Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-04-01 / 286. szám
19M. DECEMBER 4. NAPLÓ 5 »épek és műszerek az ipar szolgálatában Közeledik a zárszámadás gáz, például a Pécsi Porcelán- gyárba. A háztartási gáz még megjárja útját a „szekrényes” Kéntelenítőbe és csak azután fut végig a vezetékeken a gázmüvekhez. Felsorolni is nehéz lenne, mennyi pontos műszer, gép kell ahhoz, hogy minél több mellékterméket nyerjenek a gáz termelése közben. Pedig ezek a melléktermékek nagyon hasznosak, hogy csak egyet említsünk, az ammo- niumszulfátot, amit műtrágyának használnak a mezőgazdaságban. Ebből az anyagból jelenleg naponta 1000 kilót nyernek a Pécsi Kokszművekben. Segédanyagok A kokszművek egyik érdekes üzemrésze a generátorüzem, ahol Háda Sándor üzemvezető és Pintér István művezető irányításával termelik a kemencék fűtésére szolgáló gázmennyiséget. Itt a komlói féltermékből 1300— 1400 kalóriaértékű gázt nyernek, ami a háztartásban használatos mintegy 4000 kalóriás gáznál jóval gyengébb, mégis alkalmas a kemencék fűtésére. A szoba nagyságú szerelvényközpontban itt is műszerek segítségével mérik és ellenőrzik a termelést. Dankó Ferenc generátorkezelő például mindjárt leolvassa, hogy ebben az órában, míg ott járunk 5067 köbméter gázt termeltek. Török János, Böröcz György és Eszter Mihály, az üzem csarnokában büszkén mutatják, hogy ők is gépesítettek és automatizáltak. Ez évben szerelték fel hozzájuk a SKIP-berendezést, mely a salakot szalag segítségével szekrénybe helyezi, majd az ugyancsak gépi erővel fel- emelkedő szekrényből egy tartályba kerül, onnan egy karmozdulattal a teherautóba. Nem kell csillézniük a munkásoknak, nagy erőkifejtéstől kíméli meg őket a gépi berendezés. Utoljára a boratóriumba nyitottunk be. A .alizáló, mérő és ellenőrző munkájuk a termelést szolgálja. A Pécsi Kokszművekben úgy láttuk, nagy lelkesedéssel láttak a párt határozatának megvalósításához, az üzem átformálásával, berendezéseinek tökéletesítésével több kokszot, gázt és értékes vegyipari nyersanyagot kívánnak adni nép- gazd óságunknak. Szüts István * Foto: Erb János A szén útja a gázon át a műtrágyáig Dankó Ferenc mondja: „Ebben az órában 5087 köbméter gázt tér* meltilnk." A vegyipar fejlesztéséről izóló párthatározat nyomán a ?écsi Kokszművekben is rekonstrukciót hajtanak végre. \ rekonstrukció végrehajtása itán több kokszot, gázt és vegyiparunk számára nélkü- özhe tetten nyersanyagokat ka punk a pécsi üzemből is. — Kísérjük most nyomon a gyár termelését, nézzük meg, hogyan segítik az új gépek, műszerek a vegyipar fejlesztését! Koksz Iparunk nélkülözhetetlen nyersanyaga. A Pécsi Kokszművekben az úgynevezett széntérre egy hónap alatt nem kevesebb, mint 150 vagon pécsi szén, 110 vagon cseh és 6 vagon szovjet szén érkezik. A nagyon kiváló minőségű szenek a széntörőn át a kemencékbe jutnak, ahol 1200 hőfokon elgázosítják; Az egy hónap alatt beérkezett kb. 266 vagon szénből kb. 240 vagon jóminőségű kokszot és 3 millió 400 ezer technikai köbméter gázt nyernek. A gyár telephelyén már épül a régi. elavult berendezésű nagyon nehéz fizikai munkát igénylő kemencék helyett a P 42-es kemenceblokk. Ez a hatalmás építmény 1962-re készül el. Az új kemenceblokk lehetővé teszi jó pár, eddig kézzel végzett művelet automatizálását. A munkások már szerelik az új kemenceblokk csillefordító berendezését, mely az izzó állapotban lévő kokszot juttatja el a kokszoltóig.; A jelenlegi kemencerészben is korszerűsítenek; Farkas Endre üzemvezető elmondja, hogy két éve szerelték fel a komplex műszerfalat, mely méri a gáznyomást, azt. hogy a kemencékre mennyi gáz megy a gőz útját is figyelemmel kíséri, valamint a generátorgáz nyomását A műszerfal előnye, hogy a művezetők „egy helyből” tudják irányítani a munkákat. A kokszmű dolgozói remélik, hogy az új kemenceblokk termelésének beindulásával, több és jobb kokszot adhatnak. Gáz A szén kokszosítási folyamatának terméke. Érdekes utat fut végig a különböző üzemrészeken. A pécsi háziasszonyok nem is gondolnák, hogy az ebédfőzéshez felhasznált kékes kis láng mennyi ügyes munkát és pontos kezelést igényel; A kemencékből a kok- szosításkor nyert gáz a kondenzációba kerül, ahol megtörténik a gáz hűtése, ammónia és naftalintartalmának lemosása. Utána kerül a gáz a „Bischof” kéntelenítőbe, ahol a kénhidrogént vonják ki, majd a benzolüzembe, ahol a benzolt kivonatolják. A következő állomás a gazométer, ahonnan már fűtésre is kerül Tímár Valéria vegyész benzolt desztillál. Zárszámadást készítenek “ a termelőszövetkezetek, összesítik munkájuk eredményeit. A termelőszövetkezetek külön-külön mutatják ki: mennyi értéket termeltek, mennyit tudnak osztani, meny nyit építettek és így tovább. Mi azt nézzük: milyen eredményt értek el a közös gazdaságok együttesen. Hogyan járultak hozzá az ország jobb ellátásához. Termelőszövetkezeteink — az újak is — megerősödtek gazdaságilag és politikailag is. Termelőszövetkezeteink a ka lászosok termelésében lényegesen jobb eredményt értek el, mint az egyéni gazdaságok, de az eddigi tapasztalatok azt mu tátják: jó a termés kapásokból is. Diósviszlón például 265 mázsa cukorrépát termeltek a közösben, pedig csak második éve működik a termelőszövetkezet. Vagy itt van Lippó példája. Ebben a termelőszövetkezetben elérték — pedig több mint kétszáz hold kukoricájuk volt — a holdanként! 30 mázsás, májusi morzsoltban számított kukoricatermést. — Nem kis dolog ez. És nem egye dülálló példa. Az idén növekedett a termelőszövetkezetek szarvas- marha-, sertésállománya is. Különösen örvendetes a kocalétszám növekedése, ami jövőre éreztetni fogja hatását a városban is. Ebben az évben 72 millió forintot kaptak a termelőszövetkezetek beruházásra. Ebből mintegy 31 millió forint jut az egyszerű, vagy favázas épületek építésére. Az idén lényegesen több ilyen istállót építettek a termelőszövetkezetek és jövőre az ilyen istállók építését még csak fokozni fogják. Különösen nagy gondot fordítanak a következő évben a termelőszövetkezetek istállóinak gépesítésére. Az idén 172 erőgépet vásároltak a termelőszövetkezetek. Hiba azonban az, hogy a meglévő erőgépekhez kevés a mun kagép és ezért nem tudják azokat kellően kihasználni. A jövedelemről is el lehet mondani, hogy a legtöbb termelőszövetkezetben. ahol jó volt a munkafegyelem, jó volt a vezetés, ott jó a jövedelem is. Még a fiatal termelőszövetkezetekben, az olyanokban is, mint a csonkamindszenti, amely 32 forintot tervezett be munkaegységenként és előreláthatólag ötrvenet fizet; Egyre több az olyan termelőszövetkezet is, mint a mágocsi, az egyházaskozári. ahol havonta rendszeresen előleget osztanak; Termelőszövetkezeteink 1959 ben még csak 1040 holdon termeltek zöldséget 1960-ban már 1808 holdra nőtt a termekiDecember 2, este hat óra: Közúti ellenőrzésből jövünk hazafelé a 6-os főútvonalon. A Pobjeda fényszórója vágja a leereszkedő ködöt. Szenitilő- rinc és Pécs között többször is meg kell állnunk, sok a kivi- lágítatlan lovaskocsi, a lámpa nélkül közlekedő kerékpáros. Mert a lámpa éppen az előbb romlott el, éppen az előbb égett ki az égője, éppen az előbb ... Vannak, akik becsületesen bevallják: hanyag voltam, kérem, igazuk van. Nagy sebességgel közelít felénk egy motoros, mellettünk hirtelen fékez. — De szerencse, hogy itt vannak a rendőr elvtársak — mondja izgatottan. — Innen két kilométerre a bicsérdi elágazás közelében karambol történt. Egy öreg embert elütöttek, utána a motoros tovább száguldott. Pillanatok alatt a helyszínen vagyunk. Már nagy a csoportosulás, autók, motorosok, gyalogosok állják el az utat, vitatkoznak. Egy idős ember köré gyülekeznek, aki az út' szélén fekszik. — Jaj a lábam, jaj... — kiabál szinte sírva az öreg. A jobb lába kifordulva, homlokáról csurog a vér. Izgatott hangok magyarázzák a történteket. Már telefonáltak mentőkért. — Én kérem láttam az esetet — vágódik elénk egy fiaA tettest letartóztatták Hat óra alatt rendőrkézre került az áldozatát cserbenhagyó motoros talember. — Egy motorkerékpár volt, ketten ültek rajta, a pótutason viharkabát volt. ök ütötték el az öreget. Negyed hét lehetett. Láttam, hogy megálltak, az úttestről ide húzták a szerencsétlent, aztán gyorsan felpattantak a motorra és elhajtottak. Még volt annyi időm, hogy rápillantsak « rendszámtáblára. Fel is írtam, itt van kérem: KR 09—58 — olvassa le egy gyufásskatulya hátáról. Ezt ügyesen tette. Az egyik közlekedési rendőr már jegyzi is a nevét: Horb János bodai lakos, ö lesz majd az ügyben a koronatanú. Már a mentők is megérkeztek. Gyors elsősegélynyújtás és robog a fehér autó az öreggel Pécs felé. Mn pedig: irány a rendőrkapitányság. megállapítani, hogy Id a motorkerékpár tulajdonosa. Ki az a lelkiismeretlen motoros, aki elüt valakit és utána sorsára hagyja? Ez a legaljasabb, a legembertelenebb dolog. Nincs a tettesben annyi becsület, hogyha már megtörtént az eset, legalább igyekezzen áldozatán segíteni?! A nyilvántartóból előkerül a karton. A KR 09—58-as motorkerékpár tulajdonosa Kriszt Mihály Teklafalu Fő utca 46. szám alatti lakos. Közben megérkezik Parragh Károly őrnagy elvtárs is, a megyei főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője. — Indulás Teklafaluba! — adja ki a parancsnok Kriszt felesége nyit ajtót. Ijedten mondja, hogy férjének már itthon kellene lennie, nem tudja, hol lehet. Igen, van motorja, mert ugye ő kovács, ért is hozzá, meg sűrűn jár Pécsre, ott akarják a sógora házát megvenni. Azt javítgatják. — Csak nincs valami baj véle? — görbül sírásra a szája, — De bizony van. Sajnos. Megmondja sógora címét: Pécs-Rácvárós, Buigár-köz. Házszámot nem tud.^ Ott szokott aludni, de ma úgy volt, hogy hazajön. A tettes érzi bűnét, nem mert hazamenni. Most biztosan alibit keres. Indulunk vissza Pécsre. Rácvároson a lakók segítségével gyorsan megtaláljuk a keresett házat. Az elemlámpa fényénél a földes úton motorkerékpár nyomat látjuk... Nyílik az ajtó. Kriszt Mihályt keressük. — Én vagyok — mondja egy 40 év körüli férfi. A sógora is falfehér arccal áll mellette. A konyhában a falra akasztva frissen mosott zakó lóg, lavórt tettek alája, abba csöpög belőle a víz. A . cseppekből összegyűlt víz — véres. — Az öcsém kabátja — mondja zavartan Kriszt Mihály. — Kerékpárral jött haza Üj-Mecsekaljáról, mert tetszik tudni, ott dolgozik, de megcsúszott az úton és megsérült. A kettes sebészetre' vittem taxival. Hogy ők ma motoron ültek volna? Áh, dehogy. A fészerben ott a motor. A rendszáma KR 09—58. — A törvény nevében letartóztatom — csattan az őrnagy hangja. Kriszt egy pillanatra megtántorodik. Látja, nincs mit tagadni. Megszólal: • — Igen kérem, má voltunk. Az órámra pillantok. Pontosan éjfél van! Felöltözik. Véres a csizmája, a motor lámpáján is vérpetty, a kormány kissé elferdülve. A karambol nyomai. Eggyel többen vagyunk az autóban. A II. sz. sebészetre megyünk az öccséhez. Ott fekszik, az orra sérült meg. Könnyű sérülés. — Megcsúsztam a kerékpárral az Olimpia előtt — mondja. — Ott dolgozom az építkezésen, jöttem haza. Igen, úgy látszik ezt az alibit beszélhették meg, mert az első ölt percben a bátyja is ezt vallotta. — Ma nem akart maga TeMafaluba menni? — Én, kérem? Dehogy. — Motoron se ült, ugy«e? — Ugyan kérem. — A szentlőrinci országúton se gázoltak el senkit? — Szó sem róla. — Nem is húztak senkit az úttest szélére? — Senkit. És hazudik, mintha olvasná. Tagad a végtelenségig. Persze, ő még nem tudja, hogy a bátyja már mindent bevallott. Mellette a széken a viharkabát... A másik szobában fekszik az áldozat, Jaksa András 74 éves. Jobb lába sínben, homlokán fehér kötés. Nincs senkije. Szegény öreg csak sír, amikor megmondjuk, hogy megvannak a tettesek. — Ott hagytak törött lábbal ... — zokogja. Megkapják büntetésüket. Garay Ferenc szövetkezetek zöldségtermő területe. amelyből 303 hold öntözéses kertészet. A termelő* szövetkezetekben hetvenhárom százalékkal nőtt a zöldségtermő terület, ami egyúttal azt is jelenti: a termelőszövetkezetek oroszlánrészt vállaltak a városi lakosság zöldségellátásából. Idén tavaszon 448 hold gyümölcsöst telepítettek a termelőszövetkezetek és az őszi telepítésük sem kevesebb 308 hold nál. Idén 2882 hold talajjavításra kötöttek szerződést a termelőszövetkezetek, amelyhez teljesen ingyen kapják a me- szét az államtól. E számok azt bizonyítják: a termelőszövetkezeti gazdálkodás akármelyik területét néz* zük, mindenütt nagy fejlődést láthatunk. A legszembetűnőbb legjobban kimutatható fejlődés az árutermelésnél tapasztalható. Ez különösen érdekes akkor, ha összehasonlítjuk az egyéni parasztok árutermelésével. Ekkor látjuk csak igazán: a nagyüzemi gazdaságok lényegesen többet tudnak árura termelni, mint az egyéni gazdaságok; Hisz végeredmény ben ezért is hoztuk létre a termelőszövetkezeteket. Ezért és azért, hogy megkönnyítsük a parasztemberek munkáját, olcsóbbá tegyük a termelést, nagyobb jövedelmet, több szabadidőt biztosítsunk a falun élőknek; A legfontosabbat, a kenyér- gabonát ragadtuk kb Megnéztük mennyit értékesítettek egyegy hold szántóra átszámítva a termelőszövetkezetek és mennyit az egyénileg dolgozó parasztok; A tények megdöbbentőek; A termelőszövetkezetek összesen 750 vagon kenyérgabonát értékesítettek eddig szabadon Baranyában. Az egyénileg dolgozó parasztok pedig mindössze 19 vagonnal. Mondhatná valaki: ez igaz, de az is igaz, hogy ma már kevesebb az egyéni föld, mint a tsz. Igaza van. Ezért osztottuk el az eladott meny- nyiséget a termelőszövetkezetek. illetve az egyénileg dolgozó parasztok földterületével; Az eredmény a következő lett: a termelőszövetkezetekben egy hold szántóra 32 kiló olyan kenyérgabona jut, amit szabadon értékesítettek. Az egyéniek egy hold szántára számítva mindössze 1,70 kiló kqnyérgabonát adtak el szabadon az államnak. E tények mindennél többet mondanak. Bizonyítják, hogy az ország ellátását döntő mértékben a termelőszövetkezetek biztosítják, bizonyítja, hogy nagyobbmérvű árutermelés csakis a közös gazdaságokban lehetséges; Ezért adunk meg minden támogatást a termelőszövetkezeteknek, ezért segítjük őket. hogy jövőre még ennél is nagyobb eredményeket érjenek el; Bélyegüzletemet közkívánatra vasárnap is fél 10— fél 1-ig nyitva tartom. Bem (Irgalmas) u. 8. udvar. 49 # ha« ajándék egy szép kínai TÖLTÖTBLL! Kapható: Parker-rendózerrel működő, 12 karátos aranyheggyel 140,—, 150,— 185,— és 215,— Ft-os áron a PAPÍR- ES IRÖSZERBOLTOKban es az állami áruházban. *
