Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-30-01 / 307. szám

2 N A P T 0 I960. DECEMBER 36. így nem szabad beruházni! Ahol as új üzemben drágábban termelnek, mint a régiben Soha nem fejlődött annyit megyénk ipara, mint az elmúlt tíz esztendő során. Csak az el­múlt három év beruházási ösz- ezegeit vizsgálva a számok ál­landó emelkedésről tanúskod­nak. Míg 1958-ban 852 millió forintot fordítottunk a külön­böző objektumok í építésére, addig ez az összeg 1959-ben már 1 milliárd 238 millióra növekedett, ebben az esztendő­ben pedig eléri az 1 milliárd 400 millió forintot. A beruhá­zások célja: többet, jobban, ol­csóbban termelni. Ez a célkitű­zés kell, hogy vezesse azokat a felelős funkcióban lévő vál­lalat- és üzemvezetőket, akik meghatározzák a vállalat és üzem fejlesztését, bővítését. Az 6 lelkiismeretességükön múlik, hogy a beruházsra szánt milliókat valóban hasznosan, megfelelően használják-e fel, vagy pedig ezekét a milliókat korántsem a legszükségesebb feladatok megoldására fordít­ják s így egyszerűen csak „el­folyik” a pénz. 1 Pécsi Cememáruipart . Vállalatnál végzett NEB-vizsgálat, sajnos, az utóbbira derített fényt. Ez a vállalat 1946-ben létesült. Működését közvetlenül az ál­lamosítás után kezdte meg, elavult, korszerűtlen techno­lógiával, rossz .körülmények között. Pécs és a megye fej­lődése azonban megkövetelte, hogy az építőiparban haszná­latos mozaiklapból is többet állítsunk elő. Mivel ez az üzem ennek a feladatának a régi körülmények, között megfelel­ni nem tudott, szükség volt egy nagyobb kapacitású mo- zaiklap-gyárló üzem létesíté­sére. Az új üzem teljesítőképessé­gét évi 400 ezer négyzetméter mozaiklap termelésére tervez­ték. A vállalat vezetőségét el­sősorban a kedvezőtlen önkölt­ség alakulása késztette az üzem bővítésére. Még 1955. elején tervezési szerződést kö­töttek egy új csarnok létesíté­sére. Gazdaságossági számí­tást is készítettek, amely sze­rint az új csarnok felépítésé­vel évi 1 millió 558 ezer fo­rint megtakarítás érhető el. K isebb-nagyobb zökkenők után az új csarnok felépült. De korántsem váltotta valóra az önköltségcsökkentési fel­adatát. A NEB-vizsgálatról ké­szült jegyzőkönyv ezt állapítja meg: „...a mozaiklap önkölt­sége az 1957. évihez képest nemhogy csökkent volna, ha­nem az 1959. éves termelés ese­tében növekedett...” Szám­adatok is bizonyítják ezt. A mozaiklap 1 négyzetméter ön­költsége 1957-ben 48.37 forint volt, ezzel szemben 1959. évben 49.50 forint. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a beruházás során tervezett 400 ezer négy­zetméter kapacitás még nincs kihasználva, akkor megállapít­hatjuk, hogy a jelenlegi ön­költség még csökkenni fog ugyan, azonban a beruházás előtti'állapothoz viszonyítva lényeges Javulás nem várhat! • c * , r A jelentőt beruházás tehát nem az önköltség csökkentését, hanem emelkedését vonta ma­ga után. Ez pedig egyáltalán nem cél, ezért kár volt egyet­len fillért is elkölteni. Ez azon­ban nemcsak kár, hanem bű­nös felelőtlenség. Felelőtlen gazdálkodás a nép vagyonával. Mi a hiba eredője? A NEB- vizsgálat megéliaptíotta, hogy: A beruházás nem érte el ter­vezett célját gazdasági vona­lon, aminek döntő oka a tele­pítés helytelenségében és a nem korszerű technológiai ter­vezésben keresendő". Az üze­met rossz helyre telepítették. Ércnél sokkal megfelelőbb he­Egyesítik a Mohácsi és Vidéki Vendéglátó Vállalatot Négy esztendővel ezelőtt, a akkori körülményeknek meg­felelően hozták létre a Mo­hácsi Vendéglátó Vállalatot. A vállalat dolgozói az elmúlt négy, évben eredményes mun­kát végeztek és képesek len­nének az idegenforgalom, magy mérvű növekedésével együtt­járó; nagyobb feladatok meg­oldására is. mégis felvetődött a gondolat, hogy egyesítik a mohácsi vállalatot a Vidéki Vendéglátó Vállalattal. A gon­dolatot tett követte, a Így ja­nuár elsejétől kezdve a Vidéki Vendéglátó Vállalat köteléké­ben látják el feladataikat a komlóiak után a mohácsiak is. Mi tette szükségessé a két vállalat egyesítését? A hatá­rozat meghozatalánál az illeté­keseket két fontos szempont vezette. Mohács Idegenforgal­ma az elmúlt nyáron jelentő­sen megnövekedett, egyre több baranyai és más megyebeli vendég látogatott el a szép Duna-parti városba. A város vezetői az idegenforgalom to­vábbi növekedésével számol­nak. s ez — érthetően — az eddigieknél nagyobb feladato­kat hárít á -vendéglátóiparra is. Fejleszteni kell a város vMHjéglátó hálózatát, s a fej* 1 észtéi is sokkal eredménye­sebb. Íja a mohácsi vállalat a megyei Vendéglátóipar szerves részeként, s nem különálló egységként működik. _ Az összevonás jelentős költ­ségmegtakarítással is jár. ami abból következik, hogy a je­lenlegi- apparátus helyett a Mohácson létesítendő kiren­deltség sokkal kisebb létszám­mal oldja meg feladatát. Ezen kívül a dologi költségek is lé­nyegesen csökennl fognak. Az így várható megtakarítás hoz­závetőleges, számítások szerint évente mintegy kétszázezer forintot tesz-ki. A két vállalat egyesítésével személyi vonatkozásban lesz lénveges változás, rendeltségen és a üzemegységbe11 tanács jogkörében sem. A mo­hácsi városi tanács kereske­delmi csoportját a jövőben is messzemenő jogok illetik meg a helyi áruellátás, a hálózat- fejlesztés. a dolgozók kiválasz­tása. Stb. tekintetében. To­vábbra is jogukban áll a bolt­egységeket ellenőrizni, s gya­korolhatják mindazon jógáikat amelyek eddig is megillették nem A ki­ll úszónkét elhelyezik lyül szolgált volna, ha nem a Pécs—Budapest vasútvonal mentén, hanem például a Du­na, vagy a Dráva közelében építették vplna fel. Hiszen itt sokkal előnyösebb szállítási lehetőségek mellett dolgozhat­na az üzem, mert könnyebben hozzájuthatnak alapanyaguk­hoz, a folyami kavicshoz. Az az összeg pedig, amit a régi üzem bővítésére fordítottak, elegendő lett volna egy új üzem felépítéséhez is. Sajná­latos tény, hogy a beruházás körül évekig tartó huzavona, valamint a rekonstrukció fo­galmához való érthetetlen ra­gaszkodás a korszerű üzem he­lyett egy részben gépesített, de a modem technikának egy­általán nem megfelelő üzeme; létesített. A korszerű üzem helyett egy csomó irathalmaz található, amelyben a vállalat, a tervező és a felőttes hatóság igyekszik az elrontott tényeket igazolni. A súlyos hibákért meg kell említeni a beruházás nem megfelelő előkészítését is. Ezt tükröd a beruházási prog­ram és a tervfeladat többszöri módosítása, valamint a menet­közben többszörösen bekövet­kezett tervmódosítások, ame­lyek minden esetben költsége-' sebb megoldáshoz vezettek. Nem beszélve olyan kirívó té­vedésekről, mint például a szükséges hőenergia előállítá­sára szolgáló Marabu-kazánok beépítése. Helyettük az olcsóbb tüzelőanyag felhasználására épülő kazánok létesítése lett volna gazdaságosabb. Ha figye­lembe vesszük a koksz és a pécsi szón ára közti kü­lönbséget, valamint a kalória- szükségletet, akkor megállapít­ható: 1 év alatt 156 ezer forint megtakarítást lehetett volna elérni, ha a Marabu-kazánok helyett pécsi széntüzelésre al­kalmas kazántelepeket létesí­tettek volna. A drága pénzért épített daru helyett is gazda­ságosabb lett volna a szállító- szalagos megoldás, ugyanis a telepre többségében zárt vago­nok érkeznek, ahol a darut üzemeltetni nem lehet és a fo­lyamkavicsot kézi erőve}, kell kirakni. A NEB-vlzsgálat meg­állapította. hogy a hely elen tervezés következtében mintegy 3 mil­lió forint népgazdasági kár ke­letkezett a felesleges beruhá­zások miatt. Az ügynek a NEB-vizsgálat­tal még nincs vege, ugyanis a NEB az összefoglaló jelentését az ügyészségnek kivizsgálás céljából megküldötte. Garay Ferenc HÍREK Szerdán este ünnepi külsősé gek között a Pécsi Nemzeti Sz Erikéi Ferenc: Bánk bán című operáját. A kép jelenetet-----------------------------------------------*-------------------­ín ház művészei . bemu'attálc ábrázol az 1. felvonásból. — BABARC község elnyer­te a „Takarékos község"‘ cí­met. Babarcon 340 ház és 380 takarékbetétkönyv van. — ÜNNEPÉLYES keretek közt december 25-én adták át Somberekén a korszerűsí­tett' keskenyfilmszínházat. A régi mozit a MOKÉP 250 ezer forintos költséggel újította fel. — TIZENÖT munkásakadé­mia, öt bányászaikadémia. ki­lenc ifjúsági akadémia és huszonkilenc nők iskolája működik a városban. — MAR a farsangra ké­szülnek a pécsi járás szín­játszó csoportjai. A nagykő- záriak a „Makrancos háza­sok," a pellérdiek a „Száz­házas lakodalom", a peterdi- ék a „Nem vagyunk angya­lok" című színmüvet próbál­ják. — FEBRUÁRban zárul az úttörők évközi hulladékgyűjtő- versenye. A legjobb hulladék- gyűjtő úttörőcsapat ezer forin­tos vásárlási utalványt kap. A második díj egy 800 forintos, a harmadik díj pedig egy 500 forintos vásárlási utalvány. Az üzletek szilveszteri és újévi nyitvatartása Az ünnepelőtti zavartalan áruellátás biztosítása érdeké­ben a Belkereskedelmi Minisz­térium 52—1255(3) I960, sz utasítása értelmében a nyílt- árusítási üzletek nyitvatartá- sát a következőképpen szabá­lyozta: 1. 1960, december 31-én, (szombaton). Komló és Mohács városok­ban a reggel 6, illetve 7 óra­kor nyitó egyműszakos élelmi­szerboltokat 18 óráig kell nyit- vatartani. A többi élelmiszerboltot és iparcikküzletet a megye terü­letén a szombati napokon szo­kásos nyitvatartási rend sze­rint kell nyitvatartani. A megye valamennyi váro­sában és községében lévő ösz- szes zenétszolgáltató vendég látóipari egységet reggel 5 órá­ig, a többi vendéglátóipari egy séget pedig éjjel 1 óráig kell nyitvatartani. 2. 1961. január 1-én, (vasár­nap). Az élelmiszerüzletek közül csak a vasárnap egyébként is nyitvatartó egységeket kell üzemeltetni a szokásos nyitva­tartási rend szerint. A többi élelmiszerbolt és iparcikküzlet ezen a napon zárva tart. A megye területén lévő ven­déglátóipari egységek a szom­bati napokon, a dohány- és édességboltok a vasárnapi na­pokon szokásos nyitvatartási rend szerint árusítanak. őket De ez a vakmerő brigád polgári fiúiskolába iratkozott 7*vészAros«perenci (16.) Ezekből a fényképekből 1945. január 31-én, szerdán nyílt kiállítás a pécsi Nemzeti Ka­szinóban. (Ma a KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sán­dor Művelődési Háza). A kiál­lítást több ezer pécsi látogatta meg, s az ott kiállított képek­ből fogalmat alkothatott arról, hogy milyen i6 a fasizmus va­lódi arca*. A kiállítás főhelyére Petőfi Sándor nagyméretű arcképét állították. A helyi lap, az Uj Dunádtól február 1-1 száma így ír a kiállításiról: • „A szerit és örök szabadság jegyében álló partizánkiállítás Petőfi emlékének is áldoz. A magyar szabadság lánglelkű apostolinak képe díszíti a ki­állítási terem egyik legkiemel­kedőbb helyét. -Tudvalévőén Petőfi nevét viseld az a parti- zánhrigád, amelynek harcosai magyarokból kerültek ki. Jól­esett a kiállítás rendezősége nagy szabadságharcban mi, magyarok is kivettük a ré­szünket” Valóban, nemcsak ez a kiál­lítás bizonyította, hogy a Pe- tőfi-brigád elszántan harcolt a fasiszták ellen. Elismerték ezt harcostársad is. Marko Ala- dzsics, a jugoszláv Népfel­szabadító Hadsereg nemzetkö­zi zászlóaljának harcosa, aki ezekben a napokban arra ké­szült, hogy kellemes estét sze­rezzen egy kis horvát község, Medince lakóinak. IV. A pécsi partizánok közül megtisztelő feladatot kapott Fábián Béla, a tizenöt éves bányászgyerek. Parancsnokai már az első napokban felfi­gyeltek a fiú nagy szolgálat­készségére, szívósságára, ar­ra a komolyságra, ahogyan minden feladatot fogadott. Me leg, barna szemében értelem és erős akarat tükröződött. Fábián Béla 1929. október 3-én, Pécsett született. Édes­apja bányász volt A tanács- köztársaság idején hadifogság ból visszatérve, vöröskatona­ként harcolt a munkáshata­lomért, ezért a fehérterror be. A nehéz körülmények kö­zött élő család azonban nem tudta taníttatni, kénytelen volt abbahagyni a tanulást és Komlóra, a szénbányához ment villanyszerelő-tanonc- nak. Közvetlenül a felszabadulás után, mihelyt meghallotta, hogy a Petőfi partizánbrigád önként jelentkezőket keres, a fasizmus elleni harcra, jelent­kezett a pécsi pártszervezetriél és a frontra indulásig is segí­tett kisebb-nagvobb szervezési feladatok megoldásában. Nem véletlen tehát, hogy Kiss Ferenc brigádparancsnok éppen őt választotta ki futár- szolgálatra. Feladata az volt, hogy a pécsi pártszervezettel, a mögöttes területen (1945. ja­nuárjában éppen Szigetváron) székelő brigádtörzzsel, vala­mint a vállalkozásokon részt­vevő zászlóaljakkal fenntart­a brigádnak, de a futárok kö­zül legszívesebben Fábián Bé­lára bízta a fontos feladatokat a brigádparancsnok. Nem volt ez veszélytelen szolgálat, hi­Cma Gorán, Albániában és ------H. ..nNNRH----------------------­Zá gráb környékén harcolt, em- idején a rendőrség, csendőrség sa a kapcsolatot. Természete- lékiratában elmondotta: „A szüntelenül üldözte. Egy ízben sen nem egyetlen futára volt sztrájkszervezés gyanújával tar tóztatták le a csendőrök, meg­verték, megtaposták, s ez is hozzájárult, hogy korán, Béla fia születése előtt halt meg. A mér árván született fiú csak anyja és a bányász ismerősök, ... „ ___ , el vtársak elbeszéléséből tudta * n ftó^k k ® meg apja sorsát, de amit erről ellenség ellenőrzése alatt álló hallott, az mély nyomot ha­gyott benne. Édesanyja, mi­után özvegyen maradt, Mán­iára költözött, s ott saját mun kájával és rokonai támogatá­sával tartotta el családját. Fá­bián Béla Mánián végezte el jugoszláv partizánok legbát­rabb ezrededt azzal tüntették ki, hogy sapkájukon, ellentét­ben a többi brigáddal, nem vörös Csillagot viseltek, ha­nem sarló-kalapácsos jelvényt. Tudomásom szerint mándösz- sze két ilyen brigád volt: az egyik a II. Proletarszka Bri­gád, a másik pedig a Magyar Petőfi Sándor Brigád.” Más jugoszláv partizánok is úgy nyilatkoztak, hogy a Petőfi- brigádot hősies helytállása, a harcokban tanúsított vakmerő­sége miatt a többi brigád har­Uzemeavs<s*o~-- -íioiatnál részéről ez a figyelmes gesztus, sege miau a iuuul ongaa n«*r- man neia Manran vegezie ei mindazokat, akik a amely mintegy kiemeli, hogy a cosal „Rohambrigádnak”, „ha- az elemi iskola négy osztályát kívánnak maradni. Nem | elnyomók elleni véres, lálbrigádnak” te nevezték. és tanítója ajánlására a pécsi ténik lényeges változás * neiyi területen kellett áthaladnia, útját lesben álló usztasa cso­portok is veszélyeztették, s a közlekedés még a felszaba­dult területeken sem volt biz­tonságost (Folytatjuk) — A PÉCSI Városi Tanát 1961. januárjában „Egy é eredménye" címmel kiadja 1 város 1960. évi fejlődésénél adatait. A füzetben a jövő ét> terveket i* nyilvánosságra hot zák. — KÁDÁR JÁNOS, a MSZMP Központi Bizotlsá gának első titkára zenegépe ajándékozott a nagyfüged Dózsa Termelőszövetkezetnek Az ajándékot csütörtökön ad­ta át a gazdaság dolgozóinál Sándor József, az MSZMÍ Központi Bizottsága párt- ét tömegszervezeti osztályának vezetője. — GÓLYÁT ajándékozott nemrégiben a Mecseki Állat kertnek egy mélt/kuti lakos A gólya lemaradt délre 'költö­ző társaitól, és berepült effl lakóházba. A mélykútiad nyomban el is küldték a gá­lyát az állatkertnek, ahol je­lenleg nagyon jól érzi magát és naponta fél kiló hosszé széletekre vágott húst eszik — SZÁZ férőhelyes sertés­hizlaldát létesített saját erő­ből a lánycsóki Csillag Ter­melőszövetkezet. Gyakorlott GÉPKOCSIVEZETŐKET, gépkocsi rakodókat és egy fő vizsgázótt kazánfűtőt azonnal felvesz az É. M. Pécsi Épületanyagfuvarozó Vállalat Pécs. Megyeri u. 50 szám. 21680 — ÉRTESÍTJÜK a város la­kosságát, hogy a gőz- ét gyógyfürdő műszaki okolt miatt 1961. január l-től ja­nuár 8-ig zárva lesz. — A DENCSHÁZ1 Márci­us 15 Tsz-ben a közelmúlt­ban adtak át rendeltetésének egy 100 férőhelyes lóistállót• — JÖJJÖN szilveszterezzen velünk a siklósi várban. Vá­logatott tájjellegű borok, kitűnő magyaros konyha, kocsonya, bajai halászlé,' a bárban kiváló likőr- féleségeik, pres6ókávé. jé hangulat: Hotter—Mester duó Éjfélkor malac-sorsolás. Nyit" va reggel 6-ig. Asztalfoglalás telefonon Siklós 155. Portásokat felvesz PANNÓNIA SÖRGYÁR 21693 Pécs és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet ruházati és vásározó részleté­hez szakképző! vizelő1 és ELADÓKAT here* azonos­ít belépésre. Erkölcsi bizonyít­vány szdkséges. Jelentkezés: Pécs, József Attila u. to szám alatt személyesen a kiiznontl irodában de. 8—13-ig. Önkölt­séget csak felvétel esetén térí­tőnk. *M

Next

/
Thumbnails
Contents