarnak már az első évben valósítani, de nem ís kevés. Az erejükhöz mértén terveztek. Első lépésként azt vették számba, hogy a belépett tagok közül kite lehet biztosán számítani a munkákban, mert mint mondták élteikül fabatkát sem ér a téré. Való igaz ez, mert ha úgy számolnak Szalántán. hogy 270 tagja van a szövetkezetnek, és ezek ennyi és ennyi munkát tudnak elvégezni, akkor rosszul járnak, mivel a tagok között sok idős munkaképtelen is van. így a be tervezett munkát nem végezhették volna el. Az tíj Esztendő tervkészítői gondoltak erre íb. Hogy jől tették. azt bizonyítja, hogy a 270 tág között csak 190 olyant találtak. akire minden tekintetben számíthat a -tsz. Eszerint osztották el a munkát Sokat vitatkoztak arról. hogy hány munkáskézre lesz szükség, mire megegyeztek, Az áll at állomány összevonása, fejlesztése is sok. vitára adott okot. É művelési ágat akarják leginkább fejleszteni S szálántaiak. Minél több szarvasmarhát, sertést akarnak tenyészteni. és hizlalni. Azonban van egy aka dáiy, a férőhelyhiány. Volna ugyan egy lehetőségük az ál latok elhelyezésére, addig, míg az istállójuk felépüL A Pécsi Állami Gazdaság esz- terégi üzemegységén van egy épület, amit eddig a gazdák használták Istállónak. — Ha a termelőszövetkezet megegyezhetne a gazdasággal, vagy a felsőbb szervek úgy döntenének, hogy ide iglenesen igénybeveheti a tsz ezt az épületet, akikor Sokat segítene ez a tsz-ftek. Az istálló építését úgyis mlhél előbb meg kívánják kezdeni. A tervkészítéskor erre is gondoltak és beírták, hogy egy 100 férőhelyes szarvasmarha istállót akarnak építeni. A disznók elhelyezését ugyancsak új hizlalda és fiaztató építésével kívánják megoldani. Még nem döntöttek, hogy milyen istállók, ólak lesznek majd. de már a tervkészítéskor beszélgettek ártól, hogy ha lehet minél olcsób ban és saját erőből valósítják meg. amit tudnak. A gépvásárlás sem maradt ki az Uj Esztendő tervéből, Ze- toTral akarnak dolgozni a földeken, ha mér a nagyüzemi táblákat kialakították. A lovak egy részét is csak addig tartják meg, míg azokra feltétlen szükség van a munkák elvégzéséhez. Most még kell a lő. abban egyeztek meg. de ősz- szél már, amikor non kis parcellákon, hanem nagy táblákon dolgozhatnak jobb lesz a Zetor. Sokacz István tszel nők elmondotta, hogy a kertészet fej- lesz résén; nagy gondot akarnak majd fordítani. Egyenlőre csak harminc holdon termelnek zöldséget, de a következő években többet akarnak termelni. Már a szóm szédos ikét termelőszövetkezettel. a németi és pogány! termelőszövetkezetekkel tárgyaltak, hogy Pécsett közösen létesítsenek elárusitóbávi- lont, ahol a zöldséget értékesíthetik. — Azt is tervezik, hogy a három tsz együttés építőbrigádot alakít, amely e termelő*?/»- ’/étkezőtek építkezéseit elvégezheti. jalifása, mintegy száz újítás bevezetése, valamint a gépek jobb kihasználása folytán azonban ebben az évben ezer köbméterrel megemelik tíz eredetileg tervezett mennyiséget. Ez elég tekintélyes, ha figyelembe vesszük, hogy kb. 18 Ó00 darab szekrény készítéséhez futja belőle. A farostlemezgyár 1902-101 megháromszorozza termelését. A növekedést a második egység üzembehelyezésével érik el, amelynek szerelésén teljes ütemben munkálkodnak. Száz szakember állítja, szereli a magyar és külföldi gyártmányú gépeket, amelyek értéke 120 millió forint körül jár, mennyisége pedig meghaladja a kétszáz vagont. Helyére került már többek között a 4500 tonnás prés, a rostosító és aprító berendezések. Megkezdték a középnyomású kazánok szerelését, amelyet a transzformátor és erőátviteli vezetékek szerelése követ. Az építők is még több mint 20 millió forint értékű munkáit végeznek az idén a farostlemez- gyárban. Ä gyár második egysége próbaüzemelésének kezdését az év negyedik negyedére tervezik. Tízezer fefibmtfer gáz Szerdán, január 18-án kezdte meg a Pécsi Koksz- mfivekben az 1900. áprilisa óta közel 650 000 fórint beruházással felújított 7 kamrás kokszolóblokk a termelést, A koksrolóblokk folyamatos felfütését hát héttel ezelőtt kezdték meg. Kedden elvégezték a betöltést, sz*r- dán a* ürítést, s ezzel 9 ?-t újított kokszolóblokk be* i* csolőűoft a termelésbe. A blokk üzembeállításával előreláthatólag 10 000 köbméter városi gázzal és 28 tonna koksszal nő a Pécsi Koksz»mi napi termelése. Gazdasági együttműködés a szocialista országokban
