Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-04-01 / 286. szám
HMM. DECEMBER 4. NAPLÓ 7 *JÖFGATÁS if TESSÉK PARANCSOLNI A néző belli a moziba, pereg előtte a film. Izgalmas kalandok, ügyes fordulatok követik egymást, és nem gondol arra, hogy egy fűm útja milyen hosszú a felvéte lek megkezdésétől a bemutatóig. Attól a naptól kezdve, hogy „lel áll a stáb.” Lapunk riporterei az első napot, az első órákat örökítették meg, amikor újságíró még nem járt Révész György rendezőnél és örsi Ferenc írónál Szekszárdon. íme, mit láttak riportereink a „stáb” első munkanapján, szerdán Szekszárdon. (— A szerk.) A hét végén — Szekszárdon és a gemenci erdőben — megkezdték örsi Ferenc filmjének forgatását. Szekszárdon és a környéken pillanatnyilag kétségtelenül ez a legnagyobb szenzáció. A trafikban és a piaci sátrak környékén, az italbolt előtt és az eszpresszóban, mindenki tud va lami „izgalmasat és bizalmasat“ mondani a filmesekről, vagy ahogyan szakmabeli nyelven, mondják: „a stabróT'j — En a színpadon az egy- díszletes megoldásokat, és a kevés szereplőt szeretem; , Itt pedig? (i i Elismerem, hogy ifjúsági filmben is lehet maradandót alkotni, csak az emberek nehezen hiszik el, ; s Mindenesetre megpróbáljuk: i i Ugye egyszer szabad Gyuri bácsi?;!; Csak egyszer;;; — Nem szabad!;;; Gyerekek, figyeljetek!;;, Ti itt hord játok a szalmát;;: amikor ő elkiáltja, hogy „fiúk’1:;, akkor ti ideszaladtok... Értem?..; — Értjük! — kiállt kórusban a gyerekhad. A szekszárdi régi megyeház udvara néhány óra alatt isko- udvarrá alakult. Az első emeleti folyosó ablaka alatt szalmakazal van, körben a folyosón kíváncsiak gyűrűje. Hiába, nem mindennapi dolog egy film forgatása Szekszárdon; Révész György rendező intőbbek között ő rendezte a nagysikerű Éjfélkor című filmet is — int, és megkezdődik az első emeleti ablak előtt a próba; A főszereplők — Makkal Erzsébet, Markos Gyuri, Nagy Géza és Bognár Károly * — közhelyként hangzik, de [ olyan otthonosan mozognak, i mintha csak „filmre születtek : volna.*' A fiúk egymásután ugranak I ki az első emeleti ablakból, le a szalmakazalra, i — Állj, állj!;; s — kiált Révész György, és az ablakhoz I lép; •— Te megpróbálod lefe- I szítén! a kezét;;; Igen, Igen... Kezdjük csak újra!;:: És, ha leugrottatok, rögtön ti is bekapcsolódtok a verekedésbe; ;. Csendet kérek! Te várj; r» te meg nézz ki az ablakon, ne a gép felé;;: Szemmelláthatóan tetszik a fiúknak a dolog, bár ez még csak a próba. Révész György rendező a nagy munkában szakit néhány percet az újságíró számára is. — A sajtónak nem szívesen nyilatkozom, de ez esetben a Dunántúli Napló munkatársainak szívesen, mivel erről a filmről maguk érdeklődnek először; — Hézagpótló film, gyerekekről—gyerekeknek. Romantikus, kalandos, izgalmas mozi lesz ez. — mondja a rendező. — Ezen túlmenően pedig bonyolultabb, mélyebb lélektan, amely nemcsak a gyerekek, de a felnőttek számára is nyújt mondanivalót Felnőtt korra is érvényes a film tanulsága a bátorságról, az igazi emberi érzésekről;;; A négy gyereket húszezer közül választottuk ki::: Technikailag a magyar filmgyártásnak Ilyen feladata még nem volt.;. Számos trükköt alkalmazunk majd, bár ezek a trükkök jelenleg még kísérleti stádiumban vannak..; A gyerekek közben a folyosón nyüzsögnek, maguk is „próbásdit” játszanak a gépállványok körül. — A magyar filmgyártás bizonyos műfajokkal még adós. Például a mai gyerekekről szóló filmekkel.;; Most megpróbáljuk a lélekábrázolás terén is a mai gyerekeket bemutatni, mert eddigi filmjeinkben rendszerint csak „jópofa gyerekek“, vagy áldozatok voltak, dehát a mai fiataloknak vágyaik és gondjaik is vannak;;; * Amíg a próba az első emeleti folyosón és a szalmakazal tövében folyik, a díszlet-tervező, Vasvári Melinda — akinek ebben a filmben- különösen jelentős szerep jut — az udvaron sétál. Nem nehéz a járásából, hall- gatagságáből és „kikapcsolódásából” (hiszen alig hallja, ha szólnak hozzá) — arra következtetni, hogy ő alighanem már a „nehezebbjén“ töpreng. Az ő képzelete m|ár valahol. Tasson, Makádon, Adonyban, a budaörsi repülőtéren, vagy a Gellért-fürdőben jár, ahol a film további külső felvételeit forgatják majd. r— Megírhatja, ilyen még nem volt — s közben egyetlen pillantással nyugtázza, hogy az udvar „előkészítése” jól sikerült. — Tudja, a belső felvételek nem izgalmasak;; •. hanem a külsők!;;; Például. Egy hídroncs a víz alatt.:. A tassi erőműnél csinálunk egy szigetet, azt körülgátoljuk, beemelik a vizet.;; ez lesz az árterület;;: odatelepítjük a kunyhót;.; Komplikáció? Az van; A soroksári Duna-ágba akarjuk az elöntött házakat telepíteni;:: A háztetőket majd tutajokra szereljük;;« szóval, mondom, ilyen még Az író A Hunnia Filmgyár technikai autóját a város utcáin kíváncsi tekintetek kísérik, és ha az emberek idegent látnak, azt találgatják — vajon ez a rendező, vagy az író, vagy valamelyik filmszínész lehet-e? • A filmesek „főhadiszállása** a szekszárdi szállodában van, az író, örsi Ferenc valamivel távolabb „telepedett" meg, az egyik hangulatos szekszárdi utcában; A film forgatása nemcsak a gyártásvezetőnek, a rendezőnek, az asszisztenseknek, színészeknek, technikai személyzetnek jelent munkát i— mint kiderült — az írónak is. — Csak most látom, hogy milyen nagy munka egy film forgatása — mondja örsi Ferenc, két próba és ki tudná megmondani, mennyi tárgyalás közötti szünetben. — Itt körülbelül két hétig tart a forgatás, és jómagam azért vagyok itt, hogy megfigyeljem: a gyerekek majd miképpen élnek és beszélnek a díszletek között. A rendező is szabadabban engedi őket, közben megfigyelem majd a srácok szöveg mondását Tapasztalatom, eddig is, hogy a gyerekek másképpen beszélnek, mint ahogyan az író általában megírja. Nos, eszerint kell majd az előre elhatározott szövegeket — hogy úgy mondjam — ldomí- tani. ■' örsi Ferenc filmje, a ,.Né gyen az árban“ ifjúsági filrr lesz, a magyar úttörőmozgalom 15. éves évfordulója alkalmából készül. Témája as 1956-os dunai árvíz idejébő ered .ahol a mentésben, védekezésben annak Idején mag? &7 író is részt vett. örsi Ferenc filmje — összehasonlítva más magyar filmekkel — külsőségedben is nagyszabásúnak ígérkezik. Terve zett költségvetése több mint ö millió forint. Jellemző a kül »őségek méreteire, hogy amif más magyar filmekben a far gatókönyvek általában három- •7áz gépállást jeleznek, Örs filmjében hótszázmál több géf állás lesz. Az író bele-belelapoz a for tatókönyvbe. amely még bl fconyosan ezután Is sok alkotó érdekességet Ígér; , A rendező nem volt, ilyen izgalmas film a diszlet-tervc/ő számára.;; * A bemutatóig még hosszú az út, hiszen alig néhány napja kezdték a külső felvételeket, s még mennyi munka van hátra. Dehát, ha ennyi bizakodás és jószándék irányítja a film alkotó közösségét — írót, rendezőt, díszlet-tervezőt, sőt a szereplőket is, — ha hosszú Is a bemVtatóig még az út — alighanem eredményes lesz. Thiery Árpád Foto: Kurucz Pál A politechnikai oktatás keretében hetenként két atkalommal eladóként dolgoznak a Köz- gazdasági Technikum I—111. osztályos diákjai az Állami Áruházban. Mikor less út és Vasas kősóit? Nemcsak az időjárás, a rossz munkafegyelem is lassítja az építést Még nyáron £rtunk arról. hogy megépül az István- aknát és Somogyot (Vasast) összekötő út A hír osztatlan örömet keltett az érdekeltek között, elsősorban az István- aknára bejáró vasasi bányászok körében. Ez a 280 ember ugyanis nap mint nan gyalog tette meg a mintegy három és fél kilométeres utat. Ök voltak az egyedüli bányászcsoport a trösztben, amely még mindig „apostolok lován" járt. Az útnak körülbelül a felezőpontján helyezkedik el Rücker akna. Itt 23 csalód érdekelt a jó út megépítésében. Ehhez jönnek még az aknamély ítősök, akik Vasasról Rü<r keraknára járnak dolgozni. Még fontosabb az út a bányamentés szempontjából. A pécsi széntröszt központi mentőállomása ugyanis István-ak- nán kapott elhelyezést. Ha valamelyik aknán baj van, a mentősök gépkocsira szállnak és a helyszínre sietnek segíteni. Ha Vasason lenne baj, nagy kerülővel, csak a pécs- újhegyi vámon át tudnék Petőfi-aknát megközelíteni. A mentőállomás parancsnoka sze rint negyedórát nyernének azr Ml. ha a Somogy közötti út megépülne. Hogy ilyenkor mit Jelenthet a tizenöt perc, nem szükséges részletezni. Akkor sem esünk nagy túlzásba, ha azt állítjuk, hagy az útra főként a mentőállomás miatt van szükség. A pécsi tröszt kezdetben úgy tervezte, hogy két szakaszban te/iAe,. dßtwrrva^ vaun. cl löáAft&rv. építteti meg az utat, s az idén csak az István- és Rücker-akna közötti részt készítteti el. Három és félmillió forintot ajánlott fel a Baranya megyei Mélyépítő Vállalatnak. — A Mélyépítő válasza: az egész utat megépíti, csak adjon a tröszt pénzt. A tröszt éné kiharcolt még ötmilliót, s szerződést kötöttek arra, hogy az utat december 30-án átadják. A tröszt változatlanul kitartott amellett, hogy e'üször a fontosabb, István—Rücker-aknai szakaszt készítsék el. A Mélyépítő erre is Ígéretet tett, s hamarosan hozzákezdett a földmunkákhoz. Egy-kettőre végeztek vele, úgy haladtak az építkezéssel, mint a karikacsapás. Am augusztusban minden megállt. A vállalat munkásai egyszer csak levonultak az útról, s csak egy hónap múlva jöttek vissza. Nem sokkal később beköszöntött az esős idő. Ma már december elején járunk. Közeleg az év vége, az István- és Rücker-aknai szakasznak tehát mér el kellett volna készülnie. Sajnos, elég távol állunk még ettől. Tarján! Lajos elvtára, a Mélyépítő Vállalat termelési osztályvezetője szerint csak az év végére lesz meg, a többire pedig csak áprilisban számíthatunk, mert a téli fagyok alatt nem lehet építeni. E szerint négyhónapos késéssel készül el az út. Elképzelhető mit szólnak ehhez az érdekeltek; A jogos kritika néha túlzásba csap át. A Mélyépítő Vállalatnál okkal kifogásolják, hogy a bírálók olykor megfeledkeznek a realitásról, Amikor például a földmunkával végeztek, sokan felzúgtak, hogy „i..miért túrták fel az egészet, miért nem építették meg először István- és Rücker- akna között?” Kétségtelenül, így jóval előnyösebb lett volna, látni kell azonban az érem másik oldalát is, mégpedig azt, hogy a gépek felvonultatása drága mulatság, összesen két földgyalú, egy árokásó és két kotrógép dolgozott a földmunkáknál, s ezekből — Tarjám elvtára szerint — csak egy kotrógép kiküldése ötvenezer forintba került. Ilyen körülmények között valóban nem szabad kétszer István-aknára masíroztatni a gépeket, Az útépítéssel járó átmeneti kényelmetlenségeket tehát a bányászoknak különösebb zokszó nélkül kellett volna vállalni- ok. (Az igazsághoz tartozik: valószínű vállalják is, ha tájékoztatják őket a való helyzetről.) Persze, esek az átmeneti kényelmetlenségek a nyári és őszi hónapokra szóltak, nem pedig a jövő év áprilisáig. —• Nem arról volt szó, hogy sokszáz ember sártengerben és gödrökben bukdácsoljon egész télen át. S bizony, hiába hivatkoznak a sok esőre, meg a kőhiányra a Mélyépítő Vállalatnál, véleményüket nem lehet maradéktalanul elfogadni; Az utat ugyanis minden előre nem látható akadály ellenére el lehetett volna készíteni, ha az igazán eltökélt akarat Is megvan hozzá; Sajnos, erről nem beszélhetünk. Egy seregnyi bányász elmondása szerint az útépítők között nagyon rossz a munka- fegyelem. ügy Is jellemezhetnénk, hogy kritikán aluli. Sokszor csak tesznek-vesznek ahelyett, hogy dolgoznának. Az is megtörtént már. hogy ai István-aknai bányászok felolvasó termében beszélgettek munkaidő alatt (Nem esett a: eső.) Varga elvtársnak, a szak' szervezeti bizottság titkáránál kellett kiküldenie őket A bá nyászok már azzal a gondolat tál foglalkoztak, hogy az akm egyik vezetőjét küldik ki, mer a Mélyépítő Vállalat munka felügyelője nem tud fegyelme tartani aa emberek között. Kár, hogy a Baranya me gyei Mélyépítő Vállalat amel; más területen végzett munká jával többszörös élüzemsége szerzett magának, itt. az 1st ván-aknai útépítésnél nem ál] ta meg a helyét és rontott hírnevén. M. L. KARÁCSONYRA készíttessen családi, alkalmi és gyermekfelvételt. A kidolgozás soron kívül történik, színezett kivitelben is. Meghívásra házhoz is kimegy korszerű felszereléssel rendelkező íotorészle- günk. KOMLÓI HELVnPARI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT. H!