Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-07-01 / 288. szám

0. DECEMBER 7. NAPLÓ 3 Lesz-e 13-ik hónap ipari üzemeinkben? Javult-e a termelés gazdaságossága? re kell nagyobb gondot fordítani 1961-ben? Négy nagy vállalatunk főkönyvelőjének válasza 'léptünk a hároméves nép- asági terv utolsó hónapjá­ig hónap eredményei még ban befolyásolhatják a «téves terv sikeres teljesí- : megyénkben is. 1960 első lónapját nézve, már tud- hogy szocialista iparunk százalékkal termelt töb- téint a múlt év hasonló tékában és az egy mun- a jutó termelési tervének fcget tett, sőt a múlt évit százalékkal túlszárnyalta, ámokon kívül azonban a «tés gazdaságossága is kívül fontos például ar­unknak azért, hogy Bará­téi mennyi olcsó, jóminő- termék kerül gazdasági uikbe, az emberek számá­rig, mert a magasabb ke­blek, a nyereségrészesedés a jó gazdálkodás veti meg iáit; ábbiakban négy nagy üze- k_ főkönyvelőjét kértük ismertessék olvasóinkkal n3té, gyár, vállalat gazdái­éi eredményeit. Erről szá­nk be az érdeklődőknek. •esi Szénbányászati Tröszt ä Eászló elvtára, a atón- :t kiváló főkönyvelője, téléi mondta el kérésünk- tégy a múlt évhez képest v a bányaüzemekben a Jaságosság. Az éves költség --terv szerint 98.6 százalék előrelátható eredmény százalék lesz; A munká- útlagos keresete 3.1 százá­ul haladta meg a múlt Minek köszönhető a gaz- §5*s termelés javulása? ^sorban annak, hogy si­lt növelni a munka ter- kenységét, helyes műsza- érvezéssel és műszaki fej­essel. A szén kalóriaérté- éldául a tervben előírt ről 4446-ra emelkedett. A használásnál mintegy 7 ilékos önköltség-javulást ; el. Giál elvtára hangsú- a. azt is, hogy a nyereség- Sedés összege még bizony '• Nagyon sok múlik az ó hónaip teljesítményétől. ^ bányászoknak töreked kell arra, hogy még ól­ban állítsák elő a mecsek tét érő szenét 1960-ban a termelékenység növelé- 1 téegteremtődtek a gazda- termelés alapjai, a máso- otéves terv sikeres bein- té ezért lehetővé vált DÉDftSZ ‘Jtéi Vilmos, a Dél-dunán- Ararnszolgáltató vállalat «yvelője különösen annak lc*onít nagy jelentőséget, ' a vállalat Iáltal végzett munkák olcsóbbodtak ‘ban. Ebben az évben nem ^ebb, mint 32 községet, 7 té gazdaságot, 60 tsz-t vit­atottak. A hálózatszere- mtéikák jobb, tervszerűbb ^‘látása, a járművek ki- Jtéjtságának fokozása tet- ;«etővé, hogy 5—6 szlázalék «ti megtakarítás várható a ASZ-nál. Múlt évben 13.3 bérnek megfelelő nyere- =szesedést fizettek. Sajnos ybe« sem sikerült a villa- =merSia előállítási költsé­erőműben kellően itani és ez bizonyos fok- tja a gazdaságossági mu- at- Ennek ellenére re- , Van a nyereségrészese- s^tétég képzésére, máj elvtárs kedvezően ér e a műszakiak és a gaz- vezetők ez évi munká­in ,°Sy többet törődtek az . )tég alakulásával, mint u?®0* Helyes munkaerő­ink! ássál jövőre még .téRosabb munkavégzés tésege nyílik a DÉDÁSZ Dzm előtt is. Souiana Gépgyár l?R Ferenc né, a gépgyáT "velője is derűlátó. A betervezett önköltség- téitését teljesíti, sőt túl­ír- Múlt évben 12 napi ■ megfelelő nj^ereségré­szesedést fizettek, ha az Utolsó hónap eredményei hasonlóak lesznek az elsőkhöz, akkor be­iktathatják a jó munka utón járó nyereségrészesedési ösz- szegek kifizetését is a pénztár­naplókba, A 4—8 százalékos önköltségcsökkentést úgy ér­ték él a gyár dolgozói, hogy az általuk készített húsipari gé­pek gyártási technológiáját megváltoztatták; Korszerűsíti ték a gépeket és kevesebb anyagot használtak fél gyártá­sukhoz; Régebben az volt a gyakorlat *— mondta a fő­könyvelő, — hogy a gyártmlá- nok önköltségével csak egye­dül a számvitel foglalkozott, ma már minden műszaki szak­ember igyekszik az olcsóbb termelést megvalósítani; Jó lenne, ha a gyárban még nagyobb figyelmet fordítaná­nak a bizonylati fegyelem be­tartására, az anyagok pontos kivételezésére, a gyártmányok elkészítésére fordított idő mé­résére, elemzésére. A második ötéves tervben a gyár számára előírt feladatokat ezeknek a hibáknak kijavításával ■—• biz­tosan teljesíteni tudják; Komlói Szénbányászati Tröszt Bachman Mátyás főkönyve­lő elégedetten jegyezte meg, hogy a tröszt üzeméi a kalo­rikus tervet túlteljesítették. A komlói feketeszén kalóriaérté­ke a tervben előirányzott 4810 helyett 4846 kalóriaértéket ért el, A tervezett 69.3 százalékos költségszinttel szemben 88.5 százalékos teljesítésre számí­tanak. Az árbevétel és a költ­ségszánt alakulása még jobb lett volna, ha az önköltségi tervet is sikerül teljesíteni. Saj nos az előirányzott 455.23 fo­rint helyett 456.38 forintért ál­lítottak elő egy tonna szenet. Ezen az eredményen még le­hetne javítani; A komlói bányászokra 1961- ben nagy feladatok hárulnak, naponta 50 vagonnal több sze­net kell bányászniuk. Éppen ezért nem mindegy, hogy mi­lyen költséggel hozzák fel­színre a „fekete gyémántot.“ A trösztnél sokat javult a gazdasági munka és az első tíz hónap említett számai is azt mutatják, a második ötéves terv önköltség-csökkentő terv- saámait is teljesíteni tudják. Szfits István Másfél vagon égetett meszet termelnek naponta a porcelángyár szomszédságában Pécs leg­régibb mészégetőjében. Bár télen jóval kisebb a kereslet is, a termelés is mint nyáron, Kovács Ferencnek és Bába Miklósnak így is sok tonna meszet kell naponta feltalicskáz- niuk a keskeny pallófeljárón a tehergépkocsikra. 4 millió 594 ezer forint a Tempó KTSZ1961. évi terve A Tempó KTSZ megalakulá­sakor 1960. május 17-én szál­lító és takarító részleggel kezd­te meg tevékenységét. A har­madik negyedév végéig szállí­tási munkáik többségét a ma­gánszemélyek részére történő tüzelő házhozszállítás jelentet­te. 1960. szeptember 30-áág 617 esetben végeztek tüzelő haza- szállítást, úgy, hogy a fát, sze­net a szállíttató fél pincéjébe, kamrájába vitték be. Nagyon népszerű lett a triciklis ház­hozszállítás is, mely 150 kilós súlyig minden úgynevezett kisszállMst elvégez. Kilenc dolgozóból áll a ta­karítórészleg, mely a magán­lakások takarítása mellett az építőipari vállalatok és az iskolák részére is folya­matosan végez takarítást. A szövetkezet anyagi és szervezeti erősödése következ­tében új szolgáltató részlegek megszervezését kezdte meg a negyedik negyedév elején. Az új részlegek megerősítését, ki­bontakoztatását 1961-re irá­nyozták elő. Baranya megyé­ben eddig még ismeretien taxi­gépíró, leíró szolgálat meg­kezdte tevékenységét és 1961 első negyedévében sokszorosító csoporttal is bővül. Könyvkötő, papírfeldofgozó, egyedi zacskó — hanglemez­borító stb. készítő, és dekorá­ciós részlegek alapjait lerak­ták és előreláthatólag a jövő év januárjában teljes ütemben beindul itt is a munka. A pé­csi földművesszövetkezet volt címfestő részlege december 1­tői már a Tempó KTSZ-hez tartozik. 1961. januárjában alakul meg a nyomdagrafikai részleg, melynek feladata a megrendelőtől a nyomdába ke­rülő írásokat, plakátokat, „nyomdakész” állapotban elké­szíteni. Kizárólag a lakosság igényei­nek kielégítésére 1961. januárjában megalakít­ják a fehérneművasaló és javító részleget. Nagy segítséget jelent a házi­asszonyoknak, mert a kimosott fehérneműt kivasalják és szük­ség szerint a zoknivarrástól, a gomfo felvarrásig mindent megjavítanak. A vállalatok termelvényeit ismerteti, népszerűsíti a szin­tén 1961-ben beinduló propa­gandaszervíz. Ez érdekes és teljesen új kezdeményezése a szövetkezetnek. A szövetkezet vezetősége tervbe vette, hogy elsősorban a nyugdíjas munkaerők bevo­násával egy olyan részleget szerveznek, melynek feladata, hogy kisebb felvásárlásokat és hivatalos ügyintézéseket vé­gezzenek el magánszemélyek részére. A Tempó KTSZ dolgozói előtt 1961. évben nagy fejlődé­si lehetőség van. Ezért jövő év­ben 4 millió 594 ezer forint az előirányzott terv, melyből a la­kossági szolgáltatás 697 ezer forint és késztenroéfeterv 771 ezer forint, szemben az i960, évi 1 millió 490 ezer forinttal. Vörös csillag a Drasko rich­te' kastélyon A volt grófi kastélyban a nép ügyeinek intézői székeinek, VÖRÖS CSILLAG van « Draskovich-kastélyon Sßlu- lyén. 1956-ban pedig gróf Ifraskovich szerette volna örökre leverni. El is jött Szom­bathelyig, ott beírta egyik szálloda vendégkönyvébe a ne­vét, de tovább nem jutott. 13V hát visszament a lomtárba, oda, ahova való. Nyitva a kastély kapuja, nyitva a parkja és így is nva- rad. Nyitva a dolgozók előtt, akik ide jönnek ügyes-bajos dolgaikkal, akiknek jövőjét eb­ben a kastélyban formálják, mint mondani szokták rossz magyarsággal: „jáiási viszony­latban”. Itt van a járási tanács apparátusa. Az itt dolgozó em­berek, mind azért vannak, hogy szebbé, boldogabbá tegyék az ormánsági, a sellyei járás­beli emberek életét Bejárjuk a kastély ötvenöt szobáját és helyiségét. Az itt dolgozók munkájáról kérdezős­ködünk. Sok, sok szerv van itt: a járási tanács, a községi ta­nács, a járási ügyészség, a já­rásbíróság, a járási Népi El­lenőrző Bizottság, a Hazafias Népfront helyi szervezete, a .földművesszövetkezetek járási központja, az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltsége, a központi házasságkötő terem, az Ormánsági Múzeum, a járá­si felvásárlási felügyelőség... Hosszú még felsorolni is, hát még végig járni, mindenkit ki­kérdezni. Napokig tudnának a munkájukról beszélni. Nem is jutottunk tovább a járási ta­nács apparátusánál. A MEZŐGAZDASÁGI osz­tálynál kezdtük, húsz termelő­szövetkezeti járásról van szó. A legtöbb termelőszövetkezet fiatal még, de stílszerűen fia­tal, lelkes a mezőgazdasági osz­tály vezetője, Nagyváradi Já­nos is. Mindössze huszonhat éves. Es nagy feladatokat kell megoldania. Mintegy 47 000 holdnyi terület irányítását. Persze, ebben segítőtársai is vannak: a főállattenyésztő, a főagronómus, a kertészeti, az erdészeti előadó, az üzemgaz­dász. Zömében fiatalokból áll az osztály is. Jól megoldják a feladataikat, igaz, hogy ezért sokat is járják a területet. Amikor megkérdem: hány kilométert tehet meg az osz­tály egy év alatt a járásban. Nagyváradi elvtárs mosolyogva válaszol: — Hát megkerüljük egyné­hányszor az egyenlítőt. Ha mindannyiunk kilométerét ösz- szeszámolom, ak’cor kijön vagy százezer kilométer összesen. A másik legnagyobb osztály a pénzügyi. Míg a sági osztálynál csak egy cső-* port volt: a szövetkezetpolitikai csoport, amely a termelőszö­vetkezeti gazdák nevelésével foglalkozik elsősorban, itt a csoportok egész légióját talál­hatjuk. Az adóbevételi csoport például a tsz-jövedelmi adókat és a háztáji után járó adókat szedi be. Termelőszövetkezeti járás a sellyei, tehát némiképp megváltozott a csoport munká­jának természete is. Megválto­zott, mert a termelőszövetke­zeti jövedelmi adók beszedésé­nél a szövetkezetek vezetőit kell csak megkeresnie. A ház­tájiban azonban ugyanazokkal az adófizetőkkel áll szemben, akik azelőtt egyéni gazdák vol­tak. És mi tagadás, néhányon még most is megtartották azt a régi rossz szokásukat: elvár­ják, hogy többször is felkeres­sék őket. Aztán itt van a költ­ségvetési csoport is. Felelősség- teljes munkát végez. Ezt mu­tatja az is, hogy ebben az év­ben nem kevesebb, mint hu­szonhárommillió forint fordult meg az itt dolgozók kezén: amelyből több, mint hatmillió forint ment kulturális célokra: iskolák, könyvtárak.;; fenn­tartására. AZ IGAZGATÁSI osztályon is serény munka folyik. Az ő feladatuk sem kicsiny. Igaz, hogy az 6 munkájukat nehe­zebb kifejezni számokkal, té­nyekkel, mert ilyen dolgokkal foglalkoznak: ellenőrzik a köz­ségi tanácsoknál hogyan hajt­ják végre az igazgatási felada­tokat, amelyek közé tartozik a gyámügy, a tűzvédelmi szabá­lyok betartása, intézése, hidak, gátak rendbehozása, lakáskér­dések, közületi elhelyezések, raktározási problémák megol­dása. Még felsorolni is nehéz, hát még végrehajtani, végre­hajtatni, ellenőrizni e felada­tokat! Bizony nincs könnyű munkájuk. De nem lehet könnyű a mun­kája a művelődési osztálynak sem. Ttt négyen dolgoznak: egy művelődési felügyelő, egy nép­művelési előadó, egy számadó igazgató és természetesen az osztályvezető. Nem kevesebb, mint 37 kultúrotthon, két isko­lanapközi, 52 általános iskola és két óvoda tartozik hozzá­juk, hogy csak a leglényege­sebbet említsem. Százötven­egy pedagógus tanítja ebben a járásban a gyerekeket. Ha már^a számoknál tartunk és a fejlődést is érzékelni akarjuk, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a felszabadulás előtt mindössze 52 tanító vett ebben a járásban és kultúr- ház egysem. A kastély kívülről most is olyan, mint Draskovich ide­jében volt. A dombról ablak­szemei most is vigyázzák a környéket. Csakhogy ezekből az ablakszemekből nem a gróf tekint le rabszolgáira, hanem azok az emberek, akik vala­mikor maguk is rabszolgák voltak, akiket oda küldött a nép, hogy intézzék a dolgozó emberek ügyét. SZAJLA1 JANOS Sürgős feladat megoldásáról tárgyal a járás legfiatalabb tályvezetője Nagyváradi János, az ugyancsak fiatal eh helyettessel, Jelics Lászlóval,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents