Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-23-01 / 302. szám
1. DECEMBER 23. NAPLÓ 3 Alkotó kezdeményezés Bevált a belvárdgyu lai tsz „öntervező“ módszere legyei tanács tenmelőszö- ietí üzemszervezési bi- 3a nagy jelentőségű ta- datcsere értekezletet taráz immár országoshírű dgyulai termelőszövet- len. A tapasztalatcsere ben Fischer József, a Ut Termelőszövetkezet s ismertette a belvárd- ak nagy jelentőségű kez- tyezését az ún. önterve- mellyel már az első év- agyszerű eredményeket él. A tapasztalatcserén a i, a járási bizottságok és ok vezető szakemberei, iye legjobb tenmelőszö- eteinek elnökei, a gépál- )k és a mezőgazdasági ést irányító több más vezetői vettek részt A toló, a vita és a záporo- 'désekre adott részletes, alú tájékoztatás alapján bbiafeban foglalható ösz- belvárdgyulad öntervezés intervezés, — mént a tegagy horderejű kezdemé- — alapjában egyszerű: teüőszövetkezet vezetősé- öterv elkészítése előtt külön megbeszéli mániái addal, hogy a követ- vben vállal, ás mit vár i szövetkezettől évi főtervét as egyes >k által elkészített ún. alapján állítják össze, aládi terv elkészítéséhez ézetőség ügyes nyilván- tot szerkesztett, amely- den család ráírhatja a munkamennyiség mér- de azt is, hogy mennyi zetbeni javadalmazást kukorica, stb.) mennyi őzt vár a garantált egység alapján. A tsz sége a családi terveket kségleteket egybevetet- s egészének feladataival, tleges módosításokat isin megbeszélte a család- Az önterv így nem- s egyéni elgondolásokat í, de végső formájában terv reális alapját is jeJso év tapasztalatai azt ák, hogy a tagok való- gazda szemével mérték a helyzetét, reális kövesekkel léptek fel saját , de a tsz felé is. g másutt még mindig f gondot jelent a minimen yben kérő — hör- smiélet, — Belvárdgyu- ig a vezetés által elkép- ibona és egyéb termék- iséget sem kellett fciosz- 1 tagság az öntervezés sokkal kisebb igényt táti. Búzából például 16 szándékozott a vezető- fa tani, az öntervek ösz- $e során kiderült, hogy fc mindössze 10,5 vagon kémek. Kukoricából, árts kevesebb került térbeni kiadásra az önter- apján, mint amennyit a *ég előre elképzelt. A nyilván azért döntöttek 'ért felmérték a tényte- hnényszükségletüket és Hutáit 35 forintnyi rniun- 'ég biztosítása érdekében Sunyién az áruértékesí- btékének növelésére tö- ek. Ez a 3004/2 sz. kor- 'endelet alapján újabb ■leimforrást, 200 ezer fo- i nagyobb többlötj öve- t jelentett számukra, ^tartozik az öntervezéskülönböző részietkérdéísutt oly nagy gondot, Hsszúságot okozó gond- egyszerű, mégis alapos 3ása. Ilyen például {'ben vénzett közös iHa nyilvántartása. ban Belvárdgyulán is Csoportokra osztották bövénytenmesztési brigáA munkacsapatvezetők C kis hatáskörükből és bik egyéb más fonáksá- . következően nem álltak lsuk magaslatán. Fontat- bemondás alapján írták ha egyáltalán felírták — egységeket. Belvárd- »egszüntettók a mun- •rendszert A munkát irányítják. Mindegyik mellé függetlenített brigádnyilván- tartót állítottak. Ezzel az intézkedéssel kb. 500 munkaegységet spóroltak meg és a munka is jobban megy. Az imok naponta vezeti a munkaegységek nyilvántartását egy külön e célra rendszeresített űrlapon, amelynek egyik példánya a tagoknál van. így ők is állandóan látják, mennyit teljesítettek, mi jár nekik pénzben, természetben. A teljesítmény- nyálvántartólapofcat a hónap végén a brigádvezető egyezteti a családfőkkel. Az esetleges tévedéseket, reklamációkat, közösen bírálják felül — aztán a mindkét fél által jóváhagyott adatokat a könyvelés összesíti. Kérdésünkre Fischer elvtárs pillanatok alatt meg tudta mondani minden egyes tag novemberi teljesítményét, mert a teljesítménylapok könyvalakiba fűzve ott voltak a kezében. így tudtuk meg, hogy például Peiger László 24, felesége 23, Schnell András 48, Keresztes István 26, felesége 25 munkaegységet teljesített a nagyon csapadékos idei november folyamán. Sikeresen szervezték meg a növényápolást is. A kukorica, burgonya táblákban minden családnak annyi területet jelöltek ki, amennyit az öntervezés alapján vállalni tudott. Megállapították a várható kötelező termésátlagot, biztosították a szükséges műtrágya mennyiséget, fogaterőt — a többit a családfőkre bízták. Nem is volt gond Belvárdgyulán a kapálással, kukoricaszedéssel. A család minden egyes tagja érdekelve volt a magasabb terméseredmény elérésében. I prémiemrendszer kidolgozásában is mértéktartóak voltak. A tagok a terven- felü! termelt mennyiség ötven százalékát kapták meg — pénzben. Senkinek sem volt tudmllik szüksége külön pluszkukoricára, hiszen az öntervezéskor már az év elején megállapodott a tsz-szel, hogy a háztáji állatok számára menynyi kukoricára, árpára, répára van szüksége. Mit fizet a legelő, a háztáji gazdaságok számára kijelölt rét használatáért, a szénáért, a tsz Zetor- ja által felszántott háztáji földek f eüszántásáért, a betakarításkor vagy más alkalommal igényelt fogaterőért. Nincs, nem is lehet így sus- kus. Minden tag fillérre kiszámíthatja, hogy teszem azt, a legelőre kihajtott háztáji marháért évi 600 forintot, a több évre egy helyen kihasított lucernás részért négyszögölenként 1,20 Ft-ot kell visszatérítenie. Ha a tsz teherautóját veszi igénybe, 50 forintot, ha a Szuper-Zetort 40, ha lófogatot, 10 forintot fizet óránként. Sok személyi vitának, gyanusitga- tásnak, levegőt mérgező intrikának vették elejét ezekkel a bölcsességre valló okos intézkedésekké!. „ A gyakorlat, egy év immár lemérhető tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az öntervezés nagyszerűen bevált. Végeredményben egy egészen fiatal kollektíváról van szó — és máris jövedelmező, folyamatos, sok tekintetben mintaszerű munkát végeznek. Terméseredményeink jónak mondhatók, a község régi, egyéni átlagait messze felülmúlják. Búzából 11, tavaszi árpából 13, cukorrépából 160 mázsás átlagtermést takarítottak be. Az időjárás viszontagságai ellenére november végéig minden őszi munkát befejeztek. (Némi kukoricaszár betakarításra vár még) 100 holdra 200 ezer forint értékű árut termeltek. Gyupán allat- hizlalásból 840 ezer forint bevételre tettek szert. Gazdálkodásuk okos, megfontolt. A jobb termés érdekében például nem sajnáltak csaknem ezer mázsa csöves kukoricát műtrágyára cserélni, — holdanként átlagosan 2 mázsa műtrágyát használtak fel. Nern féltek ? nagy munkalgényú új termeszTapasztalatcsere a szabadtartásról és a szerfás építkezésekről Tsz-szakemberek látogatása Berkesden és Zengőalján r Csupán magkenderből 120 ezer, vörösheréből 96 ezer, napraforgóból 94 ezer, cukorrépából 200 ezer, pannonbükkönyből 35 ezer forint bevételhez jutottak. Az áruértékesítési terv túlteljesítése folytán a 35 forintra garantált munkaegységük 38 forintot ér és csak azért nem többet, mert 200 ezer forintot egy DT lánctalpas traktor megvásárlására tartalékoltak. Nagy beruházási programúk több mint 25 százalékát, 600 ezer forint értékű beruházást — saját erőből valósítottak meg. A jó hír szárnyon jár Az öntervezés bevezetése óta három kivételével minden elvándorolt visszatért a faluba, —■ köztük olyan jó munkaerők mint Schnell István, Cséplő Ferenc. Bognár Tibor; Qk az építőiparból mentek vissza a tsz-be. És a fiatalok? Mind otthon vannak; Miért is mennének el. Ebben a isz-ben garantált a jövedelemi biztos, világos az elosztás, máshol sem találnának jobbat se. nyu- godtabbat se. Jellemző, hogy a szomszéd gépállomáson dolgozó tszrta- gok a gépállomáson kapott bért munkaegységre váltják át Ugyanezt teszi a kovács, az építőbrigád is. Bíznak a garantált munkaegységben, hisz maguk tervezték így, magi* biztosítják is saját maguk számára; Kétségtelen mindezek alapján, hogy az öntervezés elve nagyszerű, — bátran ajánlhatjuk bármelyik tsz-nak. A gyakorlatban persze helyenként módosulhat még. A siklósi tsz- ben máris továbbfejlesztették a belvárdgyulaiak elképzelését; Az ő családi terveikben azt is meghatározzák, hogv a fontosabb munkákból konkrétan hány holdat stb. vállalnak, milyen munkaerőt biztosítanak a munkacsúcsok idején; Másutt azt is hozzáveszik a családi tervhez, hogy hány hízót stb. kíván a család a tsz útján értékesíteni. Szabó Mátyás elvtárs a bólyi Kossuth Tsz elnöke szerint ők is átveszik ezt a módszert. bár kiegészítik, módosítják vagy éppen elvetnek néhány részkérdést. Ez volt a véleménye Szűcs elvtársnak, a két- ujfalusi, Kocsis elvtársnak, a beremendi tsz elnökeinek, Székány Ernő elvtársnak, a Földművelésügyi Minisztérium tsz üzemszervezési szaktanács- adójának és az ankét valamennyi résztvevőjének. A megyei tsz üzemszervezési bizottság egyébként határozatban ajánlja a megye termelőszövetkezeteinek az öntervezés bevezetését és gondoskodni fog annak részletes ismertetéséről; Vasvári Ferenc A tanácsi vállalatok végrehajtják az eredmányjavalásra vonatkozó intézkedési terveket Néhány héttel ezelőtt tanács kozásra gyűltek össze a megyei tanács ipari osztálya irányítása alá tartozó vállalatok vezetői. A tanácskozás tulajdonképpen a második ötéves terv előkészítését célozta. Ennek érdekében megtárgyalták, milyen feladatok várnak rájuk az üzem- és munkaszervezés megjavításában, új technológiai módszerek kidolgozásában és alkalmazásában. A tanácskozáson sok szó esett jólétünk növekedésének alapjáról, a termelékenység emeléséről és a termelékenység emelkedésével szorosan összefüggő teljesítménybérezés ösztönzőbbé tételéről; A tanácskozás eredményeképpen minden vállalatnál intézkedési tervet készítettek. A tervekből kitűnik, hogy a termelékenységet nem egyszerűen a normák, és teljesítmény-követelmények szigorításával. hanem az üzemszervezés megjavításával, a techno lógiák korszerűsítésével, a bérformák és a munkaerőgazdálkodás megjavításával kívánják növelni. Az intézkedési tervek a feladatok megoldását nemcsak az igazgatóra hárítják. Minden műszaki vezető és műszaki dolgozó, részlegvezető, művezető, szakszervezeti bizottsági titkár megkapja a maga feladatát; A Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya szervezésében szerdán egésznapoa tapasztalatcsere-látogatást rendeztek a berkesdi Kossuth Tsz-ben és a Zengőaljai Állami Gazdaságban; A bemutatón járási főállattenyésztők, tsz-vezetők és szakemberek vettek részt a megye minden részéből. A tapasztalatcsere célja volt bemutatni az olcsó és korszerű építkezési módszereket, a helyesen téliesített szeri ás istállókat, valamint megismertetni a résztvevőket az állattenyésztés új és követendő módszereivel, a szabadtartásos nevelés gyakorlatával; A berkesdi Kossuth Termelőszövetkezetben, — melyben a megyében elsőként vezették be az új építési és tartási módszereket, a vendégek megtekintették a szerfa szerkezetű épületeket, az állatok elhelyezését. A tsz majorjára jellemző, hogy csaknem minden istálló szerfás és nádtetős, kivéve a nemrég átadott teljesen modern és gépesített panel istállót, amely magtárpadlósos és jellemző, hogy az építési költsége magasabb volt, mint az összes szerfás istállók együttvéve; A favázas sertésfiaztatók és a szerfás növendékmarha-is- tálló téliesítését néhány hete fejezték be a tsz tagjai; A termelőszövetkezet 7000 forintért vásárolt egy présgépet és ezzel állították elő a téliesí- téshez szükséges szalmabálákat. A bálázót természetesen más célra is félhasználhatják. Eszenyi János, a tsz agro- nómusa és dr. Csősz Gyula, a járás és a tsz állatorvosa beszámolt a jelenlévőknek a szabadtartásos nevelés elmúlt évi tapasztalatairól, az állatok á ttelel totóséról Elmondták, hogy az űj istállók építésénél leginkább arra kell ügyelni, hogy huzatosak legyenek. Vagy csak egy oldal legyein nyitott és három zárt, vagy fordítva, három oldal nyitott és csak egy zárt, mert ha két szembeíévő oldal nyitott, akkor az épület huzatos és hideg lesz. Másik két követélmény, hogy állandóan száraz alom legyen és az állatok ne leszakadón mozog, védekezni tud a hideg ellen, a hoaz- szabb szőrzet — ami ilyenkor jelentkezik — szintén nagyfokú védelmet nyújt s így az állait a takarmányt nem saját szervezete fűtésére, hanem súlynövekedésre használja; A berkesdi szabadtartásos istállóban tavaly ősszel 105 növendékmarhát helyeztek el, s az előzetes aggodalmak ellenére ezekhez az állatokhoz egész télen át egyszer sem kellett kihívni az állatorvosit. Betegség és elhullás nélkül áttelélték, napi két kiló abrak mellett szépen fejlődtek. Valamennyi szűz üsző bevált tenyésztésre, s a bikák — hizlalás után — 14—15 hónapos korban 550 kilós átlagsúlyban olasz exportra kelték el kiváló minőségük miatt; A sertéseket ebben az évben fogják először átteléltetni és az új szállástól hasonló jó eredményeket várnak. A szabadtartásos istálló legnagyobb előnye, hogy páramentes, szellő«, az állat benne nem fázhat meg, amellett építése nagyon olcsó. És ami szintén fontos, kevesebb ember szükséges a gondozáshoz. A berkesdi tsz- ben a 106 szabadon nevelt növendékmarhának egy gondozója van és az elmondta, hogy olyan kevés a munkája, hogy még így sincs kihasználván a napi 8 órás munkaideje; A szabadtartásos növendék- nevelés előfeltétele a mesterséges borjúnevelés. A berkesdi tsz-ben ezekben a napokban kezdik meg a borjúk mesterséges nevelését. A tapasztalatcsere résztvevői a mesterséges borjűnevelés tanulmányozására a zengőaljai gazdaság szilágypusztai üzemegységébe mentek át. Miután megtekintették a ketreces nevelőket és az így nevelt borjakat, Ripszám Adám, gazdaság főállattenyésrtője beszámolt a szakembereknek egyéni módszerükről és a tapasztalatokról; Elmondta, hogy gazdaságukban a mesterséges borjúneveléssel évente több százezer forintot takarítanak meg, amellett edzett növendékeket nevelnek, a borjú 8—10 nap után nem az anyja tejét kapja — a tbc pozitív tehetnek borjait 80—90 százalékra gümőkórmentesí- tik, illetve egészséges állatként nevelik fel; A megtakarítás elsősorban tejben mutatkozik, a csökkentett tejitatási módszerrel, illetve a mesterséges neveléssel egy borjú felnevelése választásig csak 2365 forintba kerül, míg természetes neveléssel 3138 forintba; A megtakarítás borianként 772 forint, ami évi 150 borjúnál már igen komoly összeget jelent A szakemberek saját szemükkel is meggyőződtek róla, hogy a mesterséges nevelés nincs semmiféle káros hatással a borjak fejlettségére, sőt az így nevelt borjak edzettebbek; Ha. az áHtó1 és mai aupődeaernel,-- hogy Most, hogy alaposabban foglalkoznak a tanácsi vállalatoknál a termelékenység növelésének kérdéseivel, scfk olyan hibára jöttek rá, amit eddig nem vettek észre. A Mohácsi Gépgyárban például eddig szakmunkások mozgatták hosszú utakon az anyagot. Most rájöttek, hogy ez sokkal drágább, mintha ugyanezt a munkát segédmunkásokkal végeztetnék. Ugyanott, miközben a munkások is a kihasználatlan perceket, és másodperceket számítgatták felfedezték. hogy egyes üzemrészekben a műszak, lejárta előtt 10—15 perccel abbahagyják a munkát. Hasonló volt a helyzet a Siklósi Faipari Vállalatnál ÍS; Az intézkedési tervek elkészítésekor sok vállalatnál rájöttek, hogy a termelékenység növelése érdekében új technológiát kell ■ kidolgozni, s ehhez kell igazítani a teljesítményalapokat. A .Komlói Helyiipari és Szolgáltató Vállalatnál kiszámították, ha a konfekció üzemben villamos gőzprést használnak a nadrágok vasalásához, három munkaerőt takaríthatnak meg. — Ugyanitt a szalag átszervezésével a meglévő létszápihoz viszonyítva hét százalékkal növelik a termelékenységet. — Amennyiben a Komlód Helyi- ipari Vállalatnál végrehajtják a maguk készítette intézkedési tervet •— szolgáltató tevékenységükben az egy főre eső termelékenység az ideihez képest 7,3 százalékkal fog emelkedni; A megyei tanács ipari osztályának irányítása alá tartozó vállalatoknak a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, a munkaidő jobb kihasználására, a rejtett tartalékok feltárására tett .Intézkedései igen dicséretesek, de ezeknek a feladatoknak a végrehajtására állandóan gondolni kell. Állandó jellegű feladat például, a munkakörülmények javulásával egyidőben a teljesítményalapok módosítása. 1961. jtnltt SHf végre keH hajtani azokat a normamódosításokat, amelyeket az 1665-ös kormányhatározat alapján a munkakörülmények változásával egyidőben, korábban kellett volna elvégezni. Tehát a megjelölt időpontig a múltban elkövetett hibákat is orvosolni kell. és minden tanácsi vállalatnál olyan gyakor latot kell kialakítani, mely a munkakörülmények változásával arányosan, a normákat is megváltoztatja; ▼. B. amely leginkább megfelel családi körülményeinek, i'/ainak és közelebb-^tosftéssal létói legcélszerűbb Mcgészftgja as MrBizonyosak életbiztosítást előnyősnek találja és csatlakozik az &etbiztositásbea résztvevők milliós száméhoz.
