Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-04-01 / 286. szám

HMM. DECEMBER 4. NAPLÓ 7 *JÖFGATÁS if TESSÉK PARANCSOLNI A néző belli a moziba, pereg előtte a film. Izgalmas kalandok, ügyes fordulatok követik egymást, és nem gondol arra, hogy egy fűm útja milyen hosszú a felvéte lek megkezdésétől a bemutatóig. Attól a naptól kezdve, hogy „lel áll a stáb.” Lapunk riporterei az első napot, az első órákat örökítették meg, amikor újságíró még nem járt Révész György rendezőnél és örsi Ferenc írónál Szekszárdon. íme, mit láttak riportereink a „stáb” első munkanapján, szer­dán Szekszárdon. (— A szerk.) A hét végén — Szekszárdon és a gemenci erdőben — meg­kezdték örsi Ferenc filmjének forgatását. Szekszárdon és a környéken pillanatnyilag kétségtelenül ez a legnagyobb szenzáció. A tra­fikban és a piaci sátrak kör­nyékén, az italbolt előtt és az eszpresszóban, mindenki tud va lami „izgalmasat és bizalmasat“ mondani a filmesekről, vagy ahogyan szakmabeli nyelven, mondják: „a stabróT'j — En a színpadon az egy- díszletes megoldásokat, és a kevés szereplőt szeretem; , Itt pedig? (i i Elismerem, hogy ifjúsági filmben is lehet mara­dandót alkotni, csak az embe­rek nehezen hiszik el, ; s Min­denesetre megpróbáljuk: i i Ugye egyszer szabad Gyu­ri bácsi?;!; Csak egyszer;;; — Nem szabad!;;; Gyere­kek, figyeljetek!;;, Ti itt hord játok a szalmát;;: amikor ő elkiáltja, hogy „fiúk’1:;, ak­kor ti ideszaladtok... Értem?..; — Értjük! — kiállt kórusban a gyerekhad. A szekszárdi régi megyeház udvara néhány óra alatt isko- udvarrá alakult. Az első eme­leti folyosó ablaka alatt szal­makazal van, körben a folyo­són kíváncsiak gyűrűje. Hiába, nem mindennapi dolog egy film forgatása Szekszárdon; Révész György rendező in­tőbbek között ő rendezte a nagysikerű Éjfélkor című fil­met is — int, és megkezdődik az első emeleti ablak előtt a próba; A főszereplők — Mak­kal Erzsébet, Markos Gyuri, Nagy Géza és Bognár Károly * — közhelyként hangzik, de [ olyan otthonosan mozognak, i mintha csak „filmre születtek : volna.*' A fiúk egymásután ugranak I ki az első emeleti ablakból, le a szalmakazalra, i — Állj, állj!;; s — kiált Ré­vész György, és az ablakhoz I lép; •— Te megpróbálod lefe- I szítén! a kezét;;; Igen, Igen... Kezdjük csak újra!;:: És, ha leugrottatok, rögtön ti is be­kapcsolódtok a verekedésbe; ;. Csendet kérek! Te várj; r» te meg nézz ki az ablakon, ne a gép felé;;: Szemmelláthatóan tetszik a fiúknak a dolog, bár ez még csak a próba. Révész György rendező a nagy munkában szakit néhány per­cet az újságíró számára is. — A sajtónak nem szívesen nyilatkozom, de ez esetben a Dunántúli Napló munkatársai­nak szívesen, mivel erről a filmről maguk érdeklődnek először; — Hézagpótló film, gyere­kekről—gyerekeknek. Roman­tikus, kalandos, izgalmas mozi lesz ez. — mondja a rendező. — Ezen túlmenően pedig bo­nyolultabb, mélyebb lélektan, amely nemcsak a gyerekek, de a felnőttek számára is nyújt mondanivalót Felnőtt korra is érvényes a film tanulsága a bátorságról, az igazi emberi érzésekről;;; A négy gyereket húszezer közül választottuk ki::: Technikailag a magyar filmgyártásnak Ilyen feladata még nem volt.;. Számos trük­köt alkalmazunk majd, bár ezek a trükkök jelenleg még kísérleti stádiumban vannak..; A gyerekek közben a folyo­són nyüzsögnek, maguk is „próbásdit” játszanak a gép­állványok körül. — A magyar filmgyártás bi­zonyos műfajokkal még adós. Például a mai gyerekekről szó­ló filmekkel.;; Most megpró­báljuk a lélekábrázolás terén is a mai gyerekeket bemutatni, mert eddigi filmjeinkben rend­szerint csak „jópofa gyerekek“, vagy áldozatok voltak, dehát a mai fiataloknak vágyaik és gondjaik is vannak;;; * Amíg a próba az első eme­leti folyosón és a szalmakazal tövében folyik, a díszlet-terve­ző, Vasvári Melinda — akinek ebben a filmben- különösen je­lentős szerep jut — az udva­ron sétál. Nem nehéz a járásából, hall- gatagságáből és „kikapcsoló­dásából” (hiszen alig hallja, ha szólnak hozzá) — arra követ­keztetni, hogy ő alighanem már a „nehezebbjén“ töpreng. Az ő képzelete m|ár valahol. Tasson, Makádon, Adonyban, a budaörsi repülőtéren, vagy a Gellért-fürdőben jár, ahol a film további külső felvételeit forgatják majd. r— Megírhatja, ilyen még nem volt — s közben egyetlen pillantással nyugtázza, hogy az udvar „előkészítése” jól si­került. — Tudja, a belső fel­vételek nem izgalmasak;; •. hanem a külsők!;;; Például. Egy hídroncs a víz alatt.:. A tassi erőműnél csinálunk egy szigetet, azt körülgátoljuk, beemelik a vizet.;; ez lesz az árterület;;: odatelepítjük a kunyhót;.; Komplikáció? Az van; A soroksári Duna-ágba akarjuk az elöntött házakat telepíteni;:: A háztetőket majd tutajokra szereljük;;« szóval, mondom, ilyen még Az író A Hunnia Filmgyár techni­kai autóját a város utcáin kí­váncsi tekintetek kísérik, és ha az emberek idegent látnak, azt találgatják — vajon ez a rendező, vagy az író, vagy va­lamelyik filmszínész lehet-e? • A filmesek „főhadiszállása** a szekszárdi szállodában van, az író, örsi Ferenc valamivel távolabb „telepedett" meg, az egyik hangulatos szekszárdi utcában; A film forgatása nemcsak a gyártásvezetőnek, a rendezőnek, az asszisztensek­nek, színészeknek, technikai személyzetnek jelent munkát i— mint kiderült — az írónak is. — Csak most látom, hogy milyen nagy munka egy film forgatása — mondja örsi Fe­renc, két próba és ki tudná megmondani, mennyi tárgya­lás közötti szünetben. — Itt körülbelül két hétig tart a for­gatás, és jómagam azért va­gyok itt, hogy megfigyeljem: a gyerekek majd miképpen él­nek és beszélnek a díszletek között. A rendező is szabadab­ban engedi őket, közben meg­figyelem majd a srácok szöveg mondását Tapasztalatom, ed­dig is, hogy a gyerekek más­képpen beszélnek, mint aho­gyan az író általában megírja. Nos, eszerint kell majd az elő­re elhatározott szövegeket — hogy úgy mondjam — ldomí- tani. ■' örsi Ferenc filmje, a ,.Né gyen az árban“ ifjúsági filrr lesz, a magyar úttörőmozga­lom 15. éves évfordulója al­kalmából készül. Témája as 1956-os dunai árvíz idejébő ered .ahol a mentésben, véde­kezésben annak Idején mag? &7 író is részt vett. örsi Ferenc filmje — össze­hasonlítva más magyar filmek­kel — külsőségedben is nagy­szabásúnak ígérkezik. Terve zett költségvetése több mint ö millió forint. Jellemző a kül »őségek méreteire, hogy amif más magyar filmekben a far gatókönyvek általában három- •7áz gépállást jeleznek, Örs filmjében hótszázmál több géf állás lesz. Az író bele-belelapoz a for tatókönyvbe. amely még bl fconyosan ezután Is sok alkotó érdekességet Ígér; , A rendező nem volt, ilyen izgalmas film a diszlet-tervc/ő számára.;; * A bemutatóig még hosszú az út, hiszen alig néhány napja kezdték a külső felvételeket, s még mennyi munka van hát­ra. Dehát, ha ennyi bizakodás és jószándék irányítja a film alkotó közösségét — írót, ren­dezőt, díszlet-tervezőt, sőt a szereplőket is, — ha hosszú Is a bemVtatóig még az út — alighanem eredményes lesz. Thiery Árpád Foto: Kurucz Pál A politechnikai oktatás keretében hetenként két atkalommal eladóként dolgoznak a Köz- gazdasági Technikum I—111. osztályos diákjai az Állami Áruházban. Mikor less út és Vasas kősóit? Nemcsak az időjárás, a rossz munkafegyelem is lassítja az építést Még nyáron £rtunk ar­ról. hogy megépül az István- aknát és Somogyot (Vasast) összekötő út A hír osztatlan örömet keltett az érdekeltek között, elsősorban az István- aknára bejáró vasasi bányá­szok körében. Ez a 280 ember ugyanis nap mint nan gyalog tette meg a mintegy három és fél kilométeres utat. Ök vol­tak az egyedüli bányászcso­port a trösztben, amely még mindig „apostolok lován" járt. Az útnak körülbelül a fele­zőpontján helyezkedik el Rüc­ker akna. Itt 23 csalód érde­kelt a jó út megépítésében. Ehhez jönnek még az aknamé­ly ítősök, akik Vasasról Rü<r keraknára járnak dolgozni. Még fontosabb az út a bá­nyamentés szempontjából. A pécsi széntröszt központi men­tőállomása ugyanis István-ak- nán kapott elhelyezést. Ha valamelyik aknán baj van, a mentősök gépkocsira szállnak és a helyszínre sietnek segí­teni. Ha Vasason lenne baj, nagy kerülővel, csak a pécs- újhegyi vámon át tudnék Pe­tőfi-aknát megközelíteni. A mentőállomás parancsnoka sze rint negyedórát nyernének azr Ml. ha a Somogy közötti út megépülne. Hogy ilyenkor mit Jelenthet a tizenöt perc, nem szükséges részletezni. Akkor sem esünk nagy túlzásba, ha azt állítjuk, hagy az útra fő­ként a mentőállomás miatt van szükség. A pécsi tröszt kezdetben úgy tervezte, hogy két szakaszban te/iAe,. dßtwrrva^ vaun. cl löáAft&rv. építteti meg az utat, s az idén csak az István- és Rücker-akna közötti részt készítteti el. Há­rom és félmillió forintot aján­lott fel a Baranya megyei Mélyépítő Vállalatnak. — A Mélyépítő válasza: az egész utat megépíti, csak adjon a tröszt pénzt. A tröszt éné kiharcolt még ötmilliót, s szerződést kötöt­tek arra, hogy az utat decem­ber 30-án átadják. A tröszt változatlanul kitartott amel­lett, hogy e'üször a fontosabb, István—Rücker-aknai szakaszt készítsék el. A Mélyépítő erre is Ígéretet tett, s hamarosan hozzákezdett a földmunkák­hoz. Egy-kettőre végeztek vele, úgy haladtak az építkezéssel, mint a karikacsapás. Am au­gusztusban minden megállt. A vállalat munkásai egyszer csak levonultak az útról, s csak egy hónap múlva jöttek vissza. Nem sokkal később be­köszöntött az esős idő. Ma már december ele­jén járunk. Közeleg az év vé­ge, az István- és Rücker-ak­nai szakasznak tehát mér el kellett volna készülnie. Saj­nos, elég távol állunk még et­től. Tarján! Lajos elvtára, a Mélyépítő Vállalat termelési osztályvezetője szerint csak az év végére lesz meg, a többire pedig csak áprilisban számít­hatunk, mert a téli fagyok alatt nem lehet építeni. E sze­rint négyhónapos késéssel ké­szül el az út. Elképzelhető mit szólnak ehhez az érdekeltek; A jogos kritika néha túlzás­ba csap át. A Mélyépítő Vál­lalatnál okkal kifogásolják, hogy a bírálók olykor megfe­ledkeznek a realitásról, Ami­kor például a földmunkával végeztek, sokan felzúgtak, hogy „i..miért túrták fel az egészet, miért nem építették meg először István- és Rücker- akna között?” Kétségtelenül, így jóval előnyösebb lett vol­na, látni kell azonban az érem másik oldalát is, mégpedig azt, hogy a gépek felvonultatása drága mulatság, összesen két földgyalú, egy árokásó és két kotrógép dolgozott a földmun­káknál, s ezekből — Tarjám elvtára szerint — csak egy kotrógép kiküldése ötvenezer forintba került. Ilyen körül­mények között valóban nem szabad kétszer István-aknára masíroztatni a gépeket, Az út­építéssel járó átmeneti kényel­metlenségeket tehát a bányá­szoknak különösebb zokszó nélkül kellett volna vállalni- ok. (Az igazsághoz tartozik: valószínű vállalják is, ha tájé­koztatják őket a való hely­zetről.) Persze, esek az átmeneti ké­nyelmetlenségek a nyári és őszi hónapokra szóltak, nem pedig a jövő év áprilisáig. —• Nem arról volt szó, hogy sok­száz ember sártengerben és gödrökben bukdácsoljon egész télen át. S bizony, hiába hi­vatkoznak a sok esőre, meg a kőhiányra a Mélyépítő Válla­latnál, véleményüket nem le­het maradéktalanul elfogadni; Az utat ugyanis minden előre nem látható akadály ellenére el lehetett volna készíteni, ha az igazán eltökélt akarat Is megvan hozzá; Sajnos, erről nem beszélhe­tünk. Egy seregnyi bányász elmondása szerint az útépítők között nagyon rossz a munka- fegyelem. ügy Is jellemezhet­nénk, hogy kritikán aluli. Sok­szor csak tesznek-vesznek ahelyett, hogy dolgoznának. Az is megtörtént már. hogy ai István-aknai bányászok felol­vasó termében beszélgettek munkaidő alatt (Nem esett a: eső.) Varga elvtársnak, a szak' szervezeti bizottság titkáránál kellett kiküldenie őket A bá nyászok már azzal a gondolat tál foglalkoztak, hogy az akm egyik vezetőjét küldik ki, mer a Mélyépítő Vállalat munka felügyelője nem tud fegyelme tartani aa emberek között. Kár, hogy a Baranya me gyei Mélyépítő Vállalat amel; más területen végzett munká jával többszörös élüzemsége szerzett magának, itt. az 1st ván-aknai útépítésnél nem ál] ta meg a helyét és rontott hírnevén. M. L. KARÁCSONYRA készíttessen családi, alkalmi és gyer­mekfelvételt. A kidolgozás soron kívül tör­ténik, színezett kivitelben is. Meghívásra házhoz is kimegy korszerű felszerelés­sel rendelkező íotorészle- günk. KOMLÓI HELVnPARI SZOL­GÁLTATÓ VÁLLALAT. H!

Next

/
Thumbnails
Contents