Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-08-01 / 289. szám
2 N A P f 0 I960. DECEMBEt Az országgyűlés szerdai ülése ' (Folytatás az 1. oldalról) ten ezalatt a diplomáciai jogokkal visszaélve kémtevékenységet folytatnak. Az amerikai kormány pedig részben saját országában, részben Nyugat-Németországban összegyűjti, szervezi és pénzeli népköztársaságunk legelkesere- dettebb ellenségeit, az országunkból kiszökött fasisztákat, háborús bűnösöket és más sötét. reakciós elemeket; az ellenforradalom alatt és után hazánkból kiszökött fiatalokbó kém- és diverzáns osztagokat szervez népköztársaságunk ellen; anyagilag és erkölcsileg támogatja az úgynevezett Szabad Európa Rádió Magyarország ellen irányuló adásait. És végül gazdasági téren ugyanez az amerikai kormány olyan masszernen diszkriminációt alkalmaz Magyarország A magyar küldöttség Az ENSZ közgyűlésein a Szovjetunió és a többi szocialista ország delegációival szoros együttműködésben kivesz- szük részünket minden fontosabb nemzetközi kérdés megvitatásából, résztveszünk a közgyűlés valamennyi bizottságában. Támogattuk és támogatjuk a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak a leszerelésre, a tömegpusztító fegyverek eltiltására, az atomkísérletek megszüntetésére, úgyszintén a békés egymás mellett élésre vonatkozó minden javaslatát. Következetesen kiálltunk Kína ENSZ-tagsága mellett és követeltük mindenkor a Mongol Népköztársaságnak az ENSZ-foe való felvételét. A jelenlegi közgyűlésen ellen, amely gyakorlatban csaknem teljesen lehetetlenné, tesz mindennemű kereskedelmi kapcsolatot. Nehezen lehet elképzelni ennél abszurdabb, abnormáli- sabb viszonyt két ország között. Az ázsiai és afrikai országokkal megiévő kapcsolatainkról beszélt ezután dr. Sík Endre. A forradalmi munkás-paraszt kormány fontos feladatának tekintette nemcsak diplomáciai kapcsolatok létesítését, de Jó baráti viszony, élénk politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok kiépítését a háború után létrejött és folyamatosan létrejövő új fiatal, független ázsiai és afrikai országokkal. Ismertette a gazdasági és kulturális kapcsolatok kiépítésére tett lépéseket ezekkel az országokkal. munkája az ENSZ-ben Kádár elvtárs részvétele és felszólalása, beszédének határozott, magabiztos hangja, világos és logikus érvelése valamennyi küldöttségre egyaránt óriást hatást gyakorolt, jelentékenyen növelte delegációnk tekintélyét, s egyben azok számára, akiket még érdekel a magyar kérdés, szemléltető bizonyítékát szolgáltatta annak, amit küldöttségünk mindenkor hangsúlyozott: a Magyar Népköztársaság ügyei már régen teljességgel rendben vannak, a magyar nép sikeresen megbirkózott és megbirkózik a maga problémáival, hívatlan prókátorra nem szorul és ilyeneket nem hajlandó befogadni A külügyminiszter ezután részletesen szólt a magyar delegáció munkájáról a mostam közgyűlésen, majd a külföldön élő magyarokkal kapcsolatos politikánkról beszélt. Befejezésül külpolitikánk további feladatait foglalta össze a külügyminiszter. Ezek a következők: Még jobban fejleszteni és mélyíteni, még intenzívebbé tenni baráti kapcsolatainkat és együttműködésünket politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt a Szovjetunióval és a testvéri népi demokratikus országokkal; folytatni hagyományos békepolitikánkat, a baráti szocialista országokkal vállvetve harcolni a béke megőrzéséért, az általános és teljes leszerelésért; a békés egymás mellett élés politikáját követve törekedni kapcsolataink normalizálására és javítására a kapitalista országokkal, baráti kapcsolatok létesítésére és fejlesztésére az ázsiai, afrikai és élenjáró latin-amerikai országokkal; leleplezni az imperialisták agresszív háborús politikáját, visszaverni támadásaikat és provokációikat,'elhárítani mindenrendű beavatkozási kísérleteiket országunk belügyeibe; kifejteni, megmagyarázni és megvédelmezni népköztársaságunk külpolitikai céljait és állásfoglalásait és szorgalmazni azok megvalósítását az ENSZ- ben és más nemzetközi szervezetekben. — Kormányunk külpolitikája az elmúlt négy év alatt helyes volt. A forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy tájékoztatásom vegye tudomásul és a beszámolót fogadja el. Kállai Gyifla elvtárs beszéde .... Ezután Klállaá Gytrta, az MSZMP politikai Bizottságéinak tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese emelkedett szólásra. Tisztelt Országgyűlés! Bér még csak néhány nap telt él, máris megállapítható, hogy a haladó emberiség : örömmel üdvözli a kommunista- és mun káspártoík értekezletéről kiadott, nyilatkozat megjelenését. Ez a nyilatkozat nemcsak a kommunisták ügye. Az egész emberiség számára van mondanivalója, mert korunk fő kérdéseiről: a békéről, a békés egymás mellett élésről, a szocializmusról, a nemzeti függetlenségről, a jobb emberi élet megteremtéséhez vezető útról fejti ki a kommunisták, a társadalmi haladás élharcosainak VéleményétTiszteit Országgyűlés! Napjaink világtörténetének legfontosabb vonása, hogy a szocializmus világrendszere tovább erősödött és korunk fejlődésének ' döntő tényezője letW A szpcialianus vonzóereje i— a szocialista ifebór országainak sikerei nyomán világszerte megnőtt. A földkerekség legtávolabbi zugaiban is a társadalom haladóbb emberei ma már úgy tekintenek a szocializmus társadalmi rendszerére, mint amely a legkedvezőbb feltételeket teremti meg az ember társadalmi, gazdasági és kulturális felemelkedéséhez és képességei sokoldalú kibontakoztatásához. A szocialista tábor fejlődését elsősorban a kommunizmust építő Szovjetunió gyors előrehaladása jellemzi — mon dotta Kállai Gyula, és részletes adatokkal ismertette a Szovjetunió eredményeit. A szocializmusnak — Miitől, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom esztendejétől számítva — álig Btven évre van szüksége ahhoz, hogy túlszárnyalj* a több évszázada fennálló kapitalista társadalmi rendszert az emberi tevékenység legfonto sabb területén, az anyagi Javak termelésében. Ami pedig az emberi tevékeny ség olyan területeit illeti, rr a tudomá/iv, a kultúra és technika döntő éáai, ezen területen a szociaJózmus már fel üllc er ékeAett és behozhatatlan előnyre tett szert. Kállai Gyula a továbbiakban kifejtette, míg a szocialista világrendszer napról- napra erősödik, a kapitalizmus társadalmi rendszere az általános válság újabb . szakaszába lépett. Rámutatott: ebben a helyzetben minden lehe tőség megvan ahhoz, hogy új módon a dolgozó emberiség javára oldjuk meg napjaink égető kérdéseit. Korunk legfontosabb kérdése — a béke biztosítása. A háború veszélyét az imperializmus hordozza magában. Az imperializmus nem változtatta meg természetét, ezért ameddig fennmarad, számolni kell a háború veszélyével is,- mert a háborút az imperializmus szüli. Az emberiség nagy szerencséje, hogy a modern haditech nikában a rakéták terén, s a világűr megismerésében a szó cialista Szovjetunió messze az amerikaiak előtt jár. Ha a rakétatechnika terén az elsőbbség az amerikaiaké lenne, — ez beláthatatlan bajt okozhatna az emberiségnek, mert a rakétákat az imperialisták rögtön világuralmi igényeik fő adujává léptetnék előTisztelt Országgyűlési Napjainkban az emberiség két választás előtt áll: a pusztító háború. vagy a különböző társadalmi rendszerek békés egyErre utal az atombomba tör ténete is. Amikor az Egyesült Államok imperialistái azt' hitték, hogy hosszú időre biztosították a maguk számára az atombomba monopóliumát — azonnal felléptek világuralmi igényeikkel és megindították a „hidegháborút“. így járnak el azok, akik a népek leigázására törnek; Amikor az atombomba „titkát" a Szovjetunió is felismerte, s amikor a rakétatechnikában messze megelőzte az Amerikai Egyesült Államokat, s a katonai erőviszonyok kétségtelenül a Szovjetunió javára változtak meg, a Szovjetunió ezt a helyzetet arra használta fel, hogy megtegye j avasd a^t az atomfegyver eltiltására, majd javasolta az általános és teljes leszerelést. így járnak el azok, akik az emberiség érdekeit és a béke védelmét tartják szem előtt. A történelmi tapasztalatok is bizonyítják: a háborúk többé nem elkerülhetetlenek. Ezt a nagy jelentőségű tételt először a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán Hruscsov elvtárs mondta ki, s az 1957-es moszkvai nyilatkozat az egész nemzetközi kommunista mozgalom egyik alapvető tételévé tette. E lehetőség valóravéltásáért, a béke megvédéséért továbbra is szívósan harcolni kell, A béke megvédésének legfontosabb feltétele a tömegek mozgósítása és a nemzetközi békemozgalom nagy antl-lmperialista akcióinak kibontakoztatása. Soha nem volt olyan széleskörű és szervezett a békém oz- galom, mint napjainkban. Ez a mozgalom — a múlthoz képest — igen kedvező lehetőségek közepette tehet eleget magasztos feladatának, mert bizton támaszkodhat a szocializmus erejére- -• politikájának megvalósítása érdekében állhatatos küzdelmet kell folytatni azért, hogy a nemzetközi élet döntésre megérett problémáit tárgyalások útján oldjuk meg. A békéért folytatott hars iagfarv- 1 a a | má* mellett élése. A békés egymás mellett élés 1961 iava«zán ül:enek össze az ENSZ-ben az állam- és kormányfők tosabb gyakorlati kérdése ma a leszerelés ügyének elmozdítása arról a holtpontról, ahová a nyugati imperialista hatalmak juttatták. Támogatjuk a Szovjetuniónak az általános, teljes és ellenőrzött leszerelésre előterjesztett javaslatát. Határozottan kijelentjük, hogy mi elvetjük a csupán a fegyverkezés ellenőrzéséről szóló nyugati javaslatot, mint olyat, amely nem viszi előbbre a kérdés megoldását és csak azt célozza. hogy megtévessze a békére vágyó tömegeket, eláltassa éberségüket az imperialista fegyverkezési hajszával szemben. Javasolom: a magyar országgyűlés is adjon hangot annak a követelésnek, hogy az Egyesült Nemzetek rendkívüli közgyű lése az állam- és kormányfők részvételével még 1961. tavaszán üljön össze és tárgyalja meg az általános, tel' jes és ellenőrzött leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatokat. Az általános és teljes leszerelés teljesen reális és helyes eszme, amely mögé a legszélesebb néptömegek sorakoznak fel. Nem mi rajtunk, a Szocialista tábor országain múlik, hogy az általános éa teljes le‘ szerelés mikor valósul meg; megvalósítása érdekében a küz delmet ml már elkezdtük, s lankadatlan erővel folytatjuk is tovább — a teljes győzelemig. A történelem szigorú tanítómester tudták kétségessé tení pünk odaadását és hit szocialista társadalmi szer iránt. Sőt. éppen ellenkezőleg tént. mint ahogy azt az nevezett „magyar kérdés agyaié- elgondolták. Vali szór az ENSZ fórumait amerikai imperialisták a gyár kérdés” előránciai val kereskedtek és a ne közi helyzetet igyekeztek rontani, impozáns módon nyilvánult és tovább erői népünk erkölcsi és pol egysége, s ez a szocialista szer építésének és a bék delmének újabb előrelet sót eredményezte. Kállai Gyula ezután n lapította, hogy a szociális lágrendszer kialakulása é1 erősítése mellett a volt mati népek, nemzeti fels dulása, önálló, állami Ezután Kállai Gyula arról beszélt, hogy a béke híveinek fontos feladata a második világháború maradványainak felszámolása Európa szívében, a békeszerződés megkötése a két Németországgal, s ezzel egyidőben Nyugat-Berlin státuszának rendezése az egyetemes béke érdekében. Ezek a lépések megerősítenék az európai és az egyetemes békét, csapást mérnének az újjáéledt nyugatnémet imperializmusra, amelyik ma az amerikai imperializmus előretolt bástyájának szerepében a legnagyobb, veszélyt jelenti az európai békére. A nyugatnémet milita- rizmus újjáélesztése kísértetiesen hasonlít ahhoz, ahogyan a nyugati hatalmak felébresztették, felnevelték és a világra szábadították a hitleri fasizmus fenevadját. A nyugati hatalmak ismét a nyugatnémet militarizmus és fasizmus fel- támasztásával igyekeznek ütőképes hadsereget szervezni a szocializmus országaival szemben. Úgy' látszik, nem tanulták meg a történelmi leckét, s újabb „keresztesháborúra” készülnek. De mire vezet ez? Csakúgy, mint az előző világháború után tették — kiteszik saját nemzeti függetlenségüket, szuverénitásukat a nyugatnémet militarizmus veszélyének. íme: a Wehrmacht csizmái ma már újból francia földön masíroznak és meggyalázzák a hős francia nép legszentebb emlékeit. S e német csizmák lassanként átkelnek a csatornán is és amit nem tudtak elérni 1940 őszén a stukák erejével, most elérik a konzervatív angol kormány szűklátókörűségével — helyet, bázist találnak maguknak az egykor oly büszke brit oroszlán földjén. A történelem azonban szigorú tanítómester: nem engedi, hogy a lecke első felét megtanuljuk, a folytatását pedig elfelejtsük. Akik Hitler kezdeti babérjai után vágyakoznak. s akik őket ebben támogatják. nem kerülhetik el a keserű végzetet sem. A békéért küzdő népek és különösen a ma már szocializmust építő Német Demokratikus Köztársaság népeinek erejével belátható időn belül meg kell Kötni a békeszerződést a két Németországgal. Ez — az egyetemes béke érdekében tett hasznos lépés lesz. A ‘Magyar Népköztársaság — amely annakidején hadat üzent a hitleri Németországnak, 'ha elérkezik az ideje, kész a béke- szerződés aláírására. — Nekünk magyaroknak, külön számlánk is van az Egyesült Nemzetek Szervezeténél, ahol az Egyesült Államok kezdeményezésére és politikai nyomására évről évre támadásokat intéznek ellenünk. Ezek az imperialista támadások egy pillanatig sem megteremtése a mai viló zet legfontosabb objekth ténelmi folyamata. Ma az emberiségnek csak 4 t léka — de még mindig mint százmillió ember gyarmati sorban, de az l szabadulásuk is mér csa kérdése. Egységben a szocialista országok népei Tisztelt Országgyűlés! Pártunk — a Magyar Szocialista Munkáspárt — államunk, társadalmunk vezető ereje tevékenységét eddig is az 1957-es novemberi moszkvai nyilatkozat szellemében végezte. Az elmúlt három évben elért sikereink csakúgy, mint az egész nemzetközi munkásmozgalom előrehaladása — elsősorban annak köszönhetők, hogy az 1957-es moszkvai nyilatkozat biztos iránytűt adott a kezünkbe, s mi ezt a fegyvert következetesen alkalmaztuk. A most kiadott újabb moszkvai nyilatkozat az egész nemzetközi kommunista- és munkásmozgalmat és pártunkat Is megerősítette eddig követett politikájának és nemzetközi kérdések megoldására Irányuló erőfeszítéseinek helyességében. Ez a nyilatkozat tovább fejlesztette, az eltelt három év tapasztalatai alapján levont marxista—leninista következtetésekkel gazdagította a kommunista- és munkáspártok korábbi állásfoglalását. A moszkvai nyilatkozat nagy segítséget és támogatást nyújt pártunk további eredményes küzdelméhez, a szocializmus felépítéséhez, a béke védelméhez. Tisztelt Országgyűlés! — mondotta végül. — A nemzetközi helyzet a béke és haladás erőinek kedvez. Ha továbbra is kitartunk helyes politikánk mellett, reális lehetőségünk van a béke megőrzésére, s arra is, hogy a szocializmus további erősödése a világban a békés egymás mellett élés viszonyai között következzék be. E cél érdekében kell — teljes egységben a szocialista tábor népeivel — külpolitikai tevékenységünket tovább folytatni. A külügyminiszter elvtárs beszámolóját a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadom, s azt tisztelt képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. (Hot tartó, nagy taps.) Kállai Gyula beszéde ebédszünet következett, rr szünet utáni vitában el Molnár Erik képviselő s fel. A következő felszólal Wild Frigyes képviselő, l gyarországi Német . Doll Demokratikus Szövetsé! főtitkára a másfél évi még mindig megoldatlai met kérdéssel foglalkozót Szakasits Árpád képvis nemzetközi békemozgalofl repéről, jelentőségéről é! adatairól szólott. Gosztonyi János kép' egyebek között az oszt magyar kapcsolatokról sJ Barcs Sándor képvisí gyarmattartó hatalmak meiről, a gyarmati ren széthullásáról beszélt. A vita bezárása után í szággyűlés egyhangúlag > vetkező határozatot hozta Az országgyűlés a kfl miniszternek a nemzc helyzetről szóló tájékozó tudomásul veszi, -a fórra« munkás-paraszt kormány politikájáról adott beszól ját elfogadja és azzal egy Az országgyűlés megái ja, hogy a forradalmi nur paraszt kormány külpolll következetesen a magyal érdekeit és a béke ügyét gálta. Külpolitikánk fő felad; jövőben is a béke meg séért folytatott harc, az I rlalista agressziók és pro' ciók leleplezése és megl tása, baráti kapcsolatok szoros együttműködés fe tése a szocialista országé a békés egymás melleti politikájának megválói valamennyi más társai berendezésű országgal. Az országgyűlés szerdal se ezzel véget ért Az or gyűlés csütörtökön déleit órakor folytatja munkájí Kállai Gyula ezután az Egye sült Nemzetek Szervezetéről szólt, hangsúlyozva, hogy az elmúlt években a béke, a demokrácia, a szolcalizmus és az antiimperialista nemzeti füg getlenség erői megsokasodtak az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül. — Ha az Egyesült Nemzetek Szervezete eleget akar tenni hivatásának. mindenekelőtt helyre kell állítani e szervezetben a világ legnépesebb nagyhatalma, a Kínai Népköz- társaság jogait. Bizonyosak vagyunk abban, ha most volt erő a legfoptosabb kérdések napirendre tűzéséhez, a jövőben lesz erő ahhoz is. hogy ezekben a kérdésekben az Egyesült Nemzetek Szervezete a béke ügyének megfelelő határozatokat hozzon) Összeült a Biztonsági Tanáét New York. (MTI). Mint az AFP jelenti, szerdán délelőtt — magyar idő szerint 17.00 óra tájban — összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy a szovjet küldöttség sürgetésére megvitassa a kongód helyzetet. Ismeretes, hogy a Biztonsági Tanács e havi elnöke Zorin külügyminiszterhelyettes, a szovjet ENSZ küldöttség vezetője. Miután Zorin a Biztonsági Tanács ülését megnyitotta, nvombnn Wndworth, a* amerikai küldöttség vezetője kért szót. Az amerikai küldői keddi halogatás! taktika űjabb sakkhúzáshöz íoly dobt, hogy lehetetlenné az imperialisták számára lemetlen vita megtartásé* Wadsworth szovjetellen1 rohanásoktól hemzsegő t* lalását megszakítva, az et Zorin rámutatott, hog amerikai küldött ldjelen vei a napirend elfogadása nem lehet foglalkozni. A szovjet küldött állási ját támogatta Lewandó Lengyelország képviselő]* Az ülés még tart.
