Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-25-01 / 304. szám
4 NAPLÓ I960. DECEMBER 25. munkás, szép esztendőnk volt 1960 a statisztika tükrében Még csak ezután készítik el a Statisztikai Hivatalban az 1960. évi jelentést, amely magában foglalja az ipar, építőipar, a beruházások, a mező- gazdaság, a felvásárlás, a kereskedelem, a város- és községgazdálkodás, a művelődésügy, a népmozgalom és az egészségügy adatait. A háromnegyed évről készült statisztikából azonban már hozzávetőleges képet kaphatunk arról, mi történt az év élejétől szeptember végéig Baranyában. Ismerkedjünk meg néhány érdekesebb adattal! SOKOLDALÚ KAPCSOLATUNK VAN A KÜLFÖLDDEL Ismeretes, hogy több baranyai üzem állandó kapcsolatban áll külföldi cégekkel. A Sopina Gépgyár húsipari gépeket, a Porcelángyár kis- és nagyfeszültségű porcelánszigetelőket, a Kesztyűgyár és a Kesztyűs KTSZ kesztyűket, a Szigetvári Cipőgyár és a Pécsi Cipész KTSZ női cipőket, szán dálokat, a Szigetvári Konzervgyár befőtteket, a Tejipari Vál lalat sajtot szállít külföldi meg rendelésre. Ezek az üzemek 1960 januárjától szeptemberig néhány kivétellel eleget tettek vállalt kötelezettségeiknek. A megrendelések teljesítése során így 201 húsipari gépet, tizenöt tonna nagyfeszültségű, és 128 tonna kisfeszültségű porcelánszigetelőt, százhuszonkilencezer pár bőrkesztyűt, hetvenhétezer pár cipőt, háromszáz mázsa befőttet és háromszáz mázsa ementháli sajtot szállítottunk ki Baranyából. Az exportra termelő baranyai vállalatok közel harmincnyolc millió forint értékű terméket adtak át a külkereskedelmi vállalatoknak. 1,1 MILLIARD FORINT ÉRTÉKŰ ÁLLAMI BERUHÁZÁS Az év elejétől a harmadik negyedév végéig 1,1 milliárd forint értékű állami beruházás valósult meg Baranya megye, és Pécs város területén. Ez év szeptember 30-ig közel 1,3 milliárd értékű beruházást helyeztek üzembe, csaknem még egyszer annyit, mint az előző év azonos időszakában. A harmadik negyedévben sor került néhány nagyobb értékű, termelő jellegű beruházás üzembehelye zésére. Átadták rendeltetésének az öt és félmillió forintos beruházással létesített pécsi sajtérlelőt, a pécsi cementáru- ipari rekonstrukció újabb részlegét, valamint Komlón a kőbányában, 26 millió forintos beruházással létesített kavicsrakodót. örvendetesen meggyorsult a kommunális beruházások megvalósítási üteme. A pécsi és komlói építési vállalatok harmadik negyedévi lakásátadási előirányzata 337 volt, ténylegesen azonban 367 lakás átadására került sor. Ezeknek a lakásoknak egy része már a II. negyedben elkészül. Határidő előtt adták át a porcelángyári munkások számára épített tizenhat lakást, valamint a Kolozsvár utca két épületét. Végeredményben az I., II. és III. negyedben 985 lakás épült állami és magánerőből megyénkben. üzemi étkeztetés 16,3 százalékkal magasabb a tavalyinál. A ruházati, textil és bőráruk forgalma az előző évhez viszonyítva 4,9 százalékkal magasabb. A vegyesiparcikkek (mosógép, hűtőszekrény, porszívó, kefélőgép, motor, rádió, fürdőkád) forgalma tíz százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának forgalmát. De nézzük részleteiben, mit fogyasztottunk háromnegyed év alatt Pécsett és Baranyában! Megettünk 467 tonna zsírt, zsírszalonnát, 51 tonna étolajat és margarint, 2510 tonna finomlisztet, 2300 tonna cuk rőt, 140 tonna száraztésztát és 220 tonna rizst. S mennyit költöttünk ruházkodásra? Pamutszövetből, gyap jüszövetből, kötöttárukból, kon fekciós cikkekből és bőrlábbe- ből közel százötvenmillió forint értékű anyagot vásároltunk Pécsett és Baranyában. 833 hálószobabútor, 523 kom- bináltszekrény talált gazdát a megye bútorüzleteiben kilenc hónap alatt. A hitellevél ellenében eladott áruk forgalma is emelkedett. A III. negyedév végéig 131 lemezjátszót, 79 magnetofont, 899 rádiót és zeneszekrényt, 18 Berva-Mopedet, 31 Panni törperobogót, 226 motor- kerékpárt, hatvan varrógépet, hetven kályhát és tűzhelyet, 135 fényképezőgépet, kilencven villamos hűtőszekrényt vásároltak az OTP nyújtotta hitel felhasználásával Tervlűlteljesités a gyakorlatban 23 267 mázsa kenyérgabonát, ötezer mázsa vágómarhát, liétes& mázsa cukrot adtak terven felül a baranyai állami gazdaságéi Bár még nem készült el az évvégi mérleg az állami gazdaságokban, az eddigi eredmények máris azt bizonyítják, az idei mérleg is pozitív lesz. Pécs egyhavi kenyere terven felül Az állami gazdaságok 13,3 mázsa kenyérgabonát terveztek be holdankénti átlagtermésnek. Ezzel szemben most már végleges adatok szerint 15,1 mázsa kenyérgabonát termeltek minden holdon. Ez pedig azt jelenti, hogy 23 267 mázsa kenyérgabonával termeltek többet, mint amennyit beterveztek. Ebből a mennyiségből 16 280 mázsa lisztet lehet őrölni, miből 2 280 000 kiló kenyeret süthetnek a pékek. Ha egy átlagcsaládot veszünk alapul, amely naponta másíél kiló kenyeret fogyaszt és Pécsett negyvenezer családot veszünk alapul, kiderül, hogy ez a terven felül termelt 23 267 mázsa kenyérgabona több mint egy hónapig fedezi Pécs város kenyérfogyasztását. Hasonló a helyzet a kukoricánál is. Az állami gazdaságok terveikben 19 maisa morzsolt kukorica-terméssel számoltak holdanként. Ezzel szemben a termés 23 mázsa szemeskukorica lesz holdankénti átlagban. 12 000 noldon termeltek kukoricát, ami azt jelenti — négymázsás holdankénti többletterméssel számolva —, hogy 48 000 mázsával több kukoricát termeltek holdanként a betervezettnél. Az állami gazdaságoknak a terv szerint 16 580 mázsa hízott sertést kellett volna le- adniok közfogyasztásra. Még nem zárult le az év és máris 875 mázsával több hízott sertést adtak, mint amennvit beterveztek. A szarvasmarhánál még ennél is nagyobb a túlteljesítés. A gazdaságok 20 918 mázsa szarvasmarhát adtak volna le terv szerint az államnak. Itt sem tartották be a tervet. A tervet nem, de a szavukat, azt, hogy igyekeznek többet adni, mint amennyit beterveztek mindenből, azt betartották. Eddig 26 296 mázsa szarvas- marhát adtak le közfogyasztásra. 1954 KÜLFÖLDI KORSZERŰBB HÁZTARTÁSOK, NÉPSZERŰ A HITELAKCIÓ Ebben az évben nagy lépést tettünk előre a pécsi és baranyai háztartások korszerűsítésé ben, sok új háztartási gép, értékes iparcikk került a pécsi és baranyai lakásokba. Négyszáz porszívót, száztíz par kettkefélőgépet, 1628 mosógépet, 165 varrógépet, 152 háztartási hűtőszekrényt vásároltak a családok. Legnagyobb népszerűségnek a rádiók örvendenek, mint a statisztikából kiderül, a baranyaiak 2288 rádiót vásároltak 1960. szeptember 30-ig. A televízió készülékekből 445 fogyott el. Feltűnő, hogy sokkal több konyhabútort adtak el a megyében, mint ahány új lakás épült. 1300 konyhagarnitúra, Az év elejétől szeptember vé géig 1954 külföldit láttunk vendégül Pécs és Baranya állami és szövetkezeti szállodáiban. A külföldiek átlagosam. 2—2,5 napig tartózkodtak megyénkben. Érdekes megnézni, hogyan alakul a külföldi vendégek nemzetiség szerinti megoszlása. A hozzánk érkező turisták közül legtöbb, összesen nyolcszázket- tő szovjet volt. A csehszlovákok következnek ezután a sorban, 255 fő, nálunk töltött 668 vendégnapjukkal. A Német Demokratikus Köztársaság népével egyre inkább elmélyülő baráti kapcsolatainkat bizonyítja, hogy nálunk járt 145 NDK turista. A Lengyel Nép- köztársaságból száztizenöten, a Román Népköztársaságból ötvennégyen, a Bolgár Népköz- társaságból negyvenkilencen, az Albán Népköztársaságból nyolcán látogattak el hozzánk. Külföldi vendégeink több, mint négyezerötszáz napot töltöttek városunkban és megyénk legszebb helyein. Karácsonyra és szilveszterre bőségesen ellátja a boltokat áruval a Pécsi Húsipari Vállalat. Huszonöt mázsa virslit, 55 mázsa gyulai kolbászt, 30 mázsa gépsonkát, 30 mázsa csavart sonkát készítenek. Ahogy nézi az ember a tér vet és a tényt, mindenütt a derül ki, hogy az állami gai daságok az idén alaposan ló tettek magukért. Itt van pél dául a zab. Bár az állami gat daságokban kevés a ló, mégi 1,100 mázsával több zabot tel meltek, mint amennyit hetei veztek. Azt mondják: „Jól jó ez a többlettermés a borjai nak. a növendékeknek.” l§a zuk van. Az állami gazdaságé fajtaborsót is termelte*. És «6 se annyit, amennyit a er előír: 1400 mázsával többe Ez a mennyiség pedig annvi jelent, hogy nem kevesebt mint 1700 holdnyi területet 1* hét ebből a terven felül tét melt magból bevetni. Egy helyen, az őszi árpáns vannak egálban. Igen, egálba* de csak látszatra. Azért iá; szatra, mert kétszáz holddá kevesebb őszi árpát vetette és mégis megtermelték azt mennyiséget, amit kétsri holddal többre terveztek. 1* hát itt meg kétszáz holdnyi te rületet takarítottak meg. ff> ezen a területen mást termel hettek. 313 000 baromfi Az állami gazdaságok tér vükben azt vállalták, noS 163 000 napos- és tenyést baromfit adnak az államnál Szeptember 30-ig már 313 0® napos- és tenyészbaromftt sO tak át az államnak. Cukorrépából is többet te* meltek holdanként a beterv* zettnél. 150 mázsa volt a tel vük és a jó munka eredmény* 180 mázsás holdankénti cuko* répa-termés lett 1761 hold® termeltek cukorrépát az aliaflf gazdaságokban. Ha összeadj11 a terven felül termett cukoi répa mennyiséget, akkor kid* rül, hogy csupán abból mennyiségből, amit terven j* lül értek el az állami gazd* Ságokban, több mint hétez* mázsa cukrot lehet előállítat1 Ennyivel több cukrot adta az állami gazdaságok és a cü korhoz 204 mázsa mákot is te* meltek — annak a 200 holdn» egy részén, amit nem vetetté el őszi árpával. — Talán e® bői a mákból készítik Pécse1 a mákos beigliket. Nem tá dóm. Egyet azonban tudót Ha egy négytagú családot ve szitok alapul, amelynek e£ mákostészta elkészítéséhez ® deka mákra van szüksége, afc kor ez a mák nem kevesebt mint 102 000 család mák<* tészta-ebédjére elegendő. 12.2 SZÁZALÉKKAL MAGASABB K1SKERESKEDELMIFORGALOM Munkabér és személyi jellegű kifizetések címén tíz százalékkal több pénz állott az év első három negyedében a lakosság rendelkezésére, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. Ennek megfelelően a megye kiskereskedelmi hálózata január 1-től szeptember 30-ig 1903 millió forint forgalmat bonyolított le, ami az egy év előttihez képest 12,2 százalékos emelkedést jelent. Különösen megnőtt az élelmiszerek fo riasztása. A bolti élelmiszerek ftoqalma 11,3 a vendéglátás és SZŰRI % Bősz János A faluoktató alighanem a híd görbe fakorlátjaival és a templom tornyára festett „élethű” órával kezdené az írást — bár az a gondosan pingált toronyóra egy kicsit jelképe is annak a szerény rendszeretetnek, amelyet az ember a szűriek házatáján tapasztal. Én a telefonnal és a termelőszövetkezet elnökével kezdem, mert ha a szűri tanácsháza egyben nem nyilvános tele- fonáliamá* to, és az elnöknek aznap nincsen annyi telefonos dolga — a jó ég tudja, hogy a szűri határ melyik sáros zugában akadtam volna Bősz János nyomára. Így is a gyakori csengetések és Bősz János türelmetlensége figyelmeztetnek, hogy jó lesz a kér- dezősködéssel igyekezni, mert ha az elnök „letelefonálja” a napi adagot, mehetek utána a térdig érő sárba, mert csak késő este veti haza. Derűsen néz két telefoncsen- getés között. — Az asszony is mindig mér gelődik,' mióta elnök vagyok. Hogy keveset járok haza... Reggel ötkor kelek, vacsorára hazaszaladok, aztán vissza, mert vagy színdarab próba van, vagy vezetőségi ülés, vagy valamelyik szervezet tart értekezletet. Egy telefon — egy kérdés válasszal. Körülbelül ez a beszélgetés tempója. Zsúfolt a vonal, a gör csönydobokai beszélgetésre vár ni kell. Az elnök hozzám fordul. — Magát biztosan az adatok érdeklik. Az idén építettünk egy százférőhelyes... 1— elkapja a szó végét — A fenét! Mindig százat mondok, mert azt terveztünk.;. Építettünk egy 52 férőhelyes istállót. A tanácstitkámő szorgalmasan jegyez a füzetbe, aztán fel se néz, csak közbevág. — A terv úgy volt, hogy ott lesz a modern major, meg az irodaház... — Lesz az is — és az elnök heves válaszában benne van valami a kishitűség korholá- sából is. — Építünk kövesutat, meg lesz bekötőút a majorig, a majorba kapunk villanyt... Lesz ötven férőhelyes növendék istálló, száz férőhelyes sertéshizlalda, huszonnégy férőhelyes sertésfiaztató... Hallgatom az elnököt, jegyzem a szavait, és közben szomorúan konstatálom, hogy a riporter ezekből a. dolgokból sajnos csupán a számokat, néhány elcsípett tekintetet, néhány ízes szót tud visszaadni. Szűkreszabott életrajzokat, objektív leírásokat, de hol van mindebből az a tűz, az a tárgyilagos okosság, a szárnyaló képzelet, amely ezt a harmincéves tsz-elnökőt egy kicsit a mai falusi vezetők példájává avatja? Életrajzi adatokkal mit tudnék mondani? Negyvenkilencben traktorosnak szegődött, addig volt juhász és béres, csősz és tehenész. Gépállomások, katonaság, újra gépállomás, halászati szakiskola, majd a szűri szövetkezet — néhány megálló eddig az élete. Dinamikus, energikus ember. Benne a fiatalság képzelő ereje. ö tervezte az istállókat, a fiazitatót, ő tervezi a szűri, tsz jövőjét. Jól csinálja, évekkel elől jár. Szereti és tiszteli az embereket. Tudja, hogy hol kell elválasztani az emberekben a rosz- szat és a jót, tudja, hogy finomabban kell bánni az emberekkel, mint a legfinomabb műszerrel. A jó értelemben véve büszke. Hiszen mennyi mély elégtétel van a hangjában, amikor elmondja, hogy milyen jó munkás Kiasz István állattenyésztő, Varga István tehenész, Müller János növendék- gondozó, Béres Lajos bácsi Bősz Bálintné és brigádja, öz Bősz Péterné, Hahn Jánosné Mennyi titkolt büszkeség va abban, amikor az elnök szí les mozdulatok kíséretében e meséli, hogy az aratáskor „gépnek” csak 150 hold jutói — Tudja, az én tagjaim • — mosolyog — Nekimentek 1 aratnivalónak, a gépnek al maradt Uj világ ez itt Szűrön, < van abban valami igazsá hogy ha egy szövetkezetben i elnök ilyen nyugodt, mindéi értő, magabiztos és jó képzel' erejű, ott a szövetkezett sincs bej; Aki ma Szűrön a régi vili nyomait keresi, az abból a r gi világból csak foszlányok talál. Az élet színvonalában I az egymáshoz való viszon: ban is. A régi, aszaltszilvás, teszt díszes karácsonyfáknak rrd csak elmosódott, gyermekko emléke van meg, és a szűri* elgondolkodva, szégyenlős* mesélik, hogy azelőtt a fa! szegény asszonyai hajnaloi ként hátukra kapták a titf aztán be Mohácsra gyalog. P előtt vissza a másik tizenh
