Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-06-01 / 287. szám

I960. DECEMBER 6. NAPLÓ 3 3000 mázsa dohányt szállítanak a tsz-ek Á Dohánybeváltó Vállalat aktárába eddig 1000 mázsa lohány érkezett be a megyé­től, ebből 800 mázsát a ter­melőszövetkezetek szállítói­ak. Az őszi munkák megké- ése miatt a nagy dohánysze- »n csak december 5 és 15-e :özött zajlik le az idén. Eb­en az évben a termelőszövet- :ezetek 400 holdon termeltek lohánvt, elsősorban a nálunk ól bevált Szabolcsi Szuloki ■s Kerti fajtákat. Az eddig 'eváltott dohány minősége jó, z országban a legjobbak kö- é ’a baranyai dohány tartó­ik. A Dohánybeváltó Vállalat « év végéig még, mintegy 1000 mázsa dohányt vesz át a érinél őszövetkezetektől. >z év végéig még 11 filmet mutalnak be Az év végéig hátralévő né­hány hétben a szokásosnál óbb. összesen 11 új filmet mutatnak be a főváros és a vi- lék mozijaiban. Műsorra tű­ik a Csendháborítók című zovjet filmet, Naszreddin lodzsa kalandjainak folyta­dat, Gorkij: Foma Gorgyejev ímű művének filmváltozatát s a Bölcsődal című újdonsá­got, amely ugyancsak szovjet Ráveszek alkotása. A magyar dnagyártást a Próbaút kép vi­elt Felújítják a sok évvel ez­“ött játszott nagysikerű aroe- ikai filmet, az Oz, a csodák s°dája című kedves történé­st. Bemutatják a Különös ki­indulás című angol vígjáté­ki, a* Rejtjel című izgalmas °nián filmet, Schiller: Ár­mány és szerelem című drámá­nak filmváltozatát, az Isten mán az első című francia fil­met. a Találkozás az ördöggel •mű dokumentumfilmet, mely a tűzhányók világával d'erteti meg a nézőket. A műsort egy rajzfilm összeállí- as egészíti ki. Öreg bányászok emlékeznek Ma 15 éve, 1945: december 6-án hozott az országgyűlés határozatot a bányák államo­sításáról. Ezen a napon meg­pecsételődött a pöffeszkedő bányabároknak és mindazok­nak a sorsa, akik a munkás- nyúzásban a kezükre játszottak. Az államosítás híre az orszá gostól eltérő sajátos helyzet­ben találta megyénk két bá­nyavidékét. A komlóiak az or­szág ama kevés bányái közé tartoztak, amelyek már a fel- szabadulás előtt az állam tu­lajdonában voltak és a pécsi bányákban sem uralkodtak már tőkések; Mint közismert ugyanis, a DGT-t egy évvel az Anschluss után elnyelte a Gő- ring-érdekeltségj ezt a céget pedig 1945-ben a potsdami egyezmény a Szovjetuniónak ítélte. így a pécsi bányák is a Szovjetunió tulajdonába kerül­tek: Ismeretes^ hogy a Szovjet­unió már egy év múlva meg­osztotta a bányát a magyar állammal: később pedig az egészet átadta a magyar nép­nek. Ezt a történeti hűség ked véért jegyeztük meg: Most pe­dig térjünk vissza a felszaba­dulást megelőző és követő évekre; Menjünk el Pécsbá- nyára, kérdezzük meg az öreg bányászoktól, hogy is éltek azokban az években, mit je­lentett számukra a vtáltozás! Megfenyegetett a fasiszta alezredes Spirik József a kolóniában lakik, közel jár már a hatvan­hoz. Több évtizede dolgozik a bányában: ma szállítási felvi­gyázó: — Á felszabadulás előtti évekről sok jót mondani nem tudok — emlékezik; — Kutya nehéz körülmények között él­tünk. Sok volt a szanált nap, ami azt jelentette, hogy csak három napot dolgozhattunk he tente. Nem volt ritka az olyan hónap, amikor 12—15 műszak­kal kellett beérnünk. Hetven Húszmillió forint kölcsön a csaiádiház-építőhnek Közel 500 családiház építésé- nyújtott az állam segítsé- föt az idén Baranya megyé- '6r> hosszúlejáratú hitel formá­iban. Ezt az akciót jövőre óig inkább kiterjesztik és az Szagos Takarékpénztár Ba­glya megyei Fiókja 1961-ben ibb mint húszmillió forint blcsönt nyújt majd a családi- !a2 építőknek. Eddig már 111 •°lcsön iránti kérelem érkezett takarékpénztár pécsi köz- 'ontjához. Ezeknek elbírálását Oiiós megkezdték, hogy a ké- otrtiezők tavasszal minél előbb 'ozzáláthassanak az építkezés­hez. , Á2 időn néhányszor előfor- hogy a nagyarányú épít- •e?ések miatt egy-két fajta P'főanyagból rövid ideig l.iny voit. a TÜZÉP Vállalat í^si igazgatósága teljesen 0«kenőmén,tessé szeretné ten- a következő évi építkezése­it és ezért új rendszert .vezet ® az építőanyag ellátásban. ft,n®k az a lényege, hogy az P ittet5kikel szerződést köt az b'tesd engedély megadása ,an az egyes anyagok folya­mos juttatására. A vállalat r-lrantálja azt, hogy az ellátás- ''*.n nem lesz hiány, ha az épít­;,o időben jelzi anyagszükség­let- Ehhez azonban az is kséges, hogy a torlódás el- ' ülése céljából az építtetők g,r most jelezzék igényeiket, £ egyes anyagokat már né- üy hónappal a munka meg- ívvüése előtt szállítsanak el a ip . telepeiről, ahol jelen- is bőségesen van belőlük, sok cementet tárolnak ipüául az egész megyében a telepeken. ezenkívül üS2, tégla, építőkő, vasbeton- nízn<3a’ tetőfedőeserép is kap- ■«ó korlátlanul. Folyamatosan a TÜZÉP-hez parketta, „T* aitó, ablak, mozaiklap, r/üpo különféle színekben és éP,+éanyag. a^^arékpénztár hirelfede- ‘ elfogadja az építőanya- ezért a folyamatos épít­kezés érdekéiben érdemes a megtakarított pénzen anyagot vásárolni. A TÜZÉP Vállalat pécsi központja, valamint járá­si kirendeltségei szívesen nyúj­tanak szaktanácsot az építkez­ni szándékozóknak a korszerű építőanyagok felhasználása te­kintetében is. pengőt adtak érte, alig többet, I amivel egy többgyermekes csa ' Iád az éhenhalást elkerülte. S hiába kért 4 gyermekes sógo­rom 10 fillérrel többet műsza­konként, Fényes Pál üzemve­zető ordítva kizavarta az iro­dából: 1944-ben magyar katonasá­got küldtek ránk. A fasiszta alezredes az irodába fészkel­te be magát. Mivel a helyzetünk tűrhe­tetlenné vált, sztrájkolni akar­tunk; Össze is jöttünk vagy hetvenen odalent a bányában, ám elárultak bennünket; Ki kellett szállni; Még feketében hivatott az alezredes; — Miért nem szállt ki? — förmedt rám; Mindnyájan len tmarad­tunk; — Mit beszéltek? •— Semmit; — Ne hazudjon! Valamiről beszélniök kellett! Ismerem én már magukat! Éhségsztrájkot akartak ugye? Ha holnap nem száll le, meglátja a következ­ményeit! ; 11 Másnap hajnalban bezörget­tek. Két katona az ablak mel­lé állt, (hogy ne tudjunk el­szökni), a tiszt pedig felszólí­tott, hogy kövessem; Össze­gyűjtöttek bennünket, mint a barmokat, sorbaállították a népet és megparancsolták, hogy énekeljünk; így kísértek bennünket mű­szakra, Jobb lett az életünk Nagyon ritka az olyan öreg bányász Pécsbányán, aki a fel- szabadulás előtt és után, így vagy úgy, nem tette le a vok- sát a haladás asztalára. A ma­ga módján szinte mindenki résztvett a munkásmozgalom­ban: Ilyen előzmények után na­gyon kiváncsi voltam . Óbert János véleményére. Fehér hol­lónak számít, ugyanis soha, egyetlen pártnak sem volt a tagja; — Hogyan élt a felszabadu­lás előtt? — tettem fel a szo­kásos kérdést: — Nem jól. Sokat kellett dől gozni és kevés volt a pénz: — És 1945 után, amikor a Szovjetunióé lett a hiánya? — Akkor jobban; Több lett a pénz; — Kezdetben infláció volt! — Az igaz. Én mégis bíztam bennük. »— Miért? I — Nem tudom magának megmagyarázni. Én sohasem foglalkoztam politikával — én a családomnak, meg a galam­boknak éltem. Az a fontos, hogy igazam lett. 1928-tól 1945- ig dolgoztam összesen 17 évet és nem lett házam, 1945-től máig van 15 esztendőm, és ma van házam. Én így számolok. Mondom, nagyon ritka, ke­vés szókincsű ember Öbert Já­nos. A palahányón dolgozik, távol a zajló élettől. Bánomi házából belátni Pécsre — alig kőhajításnyira fekszik a pala- hányótól — de ő nem megy sehova. A család, a galambok, meg a kertecske szerelmese — csak nézi az élet sodrását; A munkáról, pénzről, meg házról mondott szavaiban a végtelenségig leegyszerűsítve, persze igaza van; Élelmet, ruhát szerzett a szovjet igazgató Maul Nándor régi, szerve­zett munkás. 1946-tól 1948-ig üb-elnöke is volt Pécsbányá- nak. ügy is mondhatnék: ő a régi öreg bányászok típusa: így beszél: 1— A főfasiszták és a legna­gyobb munkásnyúzók még a felszabadulás előtt elmenekül­tek, a többivel pedig irgalom nélkül leszámoltunk; Fényes Pál és Parragi Ferenc bánya­mester például intemálótábor- ba került, hogy csak a legem­bertelenebbeket említsem; Az új szovjet igazgató, M5&- karián élvtárs eljött közénk, bemutatkozott, és merőben más szellemet honosított meg, mint amilyen azelőtt volt. Töb bé nem lehetett ordítani ve­lünk, ha panaszunk volt, bár­kinek, neki is elmondhattuk, nem kellett hozzá először a tit Wámőnél feliratkozni. Mindent megtett értünk, amit akkor lehetett. Élelmet szerzett, te­herautókat kért a hadseregtől a liszt, cukor és asír szállítá­sára. Egyszer négy vagon szenet utalt ki a szakszervezetnek. Györkő Tónival, meg Szlavek Antallal elmentünk Albertfal­vára, és ruhát cseréltünk érte, amit a legrászorultabbaknak osztottunk kL Hát így bánt vélünk Misfca- rián elvtárs. Ekkor éreztük először életünkben, hogy em­bernek tekintenek bennünket. Termeltünk is ám! Többet ad­tunk, mint a felszabadulás előtt, mert nagy volt a ked­vünk; — Magyar ■— A Mohácsi Farostlemezgyár második lépcsője A pécsi közvilágításról Ha a Magaslati út­ról nézzük az éjsza­kai várost, szinte nem látni sötét foltot a Mecsek karéjában ke lettől nyugat felé hú­zódó szeszélyesen csillogó kusza gyöngy fűzérben. A szigeti részen, ahol azelőtt az éjszakai fények szinte minden átme­net nélkül végetér- ték, ma ott parádé­zik legszebb éksze­rünk Uj-Mecsekalja; Mégis csalóka a kép, mert ha lejjebb ereszkedünk a Ma­gaslati útról és akár a keleti, akár a nyu­gati városrész felé megyünk, egyre más­ra rábukkanunk rósz szül világított utcák­ra. sötét szigetekre, méghozzá i nem is messze, a neonfényes belvárostól. Tíz-tizen öt percnyire a város szívétől véigi'gbotfla- doztunk a mécsvilágí tésú utcákon, megáll­tunk sötét parkokon, melyeket óvatosan d kerül a kései haza­járó. A szigeti város utcáival, tereivel ran- devuztunk ezen a csr pős decemberi éjsza­kán. Hol, merre jár­tunk? Elsősorban az Ifjúság útját néztük meg. Egy kis rossz­májúsággal ráfoghat­nánk, hogy ez az út a túldiszkrét világítása miatt kapta a nevét, bár szerintünk talá­lóbb lenne, ha a .,szarkák’? útjának neveznék el. Ugyanis a III. kerületi rend­őrőrsön elmondták!, hogy a jelzett utcá­ban ismeretlen tette­sek már időtlen idők óta rendszeresen lop­kodják a palackozott tejet. A bűnrevezefő alkalom elsősorban a rossz közvilágítás és persze a Szigeti Kis- kereskedeílmi Válüa- lat hanyagsága, mert rég megoldhatták vol na, hogy a boltok elé lerakott palackozott tejet lakattal ellátott ráccsal védjék meg a „szarkáktól.” A Szi­geti úton (a Dózsa le­gényszállástól a vám­ig) hasonlóan' áldat­lan állapot uralkodik csak éppen más sú­lyos problémákban mutatkoznak meg a közvilágítás hiányos­ságai. A városban előforduló közúti bal­esetek jelentős része ezen az útvonalon történik, méghozzá nagyrészt ae esti órákban. Igen gyako­ri itt a lovaskocsik, kerékpárok. gépko­csik karambolja, amit el lehetne kerülni a közvilágítás megja­vításával. És mi a helyzet a Pilóta utcában, a Lotz Károly utcában, vagy feljebb a Bu- zássy Ábel úton és a Damjanich utcában? Ezekben az utcák­ban szinte . egymást követik a huligánko- dó leszólítások, sőt a Buzássy Ábel úton több esetben meg is kengették a munká­ról későn hazafelé tartó nőket. S mind­ez a gyér világítású, elhanyagolt utcák mi att történik. De egyéb következ­ményei is vannak a rossz közvilágításnak Például az új-mecsek aljai 39-es dandár út délre eső lakótelepén úgyszólván alig van utcai világítás és bi­zony sokszor megtör­ténik. hogy az anya­got szállító tehergép­kocsik, vágj' fogatos- kocsik ráhajtanak a sok gonddal, anyagi áldozattal létrehozott pázsttos parkra, tete­mes károkat okozva a köznek« De lehet­ne tovább sorolni a Xavér utcát, a Rókus dombot, ahol alig van és a Tábor utcát, ahol egyáltalán nincs köz- világítás. A Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Vál­lalat szerint Pécsett a háború előtt 3831 közvilágítási lámpa volt. Ma a számuk meghaladja a 4850-et A Széchenyi teret és jó néhány főútvona­lat modern fénycső világítással láttak el, s mindez bizonyítja, hagy az utóbbi évék­ben nagyon sok min­den történt a vaksi, idejét múlt pécsi ut­cák. terek villamosí­tása teaén. Mégis az a néhány példa, amit felsorol­tunk. követelőén sür­geti, hogy a város- .peremet, ahol nagy­részt ma is munká­sok élnek, nem hagy­hatják a régi perifé­rikus állapotában; — Annál inkább sem, , mert éppen a mi szo­cialista rendszerünk teremtette meg a hir hedt rossz emlékű perifériák helyén a modern munkásne- gyedeket. Naponta érkeznek a gyárba a gépalkatrészekkel teli ládák Svédországból Amikorra a gépek szerelése elkészül, az ú) kazánháznak is üzemelnie kell, A kazánház építésén jelenleg dolgoznak az építőki A kikötő darui lényegében már elkészültek, már csak kisebb szerelési munkák vannak vissza, és a két daru is munkába­állhat. JoOjArAsjeleités Várható Időjárás kedden estig: enyhe, felhős idő, ma néhány he­lyen, holnAp több helyen idsebb eső. Élénk, helyenként erős dél­nyugati szél, egyes szél védett he­lyeken meg kö*. Várható legalacsonyabb éjsz hőmérséklet: plusz 2—plusz G, magasabb nappali hőmérséklet nap 10—15 fok között. Néhány dós helyen 10 fok alatt Távolabbi kilátások: a hét k Vén . Is enyhe Mit

Next

/
Thumbnails
Contents