Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-19 / 16. szám
«•*. nmm i9. V A PT fl „Van vizsgalélektan!“ Biztatók a félévi kollokvium-eredmények —> Lányok és a vizsgapánik Az egyetemeken már decemberben megindultak a fiádévi kollokviiiipok és e hét végén el is csendesülnek a vizsgák okozta izgalmak hullámai. Dr. Krauth Jánossal, a jogi kar tanulmányi osztályának vezetőjével beszélgettünk arról: hogyan készült neki az egyetem fiatalsága az 1961-es esztendő korai erőpróbáinak. Köztudomású, hogy a félévi kollokviumok a jogi karon általában szorgalmi jellegűek, ami azt jelenti, hogy nem a tantárgy kívánta okokból kell belőlük vizsgázni, hanem az állami támogatósok (ösztöndíj, étkezés) megóvása érdekében. Ezért e félévi számadásról a hallgatóságnak mintegy 12—14 százaléka távol szokott maradni, főleg azok, alri'k gazdasági helyzetüknél fogva amúgy sem számítanak állami támogatásra. Az elsősök „meglepetése ‘ — Idén feltűnően nagy számban jelentkezett hallgatóságunk a félévi vizsgákra — mondotta dr. Krauth János — és gyakorlatilag az a tízegynéhány százalék sem maradt távol, amelyre érthető tótokból számítottunk. Sőt! Előfordult, hogy olyanok is eljöttek vizsgázni, akik jó anyagi körülményeik: folytán úgy sem számíthattak ösztöndíjra, de az anyag egyenletes megemésztése és az évvégi könnyebbség érdekében jónak látták a vizsgákén való részvételt. Az átlagos tanulmányi előmenetel jónak, a vizsgák sikeresnek mondhatók. Mégis, számunkra érdekes meglepetést okoztak «r első évesek, akik idén különösen sok rutintalanságát, tapasztalatlanságot árultak el életiik első egyetemi vizsgáival kapcsolatban. E rutintalanság minden elsős évfolyamnál érzékelhető s számítunk isi rá. Idén azonban —- nem Ezer forint értékű könyv Szerdán délután öt órakor oaz* tQttáfc ki a Dunántúli Napló é& az Állami Könyvterjesztő Vállár* lat által rendezett „Keresd « könyvet!” pályázat ny eremé* nyeit. Az ezer forintos könyvuia'** ványt Sim&a László nyerte, aki elmondta, hogy mint amatőr fotós az utalvány nagy részét fényképészeti szakkönyvekre fogja „elkölteni”, míg a másik részén egyéb műszaki könyvet vásárol. Király Ilona, az általános iskola VI. osztályának tanulója nyerte az 800.— Ft-os k> iyv- utalványt, amelyen elsősorban az iskolai kötelező olvasmányokat. szerzi be. 300.— Ft-os könyve utalványt kapott dr. Hegyi ist- vénné és 200.— Ft-os könyvutalványt Horváth Antal. Mind a né* gyen mindvégig résztveitek a pályázaton és a kitűzött feladatokat. helyesen fejtették meg* Rajtuk kívül még tizen kaptak egy-egy húszforintos könyvutalványt az utolsó forduló helyés megfejtéséért. Szardán délelőtt szerkesztőségünk klubjában került átadásra nagy téli rejtvény versenyünk első díja, a Himfi mosógép. A rejtvényverseny győztese, Tihanyvári László né és férje vette át az értékes jutalmat. EGY FÖ SEGÉDMUNKÁST felvesz az VM Anyagellátr. Vállalat. Pécs, Megyeri út 93. szám. '24892 JSépmíívelési tanácsadó Három év — száz előadás A Dunántúli Napló szerkesztőség« valamint a Pécs-Bara- uyai Népművelési Tanács minden hét csütörtökjén egy népművelési jellegű cikket közöl a Dunántúli Napló hasábjain. Azzal a céllal indítjuk útjára a Népművelési Tanácsadó rovatát, hogy legyen segítségére a kultúra, a népművelés munkásainak problémáik megoldásában. A Miive odssiigyi Min sziámim „Szocialista Kultúráért“ jelvénnyel tüntette ki a mohácsi Bartók Béla Művelődési Ház műkedvelő, színjátszó csoportját, s annak vezetőjét, Vértes klemért. A Somlay Artur nevét viselő csoport működésének harmadik évfordulóját és 100. előadását ünnepelte. Régi igazság, hogy elismerés* re méltó eredményeket esek állandó jellegű, rendszeres és igényes munkával érhetnek el az öntevékeny művészeti esőÚjfajta ntgaltös i sorompók automatikus zárására A MÁV Vasúttervező Vállalat olyan exportképes berendezéscsoportot tervezett, amelynek segítségével központilag áttekinthető és irányítható egy-egy állomás forgalma. Az irányító asztalon a kezelő — a forgalmi szolgálattevő — pontosan látja, melyik vágány foglalt, hogyan és hol mozognak a szerelvények. A mozgások irányát meghatározó jelzőberendezéseket gomb nyomással lehet kapcsolni. A berendezés 2—5 másodperc alatt 40—50 váltót is állíthat. Mivel gombnyomásra automatikusban állítja a váltóikat és a jelzőket, a tévedések elkerülhetők, s kiküszöböl he tőle a balesetveszélyek. Ennek az újtípusú berendezésnek előnye az is, hogy sorozatban gyártható-, lehetőség nyílik arra is, hogy állomás-bővítések esetén néhány áramkör-egység beépítésével az egész biztosító berendezés bővíthető. A Csehszlovákiába szállított ilyen automatát a bányavasutak irányításánál alkalmazzák. Éxpor tálunk Jugoszláviába, Kínába, Lengyelországba is. További külföldi megrendelésekről Is tárgyalnak. Nálunk Vámop- györk és Angyalföld állomáson szerelik fel. Egy másik megoldatlan probléma a sorompók állítása. A Vasúttervező Vállalat kidolgozott egy automatikus sorompó-állítást, amelynek lényege: a vasúti pályán haladó vonat egy bizonyos távolságban. a sebességtől függően automatikusan vezérli a sorompót. A sorompó a vonat közeledtével — éppen a vezérlés mvítí’éeével — emberi beavatkozik nélkül záréd'k. Hírről a ?Zrzn4«ról a mozdony vezetője fényjelek útján menet közben értesül. Amennyiben valamilyen hiba folytán a sorompó gém zárt volna, a vezető figyelmét fényjel hívja fel erre. a mozdony műszerfalán és rögtön lassíthat, „Tanár néni> jelentem...“ A Bercsényi utcai iskola udvari tanterme zsong, mint a méh kas. Huszonöt kis alsótagozatos hajol a könyvéne és halk du- ruzssoláspal olvas. — Kezdődik a napközi foglalkozás és mint mindig, ma is ötperces olvasási gyakorlattal. A ftettejmnyi alsósok saemmeiláthatóan üt ti ionosán érzik itt magukat. Ha a tanár néni nem néz oda, rögtön összebújnak a buksi fejek. Hogy mennyi megbeszélni való akad a mozgalmas délelőtt után ... Csakhogy a tanár néni, Derzsy J ánosné odanéz. Ép szól is. — Még nejn telt le az öt perc! Ez elég. Az összedugott buksik szétválnak, az elmélázó szemek visszasikla- nak* a könyv lapjára. öt perc azonban hamar eltelik. A tanár néni szavára rend ben felállnak, aztán teli tüdővel fújják, hogy „Megjött már a feaskeinacite'-;.” Hát ez egv kicsit korai ezen a hideg délutánon, de határozottan optimista. — Előbb utóbb csak meg kell jönnie annak a fecskemadárnak. Ahogy figyelem az arcokat, a huncut pillantásokat és lesütött ) szemeket, látom, hogv I valami izgalmas do- ; lógnak kell követ- í keznie. * — Ki milyen jegyet kapott ma? — Nálunk nem volt telelés tanár néni — közit sietve egy cérnahang. — Azaz hogy volt, de nem jegyre. Kezét nyújtja egy kis copfos. — Olvasásiból kellőst kaptam — rebe- gi. No, jól kezdődik — gondolom — hát csak ennyi haszna tenne a napköziben gyakorolt olvasásnak? Éva bűn tudatosan hallgatja a tanár néni korhol á- sát. Persze, gyakorolta. gyakorolta, de mit tegyen, ha az órán mégsem ment... Újabb kezek nyúlnak fel. Gabi ötöst szénáéit számtanból, négyest olvasásból. Komolyszemű szőke fiú jelentkezik. Hármast kapott a számtan dolgozatra. Kétjegyű osztás volt a tárgy- Két példa volt. mind a kettőt elhibázta. — Ejnye fiam, aki gépészmérnök akar lenni, annak jól kell tudnia számolni! Kati három ötösről számol be. Tárgyilagos képet igyekszik vágni hozzá, de a szeme elárulja. - hogy mennyire büszke. Hogyne, az egyik ötöst földrajzból kapta, ami eddig csak négyepre ment, A har madliiog Zita sem marad le mögötte, katonás jelentéséből kiderül, hogy ötöst szerzett számtanból, meg írásból is, nyelvtanból meg két négyest, Érdekes, a harmadikosok mind ilyen katonásan jelentenek: „Tanár néni én, Kertész Margit jelentem, bét négyes, egy ötös.” Itt-ott hármas is szerepel a jelentésben, de több kettes nines az elsőn kívül, viszont annál több a négyes, ötös. Aztán házifeladat készítéséhez rendeződ neki Apró emberke telepszik nagy komolyan a tanári asztalhoz. Alig látszik ki az asztal mögül. Kiteszi a könyvet, elsimítja a számtanfüzet lapját, aztán elmerül a számolás rejtelmeibe. — „HatmegkettőhöA hogy tíz legyen kell meg:..; kell még., kettő.” Diadalmasan írja be az eredményt, aztán kezdi az újabb feladatot, — Ki vagy te, kis ember? — Én Zsinkó Ferenc vagyok. Elsős. — Hát apukád? — Az is Zsinkó Ferenc. A kőbányában dolgozik. Anyuka meg Kozármisleny- ben. — Jár itt a napköziben? — Jó — feleli komolyan. majd cinkos mosollyal hozzáteszi: — jő volt ft* ebéd is, meg minden. De aztán homlok- ráncoláasal jelzi, hogy ne zavarjam komoly és felelősségteljes munkájában, mivel most azt kell kiszámítania, hogv bárom meg egyhez mennyi kell, hogy tíz legyen. Folyik a komoly munka a többi asztal nál is. Tóth Palinál ugyan technikai zavar mutatkozik, mivel elfelejtett tollhegyet hozni, de egyik kispajtása kisegíti. A tanár néni pedig megy asztaltól asztalig és ahol zökkenők mutatkoznak, nyomban közbelép. A sok ötös hallatán. a komoly munka láttán nem Is cso- dálkozhatom azon, hogy ennek a kis iskolának a napközijét szeretik á szülők. — Annyira, hogy a „hivatalos” létszámkeret nem is volt elég. Társadalmi segítséggel rendeztek be egy másik termet, ahol társadalmi hozzá.iáru lásból fizetett pedagógusok ügyelnek a gyerekekre, mig a szülők dolgoznak. A tanács Is segített 10 ezer forinttal. A Bercsényi utcai iskolában minden olyan gyerek helyet kapott a napköziben, akinek mindkét szülője dolgozik. Ez szép. Mint ahogyan szép a sok ötös a kis a's^ok „jelentésében”. Elbúcsúzom harsány „Jónapot”- tál köszön a huszonöt gyerek és az udvaron még egy darabon elkísér halk zson sasuk. Mészáros Ferenc portok. A csupán egy-egy színpadi bemutatóra szerveződött csoportok nem tölthetik be tagjaik nevelésében, a művészetek megszerettetésében, a közönség művelődési és szórakozási igényeinek kielégítésében azt a megtisztelő szerepet, amelyet társadalmunk rájuk bíz. Éppen ezért a műkedvelő csoportok létrehozásánál arra kell törekednünk, hogy a művészeti ág iránt érdeklődő, lelkesedő, a csoport nevelőmunkájáért felelősséget érző tagokból szerveződjenek öntevékeny csoportjaink. Olyan tagokból. akik tanulni, művelődni akarnak, s szívesen vállalják a közönség igényes nevelését és szórakoztatását is. Ha visszatekintünk a mohácsiak hároméves munkájára, kibontakozik előttünk a belső nevelőmunka céltudatossága, eredményessége. A csoport tagjai sokat olvastak, tanultak. Ez nemcsak azon mérhető, hogy bemutatóik a mű mondanivalójának megértéséről, átéléséről, a darab írójának ép a cselekmény körülményeinek ismeretéről tanúskodtak, hanem tartalmas klubéletükön is, amelyben gyakran szerepeltek felolvasások, szavalatok, műelemzések, művészeti viták. Több szavaló- vensenyt, iiradaJmi estet ós szellemi öttusát is szerveztek. A közép ezínháiriátögsatósok és az azokat követő megbeszélések is hasznosnak bizonyultak. Figyelemmel kísérték más öntevékeny csoportok munkáját; a szentlőrinei földműveeszövet- kezeti csoporttal rendszeresen kicserélték műsorukat, tapasztalataikat. S az eredmény? Jól esik elbeszélgetni a csoport tagjaival, mert a színjátszásban, irodaiamban tájékozott, önálló véleménnyel rendelkező fiatalok, akik sokat művelődtek, s ma már biztoson lehet rájuk építeni a legnehezebb fizikai föladatok meg oldásában is. Amikor F. Ggrcia Lorea: A csodálatos vargáné c. művének bemutatójára készültek, megismerkedtek a spanyol nép életével, jelenlegi sorsával, Garda Lorca életével, irodalmi munkásságával. A széleskörű tanulmányozás eredményeként nemcsak. a színmű sikeres bemutatója született meg, hanem Torreádorsirató címmel egy irodalmi est műsora is. A sokoldalú, belső nevelőmunka nyomán alakult meg irodalmi színpadjuk is. amely több zenés Irodalmi mű sorral lépett a közönség elé, ’••'nitöbb. ünnepi műsorukban Háború és béke címmel. Figyelemreméltó a csoport miísorpolitikája is. A kisebb műsoros esteken kívül a következő darabokat mutatták be: Az igazgató úr nevenapja c. lengyel vígjátékot, F. Gar- ! da Lorca már említ eit színmű vét. Kállai: Tavasd keringő, Dfuno: Amerikából jöttem. Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok, Osbome: Dühöngő ifjúság és Rozov: Felnőnek a gyerekek c. művét. Az utóbbi bemutatója volt 100. előadásuk, melynek bemutatásával az ifjúság pályaválasztása, életszemlélete és a családi nevelés egyes problémáinak helyes megoldásához adtak segítséget a közönségek. Bár a Dühöngő ifjúság műsorra tűzését nem tartjuk indokoltnak, mégis általában jónak tartjuk a csoport darabválasz- tápát. Elsősorban azért, mert a közönség igényére támaszkodva nevelési céljainkat szolgáló értékes darabokkal lépett színre. A bemutatott művek többsége mai témájú darab. A nevelés mellett gondoltak a közönség szórakoztatására is, s ezért műsorukban a vidám hangvételű, szórakoztatva nevelő művek tekintélyes helyet foglalnak "eh Példamutató a csoport művészi igényessége is. A bemutatott darabok sokoldalú, gondos előkészítés után kerültek színre, s az olyan nagy erőfeszítést igénylő művet i#, mint a Dühöngő ifjúság, olyan színvonalon adták elő, hogy az igénye» közönség nem csalódottan távozott a nézőtérről. A rendező munkája kiterjedt az előadás minden részének a lehetőségekhez mért hatásos megoldására, az egyes alakítások és jeleneteit, a díszletek, jelmezek, világítás, stb. tükrözték céltudatos munkájának eredményét. Az eredmény ele egyik fő forrása: a rendező, Vértes Elemér önképzése és a rendezők továbbképzési alkalmain való részvétele. Igényes munkát végezni, igényes munkára nevelni csak úgy lehet, ha a rendező elsősorban önmagával szemben támaszt magas követelményeket. A száz előadás önmagáért is beszél. De ha azt is figyelembe vesszük, hogy ebből több, mint hatvanét vidéken tartottak meg, elsősorban a mohácsi járás apró falvaiban, akkor ezért külön dicséretet érdemel nek. Őszintén meg kell mondanunk, hogy a megyénkben működő több mint 200 műkedvelő színját«zóc6opoirt pam képes a lakosság kulturális i@feiyei.nek kielégítésére a maga területén. Főleg azért nem, mert a bemutatókat nem előzi meg olyan sokoldalú, alapos, szakszerű fetké«rölés, mint a mohácsiaknál. S $om> "r’or csoport példájából sokat tanulhatnak megyénk műkedvelő színjátszói, s bizonyára építenek is e jól működő színjátszó csoport tapasztalataira. I-emle Gésa Rejtvényversenyünk győztese i tudni miért — a várt mértéket is meghaladta e bizonytalanság. Érdekes tapasztalat az is, hogy —r főleg a kevés lányos osztályokban — ez az elfogódottság a második év elejére erősen' oldódik. Fő oka szerintem ott keresendő, hogy a hallgatók életük első vizsgáin először találkoznak azokkal az előadókkal, akiknek modorát, módszereit vajmi kevéssé ismerik. Lányok a Kereszttűzben — A vizsgák eredményét ós rajtuk keresztül magának a hallgatónak a sorsát is nagyban befolyásolják azok a körülmények, amelyek között a vizsga lezajlik. Sokan úgy vélik: elég lelkiismeretesen tanulni, felkészülni a koUok- viuinira, s a többi magától megy. Persze, e feltétel a legfontosabb. Mégis sok naás, lélektani tényező is közrejátszik. Van vizsgalélektan. — Erről több éves tanulmányi csoportvezetői múltam során győződhettem mag. Árnul átkeltő volt látni, hogyan „véreztek el” eminens képességű jelöltek, szánalmasan nyögdécselve az egyébkénó jól megrágott anyagból. Szerintem — lelki- ismeretes tanulás mellett — a lélektani felkészülés a döntő — mondotta dr. Kxauth János. — Bár a leányhallgatók szorgalmához, eszéhez, rátermettségéhez szó nem fér — folytatta — mégis azt tapasztaltuk. hogy nemegyszer szerepelnek pánikkeltőként a nagy leánylétszámú évfolyamokban a szoknyás jogászjelöltek. Ok; am(c, akik önbizalmukat hamar elvesztik. Minden évfolyamban akad egy-egy lány, akit szépsége vagy szellemi kvalitásai miatt a többi lány amolyan ,.fiók-istennő" oltárra emel s akit „ki, ha nem ő” . felkiált ássál tisztelnek. Már- : most, ha a kikiáltott sztár ! esetleg — uram bocsa’! — jó ; jegyet kap valamelyik: kallók- j viumon, a többiek rémülten ' | rontanak he a tanulmányi ősz- i ; :41yra és kijelentik, hogy nem ! hajlandók vizsgám», hiszen, ha í a „Nagy ö”, ilyen rosszul kol- 1 lokvált, mit várhatnak ők a szürke jeltelenek? Szinte mindennapos jelenség ez, alig álcád olyan nap vizsgák idején, amikor be ne jönne hozzánk egy önbizalmát vesztett leányzó, akit aztán órákon ál kell rábeszélni, míg végre beadja derekát és vizsgára indul. Nemrég két halálravált hallgatónő közölte, hogy visszalép a vizsgáktól. Kinyomoztam az okát: egy városbelijük teljes kész illetlenséget, árult el római jogból s megbukott. Otthon aztán olyan színekkel ecsetel- gette a történteket, ami teljességében a vizsgáztatót kárhoztatta. Nagy nehezen rábeszéltem a két megrémült hölgyet, hogy vágjanak csak bátran neki a római jognak is, s ítn az egyik jelesre „ment le”, a másik pedig jóra.., Ki korán fekszik — aranyai Jl... ... — de legalábbis egy jó jegyet — mondja Krauth-elv- társ. — Azelőtt minden vizsga idején megkérdeztem a jelöltet: mikor feküdt le? • Nem győzzük hangoztatni: az utolsó esti, éjfélbe nyúló tanulás semmit sem ér. Sőt: a vizsga előtti utolsó piercekig tartó olvasgatás, kérdezősködés és biflázás a széles spektrumú anyag bizonyos területeire tereli a figyelmet, míg a többit szinte kiszorítja a tudatból. Legtöbbet azok a vizsgázók tudnak, akik úgy lépnek a terembe, hogy „jaj, nem emlékszem az anyagiból semmire”. Ez az érzés azt jelenti, hogy az anyag egyenletesen oszlik: meg a tanuló emlékezetében, míg az ellenkező eset: az utolsó pillanatban megjegyzett képzetek halmaza sokkot okozhat az illetőben, ha netán egészen más területről kap egy tételt. A vizsga előtti napon korai lefekvés, előtte mozi vagy séta az imádott nőve!, másnap pedig jó lemondás hideg vízben: ez legyen a vizsgára induló jelölt programja.. Rajta, még nem késő! Meg kell próbálni! Pagony Lajos
