Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-06-01 / 287. szám

1960. DECEMBER 6.

L

N « ?{-0,

Nyugatnémet vadászok Sellyén

Hatalmas vadászterületek vannak a megyében. Nem csoda, ha még a külföld» vadászok is szívesen jönnek Baranyába. Különösen a sely- lyei járásban fordulnak meg spkszor. A nyugatnémet vadászok közül többen minden évben felkeresik a sellyei járás mintegy 4Ö ezer holdat kitevő rezervátumát. A szentemé0?? sonye és Lakócsa közötti kitűnő nagyvadas vadászterületen idén is jártak külföJtdiek.

Napokig járta az erdőt, leste a Vadat Schulte Vrede nyugatnémet vadász. A 82 éves vadász terítette le idén a legszebb szarvasbikát Majdnem tizkilós agancsa volt az elejtett példánynak. Schulte Vrede puskavégére került az idei legnagyobb vadkan is. E két stép yadászzsákmánftyal és a mellette elejtett másik vaddisznóval, yalamint selejfBzaryassal lefőzte fiatalabb

külföldi vadásztársait.

Pedig a többi külföldi vadas* sgm hiába jött Sellyére. Két szép szarvasbikát, négy # Sglejt-ezárvast, négy vaddisznót, (amelyek közül kettő kan volt), lőttek honfitársai is. Hetvennégyezer forintot fizettek az elejtett állatokért. Szép summa, ha meggondoljuk, csak azért adták, hogy az agancsokat, agyarakat haza- vihessék.

Ijfú tsz még ifjabb majorja

Ha a bicsérdi elágazásnál jobbra kanyarodunk az öreg, leborotvált lucernás közepén egy major tűnik elő. Mintha csak ügy óda nőtt volna.

Egy évvel ezelőtt még lucernást kaszáltak a kisbipsérdiek ott, ahol most istállók, górék állnak, villany és vízvezeték szolgáltatja a kényelmet. S az országúiról jól látni, hogy a telep túlsó Végén új falakat húznak és rá egy emeletet. Itt minden vadonatúj. Egy ifjú tsz még ifjabb majorja.

1959 februárjában alakult a Zöld Mező szövetkezet, 123 taggal. Csak épp összeadták az ezer kőid földet, meg azt a néhány állatot Egyebük sem volt. Nem örököltek urasági majört, de még egy árva épületet sem. Az állatokat a tagok istállóiban helyezték el vagy tíz felé, és hozzáfogtak a sok kis parcella táblás ítá sához. Nem, áz első évben még igazán nem folytattak nagyüzemi gazdálkodást. Társás gazdálkodás volt az, sok kezdeti bajjal, küzdelemmel.

Még két esztendeje sincs annak, s Vér Zsigmomd tsz-elnök így emlékszik vissza arra az idóre: „Egyedül munkás kézben nem szenvedtünk hiányt, másban mindenben.” S ezt most utólag tudják csak értékelni igazán, hisz a tagok szorgalma nélkül a Zöld Mező még ma is csak pusztaság lehetne. Ehelyett valódi nagyüzem,

Jól sikerült Pál József szerzői estje

Vasárnap este a Bartók klub

ban telt széksorok előtt rendez téli meg Pál József szerzői estjét. Énnek adott időszerűséget, hogy nemrég jelent meg a költő „Mézpexgetés“ című verses- kötete.

Az Irodalmi Színpad tagjai bensőséges légkört teremtettek Pál -József verseinek és „Nem akartam látpi az eget" című novellájának előadásával. Kétségtelen, hogy ebben nagy része veit Pál József szubjektív lírájának, amely alkalmas arra, hpgy az olvasókban és hallgatókban a közvetlen személyes kapcsolat hangulatát keltse.

Bortvay Henrik hegedűszámai kellemes változatosságot hoztak a műsorban, Angster Pál zongorákísérete jól idomult a hely és alkalom kívánalmaihoz.

Ez a szerzői ast újat* bizonyítéka áz egészséges, fejlődő- Rpn ’évő pécsi irodalmi életnek. (srdekes, hogy Pál József, ®ki eddig költőkéit szerepelt, «zutfoí prózaíróként is IhTOU- yatkozott a Jelenkor c. fqlyó- gÄtüftr» kpt^Mwn közqlt povd- »-iMfl I-ebet, hogy ezzel sok- nTps'il- igra törekvését kivonta hangsúlyozni, szemben «m»- N\ akik költészet (és próza egymást kizánp voltát hirdetik.

Minden reményünk megvan crra, hóPy ezt a szerzői estet

még továbbiak is követik, h!"

Féléves tanfolyamon televízió-műszerészeket képeznek Pécseit

Baranyóhan — Pécset is beleértve — mintegy 1800 tele- víziós-készülék van. A televíziós-készülékek javításával a 0AVEL utóda, a Gépipari ®lektrpmps Karbantartó Vál- Mlat foglalkozik.

Pécsett működik az ország legnagyobb vidéki televizió- «zervfZe, mely hat műszerészt feglglkoztat. A javítómunka hieggyorsítása érdekében ko- csit is böfsátqttak a tévések rendelkezésére- amellyel vidékről i* gyorsan beszállíthatják a j^horqtórhijil jgvitásra sZpru, A Gépipari FJektrompR Kar- ”'’Titf)rtö Villáiét féléves íiffl- '^'yrthpi; Rzcyvfzett, ilyen *r evÍ7Jó-mílszeréizeket képezek ki. A féléves tanfolyamon 'Vmmrn vesznek részt. Az sokat mlpdpn hétfőn kj- |f*ló budapesti szakember tartszen a pécsi írók termése gazdag és változatos, a szerzői estek pedig jó alkalmat nyújtanak arra, hogy írók és olvasók találkozzanak, szorosabb kapcsolatba kerüljenek. Ezt a gondolatot vagy inkább kívánságot hangsúlyozta Tüskés Tibor bevezetője is, míg ár. Németh Antal a versek betanításakor

a 6zép szövegmondásom túl, a

belső tartalom árnyalt kifejezésére törekedett, s ez jórészt sikerült is. Egy-egy szavalat után gyakran csattant fel a taps és az est befejeztével a közönség egy ipodalmi élménynyel gazdagabban távozott.

méghozzá napról papra fejlődő, erősödő nagyüzem.

A frissen festett iroda falain dicsérő, elismerő okleveles függnek és egy ezüst serleg. Á

mezőgazdasági kiállításon második díjat nyertek a búzává

a tavaszi árpájuk is 24 mázsái termett holdanként. A járási és megyei szervek elismerését sokszor sikerült kivívtiiok a két év alatt és méltán. A Zöld Mező Tsz már az e)>ő év végére félmillió, forinttal gyarapította közös vagyonát. Akkor kezdték meg az istállóépi- tést, a tenyészállatok beszerzését. S a megszerzett érték a következő évben megkétszereződött.

Ma már az egymilliót is meghaladta a tsz vagyona. Száz férőhelyes növendékmarha istállót, 40 férőhelyes ser- tésfiaztatót, ip vagonos górét építettek. Zetor-traktort és pótkocsit vásároltak, s december 2p-ig befejezik a 30Ö férőhelyes modern hizlaldát. Azonnal benépesítik 200 darab hízónak valóval, amit már jövő évre hizlalnak. Az állami hitelek mellett a tsz 120 ezer forinttal saját erőből is hozzájárult a beruházásokhoz. A tsz tagjai úgy gondolták: „psz- szunk az idén Inkább valamivel kevesebbet, de épüljön fel a majorunk, hogy végre igazi nagyüzem lehessünk összevont állománnyal, korszerű, gépesített istállóval. Így aztán jövőre már többet kezdhetünk.” Léírni ezt így nagyon egyszerű. Értékelni igazán csak azok a tsz-ek, tsz-tagok tudják, akik a Zöld Mezővel egy időben kezdték a közös gazdálkodást. A kisbicsérdiek j érászuknál többre vitték. De miért? Azt nem lehet mondani, hogy sokat osztottak. Tavaly 28 forintot, most 30 körül lesz a munkaegység értéke. De a munkájukat olyan értékbe fektették, amely rövid időn belül

kamatozni fog, méghozzá busásan.

És tekintélyt szereztek a környéken. „A Zöld Mezőnek minden sikerül” mondogatják a szomszédos községekben. De miért, azt már nem firtatják. „Ördögöt sikerül minden” — ezek yér Zsiga bácsi szavai, aki a rossz időjárást épp úgy átkozza, mint minden tsz-elnök. „A babunk oda lett, a lu- cerna-magfogás sem sikerült a sok eső miatt és oda 70 ezer forint”, — zsörtölődik. Ez bizony nagy kiesés, de a Zöld Mező alapjait nem rengetheti meg. Sokkal szilárdabb az már annál. A siker titka az emberek szorgalmában kereshető. „Ilyen néppel öröm dolgozni” — mondja Zsiga bácsi. „Zsiga bácsi nélkül még nem itt. tartanánk” — mondják a tagok. És ez az, amit semmi mással nem lehet pótolni: az egyetértést, a szorgalmat.

Nincsenek különleges termelés! módszereik, de na valami újat látnak, hallanak, azonnal kipróbálják. Nem félnek az Újtól, a fejlettebbtől. A jóra nem lehet ráfizetni. Á mélyítő szántásban igen szép gabonájuk termett. Istállókban is csak a legolcsóbb és legkorszerűbb típusokat építik és saját emberekkel. Az őszi vetéseik széfen zóldellnek. s a cukorrépát már szeptember végén kiszedték, burgonya sincs ä földben. Az új vasvázas góléban óráról órára nő a kukorica halom, ötven ember töri a táblán s a termést 30 vagonra becsülik. Lesz mit enni télen az állatoknak.

S a iövő évre egymilliós

vagyont visznek át kezdetnek. Szép majort, törzskönyvezett állatokat, sok takarmányt. A becsületes munka emelte két év alatt a jóformán semmiből nagyüzemmé őket.

— Rné —

$a8,\csonyra

készíttessen

családi, alkaliqi és gyer- mekfelvétclt.

A kidolgozás soronkívül történik, színezett kivitelben is. Meghívásra házhoz is kimegy korszerű felszereléssel rendelkező tötorészíe- gilnk.

KOMLOI HELYIIPARI SZOLGÁLTATÓ vallalAt.

855

PÉCSI CEMENTÄRUIPAR1 VALLALAT

dombóvári telepére 1 fő nehézgépkezelői vizsgával

rehdelke*

AJJTÖDARUST

alkalmaz. Jelentkezés írásban, részletes működési leírással. — Cím:

Pécsi Cerneníííruipcrl vállalat, Munkaügyi osztálya, Pécs, Siklási tif 10. szám.

15838

A utőkiipccek a pécsi vásártéren

Amikor az NDK-ban megkérdezték újságíró kollégáim, mibe kerül hálunk egy Trabant, azt válaszoltam nekik: „Újonnan harmincnyolc és félezer, használtan negyven— negyvenkettő”. Mondani sem kelj, nagyon csodálkoztak.

Hát meg mennyire csodálkoznának most, na elmondanám nekik azt az esetet, ami nemrég Pécsett játszódott le. Egy Trab an t-tul a j donos el akarta adni a kocsiját. Jött is veyo.

— Ríít kér érte?

— ötyenptijtl — válaszolt 6zemrehbpné$ nélkül a tuljzj- doqps.

— Menpyít? Ötvenötöt. Vgn

E

fáJa ennyit kérni egy olyat)' csiért, ami harmincnyplp és be került és amibe maga már tízezer kilpmétert beletett?

Majdnem veszekedés lett a

véS«,

Az eset nem egyedülálló.

Vasárnap kint voltam a vásárban, ahol az egykori lóvásártér helyen most autókat árulnak. Örvendetes jelenség maga az autóvásár. Az, hogy van kocsi, hogy vehetnek az gmbprek. De az, ami itt történik, az már nem örvendetes. Van^olyan kocsi például, amit ezelőtt háro.rp évvel vásároltak húszezerért, most meg ötvenötöt kémek érte. Kémek és néha meg is kapják. Járnak ide olyan emberek is, akik már a harmadik használt autón adnak túl. Megveszik Pesten a Jász utcában, egy kipsft kipofozzák és jó borsos áron tovább adják. A harmadik kocsi eladása után veszne)* jpagpk- oak egy újat.

Nézem a kocsikat. Egy 440- e» Skpdáert 6<1 PÚP forintot, kér a gazdája, többpt. mint apieny- pylért vette, pedig már a kilométeróra szerint Is tizenhatezer kilométer van benne. Hogy a gumik mást mutatnak, az_ ebben az esetben nem számít. Tény az, hogy többet fűtött a kocsi tizenhatezernél.

Egy szürke BMW-ért 48 «19 forintot kér a gazdáig, egy 4P2- os Moszkvicsért pedig 64 ezret. Többén meg is jegyzik:

— Ez a kocsi újonnan 45 POP forintba került.

Aztán egy Wartburg következik. A kilométeróra negyven hétezer kilpmétert mutat, a tulajdonos pedig 65 OPO forintot kér a masináért.

öreg Austin fut be. Eladásra jól kipofoztak. És ezt meg is kell fizetni. ‘Lehet, hpgy lpsz olyan veyp, aki „bgesjik“ és megadja érte a hatvan egy ezret.

Eltűntek a lókupecek a pécsi vásártérről. Helyéttük megjelentek az autókupecek, «kik — ahol csak lehet — megvágják a vevőt. Szinte mindannyian megegyeznek abban, hogy lényegesen többet kémek egy olyan használt kocsiért, amit ok már cgy-két évig használtak. mint amennyit ők adtak erte üj korában.

Nem lehetne ezen az áldatlan állapoton változtatni? Mondjuk úgy, hogy addig, amig nincs elegendő új kocsi ** országban, amíg nejn tudlak kielégíteni az igényekét, addig nem engednék ipeg, hogy a fulafdopos tetszése szerinti összeget kérjen a kocsj- iaért- M^g lehetne és meg Is kellene ezt a kérdést ha másként npm, úgy. hogy kocsit ismét* csak az Autóke- ren keresztül lehessen eladpl.

Ssalai János

Fálassimányi ülésre késsül a ÜISIÖF

B

ecejmber 7-ép fii össze a ^aranya ‘ tpegyei Kl- SZÖV kibővített választmánya. hpgy sz^mbayegye* a hároméves'’terv' eredményeit, levonja munkájából a tanulságokat, s meghatározza a következő év feladatait.

Előzetes számítások szerint a választmányi ülés napidig befejezi hároméves tervét megyénk szövetkezeti ipara. A (érv befejezése után még közel 33 millió fonni értéket termelnek terven felül.

A baranyai kisipari szövetkezetek dicséretes eredményt értek el, a szövetkezeti ipar örvendetesen fejlődött az elmúlt esztendőkben. Termelése ez évben 43,2 százalékkal magasabb az 1958. évinél. A szövetkezeti ipar létszáma is megnőtt. Ma közel ezer tag* gal többet foglalkoztatnak szövetkezeteink. mint három esztendővel ezelőtt Szövetkezeteink termelvényei hírnevet szereztek városunknak, megyénknek. A pécsi cipőt exportáljuk, a pécsi faipari szövetkezet célszerű kis bútorait pedig az óbudai kísérleti lakótelepen csodálja az egész ország.

Gazdagok az eredmények, de ha alaposabban boncolgatjuk ezeket, nem lehetünk elégedettek. A számok azt bizonyítják, hogy a termelékenységi terv túlteljesítésében három év alatt 5,8 százalékos eredményt jórészt létszámemelkedéssel boztosítpttak, s hogy a munka termelékehy- seigének javításában még komoly feladatok várnak szövetkezeteink tagjaira. A munka termelékenysége az utóbbi évben nem növekedett a kívánt mértékben, sőt egyes területeken határozott visszaesés vojt tapasztalható. A hároméves terv idején forintértékben nőtt a szövetkezetek által a lakosságnak nyújtott javítások és szolgáltatások aránya. A valóság azonban az, iipgy míg f95p-ban a szövetkezetek tevékenységének 19,4 százalékát a lakosságnak nyúj tott szolgáltatások kötötték le, ezek aranya l9Ő0-ban 17,5 százalékra csökkent

Az 1960-as termelési eredmények globálisan kedvezően plakültak. Eddig 106,6 százalékra teljesítették éves tervüket a megye kisipari szövetkezetei. Termelékenységi mutatójuk 1,4 százalékkal jobb a tervezettnél. Ám a termelékenység alakulása még most sem kielégítő, mert ennek emelkedését ebben az esztendőben is részben létszámnöveléssel biztosították.

A tervezetthez képes» öt

ipillió foript értékkel több

javítást és szolgáltatást végeztek szövetkezeteink a lakosság 6éémafá- mint 1958- hari. 1960-ban ismét szép eredmények jelentkeztek az export termelés terén is: a baranyai szövetkezeti ipar több mint 22 millió forint értékű exportcikket ad december végéig. A lakosság részére végzett építőipari tevékenység ebben az esztendőben nem fejlődött szá- mpttevően. ugyanakkor, a termelőszövetkezetek részére töhh, mint négymillió forinttal több beruházási muijjiät végeztek szövetkezeteink mint 1059-ben. Hiba — s ezen a jövőben feltétlenül változtatni kell, — hogy a szövetkezetek termelésének jelentős része még mindig közületek felé irányul.

A választmányi ülés résztvevőinek feladata, hogy megkeressék a hibák okait, s ezekből következtetéseket levonva segítsenek kijavítani azokat. Melyek ezek?

A szövetkezetek gazdasági és műszaki vezetői nem kísérték kellő figyelemmel a beruházások folytán megváltozott munkakörülményeket, ennek összefüggéseképpen a teljesítményeket, hár erre az OKISZ határozata már 1958-ban felhívta a figyelmet. A mulasztásból sok hiba adódott. amelyeket utólag Igen nehéz helyrehozni. A hpsszú- hetényi Vegyes KTsZ-nél például még ak)tor aagn figyeltek fel a rossz teljesítményekre, amikor mér a segédmunkások

átlagkoresete is elértő a két-» ezer forintot.

Szövetkezeteinkben lényegeién romíoft a munkaidő ki" nasználása is. A pécsi szövét- KezéteKn’éT (örtértt felmérés szerint 1955-höz képest egy- Cgy hónapot alapulvévé — (4 órára emelkedett az egy főre iUtó ledpigozatlan órák száma.

A munkadijazás terén egyes vezetők liberalizmusa teremtett tarthatatlan helyzetet. A Mágocsi Vegyes KTSZ-ben oél dáúl a selejtes cementlapokat gyártó tagoknak is téliesérté- kü munkadíjat fizetnek. Duna- szekcsőn a Vegyes KTSZ-ben, — ahol kilóra mérik a köteies részleg dolgozói által elkészített termékeket. — a borjúkö- telekre szerelt fém- és fakellékek súlyát is beszámítiák a díjazásba, arra való hivatkozással, hogy a tagok házat építenek, s valahonnan elő kell teremteni a pénzt.

A megye szövetkezeteinek többségében jelentős éróteszí- téseket tesznek a rentábilis gazdálkodás érdekében. A jó eredmények ellenére azonbah még sok tennivaló van e területen is. Még sok hiba akad az anyagok rendeltetésszerű félhasználásánál. Egyes szövet kezeteinknél sem az anyagokkal való takarékos gazdálkodást, sem a szövetkezeti tulajdon védelmét nem biztosítják. — Á Beremendi Vegyes KTSZ-ben például a szükségesnél hétezer darabbal több téglát és 46,5 mázsa cementtel többet számoltak el a Dózsa Tsz istállóépítkezése soráríi Mágocson a Vegyes KTSZ cé- mentárurészlegének vezetője a szövetkezet termelőeszközeivel és anyagával kon tárkódért. A Pécsi Általános Építő KTSZ-nél „elpárolgásnak” minősítik azt a kilenc literes de- naturáltszesz hiányt, amely az utóbbi időben az asztalosmű- helyben keletkezett

A pénzügyi fegyelem betartása terén is sok még a tennivaló. A Sellyei Műszaki KTSZ például 1959-ben közel tízezer forjntnyi késedelmi kamatot és bírságot fizetett ki, mert hosszú Ideig nem hajtották be 81 ezer forint kitevő kintlevőségüket Több szövetkezetnél nem tartják be a pénz- forgalmi rendelkezéseket és készpénzért vásárolnak árut a lakosság számára fenntartott keretből, Még mindig elóg gWUMtí- a magánszektortól eszközölt bevásárlás. A Sásdi Vegyes KTS2 például köze] 90 ezer forintot fizetett M a Ilii negyedévben egy magáncégnek üvegekért amelyeket másutt is beszerezhetett volna.

Á Baranya megyei KISZÖV vezetői megállapították: múi- Öatatlanul szükséges, hogy a szövetkezetek vezetői — legkésőbb a választmányi ülés lezajlása után — tegyenek me8- felelő intézkedéseket a termelékenység emelése érdekében helyes létszám- és bérgazdálkodás megvalósításával. Használják ki a belső tartalékokai és erőforrásokat az elavult tel jesítmények helyett, dolgozzanak ki megfelelőket a műszaki szervezési lehetőségek teljes kihasználásával. E feladal végrehajtásánál feltétlenül ügyelni kell arra. hpgy megmaradjon, sőt szélesedjék as anyagi ösztönzés, de ezzel egyidejűleg harcolni kell a túlzott anyagiasság ellen. T°vábt kell emelni a gazdasági és műszaki vezetés színvonalát, t minden körülmények között biztosítani kell a tervek végrehajtását

Helyes, ha a szövetkezetei pártszervezeti bizottságai széleskörű agitációt fejtenek ki 1 termelékenység növelése, s gazdaságos termelés érdeké ben. Segíteniük kell a szövet kezeti demokrácia további mei szilárdjtásában, a tagság szé leskörű bevonását, a sző vet ke zetfk vezetésébe.

Á szövetkezetekre váró fel- adatok feltétlenül megkívánják. hogy a szövetkezetei vezetői támaszkodjanak a be csulptes szövetkezeti tg-tokr» násznál iák fel aktivitásukat s hibák kilavításában. az 1061- fs 1Ő eredmények előkészítésében.

Harsány! HUMb