Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-25-01 / 304. szám
r i960. DECEMBER 25. N A Y L U IO MEzecAzrafawn Egészséges^ olcsó és jó Mit, miből, hogyan építselek a termelőszövetkezetek? Naponta halljuk a hírt, hogy meg, ha hideg vagy tél van, tanunk, amelyek rossz hőveze- új termelőszövetkezeti község meg a hideg levegő egyenlete- tő tulajdonsággal rendelkez- alakult a megyében. Az új tsz- sen éri egész testfelületüket, nek. Ilyen a legmegfelelőbb tagok máris szemügyre veszik Ennek következtében a test hő- homokos-meszes habarccsal ra- ' á határt, latolgatják, milyen szabályozó berendezése autó- kott tégla, a vályog és döngölt matikusan védi a szervezetet a Négy traktor negyvenötezer forintért növényeket termeljenek, megvitatják, milyen állatokat állítsanak be a tenyésztésbe és megvitatják azt is, hogy hol és hogyan helyezzék el azokat. Nagyon sok szó esik arról, hogy építsenek-e új állatférőhelyeket, milyen anyagból, menynyiért, honnan lesz rá pénz stb. Itt kívánok segítséget nyújtani néhány gondolatban azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek házilag, olcsón és jól akarják megoldani állatférőhely gondjaikat és azoknak az újonnan alakult termelőszövetkezeti tagoknak, akik most lépnek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Elsősorban le kell szegezni azt, hogy az istállók, szállások, nevelők megépítésének módja és a felhasznált építési anyagok fizikai tulajdonságai hoszhideg káros hatásától. Nem így van ez akkor, amikor a hideghatás nem egyenletesen, hanem csak egyes testrészekre kiterjedőleg éri az állati szervezetet. Akkor például, amikor a fiatal malac, vagy borjú fekszik az istálló cementes fala közelében, sugárzás és ale- vegőáramlás útján testének csak egy részlete hűl le. Ilyenkor a szervezet hőszabályozó berendezése nem tudja kellően kivédeni a hideghatást, zavar áll be a szervezet ellenállóképességében és bekövetkezik a megfázás, szövődmény, elhullás, stb. Ez a rejtelme annak, hogy miért alkalmatlanok állatok tartására a jó hővezető anyagokból készült istállók, baromfinevelők, sertésfiaztatók, süldőnevelők. Nyilván nem tudják kifejteni hatásukat a gyógyszerek másik oldalon az Bzú évekre kihatással vannak az épületben tartott állatok egészségére. A másik, amit elöljáróban hangsúlyozni kívánok, az, hogy az építkezési anyagok ára fordítottan viszonyai az egészséges. megfelelő, jó férőhelyek elkészítéséhez. Lényegesen megfelelőbb pl. — főleg a kényesebb növendékállatok elhelyezéséhez — a téglás-cementes betonos építkezés helyett a tégla vagy kőalapozású tégla- zoknis vályogtégla, vagy vályogfal, különösen ahol a vályogot helyszínen lehet elkészíteni. Megfigyelhetjük, hogy ártalmas behatás fennáll. Felnőtt állatoknak is ártalmára van az ilyen egyenlőtlen testlehűlés, de annál nagyobb a károsdás fiatalabb szervezetfal vagy fa. Ezért felelnek meg igen jól állatnevelésre a szalmabálával falazott ún. szerfás épületek helyesen té- liesítve, a vályog- vagy vertfal épületek vagy a mészhabarccsal készült téglaépületek. Elsősorban nem olcsósága, hanem egészséges volta miatt nagyon ajánlom a vályogtégla vagy vertfal istállóépítkezést. Legmegfelelőbb az alapot a szokásos kőből vagy téglából elkészíteni (az alapban még nem baj, ha cement van) a padozat szintjétől 40—60 cm magasságig téglafal (jászol, párkány, feltúrás meggátlása végett) efölött pedig vertfal, vagy vályogtégla és végül a gerendázat szilárd tartása végett 3—í sor ismét tégla, esetleg betonkoszorú, ami itt már nem okoz különösebb kárt. Az ilyen épület rendszeres meszelése megvédi a falat az időjárás viszontagságaitól és nél. Legérzékenyebbek tehát a élettartama hosszú. fiatal borjak, malacok, süldők, csibék és növendékbaromfiak. Az állatállomány egészséges és veszteségmentes felnevelése érdekében tehát teljesen el kell vetnünk azt, hogy a férőhelyül szolgáló épületeket cementből, betonból készítsük. Ugyanitt tartunk akkor is, ha a téglafal cementes vakolattal van burkolva, vagy akkor, ha például téglából van a podaazokban az istállókban, borjú- zat, de a téglaközök cementhevelőkben. sertésfiaztatókban, vagy baromfiólakban, ahol az oldalfalak betonosak, cementesek és a padozat is cementes, a malacok, a süldők, a borjak és a növendék baromfiak újra tel vannak kiöntve, vagy kisimítva. Állatférőhely építésére a fentiek előrebocsátása után tehát oly anyagokat kell válaszAz itt felvetett gondolatokkal kívántam azoknak a termelőszövetkezeteknek segítségre lenni, amelyek házi építkezéssel akarnak állatállományuknak egészséges istállókat felépíteni. Az egészséges, veszteségmentes állatfelnevelés kulcsa a megfelelő takarmányozáson és gondozáson felül a jó férőhelyben van és ha ezekhez biztosítjuk még a szabadban, napfényben történő mozgást, eljutottunk célunkhoz, a gazdagon kifizetődő közös állattenyésztéshez. LÁNG MIKLÓS, megyei vezető főállatorvos A beremendi Dózsa Termelőszövetkezet az idén négy traktort vásárolt az állami gazdaságoktól. Egyik traktoruk például, a KS 25-ös nem többe, mint ötezer forintba került. Ennyibe került és megy. A vezetője, amikor behozták a javításból — a Villányi Gépállomáson javították 2600 forintért — rá sem akart ülni, most meg dicséri a gépet, azt mondja nem cserélné el. A másik három traktor is dolgozik. Ügyesen, jól oldották meg a beremendiek a gépesítést. Már, ami az erőgépeket illeti. Már csak egy lánctalpas kell nekik és akkor a beremendi termelőszövetkezetben kevés munkája akad a gépállomásnak. Jövőre a beremendiek vesznek egy silókombájnt. Ezt az egy munkagépet újonnan vásárolják, a többit az állami gazdaságoktól és a gépállomásoktól használtan és készpénzért. Több mint 250 000 forintot költenek a jövő évben munkagéPÁLYÁZAT nagyüzemi baromfitenyészlési épületek tervezésére A baromfihús- és tojáshozam növelésének feladata a tenyésztési és takarmányozási módszerek fejlesztésén kívül a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek megfelelő, korszerű gépesített épületeket is igényel. A Föld művelésügyi Minisztérium ezért országos pályázatot hír det gépesített nagyüzemi baromfitenyésztési és tartási épületek terveire. A pályázaton tojóház és húscsibe nevelő terveivel lehet résztven- nd. A benyújtás határideje: 1961. április 15. A pályázat részletes programját a Földművelésügyi Minisztérium Építési, Beruházási és Ellátási Igazgatóságán lehet átvenni, felvilágosítást a Minisztérium Bairomfitenyész- tési Osztálya ad. pekre. A beremendiek szerződést kötöttek a gépállomással, az elvégzi a nagyobb javításokat, a kisebbeket meg ők is megoldják a saját kovácsműhelyükben. Használt gépeket vásárolnak és azt állítják, hogy megéri. Azon a traktoron, amit például ötezer forintért vásároltak az egyik állami gazdaságtól, a traktoros havonta megkeresi a két és fél. három ezer forintot. Két hónap alatt a traktor árát. Ez pedig azt jelenti, hogy a gép rendesen dolgozik és rövid időn belül megtérül az ára a termelőszóvetkezetnek. A beremendiek példáját bizonyára több termelőszövetkezet is követi majd. Ha nem használt munkagépeket vásárol, akkor újakat szerez be. Erre is módja van minden termelőszövetkezetnek, hisz a legújabb 3004-es kormányhatározat nagy kedvezményeket nyújt azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek munkagépeket akarnak vásárolni. BauHnfiól ve&S’zefottMál Gyakran problémát jelent egy-egy kisebb igényű gazdasági épület elkészítése. Pedig, ha körülnéznek a termelőszövetkezetek, a saját portáikon: mindig találnak olyan anyagot, amit fel lehet használni az építéshez. A falvakban több helyütt látni lehetett olyan gazdasági épületeket, amelyek oldala vesszőfonatból készült. Ilyen módszerrel építettek a közelmúltban Gödöllőn, a Kisállattenyésztési Kutató Intézet gazdaságában egy vesszőfonatú baromfiólat. Ez különösen példa lehet a most alakult, vagy alakuló termelőszövetkezeteknek. A 27 méter hoszsssú, 5,4 méter széles vesszőfonatú ólat víziszámyasok- nak épí tették, de ez a típusú ól megfelel nevelő háznak, vagy tojóháznak is. Ami leginkább az újfajta építmény mellett szól az, hogy egy négyzetméter fedett területének az elkészítése —az eddigi tapasztalatok szerint 120—150 forintba kerül, az építmény élettartama pedig 10—15 esztendő. A vessző- fonatot már régebben is használták a kisebb gazdaságok ban erősebb faváz felhasználásával ta- karmányos, kocsiszín céljára és kerítésként igen sok helyen kétoldali sártapasztással, vagy anélkül. A vesszőfonat teherbírása megközelíti a vályogét. A vesz- szőfonatú baromfiéi hangár formájú, ívelt szerkezetű építmény, tehát padlástér nélkül készül. Mennyezete, tetőszerkezete, a vesszőfonatból készült anyagi A jó fonhatóság- hoz és az építmény tartósságához legalkalmasabbak az 1,5 centinél nem vékonyabb és a 3 centinél nem vastagabb vesszők. Legmegfelelőbb hozzá a fűzfán kívül a kőris, a juhar, a vadcseresznye, a vörösgyűrü, továbbá a tölgy és a bükk vesszője. A vesszőket a lombhullás után. tehát ebben az időben a legjobb vágni. A vesszőfonatú baromfiól építésének részletes leírását a Földművelés- ügyi Minisztérium tájékoztatási osztálya egy kis füzetben adta ki, amelynek alapján bármelyik termelőszövetkezet — egy gyakorlott ács irányításával — elkészítheti az ólat. A tájékoztató füzetet a termelőszövetkezetek a megyei és a járási tanácsok, mezőgazdasági osztályaitól szerezhetik be. inakban. Állandó napirenden szerepel a tömeges hurutos tüdőgyulladás, gyomor- és bél-jjj gyulladás, paratyphus és mégty jónéhány megbetegedés, ami ÍJ a nővendékállományt fejlődésében erősen visszatartja, toajd kisebb, de inkább na-i gyobb számú elhullást idéz elő_ Ilyen helyeken az állatorvosi gyógyszeres kezelés sem jár sok eredménnyel. Hogy a betonos-cemenfes férőhelyeknél miért következnek be törvényszerűen ezek a( Telepítsenek szőlőt a termelőszövetkezetek! Az újabb kutatások arra mutatnak — mondatta Németh Márton elvtárs, a Pécsi Szőlészeti Kutatóintézet vezetője a megyei üzemszervezési szak- bizottság ülésén, melyen a Hagyományos szőlőkultúrák felkarolása Baranya megyé Nagytótfalu, Siklós, Terehegy. Villány és Villánykövesd — 2285 holdon foglalkoznak szőlőtermesztéssel. A jó bortermő helyeken 1 700, a bortermő helyeken pedig 9 439 holdon van szőlő telepítve. Csemegeszőlő telepítésünk fokozása rendkívül fontos visszamaradások és elhullások,X, „ cimnlei tartott előadást — mmd 01’®zá,g0®’ megyei azt az alábbiakban kívánom®—™ cimmel tartOU . szempontból. Megyénk terulenéhány szóban, de hangsúlyo-i>ho®y Baranya megye szolokul- te csemegeszőlő termet Zottan megvilágítani. túrája már Probus római csá- kiválóan alkalmas. Ismeretes, hogy a cement, avszárt megelőző időkbe nyúlik beton jó hővezető. Az ilyen t’alw.vissza. Történelmi okiratokból iné* q nyári melegben is „hl-vi „ . , „ dec" ősszel és különösen pe-PudJuk> ho^ Baranyadig télen könnyen megfigyel-^ban már István király ídejé- hetjük, hogy egyenesen „sugározza a hideget )ben foglalkoztak szőlőtermesz- tt jJí léssel. X A századok folyamain napijainkig a megye életében szátermesztésére Ezzel szemben az a helyzet, hogy még városaink csemegeszőlő szükségletét se mtudjuk fedezni. Ez a tény maga is azt mutatja, hogy a jelenlegi másfél százalékra tehető csemegeszőlő területünket legalább 10 százalék fölé kell emelnünk. Az ideális természetesen a 30 százalék lenEz a hidegsugrázás éri a malac, süldő, ne. Termelőszövetkezeteinkben el-i(( mottevő tényezőként jelentke- egyelőre azon fajtákat kell bor-7(zik a szőlőtermelés, mint a me- szorgalmaznunk, amelyek bor- if, fafelületét és on-T^gazdaság kulturáltabb, fi- nak és csemegének egyaránt ilyen fátokéncmmműveK ága‘ Ez a hagyo~ alkalmasak. Csemegeszőlő terhi ih haüa.nos^f-)imany a™ kötelez- ho»’ a me- mesztésre elsősorban Mohács há ra 1 ecsapódásra haj n i« k-l/, zőgazdaság szociaijsta átszer- város és a körülötte fekvő szóén nélfogva az istállóban pa Xvezésével egyidőben megvizs- lőtermesztő községek, valamint fa tartalom magas. Ágáljuk adottságaink adta lehe- p • - ifömvAire _ _„■ A másik ilyen ártaloin tőségeket. Megyénkben a szőlő es kornyéke a nem mihogy fizikai törvény szerűség A m^gga2jdagági területnek 2,1 n<,segi borvidék községéi alapján a jó hővezető beton,százaléka. Vagy cementfal a mellette lévőé; levegőrészecskéket a saját ÖSSZES SZŐLÖhiérsékletére igyekszik lehute-I* hl és mivel a hűvösebb levegof); TERÜLETÜNK 15 539 HOLD termesztendő csemegeszőlő faj- é meleg levegőnél nehezebb ajá ták a következők lehetnek: a falmelletti levegőréteg lefele • Érdekes megvizsgálni köze- korai érésűek közül a Csaba- süllved Az ilyen istálló falaúj lebbrol is a szőlőterületek hientén kialakul a hidegebb}!) megoszlását. Tévedés lenne azt O^ngye, az Irsay Oliver, a •évegő lefelé irányuló áramlá-Xhinni, hogy a minőségi borvi- Szőlőskertek királynője és a sa, mely az istálló padozatán!. dékeinken van a legtöbb szőlő. Pannónia kincse. A középéré- ^egtörik és ezután_ már_ víz:}| A amely- sűek ^ a Chasselas-félék, Cserkút, Kővágószöllős, Kővá továbbá Komló, Magyarszék, Mecsekfalu, Mecsekjánosi jör hét számításba. A megyében sdntesen folyik rá az állatok-^ ra. Ez a hideg levegő áramlást! ^szerint, hogy közelebb, vagy})gótöttös, Hosszúhetény és távolabb tartózkodik, fekszik A Pécs varad. 1M6 holdon ter- a faltól, az állat jobban vagy;)!mesztemek szólót. A villany— kevésbé hűti le azt a teslfelü-ft siklósi borvidék — ide tartottét, amelyiket éppen ér. A zik. Diósviszló, Harkány, Hegy- A szabadban tartózkodó ál4szentmárton, Kisharsány, Már- »ly es az Afus Ali. Htok attól nem fáznak mégfl fa, Máriagyűd, Nagyharsány, És most lássuk a Passatutti, a Kocsis Irma, a Mathiász Jánosmé, a Gloria Hungáriáé, a Szauter Gusztáv- né és az Attila. A késői érésű- ek közül a Hamburgi muskoHOL VAN LEHETŐSÉG SZÖLÖKULTŰRA FEJLESZTÉSÉRE. A nagyüzemű termelőszövetkezeti szőlőgazdaság létesítésének előfeltétele — figyelembe véve a megye mindhárom termesztő táját — a következő helyeken volna biztosítható. Minőségi borvidékeink közül a Villány—siklósi borvidéken, Kisharsány határában, mintegy 100 holdon. Enyhe — 15 százaléknál nem nagyobb — lejtésű területe sorbajáró gépekkel művelhető. Egysíkú tő- keművelést lehetne itt folytatni lehetőleg Guyot alkalmazásával huzalos támasz mellett. Itt 150x90-es sor- és tőtávot kell alkalmazni, méghozzá úgy, hogy a főlejtőre keresztbe haladjanak a sorok. Itt kizárólag bortermelés folyna, elsősorban Olaszrizling fajtával. Az elérhető holdankénti átlag — 35— 40 mázsa — is azt mutatja, hogy érdemes ezen a kishairsá- nyiaknak gondolkodiniok. A jó bortermő helyek kategóriájában Babarc, Versend és Szajk határában van lehetőség szőlőtelepítésre, méghozzá mintegy 500 holdon. Itt az enyhe lejtésű oldalak és a fennsíkok sorbajáró gépekkel jól művelhetők, ha egysíkú tőkeműveléssel, Guyot alkalmazásával. huzalos támasz mellett, a lejtőre keresztben haladó sorokkal telepítenek. Itt a gazdagabb talaj a borszőlőknél 160x 100 centiméteres, a csemege- szőlőknél a 160x120 centiméteres sor- és tőtávot igényel. Mé- lyebbrétegű, jól munkálható talaja, kedvező fekvése csemegeszőlő termesztésére is alkalmassá teszi. Borszőlőfajták közül itt elsősorban a fehérek jöhetnek számításba: zömmel Olaszrizling, kisebb mértékben Hárslevelű, Bouvier és Rizlingszilváni. Csemegeszőlők közül a részben bornak is felhasználható fajták: a Csabagyöngye, az Irsay Olivér, a Chasselas-félék, a Passatutti, a Kocsis Irma, a Hamburgi muskotály, a Szőlőskertek királynője, a Gloria Hungáriáé, a Szauter Guszitávné, a Mathiasz Jánosmé, az Afus Ali és az Attila. Itt az elérhető termésátlag holdamkint borszőlőnél 40— 50, míg a csemegeszőlőnél 70— 80 mázsa. Bortermő helyeink közül Szederkény és Monyoród határában volna lehetőség mintegy 300 holdnyi szőlő telepítésére. Itt is az enyhén lejtő terület sorban járó gépekkel művelhető a lejtőre keresztben futó sorokkal, egysíkú tőkeműveléssel, huzaltámasz mellett. Itt az ültetési távolság 150x100 centi lehet. Termesztendő fajtája a mennyiségi bort adó Csomorka lehet, melyet itt már régóta termesztenek és pezsgőgyártásunknak kitűnő alapanyaga. Bár engedélyezve eddig nincs, termesztése azonban minden tekintetben indokolt. Elérhető termésátlaga 50—60 mázsa között mozog. Mindhárom termesztő helyen a szőlőművelésnek régi hagyományai vannak. A nép nemcsak hogy szeret, de tud is a szőlővel foglalkozni. A nagyüzemi termelőszövetkezeti szőlősgazidaságok gyors kialakításának gátat vet az évi oltványkészlet. MEGYÉNK OLTVÁNYTERMELÉSE mindössze 160 hold telepítését tenné lehetővé. Ha hozzá vesz- szük ehhez azt, hogy a termelt oltványnak csak egy töredéke marad a megyében, aikkor kiderül, hogy még ennyit sem telepíthetünk. Ezen a következőképpen lehetne változtatni. Először is azt kellene elérni, hogy az az oltvány, amit a megyében megtermeltünk, az itt is maradjon. A Siklósi Állami Gazdaság oltványkapacitását a villányi szintre kell emelni. A harmadik lehetőség: fokozni lehet a villánykövesdi termelőszövetkezet oltványkapacitását is, méghozzá úgy, hogy ne fél-, hanem hárommillió oltványt termeljenek itt. Ehhez azonban kell egy 5C holdas anyatelep és egy korszerű előhajtató. Máriagyűdön is hagyományai vannak az oltványtermelésnek. Itt a legkitűnőbb a terület az oltványtermeléshez. A nép ért az olt- ványkészítéshez. Ha itt a termelőszövetkezet egy húsz holdas anyatelepet létesítene, másfélmillió oltványt készíthetnének. A megyében a félszabadulás előtt 22 000 hold szőlő volt. Ma ennél lényegesen kevesebb van. Okát sok volit az elöregedett szőlő, ezeket kivágták, de igen sok direkttermő is erre a sorsra került. Csökkent a szőlőterület. De ebbe nem nyugodhatunk bele. A mostani kormányhatározat is nagy lehetőségeket biztosít a szőlőtelepítésre a termelő- szövetkezeteknek. Ezeket A LEHETŐSEGEKET HASZNÁLJÁK KI a termelőszövetkezetek. Kezdjenek hozzá a hagyományos szőlőkultúrák visszatelepítéséhez, méghozzá úgy, a legjobb fajtákat telepítsék oly módon, hogy ezek a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek is megfeleljenek,
