Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-17 / 271. szám
i960. NOVEMBER IT NAPLÓ 5 Pécs és Baranya távlati fejlesztése az országos regionális terv fontos része Megkezdődött a városrendezési ankét Pécsett Az Építésügyi Minisztérium védnöksége '.lalt a Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága, a Haza- ias Népfront városi bizottsága és a városi arUf.cs rendezésében tegnap délelőtt város- endezési ankét kezdődött meg a járási tanács lagytermében. Az ankéton megjelentek az építésügyi Minisztériumból, az orszáfg különböző megyéiből és városaiból, valamint Pécsről és Baranyából a szakvezetők, hogy megvitassák a város távlati fejlesztését. A kiállítással egybekötött ankétot dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter nyitotta meg. Az elnökségben helyet foglalt Papp János elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, Papp Imre elvtárs, a városi tanács megbízott elnöke. Fécs és Baranya tanácsának tevékenység-© példamutató Papp Imre elv társ üdvözlő savai után dr. Trautmann Re- ső elvtárs nyitotta meg az an étot. —A most megnyíló ankét ki tnelkedő jelentőségét igazolja z a körülmény — mondotta — agy Pécs fejlesztése szera- ontjából illetékes vezető szegélyek és felelős szakemberele itek itt össze, hogy elmond- ik javaslataikat, kicseréljék ül megalapozott elgondolásodat és mindezekkpl irányt rau- issanak a város fejlődését »elhatározó tervek megfelelő »alakításához. Ezután hazánk építésügyi ^adatairól, a 'regionális és árosrendezési tervek szerepéül beszélt általában, majd nőiden foglalkozott Pécs város illesztésének távlati terveiéi.'' — Pécs jövőjét a város renezésá terve és a baranyai körit regionális terve határozza leg. Mint ismeretes, az ország lepüléshálózatának legsúlyo- tbb aránytalansága: a fővá- >s túl fejlettsége és a vidék iszonylagos elmaradottsága, s Budapesten tarthatatlan irosgazdasági nehézségeket, legoldhatatlan termelési és izlekedési problémákat okoz, lyemakkor pedig tovább szív- i magához az ország más tehetem megfelelő munkával [ megfelelő városias életkö- ilményekkel el nem látott ipességet A probléma meg- dása országos feladat, amely m döntő szerepe van az yan kiemelkedő jelentőségű árosnak, mint amilyen Pécs — Pécs történelmi múltja an csak hazánkban, de világ- erte is kiemelkedő. Nem sok lep ülése van a világnak, nely már kétezer évvel ez- őtt is és ma is jelentős vá- «. Pécs ilyen és ezt minden matkozásban megérdemli. — Nem' véletlen az sem, >gy a népszámlálás adatai érint a város lakosságának jlődésevolt a legerőteljesebb nagy magyar városok között. város fejlődésének megalázó tts ágához szorosan hozzá- rtozik lakosságának és vetőinek rátermettsége, önálló izdeményező készsége, gyártat» érzéké a felmerülő fellatok helyes megoldásába, »ranya megye és a város tatcsalnak eddigi tevékenysé- ; kezdeményező és végrehaj- í szerepe a város fejlesztéséin példamutató lehet a többi egye és város előtt is.tDe a nos fejlesztésének döntő je- ntőségű tényezője a Pécsi srvező Iroda is, amely már ámos eddigi alkotásával be- zonyította, hogy alkalmas a nos fejlesztésében előttünk álló feladat, az általános rendezési terv elkészítésére is. — Minden helyes bírálat és minden jó javaslat tökéleteseb Íré teszi a terveket, és így hozzá járul ahhoz, hogy a jövőben Pécs minél tökéletesebben töltse be hivatását, nemcsak saját lakosai, hanem az egész szocialista Magyarország számára is — fejezite be beszédét dr. Trautmann Rezső elvtárs. Tudományos biatonsíájjgal lehet a Táros rendezését megtervezni Ezután Perczel jK&roly, az Építésügyi SVIinisztérium város- és községrendezésá főosztályának vezetője tartott előadást Baranya, Tolna regionális terveiről és Pécs általános terveinek összefüggésedről. Bevezetőjében elmondotta, hogy az egész ország összesített regionális vizsgálatán belül elkészült Pécs város jelenlegi helyzetének műszaki, népességi, vízügyi vizsgálata is, továbbá a város fontosabb részletes rendezési terve, melyek alapján szinte tudományos biztonsággal lehet a város rendezését megtervezni. — Ma még nem tudjuk — mondotta —, hogy mit kell és mit lehet húsz év alatt létesíteni a város területén, de e nélkül is meg tudjuk már tervezni a régió és a város jelenlegi állapotának feltárása alapján a város fejlesztésének területi rendszerét, úgy hogy ebbe minden ma már elképzelhető fejlesztési lehetőség jól és gazdaságosan beleilleszkedjék. Beszélt még többek között Pécs és a különböző nagyvárosok közúti, illetve vasúti összekötésének szükségességéről, a város és ezen belül az ipari fejlődés problémáiról, melyek megoldása nagyon körültekintő tervezést igényel. Félmillió turista Baranyában Az ankét következő felszólalója Tóth F. Béla, a megyei tanács építési és közlekedési osztályának vezetője, megyénk idegenforgalmának és üdültetésének fejlesztéséről tartott rövid beszámolót. Ismertette, hogy idegenforgalmunk városi és megyei vonatkozásban az utóbbi években hatalmas mérvű fejlődésnek indult. Amíg 1959-ben 397 738 látogatója volt Pécsnek és a megyének, addig 1960-ban az érdeklődők száma meghaladta az 580 ezer főt. A továbbiakban beszámolt S'klós, Pécsvárad, Szigetvár, Abaliget idegenforgalmi fejlesztéséről és a további tervekről. Többek között Orfü barlangrendszeréről, melynek közelében mintegy 50 kataszt- rális hold csónakázásra, vitorlázásra, fürdésre alkalmas .tavat kívánnak létesíteni. A tó mellett a táji szépségekben bővelkedő környezetbe harmonikusan beleillesztve mintegy 100 férőhelyes turistaszálló felépítését tervezik. Beszámolt továbbá a pécsváradí Tóvölgyi tó és az óbányai úgynevezett „pisztrángozók” kialakításáról, Mohács város kiránduló, üdülő várossá való fejlesztésének terveiről, Harkány, Siklós ösz- szevont egységes fürdővárossá történő fejlesztéséről, melyek egyenként és együttvéve is nemcsak a megye, az ország, hanem a külföldi vendégek igényeit is a legmesszebbmenőkig kielégítenék Parkos, napfényes, pormentes Táros Ezután Papp János elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője varosunk közlekedési és lakás- építési problémáiról tartott rövid ismertetést, majd Dénesi Tődön Ybl-díjas épí- tészméi'nök tartott előadást „Pécs város általános rendezésének alapelvei'’ címmel. Az előadó utalt Pécs város korábban, 1951-ben készített általános rendezési tervére, amely a húsz éves távlati lelékszám- emelkedést kereken 120 ezer főben határozta meg. És nem kellett még egy évtized sem ahhoz, hogy a város lakóinak száma elérje a húsz évre előirányzott számot. Ezek, továbbá az ipar növekedése és ezzel együtt a lakosság számának emelkedése már jóelőre fel kell hogy hívja az illetékesek figyelmét a távlati ivó- és ipari vízszükséglet biztosítására. — Megállapíthatjuk — mondotta —, hogy a mindennel számoló — biztonságos vízellátás — alapvető és talán legfontosabb feltétele egy város élete további fejlődésének. Szómos más szempontból is értékelte a városfejlesztés előtt álló problémákat, melyek folyamatos megoldásra várnai'. Részletesen foglalkozott a 15 éves lakásépítési program során felépítendő kb 10—11 ezer lakás elhelyezésével. — Természetesen. nem arról van szó — mondotta —, hogy egyes régi házak lebontásával a város kétezeréves múltjának örökségeit akarnánk megbolygatni. Sőt a szorosan vett belvárosban, tehát a várfal és a városfalak által határolt területen éppen az ott fellelhető építőművészet! értékeinket szeretnénk az eddiginél is jobban hozzáférhetővé tenni. Feltétlenül szeretnénk kiszabadítani a székesegyház körüli várfalakat, a Barbakánt, melyet a pécsi lakók közül is legfeljebb minden századik ember ismer. A belváros területén kívül a város nyugati peremétől a keleti szélekig virágos, parkos, napfényes és pormentes, egészében egységes és esztétikus várost szeretnénk megvalósítani. — Pécs esetében feltétlenül meg kell említeni — mondotta — azt a húsz-huszonkét középmagas, nyolc-tíz emeletes lakóházat és azt az egyetlen tizenhárom szintes épületet, Dr, Trautmann Rezső elvtárs megnyitja az ankétot. mely a nyugati városrész centrumában valósulna meg. Ezek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a tizenöt kilométer hosszban elnyúló városnak egy markáns és jellegzetes várossziluettet biztosítson. A délelőtti ankét folyamán még Kolta János, a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársa tartott előadást az iparfejlesztés távlati tervedről. Szállodára Tan szfikstfge a Tárosnak Az ankét délután folytatódott. Elsőnek Somos Jenő, a Városi Idegenforgalmi Hivatal vezetője szólalt fel. Hozzászólásában elmondotta, hogy évről évire nő a városunkba érkező leül- és belföldi vendégek száma. Amíg 1959-ben 390 csoport, mintegy 120 ezer részvevővel látogatott Pécsre, addig 1960. október 15-ig 406 csoporttal mintegy 240 000 vendégünk volt Az idegenforgalomnak még nagyobb kibontakozását azonban nagymértékben gátolja a száliodahiány. Az idegenforgalom növekedésével szállodaiparunk befogadóképessége nem tartott lépést. Pécsett csak két nagyobb szálloda, a Nádor és a Pannónia áll az idegenforgalom rendelkezésére. Ez a helyzet szinte már tarthatatlan. Tény az, hogy a nyugati városrész építésének kezdetén terveztek egy 13 emeletes szállodát is, azonban ennek a tervnek a Megvalósítását a Belkereskedelmi Minisztérium nem engedélyezte, pedig az idegenforgalomból származó jövedelem oroszlánrésze éppen a belkereskedelemnél je lemtkezik. Szólott arról, hogy a városi tanács gondolkodik a szállodai férőhelyek növeléséről s anyagi segítséggel lehetővé tette az Idegenforgalmi Hivatalnak turistaszálló építését a Mecseken, sőt most azzal a tervvel foglalkozik, hogy még egy emelet-ráépítéssel több férőhelyet biztosít a vendégek száméra. Felszólalásának befejező részében elmondotta, hogy gyökeres megoldást kell találni Pécs szállodahelyzetének megjavítására. Csak új, méreteiben és felszerelésében korszerű szálloda építése szüntethetné meg azt a hátrányt, amely ma a város egyre növekvő idegenforgalmának erőteljesebb kibontakozását gátolja. Új üzleti centrum a sugárúton A következő felszólaló Herbst Ferenc, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője volt. Bevezetőben elmon dotta, hogy az üzlethelyiségek, különösen a belvárosban alacsonyak, szűkek, a nagyvárosokra jellemző tömegforgalom lebonyolítására n©m alkalmasak. Ezután a bolthálózat fejlesztésének két irányáról beszélt. Egyrészt fejleszteni kell a munkáslakta peremkerületek, főképpen az állami erőből épülő új lakónegyedek (Meszes, Gyárváros, Uj-Mecsek- alja) üzlethálózatát, másrészt szüikséigessé válik a Jelenlegi belvárosi üzleti centrum mellett további üzleti központ kialakítása. A déli városrészben létesíthető ez az új centrum mindenekelőtt a sugárúton és környékén. Beszélt arról is, hogy a peremvárosrészek prob lémé .iához tartozik a dolgozók családiház-telepeinek üzlethálózattal való ellátása. Felhívta a figyelmet a családiházas- telepek kialakításakor a tervszerűbb munkára, ami kereskedelmi szempontból azt jelenti, hogy a telep elképzelt központi helyén, telkek fenntartáséval, jóelőre gondoskodni kell a felépülő üzletház helyéről. Erűnek elmulasztása soksok évre károsan hat ki, mint például ezt kertváros, -budai kertváros példája is bizonyítja. Ismeretes, hogy a lakóházépítkezéseknél az üzletek megvalósítása a lakóház beruházóinak feladata. Erre vonatkozóan az OT normát adott ki, amelyben megszabja, hogy 1000 lakás után 1200 négyzet- méter alapterület üzlet létesítését kell a lakóépület beruházójának vállalnia. A déli városrész sugárúti szakaszánál azonban többről yan szó, minit bizonyos számú lakás építéséről. Meg kell érteni, hogy itt egyúttal városrendezést is hajtunk végre. Ez'pedig annyit jelent, hogy lényegesen több üzlet létesítésére vun szükség, de nincs fedezet arra, hogy a déli városrész üzleteit a normán felüli mértékben megépítsük. Fel kel” tehát hívni az illetékes főhatóságok figyelmét, hogy a normát túlhaladó, de a városrendező* folytán szükséges kereskedelmi hálózat kialakításához a hitelfedezetet a kereskedelem számára biztosítsák. Új anyagok, új technológia a* építőiparban Bálint János, a Pécsi Tervező Vállalat főmérnöke Pécs város fejlesztésének üteméről beszélt. Megemlítette, hogy olyan nagyarányú lakásépítkezést kell végrehajtanunk, amelyre még példa jiem volt Világos, hogy ezt a feladatot csak új építési módszerekkel lehet megvalósítani. Ebből következik, hogy a lakásépítkezés ütemének megállapításánál a területi adottságok mellett elsősorban az építési technológia olyan tényező, amely az ütemezést jelentősen befolyásolhatja. A Baranya megyei Építőipari Vállalat saját kezdeményezésére már felépítette a kieramzit-panel üzemét. Folynak a tervezési munkák az új nagypanelt gyártó úgynevezett Stasa-üzemre. Az Építésügyi Minisztérium határozatot hozott a középméretű blokkok alkalmazására a komlód vállalat különböző munkahelyein. A komlóiak Igen biztató kísérleteket folytatnák az új anyag és gyártási technológia bevezetésére. Minden eddigi ismert építőanyagot felülmúló, kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkező, szinte tetszés szerinti súlyban előállítható, kötőanyag nélkül önthető anyag ez, amely a legkülönbözőbb . méretekben tervezett falazóelemek, panelek gyártására alkalmas. Ezután arról szólott, hogy melyek azok a területek, ahol a gépesítés a különböző fokokon alkalmazható, majd számos problémát felvetett, A Komlói Építőipari Vállalat például a biztató kísérletei ellenére nem gyárthatja építőelemeit, mert ezekhez még senki sem készített tervet. Kérte, hogy kapjon megbízást a Pécsi Tervező Vállalat a Baranya megyei Építőipari Vállalat keramzitpaneleinek felhasználásával a Komlói Építőipari Vállalat új anyagával készíthető építőelemek alkalmazásával típustervek kidolgozására, valamint a pécsi Stasa-üzem országos szerkezeti méret normatívái tói eltérő elemeire típusterv átdolgozására. Az így elkészülő típustervek mind Újmecsek- alján és a Diós-dűlőben, mind a déli városrészben felhasználhatók lennének, a város tanácsának gondjai részben megoldódnának« \ Táros tisztasága Dr. Szabó Lajos, Pécs Városi Közegészségügyi és Járványügyi Állomás telepítésügyi orvosának Település- egészségügy című felszólalása következett ezután. Elmondotta, hogy elmaradhatatlanul szükséges, hogy a város rendezése során a lakosságot szennyező hatásával zavaró üzemeket az ipari részbe áttelepítsük. A vízellátás, a csatornázás problémái után a hulladékeltávolítás problémáját említette. Míg a város területének egy részén a korszerű kuka rendszerű szemétgyűjtés folyik, addig jelentős területeken, különösen a peremrészeken egyáltalán nincs rendszeres szemét- gyűjtés. Felhívta a figyelmet, hogy lassan nem lesz a szemetet hova elhelyezni, s már most kell a megfelelő területet és módszert keresni, ahol az új szemétlerakó- és feldolgozóműhely idejében kialakítható lesz; A tegnapi ankéton Jeges Károly főiskolai tanszékvezető tanár az energiaforrásokról, Jakab Sándor, az UVATERV osztályvezetője a közlekedésről, B óta László MÁV főintéző a vasúttal kapcsolatos problémákról, Adón yt Károly, az UVATERV mérnöke az autóbuszközlekedésről, Paál József műszaki igazgató a Pécsi Postaigazgatóság feladatairól szólott. Az ankétot ma délelőtt • órakor folytatják
