Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-11-01 / 292. szám
MM. DECEMBER 11. NAPLÓ 3 Fejlődik a komlói Anna-akna Ötven vagon szén naponta — Megszűnt a kőlapátolás A krónika szerint először ebből a régi „áldásból” Ötezer forintot kap „a megye leg- furfangosabbj a46 December 5-én és 6-án a pécsi bányavidéken nagy érdeklődés mellett tartották meg a „furfangosok megyei bajnokságát”. December 3-án Dunaszekcsőn, december 9-én pedig Mohácson rendezték meg a „furfangosok megyei bajnokságát”. Nagy érdeklődés előzd meg a döntő előadást, amelyet december 12-én délután fél 6 és fél 9 órakor Pécsett tartanak meg a Liszt Ferenc hang- versenyteremben. Ez alkalommal adják át a megyei győztesnek az ötezer forintos megyei fődíjat. A döntő előadáson — éppen úgy, mint az eddigi előadásokon — közreműködnek: Németh Lehel, Sárosi Katalin, Balassa Tamás és tánczeneka- ra. A játékot Pálos Miklós vezeti. Kétmillió pár gyermekcipő Az idén néhány tipikusan hiánycikknek számító cipőfaj- 14n kívül, van elegendő téli lábbeli az ország minden részén. Elsősorban a gyermek- oipőellátás javult meg. A dup- "talpú gyermek-cipőkből a 11 agy kereskedelmi vállalatok J^ktáraiban és a dpőboltokhan körülbelül 2 200 000 pár különböző méretű van, ami hőven fedezi az igényeket. A kereskedelem megfelelő Mennyiségű gumicsizmát, gyermek hócipőt szerzett be. Csupán gyermek hócipőkből ’20 000 párat tartalékolnak, Jnti valószínűleg elegendő •esz. 50 ezer látogató a pécsi áliatkertben A pécsi állatkertinek I960, augusztus 19-én történt megnyitása óta nvember közepé- lg összesen 57 505 látogatója v°lt. Ebből felnőtt 35 826, tyenmek 21 679. I960, november 10 napjáig 1 leglátogatottabb nap augusz- :us 21. volt, amikor 5278 kinőtt és 1999 gyermek, ősziesen 7277 fő kereste fel az Ülatkertet A legkevésbé láto- =atott nap viszont november • volt, amikor csak 9 felnőtt 5 gyermek látogatta az ál- eikertet. egy földbirtokos, báró Engel Adolf nyitott bányát a komlói Anna-akna helyén. Amikor a tárókból kifogyott a szén. ak- I natomyot ácsoltatott fából és hozzáfogott a mélyépítéshez. A pénzéhes atyafi persze nem sejtette, hogy a szénkincs lefelé nyíló kúpalakban helyezkedik el. s ő csak a csúcsát kapargatja; Csak annyit tudott, hogy a befektetés nem kecsegtet kellő nyereséggel. Engel úrnak a haszon volt az istene, abba is hagyta a bányászkodást hamarosan. Senki se törődött többé az aknával Csak a felszabadulás után fúrtak le egy lyukat próbaképpen. Csakhamar kiderült amit ma már mindenki tud, s 1957-re elkészült és termelni kezdett az új aknai A természet gazdag mosohagyermeie Ma ötven vagon szenet ad naponta az akna. Ha hatvan vagonnal termelnének, 1992-ig bányászkodhatnának. Ennyire becsülik a szénkincset a jelenlegi ismeretek alapján. Ez persze még nem minden. A szén akkor érték, ha kihozzuk a föld mélyéből, márpedig Anna-áknán bányászkodni nem könnyű mesterség. Igaz, egyik komlói aknát sem pátyolgatta a természet, a kéregmozgások mindenütt megbolygatták a széntelepeket Amna-alknánafc azonban inég az átlagosnál is több jutott Komlón itt legrosszabbak a geológiai viszonyok. Sok a vető, a 70 méteresre tervezett fejtésből 35 méter egyszercsak „eltűnik” A szén helyét kemény, vulkanikus kőzet foglalja el. Néhány méterrel feljebb vagy alább persze megtalálhatjuk az „elveszett” szenet, de annak a ki- bányászásához már újabb, hosszú és fáradságos előkészületekre van szükség. A benyomult tüzes láva sok helyen elkokszosítóttá és szinte betonkeménnyé tette a szenet. Igen nehéz vele a fejtőkalapáccsal elbánni. Ehhez jön nek még az egyéb geológiai nehézségek, amit nem is részletezünk, mert meglehetősen bonyolult lenne. Elégedjünk meg azzal, hogy Piegl elvtársr tói. a komlói tröszt igazgatójától kezdve mindenki elismeri Anna-akna nehéz helyzetét Ez a tervezésben is megmutatkozik. Amig III-as aknától 16 százalékkal többet kémek jövőre, addig Anna-aknának csak hat százaléikkal emelték meg a tervét; Mégsem drága és kevés a szén A papírforma szerint Anna-akna csak egyenetlenül tud na termelni — egyszer jóval a terv felett, máskor meg mélyen alatta, drágábban, minit testvérüzemei. A valóság megtagadja a sablonokat Az Anna-aknai szén nem drágább a többinél. 1957 óta egyetlenegy olyan hónap volt, amikor a terv alatt zártak. Még az élüzem címet is megszerezték egyszer. Minek köszönhető ez? A jó műszaki vezetésnek és az embereknek. Nem sajnálják a fáradságot pontosan felderítik a szénkincset Sohasem feledkeznek el a tartalékképzésről. Ha a természet megtréfálja őket — (magyarán: elkövesedik egy fejtés,) a bányászokat új és előkészített munkahelyekre tudják küldeni. Az emberekről, A mérnökök egyike. Szoboszlai János többször tizenhatórázik azért, hogy kedvence, a szénfűrész beváljék. Senki sem kötelezte, önszántából megy. A bányászok között nyolc szocialista, illetve szocialista címért küzdő brigád van, 11 brigád pedig éves versenyvállalást tett; Sokat mondanak ezek a számok. A 700 emberrel dolgozó Anna-akna kisüzemnek számít a komlói bányák között. Kossuth bányához viszonyítva bizonyos fokú partiarchális légkör alakult ki. A vezetők név szerint ismerik a bányászok jelentős részét, több idejük jut arra, hogy az emberek ügyesbajos dolgaival foglalkozzanak Gép, vas, gumiszalag Engel báró egykori halálra ítélt fatomya alatt korszerű bánya húzódik. A vágatok csaknem 80 százaléka korszerűen. tehát vassal, betonidom- kővel van biztosítva. A meddőfelrakást csaknem száz százalékig gépesítették — gyakorlatilag tehát nincs kőtapátolás. Valamikor sok fejtésből és méhek módján gyűjtötték ösz- sze az aknán a szenet. Ma kettőből adják ki az akna termelésének 80 százalékát. Ezt a szénmennyiséget gumiszalagon továbbítják a mozdony vontatta csillékhez — nincs mesz- sze tehát az az idő. amikor teljesen megszűnik a kézicsil- lézés. Sikerrel kísérleteznek a szén fűrésszel, néhány év múlva Kossuth-bányán át számítják ki az akna szenét. Ebhez csak egy vakaknát kell építeniük — nincs szükségük költséges külszíni bővítésre. Körülbelül 43 millió forintot tesznek így a népgazdaság zsebébe. Virágzik, fejlődik Anna-akna, mert az emberek nem Engel bárónak, hanem maguknak dolgoznak, Harmadik nélkül A Pécsi Nemzeti Színház kamarisziriházban Turián György rendezés sében szombaton este bemutatták Cserhalmi Imre „Nprmadik nélkül" c. színpadi riportját. A képen Spányik Éva. Koppány Miklós és Pülöp Zsigmond az egyik jelenetben. M. L I. egyedik éve folyt már a iQdik világháború. Ez a y háborús év. a velejáró Előzés, a létbjzonytalan- ■ a fasiszta Németország dán vívott háború kiáltó-ságtalan.\ága, s végül a 'tet fasiszta bandák 1944. c'Us 19-í beözönlése sok lyar dolgozónak nyitotta ,a szemét. Segített ebben fe. hogy ebben az időben r röplapokon, szájról szájat jelszavakban, a Pető- 4 a Kossuth rádió közve- tevel a pórt üzenetei is el- *ttak a háborúból kiábrán- • a fasiszta megszállókat- jobban gyűlölő magyar Szókhoz. Városokban és dtban mind többen vol^*‘ inn ívj «kik a szovjet hadsereg a'nnas előretörését boldo- várták, mert tudták, hogy háború végét, a fisiszta szállás alóli felszabadu- a békét és szabadságot a meg számunkra. Sokan 's várták tétlenül a szov- :&aPatok érkezését, hanem maguk is hozzáláttak, hogy segítsenek gyengíteni a fasisztákat. megkönnyítsék a baráti szovjet csapatok közeledését. A legöntudatosabbak és legbátrabbak a párt útmutatásainak megfelelően, a vad fasiszta terror ellenére sem riadtak vissza attól, hogy megkeressék a német hadigépezet gyengébb pontjait, károkat és zavart okozzanak a fasisztáknak. Egyéni akciókkal, kisebb csoportok diverziós tevékenységével kezdődött a fasiszta hadak hátában az a mozgalom, amely a szovjet csapatok közeledtével mindinkább erősödött és szer vezeti partizántevékenységgé fejlődött. A magyar partizánok vezetői. parancsnokai többnyire a szovjet partizánok tói, vagy éppen a szovjet hadseregtől tanulták meg. hogyan lehet „a fasiszta ellenseg számára elviselhetetlen állapotokat teremteni.” Andrejev volt szovjet partizánparancsnok állapítja meg „Népi háború című könyvében: ,,.;Az általunk felszabadított WBtttt moportj» megkapta a lehetőséget arra. hogy a fasizmus elleni harcba lépjen. Ezek a magyarok nemcsak harccselekményekben vál tak nagy hasznára a szovjet partizánoknak, hanem az ellenség csapatai között végzett propagandánk és agitációnk erősítésében is.. i Tanultak-e valamit ennek a magyar csoportnak tisztjei és katonád a brjanszki erdőben a szovjet emberektől? Azt gondolom — igen! Megtanulták gyűlölni a fasizmust és megtanulták a harcot ellene.;.** A Szovjetunióból indult népfelszabadító harcára többek között a Nógrádi egység, amely a Felvidéken nyugtalanította a fasiszta megszállókat. Csehszlovákia területén harcolt a Fábri József parancsnoksága alatt működő „Petőfi Sándor” partizáncsoport. Csehszlovák partizánbrigád egyik egységeként harcolt a „Pusztai század” Kárpát-Ukrajná- ban tevékenykedett az Úszta Gyula parancsnoksága alatt harcoló Rákóczi egység, amely végül a szovjet hadsereghez csatlakozott. Dicsőséget szerzett a magyar partizónmozga- lomnak Lencsés János munkácsi, Szőnyi Márton ózdi csoportja. a miskolci Mókán-ko- mité, valamint a főváros területén tevékenykedő számos más partizáncsoport is. A partizánmozgalom nem korlátozódott az ország néhány területére. A 3. Ukrán Front déli szárnyának előretörése nyomán az ország’ déli részében is megélénkült • partizán- tevékenyséc A némát ém magyar fasiszták elnyomása alól szabadulni vágyó bácskai magyar szegényparasztok és műn kások a jugoszláv partizánokkal együttműködve végeztek előbb elszigetelt diverziós tevékenységet, felrobbantották a németek utánpótlást szállító vonatait, megtámadtak a kisebb német egységeket, gyors, kis csoportokban végzett rajtaütésekkel zavart, gyakran pánikot keltettek a fasiszták sorai közt. Amikor a szovjet hadsereg a kilencedik csapás első szakaszában Belgrad felszabadítására indult, számíthatott a sok százezres jugoszláv partizánhadsereg segítségére. Ez a nagyarányú partázánmozgalom egyúttal az antifasiszta magyar tömegekre is serkentően hatott, s ez az egyik oka annak, hogy a létszámában legnagyobb, de jelentőségében is a legnagyobbakhoz sorolható a Dráva melletti harcokban hősiesen szerepelt Petőfi Sándor partizánbrigád éppen az ország déli részében jött létre. A Petőfi parti zánbmgád magját az a nyolcvan főnyi partizáncsoport képezte, amely Kiss Ferenc vezetésével már Belgrád felszabadításában is résztvett. A szovjet erők 1944. szeptember 29-én éjjel. Tumu Severintől délre keltek át a Dunán, majd Zajecsár, Zsagu- k»ca> Pozserevac, Belgrád irányában nyomultak előre. (Folyt köv.) A városi rendelőintézetben Nap mint nap nagy a forgalom a városi rendelőintézetben. A 23 féle szakrendelést több mint 100 orvos látja el. Gyógyít az ultrahang, a kvarc, a rövidhullám az elektrotherá- pián. Izületes bántalmakkal, reumás fájdalmakkal keresik te' a betegek ezt az osztályt. A röntgenosztálynak novemberben csaknem 7 és félezer látogatója volt. Naponta 20—25 gyomorröntgent végeznek, 30—35 szilikózisos beteget vizsgálnak meg. Ugyanitt vizsgálják meg a gyermekeket is, hogy nincs-* velük született csípőízületi ficam. A gyermekgyógyászatnak az ebmiit hónapban 4200 látogatója volt. örvendetes, hogy az ifluenzán kívül más járványos megbetegedést nem-tapasztaltak. Gyermekbénulás — háló az oltásoknak egy sem fordult élő, Forgalmat a fogászat 11. Az «Imáit hónapban mintegy 5625 lé* lógató hagyta ott a fogát,
