Dunántúli Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-02-01 / 284. szám
•M. DECEMBER 2. NAPLÓ Emberséges cselekedet Néhány nappal ezelőtt délután « temetőből jöttem a feleségemmel hazafelé. A temető alsó kapujánál mentünk át a másik járdára. Alig néhány lépés után íájszóra lettem figyelmes. Amint hátrafordultam, láttam, hogy egy ti év körüli fiú erősen biceg és a jobb térde nagyon vérzik. Szóltam a feleségemnek, menjen telefonálni a mentőkért. Ekkor jött arra a CA 9t—ti rendszámú személykocsi, amelynek vezetője intésemre megállt és kérésemre azonnal elvitte a fiút a megyei kórházba. Ezért az emberséges cselekedetért köszönet illett. adjuk el a felesleges kenyérgabonát az államnak! a. m. Mii vihetünk antóbnszon ? Szeptember elseje óta autóbu- ez ok pótolják városunkban • villamosokat. Igen sokan csak azért sajnálják a villamost, mert azon könnyebb volt csomagokat szállítani. Nagyon jó tenne, ha a Közlekedési Vállalat vezetői tájékoztatnák a közönséget arról hogy ml«, milyen csomagolásban lehet autóbuszon számtani. B. B. A aásdi járás községeiben nagy a kenyérfogyasztás, attól függetlenül, hogy főleg az egyéni községek kenyérgabonával él vannak látva. Éppen ezért előfordul többször, hogy akiknek nincs gabonatermésük, több esetben nem jutnak kenyérhez. Szeretnénk megértetni a termelőkkel, hogy gondoljanak az ilyen ellátatlanokra és elsősorban saját készletüket fogyasszák el, és a felesleges kenyérgabonájukat adják el az államnak. A kenyérgabona átadásával segíthetik elő a jobb közellátást A sásdi járásban — sajnos — a felesleges kenyérgabona átadásával hibák vannak* A járás 19 egyéni községében összesen 2 vagon kenyérgabonát adtak el szabadon a gazdák. Ezzel szemben a termelő- szövetkezetek 106 vagonnal ad Válaszolnak az illetékesek: KorszerűsItsBk-e az Ormánság vasátvonalalt? A Dunántúli Napló októoer 16-i számában cikk jelent meg az Ormánság Iparosításával kapcsolatban. A cikkben vasúti vonatkozású megállapítások is vannak, melyekre reflektálni kívánok. Véleményűnk szerint Selymére nem túlzottan anyagigénye* ipari létesítményeket célszerű tervezni, mert ezen a területen legfeljebb mezőgazdasági alapanyagok találhatók. Helyes lenne például textilipari telepítés a drá vaszabol- esi kendergyár termékeinek feldolgozására. Szóbanlévö vasúti vonalak képesek még bizonyos forgalomemelkedést lebonyolítani és így Jelenlegi állapotukban nem akadályozzák az iparosítás megkezdését. Sajnos, a MÁV a beruházások és felújítások Ikerén Jelentős hátralékkal küzd és ezért a sellyei vonal átépítése még most nem történhet meg. Ennek ellenére a MÁV dolgozói hajlandók nagyobb forgalmat is lebonyolítani ezeken a vonalakon, ha erre a ormánsági iparosításnak szüksége lesz. Dr. Saabé Tibor főtanácsos, az igazgatóság vezetőjének helyettese. Autóbuszmegálló a porcelángyár előtt Nagy Révész Dezső és Villányi Lajos olvasóink nemrégiben azzal a kéréssel fordultak szerkesztőségünkhöz, hogy Járjunk közben a Pécsi Közlekedési Vállalatnál a porcelángyár előtti autóbuszmegálló visszahelyezése ügyében. A Pécsi Közlekedési Vállalat vezetői értesítették szerkesztőségünket, hogy a kérésnek eleget téve, visszahelyezték a kért autóbuszmegállót. Miért nem szállítják ki reggel b órára a tejet a kallókba? Szupper Márton üzemvezető válasza K. Bétáné levelére Ez a probléma nem Is olyan egyszerű. Először meg kell állapítani, hogy a rendelkezésünkre álló gépkocsipark elegendő lenne a kiszállítás lebonyolítására, tehát nem gép- fíui .ny az oka a jelzett *ókk^öknek. Problémát okoz f‘rt?,zánításban az üzem szűk hen Ja’ és az> ho^ üzemünkÄE “ «*»■ Ha azt is számítjuk, hogy üzemünknek naponta körülbelül kilencezer tejespalack felrakásét és kiszállítását, s ezenkívül mintegy 8oű-^850 darab 25 literes tejeskanna megtöltését, gépkocsira felrakását, és kiszállítását kell lebonyolítania éjféltől reggel hat. mintegy ötven négyzet- aWxe'\ terület*n. úgy képet Vő ??Íltnnk a fogyasztók ar- lvU 1 . ds«gOíi munkáról, mezői vLl*3ipar úJszaMs dolgo- ét fe A kiszállítás az r»o, pőrének alapos Kin **n61ésSt 'aénvli és n legkisebb zavar If^ge! StflneriíS8” fKetegs<^. úram- dik n x°d’ stb: ~~ már érzőmé a város valamely ró»?én «hová később jutnak elTtS Foci kBÄ’ re* Palackok. Fogyasztóink közül kevesen értik meg, hogy szombaton m •'rt szállít üzemünk kétszer lelet a boltokba. A szombati ktsráiiffás általában 10—12 000 Hterr^ több. mint más naoo- Kon. Ezt csak úgy tudluk biztosítani. hogv a szombati teivásárlás tekintélyes részét reggelre, illetve a kora délelőtti órákra érkeztetjük, azonnal feldogozzuk és még ki is szállítjuk. A szombati tej azon nali értékesítését indokolja még az is, hogy ha ezt nem tennők, hétfőn a fogyasztók mintegy 70 százalékban két napig tárolt tejhez jutnának. — Ügy vélem, hogy üzemünk részben kényszerű, de ettől függetlenül, teljesen ésszerű intézkedése a belső körülmények ismeretében most már megértést és türelmet is remélhet fogyasztóink körében. Célunk, hogy minden kérést teljesítsünk, azonban vannak olyan kérések is, amelyekre csak az új pécsi tejüzem felépítése után találhatunk megoldást. Kicserélték a cuclikat Kovács Mihályné olvasónk levélben kifogásolta, hogy a Kossuth Lajos utcábin lévő Anyák Boltjában rossz gyermekcuclikat árusítanak. A levél alapján xrizt- gálatot tartott a boltban a városi tanács kereskedelmi osztálya, s az alábbi választ küldte: „Megvizsgáltuk a forgalomba kerülő gyermekouclík minőségét és megállapítottuk, hogy a boltbon tárolt cuclik egy része for- galombahotatalra alkalmatlan. A Pécsi Ruházati Bolt utasításunkra a nem megfelelő cuclikat a forgalomból azonnal kivonta. Egyben intézkedett, hogy az Anyák Boltja kifogástalan gyermekeuclPam kapjon." tak át az államnak és ezidáig 115 vagon szabad-kenyérgabonára kötöttek értékesítési szerződést 1961. évre. Vannak az egyéni termelők között is, akik a feleslegeik nagy részét az államnak adják el. Ilyen Bank János bodolyabéri lakos, aki 12 mázsa szabadgabonát adott el az államnak, vagy Scheff Antal magyarszéki gazda, aki 17 mázsa feleslegéből 13 mázsát, Varga János, aki a 12 mázsa feleslegéből 8 mázsát adott el az államnak szabadon. Ezektől az egyéni gazdáktól példát vehetnek azok az egyéni termelők, akiknek 13—14 mázsa felesleges gabonájuk van és ebből nem akarnak eladni az államnak. Szabó Jenő járási felvásárlási kirendeltség-vezető. Van házhely Hosszúhetényben A közelmúltban „Káros-e a vidékiek bevándorlása?“ címmel cikk jelent meg a Dunántúli Napló hasábjain. A cikk mondanivalójával egyetértünk. Mivel a cikk azt javasolta, hogy a vidéki bányászok köl tűzzenek és telepedjenek le Hosszúhetényben, mi is hozzászólunk. Örömmel írhatjuk: évről évre szaporodik azoknak a száma, akik községünkben letelepednek. Nagy részük a maguk által épített családi házakban lakik. Nyugodtan íi-hatjuk, akkor sem jövünk zavarba, ha a települni szándékozók száma megsokasodik. Nincs hiány házhelyekben, s a jövő évben elkészülő községrendezési terv alapján még több házhelyünk lesz. Boros Károly tanácselnök Film Film Film (Diftlőmaeia, oh Az idős bányászok örömmel nézik a bányát Ml, pécsszabolcsl nyugdíjas bányászok és öreg veteránok Béke-aknán leszálltunk a bányába. Megnéztük a mai munkafolyamatokat és elbeszélgettünk bényásztársainkkal. Megtekintettünk két fómtámos fejtést, az öreg fejtés omlasztását és a szőnyegbélelést, mely a deszkát pótolja. Több alapvágatot és keresztvágatot iß megtekintettünk. Láttuk, hogy ma már nem kell a tárni át faragni, hogy a csille elférjen mellette. Jóleső érzéssel néztük a TH-gyűrűs ácsolást, bányászaink biztonságos munkáját és éreztük a jó levegőt, ami bizony a mi időnkben ismeretlen fogalom volt a bányában. Feltűnt nekünk az is, hogy ma a munkások autóbusszal járnak a munkába és üzemi büfé is rendelkezésükre áll. A bányász munka nagyon sokat fejlődött, alig ismertünk a mi régi üzemünkre. Utólagosan" is megköszönjük a Béke-aknai üzem vezetőinek, párt- és szakszervezeti vezetőinek, hogy lehetővé tette számunkra a bánya megtekintését. Azt üzenjük a most dolgozó bányásztársainknak, hogy szépen teljesítsék terveiket, mert öröm ma már a munka a föld mélyén is. Szabó József, Pécsszabolcs, Borbála út 11 Ószintén szólva néha már hajlamos az ember, hogy irigyelje az angol filmeseket — bizonyos dolgokban. Például irigylésre méltó az is, hogy az utóbbi esztendőkben látott angol film víg játékot szinte kivétel nélkül a ragyogó vígjátéki burleszki alapötletek jellemzik. Minden nálunk bemutatott angol filmvigjátékban pompás ötletvariációk, hidegvérű angol öngúny, de nem egyszer emberi bátorság is tapasztalható. Mégis, az említett időszakban bemutatott angoi filmvígjátékok zöme valahol ellenérzésekkel elgondolkoztatja az embert. A „Diplomácia, oh!" ugyancsak ezeket az impressziókat váltja ki. „Gaillardia szigetét 1720-ban fedezték fel, amikor egy angol hajó naranccsal megrakodva a sötétben odatévedt. Ennek következtében Nagybritan nia egy gyarmattal szaporodott, a bentlakók pedig hónapokig narancslekváron éltek... 200 év múltán Nagy- Britannia beadta a derekát és megkönnyebbült sóhajjal garantálta a szigetlakók önkormányzatát. Egy sajnálatos mulasztás következtében a helyi megbízottat erről nem tájékoztatták, és Így 6 még 1959-ben is hivatalában volt..." — olvassa az ember a film prológ- Jában. Ezek szerint a film napjaKezdjek korábban a csecsemő-szak rendelést. Az új-mecsekáljai édesanyák örömére három doktor néni vizsgálja a gyerekeket az eddigi egy helyett. A baj csak ott kezdődik, hogy az új doktor nénik, akik egy éves korig vizsgálják a csöppségeket, a régitől eltérő időben, reggel kilenctől 11 óráig és 14-től 15 óráig rendelnek. A szülőknek leginkább az eddig bevált és a nagyobb gyerekeket vizsgáló doktor nőnél alkalmazott, 7—13 óráig tartó rendelési idő a legalkalmasabb. így mivel a gyerekeket csak 8 óráig lehet böl- | csődébe vinni, reggel 7-kor megnézhette a doktor néni, hogy betegek-e vagy sem. Most azonban meg kell várni a fél tizet is, mire kiderül, hogy vihető-e bölcsődébe a gyerek. Így az anyának is eltelik majd fél napja, meg a gyereknek is — előfordulhat, hogy feleslegesen. A bölcsődés szülők nevében kérjük az illetékeseket, oldják meg valahogy a reggel 7 órakor kezdődő rendelés kérdését. • Ax új-mecsekaljai I. sz. bölcsőde szülőt munka- közössége. Miért sok a tűseset as állami gasda A Baranya megyei Tűzrendésze ti Osztályparancsnokság a közelmúltban összeállított egy statisztikát, amelyből kitűnik hogy a megye ösz- szes tűzesetei közül 11 százalék az állami gazdaságokban ke letkezett A tűz által okozott kár értékének 40 százaléka jut az állami gazdaságokra. Igaz, hogy míg tavaly egész évben összesen 30, idén csak 26 tűzeset volt, a kárérték azonban mintegy 50 százalékkal emelkedett. Az idén a tűzesetek 203 650 forint Kárt okoztak az állami gazdaságoknak. tározatok betartása körül azonban még baj van. Az ellenőrző csoport vezetője Duga Károly tűzedtó- századoa megállapította, hogy többek közt nem választották el a magtárat tűzálló fallal a darálógéptől, s így többmillió érték van tűzveszélyben. Bár a raktárban akad veder, a tűzveszélyes helyen nem található és nincs dohányzást tiltó tábla sem. — Mikor volt tűzeset az üzemegységben? A feltűnően rossz tűzstatisztika mélyebb okainak kivizsgálására a megyei tűzrendészet! osztályparancsnokság az állami gazdaságok igaz gatóságának szakembereivel közösen kétnapos ellenőrzésre in dúltak az állami gazdaságokba. A Pécsi Amarra Gazdaság esős időben nehezen megközelíthető eszterágpusztai üzemegysége volt az első állomás. Bár itt a közelmúltban megalakult az önkéntes tűzoltó csapat, a hn— Tavaly is és idén . is — válaszolja az üzemegység vezetője Kerner Ad ám. Azt mondja, szerencsére kér egyik esetben sem keletkezett. — De keletkezne-1 tett volna! — mondta Duga elvtárs. A legutóbbi tűzesetnél ugyanis egy kombájn gyulladt kd, mert szétrepedt az üzemanyagcső. Ez nem fordult volna elő ha a gépet ellenőrzik. megfelelően karbantartják. Itt szeren cséré sikerült lokalizálni a tüzet, de előfordult hasonló eset másutt. Ott a gabonára csöppent égő üzemanyag a még lábon álló gabonát méggyújtotta a az erős szélben, a nagy forróaágban nem tudták eloltani. Járhattak volna így köny- nyen az eszterágpusz taiak is. Mindez csak azt bizonyítja, hogy a tűzrendészed hatóság által előírt szabályokat, határozatokat be kell tartani. Egészen más kép fogadta az ellenőrző brigádot a Villányi Állami Gazdaságban. A gabonaraktárban az ajtóval szemben kifüggeszetve a tűzrendésze ti szabályzat s felette a piros, vastagbetűs dohányzást tiltó tábla. Az ajtó mellett karcsú testű piros tűzoltóvedrek, nagy hordóban víz, mellette homok, s benne lapátok állnak katonás rendben. — Ez igen! — mondták az ellenőrző brigád tagjai. Mikor vplt itt tűzeset utoljára? — Én öt éve dolgozom itt — mondta Czente Lajos, a gazdaság tűzrendészed előadója — de azóta nem volt tűz a Villányi Állami Gazdaságban. Pedig akad itt jócskán tűzveszélyes hely. Állítom, hogy nem véletlen, hogy ilyen jó a mi tűastatisztikánk. Min den hónapban végigjárjuk a tűzvédelmi bizottsággal a tűzveszélyes munkahelyeket, ellenőrizzük a tűzoltó készülékeket, hogy helyén van-e minden, Az ellenőrző brigád autója ezután továbbment Siklósra, Gyulapusztára és a Zengőaljai Állami Gazdaságba. Az alapvető hibák majdnem mindenütt előfordultak. A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol betartották, pontosan tartották be a tűzren dészeü szabályokat, ott van eredmény. — Azt mondják nincsenek véletlenek. Nem véletlen tehát, hogy egyik gazdaságban van, a másik gazdaságban nincs egyetlen tűzeset sem. Remélhetőleg ez az ellenőrzés a tűzrendészet! hatóság bírálata, Javaslatai, segítik majd az állami gazdaságok vezetőit, tűzrendésze- ti előadóit. Ha megszívlelik a Jótanácsot akkor jövőre biztosan kevesebb kárt okoz ez állami gazdaságok -°k a vörös kakas. Inkban Játszódik, Gaillard ban, ahová a váratlanul éri zett bizalmas jelentések a? e goi diplomácia figyelmét i: nyitják. Ezzel kezdődik a t yenként kacagtató, őtle' ‘llm mondanivalója. Amit a film a mai am iiplomácia balkezességé: mond. az őszinte és jó- és e kicsit hasonlít a shawi gúnj rosséghoz, ami több mint t irónia, igaz, hogy ezt a gúnj rosságot elsősorban a balkei diplomata. Carlton-Brow alakjára irányítja, dehát egész angol diplomáciára m eRy bohózat sem öltheti ki nyelvét. Merész elégtétel í is, hogy Carlton-Browne v gül is magas kitüntetést kt mivel sikerült a lehetősége hez képest a legjobban össj zavarnia az angol diplomát gaillardia! tevékenységét. Ez a maró öngúny és a J< szabott helyzetkomikumok film érdemei mellett szólni Igaz, hogy volt már Jobb. semmivel se rosszabb az ( lagfilmeknél. Nyilván aki majd olyan, kinek tetszi olyan is, tűdnek nem tetszi De ezen túl néhány szót ellenérzésekről. « w. m. — lír a oro ón is egy kies Idealizál. Nagy-Britannia film szerint egy narancsos h ■tónak köszönheti a gyarmati amelytől végeredményben mi könnyebbült sóhajjal vált mi még Viktória királynő idej* ben. Most pedig, az „ad ho jelleggel kimúlt gaillardiaj k rály halála után kitör a be harc a sziget két dinasztiá között. Mindebbe szőni ke még egy kevés szerelmet, se premierplan csókjelenettel, n mi sziruppal, csinos leánny és szimpatikus fiúval, aki o: fordi diák volt és ifjú királ lesz (később még a népi forr: dalom vezére isi) — és kész történet, amely még meg könnyeztetheti az angol ház asszonyokat. Perstze, tévedés ne essél nem is vár az ember tudom: nyos értekezést az imperiali; mus gyarmati politikájáról eg angol filmvígjátéktól, egy fill vígjátéknak nem is ez a fe adata, de ha az ember a ftlmi nézi. ezt az ellenérzést véf eredményben nem dughatj a zsebébe. A gyarmati polit ka nem ilyen idealizált chour mahleri elemekkel tűzdelt b< hózat. Végeredményben nincs i‘ különösebb baj, nem Is akadt koskodás ez, csupán lábjegj zet akar lenni a film alá. Ha ilyen ez az angol film vígjáték, hát legyen ilyet senki nem kívánja az angc filmvígjátékoktól, hogy meg előzzék a szocialista vígjátt kot. Ez a film ilyen, szórakoz tat, nevettet és ez a jó. Ső önmagát kigúnyolja. De nyil vánvaló, hogy az ember ner tart együtt a filmmel akkor is amikor a gyarmatosítást, . gyarmatok nemzetiségi függet lenségi harcát, általában század szinte legjeLentóseb1 politikai győzelmét királyfiú val és hercegi lánnyal é egyéb kellékekkel Idealizálja. Mindig hátrányt jelent ai ha a forgatókönyv író és a film rendezője egy és ugyanazoi személy. Vagy két ugyanazoi személy, mint ebben a film ben is. Az író rendszerint igyekszil megkeresni ezt a szemüvegei amellyel a legmélyebbre lát A rendező általában a käme ra szemével néz. Az író jelle mekkeü. cselekményekkel em béri helyzeteket teremt — < vígjátékokban is — a rendé zó viszont filmbeli szituációk ban és storykban gondolkodik ti 8 film rendezni kon» dóval készült, vállalva az e lített hátrányt. Ezért feltű: hogy a jelenetek, sőt a poén is nemegyszer laza logikái kapcsolódnak egymáshoz, s porkáznak ugyan, de vaj kevés logikai rendszerrel, rendező nem lát többet, m a kamera és így az ötletek 1 zötti duskálásban is némi kt kodás tapasztalható, ami v< eredményben az ilyen alko koncepció eredménye lehet. Thiers Arai* V
