Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-17-01 / 297. szám

1960. DECEMBER IT

NAPtO

3

Áttörhetik-e a „plafont66 aJL autójavítók ?

1156 ban, «* mint annyi más

ilyen —■ a Pécsi XIV-es Utójavító Vállalat munkásai magukra kötötték az időér gúzsát. Négy évnek keilt eltelnie ahhoz, hogy elha- rozzák: ollót akasztanak a »telekbe és szétszabdalják; Ennek az éles ollónak egyik árát Marton László időelem- t másikat Tóth Géza fiatal émök fogja. A vágás helyét eiszterics István főmérnök és llogh János üb-titkár mutat- • De segít nekik a sok régi ákmunkás, az üzemi törzs* Wa is.

6 munkanapfényképezés és “Slem zés úgy mutatja a Unkaszervezés hibáit, az el* ült normák lazaságait, mint pyékot és fényt az albumból szedett fotográfia. Ilyenkor olló hegye csíp, de hiá- > éneikül nem megy a roun- i A XIV-es Autójavító Vállat dolgozói már 1949-ben imák alapján dolgoztak, de úgynevezett „Sdsovics”-féle ftna hol szűk volt, hol túl- íosan tág. Ezért vezették be ’2-ben az országos műszaki taxákat. Ezek már életsza- #bak voltak, de „mégis sok- *■ a kereset nem állt arány- U az elvégzett munkával” — ®dja Marton László idő- íftző; A műszaki normák h tartottak lépést a techno* te változásával, elévültek, lazultak. Igaz. hogy jobban Itönöztek a termelés, a termékenység növelésére és aki ékezett, az többet keresett véli Tóth Géza mérnök; _ ®56-ban bevezették az idő- t, ami ma is tartja magát 'állalatnál. A teljesítmények afont szabtak”, s az ernbe- ; különböző órabérű besorolt mutatták csupán a kü- bséget munka és munka ött. Az időbér kiölte az tőnzőhatást a munkásokból, at vetett a termelékenység ábbi növelésének. A munok egy része — ha béralap- épés vállalati szinten nem t — megkapta teljes óraét az órabérnek megfelelő belesi érték nem steljesí- ! esetén is.

■ „piaion” miatt ugyanak- a több termelési értéket belő munkás kevesebbet

második ötéves terv első

éndejében viszont — mond toeiszterics főmérnök — 6 ’alékkal kell emelni a mun termelékenységét. Ezért haltuk el, hogy felülvizsgál* a munkaszervezés tarta*

tékáit és munkanap fényképezéseket végzünk»

•— Uj műszaki normák alapjait fektetjük le — közli Marton László időelemző.

—< Mit mutatnak az első vizsgálatok?

—■ A forgácsolóműhelyben kezdtem a fényképezést. Bodó Károly kiváló szakmunkásnál. A nyolc és félórás munkanapját 82,7 százalékra használja ki, ami olyan jó eredmény, hogy a többi üzemrészben biztosan nem találkozom hasonlóval. Bodó elvtársnál is azonban 1,4 százalékos munkástól nem függő és 1,8 százalékos munkástól függő munkaidő- kiesést találtam, amin jobb szervezéssel javítani lehetne. Most tovább folytatjuk elemző munkánkat a lakatosműhelyben, a kárpitos, motorszerelő, személygépkocsi javító

műhelyben is. Ahol laza, elavult normákat találunk, ott kiigazítjuk. Az időbéres elszámolás még megmarad a vállalatnál, de ezzel a felméréssel, a valóságos, reális műszaki normákat is megteremtjük, azonkívül feltárjuk a munka- szervezés tartalékait,

— Mit szólnak ehhez a munkások?

Bókeffi Mihály motorszerelő leveszi szemüvegét és sokáig gondolkodik mielőtt megszólal:

— Harminchárom éve dolgozom a szakmában, és így tudok összehasonlítást tenni. Amikor normában dolgoztam, évi átlagom 270—280 százalék volt; Körülbelül 200 forinttal keresek kevesebbet az időbér miatt. Mi, idősebb szakmunkások helyeseljük, hogy reális normákat állapítsanak meg, de a normának feltételei is vannak. Jó üzemszervezés és főleg jó anyagellátás kell. Mi hajlandók vagyunk nekivágni a dolognak, de jobb szenszámo kát, pontos időbeosztást, több alkatrészt kérünk. A mai napon is Scheffer Jóska egész nap álldogál, mert nem tudja egy motor csapágyát összeilleszteni anyaghiány miatt.,

— Békeffi elvtárs most százalékban kifejezve milyen eredményt tud elérni?

— Átlagosan most is mindig 100 százalékon felül termelek;

Kiss Ferenc esztergályos, aki jóval fiatalabb szakmunkás, viszont csak 95—97 százalékot tud elérni. Miért?

— Egy nap alatt jó órám megy el futkosóssal, anyagkere séssel — válaszol a fiatal esztergályos»

— És ha a munkanapfényképezés eljut Kiss elvtársig, akkor nem fogják kimutatni, hogy ebben a 96 százalékban maga is hibás?

— Többet úgysem tudok keresni, mint a besorolt órabérem — nyitja ki válaszával újra a bezárt ajtótIgen, a helytelen anyagi ösztönzés, az időbérezés hibái ütköznek ki Bálint Istvánnál is, aki 72, 71, 63 százalékkal kezdte ezt az évet, vagy Sass Gyulánál, aki 91, 87, 86 százalékos teljesítményét a VI., VII., VIII. hónapban 123, 132, 146 százalékkal pótolta. „Ha nem teljesítem a termelési értéket, akkor is megvan az időbér, ha teljesítem akkor is, mi ösztönözzön a jobb munkára?“ — kérdezhetik joggal az autójavítók. Az időbér plafonja hamar fej beüti a lelkesedéstől sarkaltakat, gúzst vet a munkáskarokra.

A vállalat dolgozói most

ezeket a korlátokat feszegetik az időelemzéssel, a műszaki normák lefektetésével, a munkaszervezés megjavításával. Ha akadnak is az üzemben, akik nem értenek még egyet ezzel, és ha fáj is egyeseknek az eddigi laza normáktól való megszabadulás, mégis a többség érdeke ezt kívánja.

Szüts István

R

A lottó 51. heti sorsolását a kunszentmártoni járási művelődési házban rendezték. — Ezúttal 4 093 079 lottószelvény vett részt a játékban, egy nyerőosztályra ennek megfelelően 1 543 904 forint nyeremény jut. A kihúzott nyerőszámok a következők:

28, 44, 57, 88, 90

Elkészült a Szerjözsa magyarul beszélő változata

Az új év első heteiben mutatják be a szovjet filmművészek Szerjózsa című alkotását, amely a legutóbbi Karlovy Vary-i fesztiválon elnyerte a zsűri nagydiját. Az újdonság Messzi utca címmel, magyarul beszélő változatban kerül a közönség elé.

Szerjózsa. amelynek szinkronizálását a napokban befejezték, nem a háborúról beszél, hanem a béke napjairól, s a pergő képekből egy öt—hat év körüli kisfiú életének történetével bontakozik ki a szovjet emberek mai élete.

közkívánatra

meghosszabbítva

I960, december 22-ig

Televíziós

vásár

ÁLLIMIÁRUHÁZ

az

RENDEZÉSŰBEN

A TIT BARTÓK KLUBBAN A SÉTATÉRNÉL. Nyitva: adási napokon V- 3—este 10-ig,

vasárnap de. 10—12 óráig.

21240

Bővítik a keltetőt — 8000 rántani való csirke karácsonyra — Másfélmillió naposcsibe

a Mezőgazdasági Vállalatnál

Évente emelkedik a Mező- gazdasági Vállalatnál keltett csibék, kacsák és pulykák száma. Bár a vállalat mindössze hét esztendővel ezelőtt kezdte meg működését, azóta háromszorosára növelték a pécsi és sellyei keltetőjükben a baromfikeltetést. Idén már majdnem másfélmillió csibét keltettek. Egymillió 425 ezer naposcsibe került ki a vállalattól ebben az évben és 70 000 kacsát keltették.

Érdekes, hogy a sok naposcsibéből, kacsából más megyék vásárolták és vásárolják a legtöbbet, Baranya termelőszövetkezetei mindössze 60 ezer naposcsibét vittek el. A napokban is Szabolcs megye termelőszövetkezetei jelentették be, hogy januárra újabb 40 ezer naposcsibét rendelnek. A vállalat vezetőd szerint pedig a megye termelőszövetkezetei a jelenlegi felszereléssel is 150 ezer naposcsibét felnevelhetnének évente» Amellett, hogy ez lényegesen javítaná a baromfiellátást, kifizetődne a tsz-eknek is .Különösen akkor jövedelmező, ha szakszerűen nevelik a csirkéket.

A Mezőgazdasági Vállalat boldogasszonyfai telepén baromfinevelő iskolában elsajátíthatják a szükséges tudnivalókat a termelőszövetkezetek baromfitenyésztői- Az iskola lehetővé teszi, hogy tavaszig a megye termelőszövetkezeteinek 50 százalékában szakképzett baromfinevelő dolgozzon.

A Mezőgazdasági Vállalat gondoskodik arról, hogy elegendő baromfi álljon az igénylők rendelkezésére. A pécsi keltetőt a jelenlegi 25 gépről 42 gépre bővítik jövőre. A sellyei telepen csak kacsát keltetnek majd. A tervek szerint a jelenlegi 70 ezres évi kacsákéi tetőst 120 ezerre nevelik;

A vállalat nem feledkezik meg a pécsiek karácsonyi ebédjéről sem. Kétszer annyi rántanivaló csirkét nevelték karácsonyra, mint tavaly. Ez. a mintegy nyolcezer rántanivaló csirke és természetesen a termelőszövetkezetek által a városba szállított mennyiség kielégíti a város karácsonyi és újévi szükségletét.

Hunyadi úti szülész* ^Pző iskola, napos ügyeleté- tefc szigorú igazoltatás után st át a parkos udvaron és f kell várnom, amíg beje- az intézet nevelőjénél.

9en „katonás” előzmények 1 zavaromban, igen „kincs*

íz u a házLpendkzz tartozik...

U

Az intézet rendje iránt érdeklődtem és a válasz után meg tovább érlelődött a gyanúm.

hangozhatott az első i is, amit csak elősegí- nden oldalról rámirá- váncsi kandi tekintet.

— Reggel negyed hétkor ébresztő, hétkor névsorolvasás, naposbeszámoló, jelszó, rovta külpolitikai tájékoztatás, Ezután reggeli, majd fél nyolctól nyolcig újságolvasás, utána nyolctól egy óráig közös foglalkozás. Ebéd után, kettőtől hatig ismét közös foglalkozás, majd egyéni tanulás.

Na, szegény férjek, vőlegények — gondoltam — ti is megtanuljátok majd a regulát, ha „leszerelnek” a lányok, asz- szonyok. Hát még, amikor Dom Zoltánná, az iskola nevelője udvariasan megkért, hogy jöjjek talán délután, mivelhogy perceken belül megkezdődni a tanítás, már itt is van a szülészorvos és ugye én sem ragaszkodom szigorúan ahhoz, hogy a riport pont egy szakmai előadás részletes megírásával kezdődjék.

Nem, ehhez tényleg nem ragaszkodtam, de azért délután, amikor a napos újra felvezetett, — ami biztos, biztos alapon — jóelőre elkészítettem a katonásam frappáns, rövid kérdéseket. És ekkor ért a második meglepetés. Az igazgatói, szobában ott ült a szigorú” nevelő és két hallgatója nevezetesen Csala Nándomé és Ze- lenka Margit, * elmélyült alkotókedvvel rigmust faragtak. Fullánkos, csípős, ügyes csősz* táskafélét a szombatesti ünnepségre. Csák azért nem idézek felőlük, mert illetlenség lenne közreadni, hogy H. I., meg B. E. és többen mások milyen kópéságokért kapnak tnaü.á *9&oieuis sűrűjük»

ezen a különben, kedvesnek ígérkező estén.

Megtudom, hogy jóelőre gondoskodtak magnóról, hanglemezekről, sőt italról is (persze, csak sör), mivelhogy nemcsak szükkörü házimurit rendeznek, hanem hivatalos lesz ezen a hajnak, kőtáráig tartó táncoszenés mulatságon a bányaipari technikum és a Sopiana Gépgyár KISZ-fiatalsága.

— Természetesen fiúk — szól közbe a 20 éves Zeíenka Margit, amit azonnal megtold a nevelő is.

— Az elvtárs délelőtt bizonyára feltételezte rólunk, nevelőkről, hogy mumusáé vagyunk az iskolának. Igaz hogy szigorúak vagyunk, de amint látja, mégsem kolostor az intézetünk.

Aztán igazi asszonyt (nem nevelői) szaporaszavúsággal elmondja a délelőtt felsorolt *házirend” bővebb értelmezését. Azt, hogy az iskola időtartalma álig másfél év és az aránylag rövid idő alatt na- gyonis felelősségteljes tudnivalókat kell elsajátítani a hallgatóknak. Annak ellenére, hogy a hallgatók közül sokan érettségivel lóerőitek ide, mégis próbára teszi őket^ a klinikai gyakorlati órák bonyolult fárasztó elfoglaltsága és az elméleti foglalkozások eléggé zsúfolt programja. Az orvostudományi tatfágtgjt kimül az áfáaümoe.

műveltség továbbfejlesztését i szem előtt tartják, a legkülön bözőbb tantárgyak és előadás sorozatok rendszerével.

— Tulajdonképpen ezért va szükség a házirend pontos be tartására az eléggé korai éb resztére, a napos szolgálatit az újságolvasásra, hogy a fe gyelem vérévé váljon a haliga tónak, mert amit itt tanulna1 az bizonyos értelemben töb bet jelent a szakma elsajátító sánáí. Hivatás ez a javábó hiszen nem kisebb dologról va szó, mint az anyák és a jöv generáció egészségének védet mérői, amit csak odaadó hive tásszeretettel, példás fegyelem mel lehet és szabad müvein ha egyszer elhagyják az iskol kapuit.

Azt is elmondja, hogy *házirendhez" tartozik a hal paták szabad idejének haszne (és természetesen kellemes) íx osztása. Van könyvtáruk, szí pen berendezett társalgóiul televíziós készülékük, lerne* játszójuk, sakk, dominó, aszú Hterdsz, kézimunka szákkö házi filmvetítés és hetenkér kétszer szabad kimenőjük.

r-t És mivel töltik el az est TŐ—11 óráig tartó kxmenóji két?

— Rendszerint moziba, szét házba járnak. Na, és azt set szabad elhallgatni, hogy egy küket, másikukat ilyenkor kt rest fel a férj, a gyerek, vág éppen-* jgrjjalőlt, mert a húst

Svee szülésznőtanuló azért húszéves ám házonkívül is.

Na és a mi lányaink nemcsak a tanulásban, hanem másban is jeleskednek ám. Nemrég voltak kint Hirden répát, kukoricát, burgonyát szedni a tsz-ben. A házi. trófeák közé legújabban egy dicsérő oklevél is került a hirdi tsz köszönősoraival. — És a mi lányaink, asszonyainak példái adnak még ennél is nagyobb áldozatvállalásból. Horváth Kati. Gyuris Margit, Mihályfy Mária és Sági La jós né már életet is mentettek, nem is egy esetben.

Az egyik életmentőnek be is mutat. A tizenkilencéves tatabányai Gyuris Margitnak, aki két ízben adott már közvetlenül életet adó vért. így mondta. cl:

— Egy ízben éppen ebédeltem, amikor Székely tanársegéd úr áttelefonált az iskolánkba. Nulla negatívos vércsoportost keresett. Én és Horváth Kati perceken belül jelentkeztünk a klinikán. Másodízben este fél nyolckor hívtak át egy súlyoe sokkos beteghez, akinek négy deci vért adtam. Hát cny- nyi az egész.

Dorn Zoltánná az órát nézi.

— Megbocsát az elvtárs. de a lányok félóra múlva színházba indulnak. És tudja, ilyenkor az öltözködés, a toalett, a

— Szóval ez is a „házirendhez’ tartozik,

t=r p. ay ~i