Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-28-01 / 305. szám

tat». DECEMBER 88. N APtÖ Mive! töltik szabadidejükéi a fiatalok . X Népművelési Intézet munkatársai az elmúlt hóna­pokban a fővárosban és a vidéken több száz fiataltól megkérdezték: hogyan töltik szabadidejüket; A fiataloknak a filmen kí­vül a legáltalánosabban el­terjedt és legkedveltebb szó­rakozásuk a tánc. Ezenkívül soha nem látott méreteket öl­tött a jó könyvek, az iroda­lom szeretető. A budapesti munkásfiatalok havonta át­lagosan öt—hat könyvet ol­vasnak. A falvakban ma a leggya­koribb szórakozás és időtöl­tés a rádióhallgatás. Színházba az egyetemisták járnak legtöbbet — Az áEU- mi gazdaságokban dolgozó fiatalok arról számoltak be, hogy szeretik a színházat so­kan maguk is színjátszók. Ugyanakkor valamennyien keveselték a falvakba eljutó színházi előadások számát; Érdekes, hogy a fiatalok hívták fel a szakemberek fi­gyelmét arra. hogy a műve­lődési házak nagy része nem gondoskodik elég vonzó, sa­játosan ifjúsági programról; A közvéleménykutatás ta­pasztalatai alapján már hoz­zákezdtek a hibák kijavításá­hoz. Tízéves a MTESZ pécsi intéző bizottsága Műszakiak társadalmi segítsége a város és a megye fejlesztéséért Átutazott Budapesten L F. Palamarcsuk ukrán külügyminiszter & F; Palama rcsuk az Uk­rán Szovjet Szocialista Köz­társaság külügyminisztere, az Ukrán SZSZK ENSZ küldött­ségének vezetője New York­ból hazatérőben dr. Sík Endre külügyminiszter meghívására tovid látogatásra Budapestre érkezett. Látogatást tett a kül ügyminisztériumban és meg­tekintette a város nevezetes­ségeit. Dr. Sik Endre külügymi­niszter az ukrán vendég tisz­teletére ebédet adott, melyen részt vett a külügyminiszté­rium több vezető munkatár­sa, valamint V. I. Usztyinov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. L. f. Palamar csuk elutazott Budapestről; Néhány lelkes szakember közreműködésével tíz eszten­dővel ezelőtt hívták életre a Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetségének pécsi intéző bizottságát A MTESZ tizennyolc különféle szakmai csoportjának, társu­latának jelenleg mintegy más­félezer tagja van. Az intéző bizottság irányítása mellett ezek az egyesületek igen érté­kes segítséget adtak és adnak Pécs és Baranya megye mű­szaki és gazdasági életében jelentkező problémák megol­dásához. A tíz esztendő munkáját tu­dományos értékű előadások egész sora, tanulmányutak, klubösszejövetelek, tudomá­nyos értékű tervek, javaslatok elkészítése fémjelzi. Az elvég­zett feladatok között igen je­lentős például Pécs helyi közlekedésének fejlesztése ér­dekében végzett munka. A bányászat terén a gyorsvágat- hajtás, a porvédelem, tűzvé­delem, gázlecsapolás témájá­val foglalkoztak rendszeresen. Az Országos Magyar Bányá­szati és Kohászati Egyesület pécsi csoportjának tagjai foly­tatólagos tevékenységet fejte­nek ki annak érdekében, hogy a bányászat biztonságát ve­szélyeztető metángáz mielőbb és minél nagyobb arányokban veszélytelen legyen és ugyan­akkor értékes energiaként sze­repeljen a bánya gazdasági életében. Az intéző bizottság kezdeményezésére készült ta­nulmánytervben részletesen kidolgozták a szénbányászat fejlesztésének feladatait, ja­vaslatot tettek a minőségjaví­tás, a szénkitermelés gépesí­tése, a szakmunkásképzés és a termelékenység emelésére vo­natkozóan. A Hidrológiai Társaság he­lyi csoportja a mecseki karszt problémáinak komplex feldol­gozására ifjúsági munkabizott­ságot szervezett, amely a me­cseki barlangok feltárásával, a karsztvíz mozgásának és fel­használási lehetőségeinek, va­lamint egészségügyi problé­máinak tanulmányozásával foglalkozik. A kémikusok cso­portja végiglátogatta az élel­miszeripari üzemek laborató­riumát és szaktanáccsal segí­tette az üzemek munkáját. Ál­landó napirenden szerepelnek a Pécsi Bőrgyár Legidőszerűbb műszaki kérdésed. Külön mun­kacsoport foglalkozik a világ­hírű Pécsi Porcelángyár mű­szaki problémáival, a nagy- múltú ipartelep fejlesztésével. Segítséget nyújtott a MTESZ Pécs közvilágításának korsze­rűsítéséhez, foglalkozott továb­bá az építendő hűtőház meg­valósításával. Sok száz szakember bevoná­sával részletes tanulmányterv készült Pécs általános város- rendezési terveihez. A MTESZ közreműködésével épült meg Pécsett az első vidéki magyar televíziós közvetítő állomás, amelynek eredményeként Bu­Négy gép nedvesíti a széníalat Komlón A nyáron még nem beszél­hettünk rendszeres injektálás­ról a komlói szénbányákban. A szénfal átned vesítésére — mert ezt értjük injektálás alatt — mint ismeretes, azért van szükség, hogy megvédjük a bányászokat a szilikózist elő idéző porok belélegzésétől; Ma már 4 géppel folyik az Injektálás, Anna- és Béta- aknán nemrég vezették be, III-as almán pedig meghosz- szabbították az injektált terü­letet. A bányászok között egy­re népszerűbb a szénfal át- nedvesítés: III-as aknán nem­rég kérte egy csapat, hogy ná­luk is injektáljanak; Elkészült a sásdf járás 1961. évi költségvetése Szociális és kulturális célokra fordítják a legtöbb pénzt . Elkészültek a járások 1961. költségvetései. Lényeges ^ászc ez a tanácsi munkának, az alapja gazd álkodásuk- >lak, s nem utolsó sorban függ ettöl a járások további fejlő­dése. A sásdi járás ebben az esz- “öbdőben mintegy 24 millió ^Pintos járási költségvetésből fezdálkodot t. Ebből az összeg­ül a járás mind a 63 községe fés?.esült. Hosszú lenne azokat éfc eredményeket felsorolni, ^helyeket a költségvetés blz- í^ította összegekből értek el -tek néhányat belőlük: kar­ton tartották, felújították út­ikat. Sásdom például ebben ** évben a Dózsa utcát, az Ér­thet utcát hozták rendbe, a út hely n ma jól járható “Iliimen utat építettek. Szász- rjton 180 ezer, Magyarherte- r'klen 02 ezer Sásdon 300 az «Jen 92 ezer, Sásdon forintot fordítottak karbantartására, felújí­tó!??1''?' A csikóstöttösi idkola főépítéséhez mintegy 630 ezer ő^yittal járultak hozzá, majd s iskola befejezéséhez 320 forintot adtak. Gödreke- I^üron több, mint 100 ezer (jj^htot biztosítottak az iskola Hj.k tanítói lakás építéséhez, tő*1?°cson is 100 ezer forint­ig Járultak a pedagógus lakás JtOkozásához. Az abaligeti tw^W orvosi lakás lélesítésé- ^6 ezer, a bakócai és a má körzeti orvosi lakáshoz wA^íetve 30 ezer forinttal já- ^•k, hozzá. A jövő évi költségvetés mint egy 25 millió 770 ezer forintot tesz ki, tehát több, mint 1 mil­lió forinttal jut több a jövő évben a járás további fejlesz­tésére. Ebből az összegből leg­több, — mintegy 46—47 szá­zalék — a szociális, illetve a kulturális célok megvalósítá­sát szolgálja. Mint mondják az utolsó forintra is megkö ötlék már a szerződéseket a különböző KTSZ-ekkel, épí­tőipari vállalatokkal. Ez is a költségvetés végrehajtásának egyik lényeges része, mert ha nincs vállalat, amelyik végre­hajtja a különböző feladato­kat, akkor hiába szerepel a rovatokban az összeg. A sásdi járásban lévő vállalatok, KTSZ-ek már most tudják, mi lesz munkájuk a járási ta­nács költségvetése alapján. A jövő évben újabb utakat javítanak meg, tüntetik el a „tengelyig erő“ sarat. Sásdon több, mint 200 ezer forintot biztosítottak az utak felújítá­sára. A földes Kossuth Lajos utcát is rendbehozzák. Mágo- cson áthelyezik és korszerűsítik a piacot. Jelentős összegeket fordítanak az állami házak karbantartására: Sásdra 120, Szászvárra 100, Mágocsra 100, G ödrdkereszturra 50, Magyar­székre 30 ezer forint jut erre a célra. A járás mintegy 10 köz­ségében a közkutak helyreállí­tására, megjavítására 240 ezer fonatot fordítanak és 100 ezer forintot kutak gépi (például szivattyúk) felújítására. A kulturális ágazat a költ­ségvetés döntő többségét adja. A járásban 12 községben pél­dául csaknem 700 ezer forintot fordítanak az általános isko­lák felújítására. Bikái község egy napközi alakítási munkái­ra 30 ezer forintot kap a költ­ségvetésből. Gondol a költség- vetés a művelődési otthonokra is. A járás területén lévő 17 községi művelődési otthon tá­mogatására 274 ezer forintot indítanak. A gödrekereszturi és a mágocsi művelődési ott­hon felújítására 122 ezer fo­rint jut. A körzeti orvosi la­kások további felújításáról sem feledkeztek meg. Erre a célra mintegy 100 ezer forin­tot fordítanak. A jövő évben korszerűsödik a karászi ma­lom is: a gépi berendezés fel­újítására a járási költségvetés mintegy 60 ezer forintot biz­tosít. A járási költségvetés termé­szetesen nem ad egészen hű képet egy járás fejlődéséről. A különböző beruházások sem szerepelnek a járási költség- vetésben. R községfejleszlésí alap is jelentős összegeket tesz ki. de ezzel a községek gazdálkod­nak. Utak, járdák, művelődési otthonok épülnek belőle. S nem utolsó sorban számít min den járás és község a lakos­ság társadalmi munkájára, amely egy járás, egy község további fejlődésének szerves dapest után ma Pécsett műkö­dik a legtöbb televíziós vevő- készülék. Az eredmények közé sorolható a Pécsett életrehí- vott műszaki könyvtár, amely hatékonyan szolgálja Baranya műszaki segítség, amelyet 96 tését. A jövő feladatai közül ki­emelkedik az a társadalmi műszaki segítség, amely 96 baranyai község távlati ren­dezési tervének elkészítéséhez nyújtanak a MTESZ kereté­ben tevékenykedő szakembe­rek. Az ismertetett eredmények, munkák csak kis töredékei an­nak, amit a tíz esztendő alatt e szervezet kebelében a pécsi műszakiak társadalmi ’'’ton nyújtottak, s amelyekért orszá­gosan is kimagasló értékelést nyertek. 28 millió forintért épít jövőre a Baranya megyei Építő és Tatarozó Vállalat Ha valaki látja, hogy milyen jelentős termelőszövetkezeti és kulturális építkezések folynak Baranyában, akkor Csirke Ferenc élvtárs, a Baranya me­gyei Építő és Tatarozó Válla­lat egyik vezető műszaki mun­katársa az. Úgy ismeri a hihe­tetlenül szerteágazó feladatok sokaságát, és emellett világo­san, tisztán látja, hogy melyik munka, hol s hogy áll, hogy érthető, tőle érdeklődünk. — Éppen most indulok a tér melőszövetkezeti és falusi épít kezesek ellenőrzésére — mond ja Csirke Ferenc. — Jelenleg nagy munkáink vannak Szi- getvárott. Fontos feladatot tel­jesítünk a kóró6i sertésfiazta- tó építésével, valamint a hegy szentmártoni 20 férőhelyes sertósfiaztaitó s 100 férőhe­lyes marhaisitáfió elkészítésé­vel is. Siklóson pedig a kórház építkezéseit, illetve bővítési munkálatait ellenőrzőm. Ehhez természetesen hozzá kell még tennem, hogy az el­múlt hetekben 11 átadás volt a vállalat részéről! Az átadá­sok túlnyomó részben megva­lósított termelőszövetkezeti építkezések voltak. Közöttük1 a nagycsányi 50 férőhelyes mar- haistálló, a hegyszentmártolni 100 férőhelyes marhaistálló, az adorjá&i 50-es, a bogdásai 50- es, a bogádmindszenti 100 férő helyes, és a bogádmindszenti 23 férőhelyes sertésfiaztató, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Jelenleg folyamatban lévő építési munkáik összértéke mintegy 2.5—3 millió forintra tehető. Ez a szám aztán 1961- re a tízszeresére emelkedik és igen sok termelőszövetkezeti építkezést kezdenék él az új gazdasági évben. Akik a Mecseken karácsonyoztak A címen annyiban kell módosítani, hogy akikről szó lesz, nem a Mecseken, hanem a mecseki üdülőszállóban kará­csonyoztak. És mindannyian, mind a százötvenen először töl tötték el a karácsonyt távol a családtól, a hozzátartozóktól. És miután a karácsonyt leg- többnyire otthon a legszűkebb családi körben ünnepük az emberek, kiváncsiak voltunk, hogyan pótolta a családi ün­nep hangulatát a közös kará­csonyfa. a karácsony esti ha­lászlé. a rántotthal és az ünne­pek hagyományos eledele a húsleves, a pulykapecsenye, a diós-mákos beigli. — Felejthetetlen volt •— mondja a fiatalasszony —■. a havas Misina tető. az első hó- labdázás. az ünnepek alatti szép kirándulások, az új-me- csekaljai Olimpia étterem, a színházban a pécsi Médeia, a gyönyörű város, a Zsolnay mú­zeum, a székesegyház, az ele­gáns emberek, a hangulatos, táncos, zenés esték, szóval minden; Külön-külön megkérdeztük Ágoston Lászlót és Mráz Ist­vánt, hogyan töltötték az ün­nepeket, általában hogyan érez ték magukat a mi szép üdü­lőnkben, városunkban. A két Ez a kis asztaltársaság na­gyon elégedett. Annyira, hogy talán felesleges is volt a hang­súly, csak rá kell nézni a kép­re. Pedig azt a pillanatot örö­kítettük meg, amikor Ágoston László, a budapesti „ATRA” gyár esztergályosa éppen el­rontja Bódis Istvánná bemon­dott smapszerját Mráz István, a parti harmadik tagja szoli­dan mosolyog, alig alig látni rajta az elcsípett snapszer fe­letti örvendezését. Mind a hár­man pestiek és ebben már benne is van az előbb hangoz­tatott karácsonyi és „családi” együvétartozás. Hogy érezték magukat? Csak pestiek tudják ilyen lelkesen összefoglalni az itt eltöltött két hét és a két ünnepnap történetét. válasz annyira egyöntetű volt. hogy semmi értelme külön vá­lasztani őket. s így csak idé­zünk, töredékeket közlünk a válaszokból; — Nagyszerű ez a mecseki mediterrán klíma. — Különösen a Fehérkuti menedékház környékén, aztán a Dömörkapun és a Susogó­ban. — De lehet ám, hogy a prí­ma mecseki rizling is hozzá­Tanulhatnának belőle a pesti áruházak kiszolgálói. — Egy valamit hiányolunk. Az üdülő rendjét. Jobb lenne ha a megszokott asztalát kap­ná meg minden esetben a ven­dég. — Különben csak a legjob­bakat mondhatjuk a szállóra, s ha lehetséges, a jövő kará­csonyt is itt szeretnénk eltöl­teni. ők. már mint Hegyvári Mar git, Fodor Sándor és Varga Erzsébet tulajdonképpen csak ketten vannak, pedig a képen hárman forgatják az asztali rulett orsóját. Hogyan lehetséges ez? Nem is olyan egyszerű a magyará­zata sem. Ugyanis Hegyvári Margit és Varga Erzsébet egy kicsit — hogy úgymondjuk — „haragból” vannak itt az üdü­lőszállóban, amihez semmi kö­ze Föd«: Sándornak, a harma­diknak. Az ő beutalója és a beutalás időpontja körül sem mi rejtély, de a két fiatal hölgy. s. Na. hogy is lehetne ezt egy­szerűbben megmagyarázni? — Alighanem csak úgy, ha meg­mondjuk az igazat. Szóval úgy történt, hogy Hegyvári Margjt és Varga Erzsébet jóval ka­rácsony előtt összekaptak „va­lakivel”; Persze külön-külön; Egyikük Pesten, a másikuk Uj- rónafán. Sopron megyében; De vajon min kaphattak any- nyira össze, hogy a békesség ünnepét ilyen távol töltsék egymástól? Csak annyit kérdeztünk meg óvatosan, hogy legalább küld- tefc-e egy árva karácsonyi ké­peslapot, engesztelésül a köl­csönösen elrontott ünnepért. Küldtünk. De csak né­hány üdvözlő sort, amiből nem derül ki. honnan irtuk; — Na és nem bánták meg? A válasz eléggé diplomatikus volt <— Miért? Holnap már lejár az üdülésünk és úgyis hazar Síkkötő szakmába KÉPZETT KÖTÖKET felvesz a Pécsi Vegyesipari Vállalat. Jelentkezés Pécs, Irányi Dániel tér 9. szám. Munkaügy; 21666 Egy fő vasesztergályost felveszünk 1981. január 1- től. Agrárra Keményítőgyár Pécs. 21670 — TETSZETŐS műanyag zsanérokat és vasalásokat gyárt jövő évben a Sziget­vári Kisgép- és Autómotor- javftó Véltek* járul a táj enyhe éghajlaté- megyünk. Mert azért ha min- hoz. denütt jó, de legjobb otthon. •— Pécset különösképpen Soha még nem hallottunk megszépíti az emberek és el- húsz éves lányok szájából ilyen sőeorban a bolti kiszolgálók meggyőző közmondást

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents