Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-19 / 16. szám
!M1. JANUÁR 19. N A Ptó n % Városunk egyik nagyüzeme, a messze földön ismert Pécsi Kesztyűgyár, ebben az évben ünnepli fennállásának századik évét. Az üzem dolgozói nagy várakozással készülnek a jubileumra. Felkutatják a régi iratokat és fényképeket^ kiállítást akarnak rendezni 12 érás mnnkaídi A gyánata, mint ismeretes,, 1861-ben alapította Hamerli János. A Hamerli-familia a múlt század kapitalizálódó Pécsének egyik leggazdagabb csalódja volt A másik Hamerli például a Pannónia szállót, a harmadik pedig a nagy vaskereskedést birtokoltéi a létbizonytalanság, sohasem lehetett tudni, kire mikor kerül sor. Ez volt a leggyötrel- mesebb a kapitalista rendszerben. A munkások többször sztráj koltak a tűrhetetlen bánásmód ellen. Weovecz bácsinak az 1934-es sztrájk a legemlékezetesebb. Amint elmondja, a Hamerli-dinasztia osztozkodása előzte meg. Az öreg Hamerli Károly fiának adta az üzemet, István fiának pedig Vácott akart új üzemet létesíteni. (Később fel is épült). Ugyanebben az időben elkeseredett kísérletet tettek, hogy megkapaszkodjanak és versenyképesek legyenek a külföldi piacokon. Uyen voH a gyár a huszas években, Hamerli János kiöregedett vízimalmot vett át, amelyet a bővizű Tettye patak táplált és bőrgyártó részleggé alakította át A szabászat és varroda — tehát a tulajdonképpeni kesztyűgyár — kezdetben a mai Pannónia szállónál kapott helyet, s csak később került jelenlegi helyére, Az első évben — a bőrgyár- tó részleget is beleértve — mindössze 50—60 emberrel dogozott az üzem. Néhány lábhajtásos varrógép, olló, piketta (életlen acélkés) és a zollstock jelentette a „gépesítést“. Jellemző az akkori technológia „fejlettségére“’, hogy a bőrök kikészítésére a többi között kutyatrágyát használtak. Hamerli külön fizetett emberei szeges bottal vadásztak az utcán ^nyersanyag“ után. Kezdetben legfeljebb 15—20 ezer pár férfi- és női kesztyűt gyártottak évente. Abban az időben csak hazai szükségletre dolgoztak. Hamerli többnyire külföldről — Németország, Ausztria és Csehország — szerződtette a munkásokat. Az üzem legöregebb dolgozója, a 84 éves Weovecz János bácsi például a Stájer föld szülötte. Weovecz bácsi 1891-ben kezdett dolgozni a gyárban, s meglehetősen viharos élet után, 64 esztendő múva, 1955- ben ment ugyaninnen nyugdíj ba. Meghökkentő dolgokat mond a gyár múlt századbeli életéről, amikor még reggel 7-től este 7-ig tartott a munkaidő, s nem adtak fizetett szabadságot egyetlen napot sem. Né'lrUözS mun'ások — fe lődd üzem Amint Weovecz bácsi mondja, Hamerliék nagyon kíméletlen emberek voltak. Könyörtelenül az utcára dobták azokat a munkásokat, akik nem tetszettek nekik, függetlenül attól, hogy magyar vagy külföldi volt-e az illető. Nem törődtek azzal, hogy lesz-e kenyere, vagy hazáüanul csavarog az országban. Emiatt nagyon nagy volt az üzemben SzaloriunkásbfiacmyítváTmyal rendelkező vífcvezctél:szerelfit (Központi fűtés szerelőt) felvesz A PÉCSI PORCELÁNGYÁR. 2458» Ez sikerült is« Ä Hamerlikesztyű betört az aingol és skandináv piacokra. Mindennek a munkások itták meg a levét. A Hamerli-familia a munkások bőrén takarékoskodott és brutális támadást intézett a dolgozók életszínvonala ellen. Leszállította a munkabéreket, a szabászok például csak 35—fi) fillért kaptak egy pár kesztyűért a korábbi 65 fillér helyetti Ezért tört ki a sztrájk. Sajnos, a munkások hősies elszántsága ellenére is a tőkés győzött; Ma mái csak megsárgult fényképek és a vendégkönyv emlékeztetnek ezekre a nehéz időkre. Az egyik fénykép még a század elején készült. Régi szabászcsoportot ábrázol, csupa keményített gallérú és bajuszos embert. A másik kép a Pannónia szálló menti egykori kesztyűrészleget mutatja be. Hosszúszoknyás, kötényes lányok állnak Hamerlj mögött A vendégkönyv hemzseg az önhitt, hivalkodóan hangsúlyozott aláírásoktól: cs. és kir., később csak kir. alezredesek, kanonokok és más ingyenélők lebzseltek akkor a vendégseregben, Hamerli kifosztja a gyárat A gyár sértetlenül vészelte át a háborút, bár a következményeit mesüiylette. A külföldi összeköttetések ugyanis megszakadtak, s kezdetben még idehaza sem fogyott a bőrkesztyű. Ezért átmenetileg lószerszámokat, labdákat és egyebeket gyártottak. 1946-tól kezdve ismét keresetté vált a bőrkesztyű, s a termelés lassan emelkedni kezdett. 1948-ban került sor az államosításra. Hamerli Károly — az alapító üa — megérezve az elkerülhetetlen változások előszelét, amennyire csak lehetett, kifosztotta az üzemet. Eladott minden mozdítható készárut és nyersanyagot, 17 ezer forintot hagyott meg a bankban. Az üzem már csaknem fél éve agonizált, a munkások sakkoztak unalmukban. 1948. március 15-én végleg lezárult a Hamerld-dinasztia dicstelen uralma. A gyár egyik munkása, Sztipánovits József vette át a vezetést, aki ma is igazgatója az üzemnek. Kétségtelen, a Hamerli- familia sokat tett a gyár felvirágoztatásáért, mindezt azon ban a legkegyetlenebb tőkés módszerekkel valósította rrieg. Az egész Hamerii-dinasztiában egyetlen egy ember volt, aki embernek bizonyult, a vegyész mérnök Hamerli Károly. Az államosítás után is ott maradt, a dolgozók befogadták a maguk közösségébe. Ma egy budapesti gyár mérnökei 12 év, "mo?|vel 88 év sem ér fel „Nagyon sajnálom magát Sztipánovits úr! — mondotta Hamerli Károly, az újdonsült igazgatónak, a kifosztott üzem re célozva. — Ha talpra állítja a gyárat, kalapot emelek maga előtt.“ Bizony, nehéz napok következtek, de egy év múlva, 1949- ben már 94 427 pár kesztyűt termelt az üzem, Az utóbbi évekbe« *en szédítő volt a fejlődés, amire még sohasem volt példa az öreg gyár életében. Uj műhelyek, fürdők, mosdók, étkezde és irodaház épült. Ezzel a gyár — végre valahára! — külső képében is levetette nyo morúságos kisüzemi „kóeeráj“ jellegét, s korszerű nagyüzemmé vált. Hamerli nem ismerne rá, Sxabadtéri rendezvények a siklósi vár udvarán Családiasabb lesz a harkányi turistaszállá Korszerűsítik az abaligeti sátortábort Csónakázás a tóvölgyi tavon A Megyei Idegenforgalmi Hivatalnak a napokban elkészült statisztikája szerint Harkányban, Siklóson, Abaligeten és Pécs- váradon 1960-ban több mint 13 ezer fő szállt meg a turista- szállókban és mintegy 72 ezer éjszakát töltött el. Harkányban fizetővendég-szolgálat is működik, ezt 684 fő csaknem 48G0 éjszakára vette igénybe. Az idegenforgalmat ebben az esztendőben még tovább akarják fejleszteni. Harkány Harkányt különösen csalá- I dók, házaspárok keresik fel, j azonban a családok sokszor i viszolyogva fogadták, amikor í a több ágyas turistaszobákban I nyertek elhelyezést. A kényel- j mesebb, családiasabb elhelye- i zés érdekében most azt terve- j zik, hogy a szezonra a turista- I szálló szobáit 2—3 ágyas szo- í bakra alakítják át s a szobákat szálloda-szerű berendezéssel látják aL A turistacsoportokat a siklósi várban helyezik majd ed. Abaliget Weovecz János bácsit Dugonics utcai otthonában találtuk meg. Ugyanebben az időben kezdődött el a siklósi részleg építése, amely még ma is tart. Ebben az évben 150 ezer pár kesztyűt gyártanak odalenn, másfélszer többet, mint az egész pécsi gyár 1949-ben adott. A két részleg — vagyis Pécs és Siklós — 820 ezer pár kesztyűt készített tavaly, az idén pedig 970 ezer pár a tervük, amiből 576 ezer pár exportra megy. Hamerli idejében csak Anglia és Skandinávia nyílt meg a Pécsi Kesztyűgyár előtt, ma pedig nincs olyan földrészünk, ahová ne jutnának el a gyár termékei. A Hamerld-dinasztia 88 éve alatt nem fejlődött a gyár annyit, mint a legutóbbi 12 év alátt. És ez még nem a csúcs* nem lesz megállás, 1964-ben, a második ötéves terv utolsó évében mar 1 millió 200—300 eret pár kesztyűt állít élő a két üzeni; Magyar László , Foto: Erb János Csaknem 27 ezer ember keresett és talált pihenést, szórakozást tavaly Abaligeten. Nagy keletje volt a sátortábornak (20 darab kétágyas sátrakból állt) s ezt az idén tovább fejlesztik. A nyáron újabb 20 darab kétszemélyes sátrat állítanak fel. A sátrakat már készíti a Vegyesipari KTSZ. Korszerűsödik a tábor: vízvezetékkel látják el, s ha a költség- vetés lehetővé teszi, villamosítani is szeretnék. Elkészült már a tábor szabadtéri főzőhelye, hasonlóan a Balaton környéki sátortáborokhoz. A tábortól a turistaházig, valamint a tó körül betonjárdát készítenek, a tó földszigetét pedig körbekövezik. Építettek egy raktárát is, amelynek tetejét napozóvá alakítják és tetszetős műanyag-asztalokkal és székekkel rendezik be. Ismerve a tavalyi zsúfoltságot, a látogatók nagyon örülnének, ha a megyei vendéglátó ez évben még jobban felkészülne a kirándulók fogadására és a gombavendéglőt egyrészt nagyobb kapacitásúra bővítenék, másrészt lehetővé tennék, hogy napjában legalább egyszer meleg ételt is kaphatnának a kirándulók. Pécsvőrad Ebben az esztendőben Pécs- várad is jelentős idegenforgalmi hellyé fejlődik. A várban már tavaly is üzemelt tu- ristáházat 44 ágyasról 56 ágyasra fejlesztik s itt 2—3 ágyas szobákat is kaphatnak a kirándulók. A társalgót a legújabb vonalú bútorokkal rendezik be s ebben az esztendőben a televíziót kedvelők is megtalálják szórakozása kai: a társalgóban televíziót is felszerelnek. Szép kirándulóhely Pécsváradról 4 kilométerre a Pécs felé vezető vasútvonal mentén a tóvölgyi tó, ahol ezen a nyáron nemcsak fürödni, hanem csónakázni is lehet majd. Az abaligeti tó mintájára a tóvölgyi tavon ezen a nyáron már 10 darab kétpárevezős balatoni csónak üzemel. A tóvölgyi tóval kapcsolatosan érdekes távlati tervek is vannak. A tó melle't két vízimalom áll, az egyikből turistaházat, a másikból vendéglátóegységet szeretnének alakítani. Siklós Az elmúlt esztendői látogatottságról készült statisztika azt bizonyítja, hogy megyénk legkeresettebb idegenforgalmi helye volt a történelmi vár: csaknem 67 ezer pihenni, ismereteit gyarapítani akaró kiránduló kereste fel megyénk legnagyobb várát, amelynek restaurálására már eddig is több millió forintot fordítottak. A vár most tovább csino- sodott. Udvarát kitéglázták s ezzel egyidejűleg az udvarban a szabdtéri színpad céljaira megfelelő helyet is kiképeztek, ahol lehetőség nyílik különböző műsorok rendezésére. A vár bejáratánál pedig stílszerű felvonókaput létesítettek. Á 130 turistaágyas és 5 reprezentatív turistaszobás kedvelt kirándulóhelyen a nyárra már televíziót is beszerelnek. Mohács A történelmi múltú városban ebben az esztendőben megkezdik az idegenforgalom kialakítását. A városi tanács a benzinkúttai szemközti egyik épületben már kijelölte az idegenforgalmi iroda helyiségét Tervezik a íizeftővendég- szolgálat megszervezését is, valamint a Duna városi oldalán, a kompjárat közelében egy 70—80 ágyas turistaszálló létesítését A tanács a város- rendezéssel kapcsolatosan messzemenően figyelembe veszi az idegenforgalom követelményeit is. Nos, milyen az új kesztyű? — Flesch Éva és Marton Gyüláné szerint szép és jó, zsefivé bélésfal tsz-tag, hogy az.itt tanultakat majd a gyakorlatban otthon hasznosíthassa a közös javára. A tanfolyamon elsajátítják a hallgatók a baromfitenyésztés4 hez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket. Délelőtt a tanteremben, délután pedig a vállalat tenyészetében tanulnak. Az első az elméleti, a másik a gyakorlati része a tanfolyamnak. Nagy szükség van ezekre a kéthetes tanfolyamokra, mert a legtöbb és különösen az újo- nan alakult termelőszövetkezeteknek nincs megfelelő szakemberük. Ezt a hiányt pótolja a Boldogasszony fán rendezett tanfolyam. Ez már a negyedik és még kettőt szerveznek, ami ha nem is oldja meg teljes egészében a baromfitenyésztő szakemberek hiányát, mégis elősegíti a termelőszövetkezetek baromfinevelését. így egyre több és több tsz foglalkozhat e jól jövedelmező gazdasági ággal is, Negyvenhárom asszony és leány ül Boldogasszony fán a Mezőgazdasági Vállalói üzemegységének. egyik termében. Érdeklődve hallgatják Dombos Gyöngyi szavait. •v A tojás kiválogatáséitól arra kell ügyelni, hogy az hal napnál ne legyen idősebb, a héja egyenletes, se vastag, se íúí- vékony ne legyen. Az alakjának is szabályosnak keli lennie — magyarázza Dombos Gyöngyi tanfolyamvezető a kéthetes baromfitenyésztő tanfolyam hallgatóinak. Termelőszövetkezetekből jöttek ide asszonyok, lányok, hogy elsajátítsák a baromfitenyésztés tudnivalóit. Több termelőszövetkezet két-két tag ját is elküldte ide. Legtöbb tsz-ből azonban csak egy baromfitenyésztő jött. Még az olyan termelőszövetkezetek is küldtek valakit, ahol eddig nem tenyésztették szárnyasokat. — Hoffmann Jánosné is ilyen termelőszövetkezetből jött. öt a liptódi Alkotmány Tsz küldte, hogy ha majd tavasszal kacsatenyészetet létesítenek, jól képzett gondozója is legyen a szövetkezetnék. Helesfán viszont már tavaly is nevelték pulykákat és idén még töb- ’■ bet akarnak tartani a tsz-ben. Azért Ct a vadban boats JóKét hét Boldogasszonyban
