Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-16 / 270. szám
NOVEMBER 16. N A PLÖ 3 "r*r paragrafusok mögött is az „embert“ kell látni! OM ASSZONY kopog>e szerkesztőségünkbe, sndős, aprószemű, gyű- i Papp Sándorné, a sze- itetű fiatal Lukács Zolls a rövidkörmű mun- Srt tördelő Nagy Sándor- ermekes anyák, egysze- :ozó asszonyok, bétání- Sédmunkások. m nap alatt megfordult tűk a világ, nyoma ve- bb esztendős mimikájuk nyének és most Itt dlls' súlyos sérelemmel a len. diet így elbánni vétónk m? — kérdezik csaknem re, égő, fájdalmas sze- . _ Lehet, hogy ne ta- ! sehol orvoslást? IVART, félszeg szavak- főa fontam össze a tör- , Megy er Béla, a Bara- sgyei Építőipari Válla- ttitkára, László Imre pzeti vezető, Tészás munkaügyi vezető se- vel. Az eset kirívó pél- törvényt csak betűiben Szó, a paragrafusokhoz todó, a körülményeket em vizsgáld, felelőtlen atizmusnak. ’ Sándomé, Pappné, Ln- oltánné és még hetven a ÉM Budapesti Par- rártó Vállalat pécsi tele- dolgozói voltak. A par- 'ártó telep — rossz Ilátás és magas száll í- Itségek miatt — ráfize- íazdálkodott. Az Építés- ünisztérium két igazga- a Munkaügyi Minisz- engedélyévei megegye- pécsi telep megszünte- ), illetve abban, hogy az gépeit leszerelik, éttzál- a helyiségeket és a 73 Bt pedig átadják 1960 bér 10-én mint jogutód- Baranya megyei Építő- féUalatnak. z intézkedés nagyon hell, mert a magas önfcölt- termetö telep valóban itt a felszámolásra. Az a zonban, ahogyan a 73 it „áttették” az építő- állalathoz, kigúnyolása siális gondolkod ásanőd- az emberekkel való tö- ek. i Mihály a parkettaüzem ben Pestre helyezett tevője már október köze- dott az üzem szanál ásA- még jobban tudtak ró- illalat Budapesten tar- iá vezetői. Ennek ellenéit november első napjai- ahelvett, hogy a dolgo- személy szerint kiértesí- vagy értesítés céljából ívták volna — a fürdő- E öltözőben és az üzemi falán egy „felhívásit közzé, melyben közölték a munkásokkal, hogy a felettes szervek megállapodása értelmében a telep beolvad az építőipari vállalatba november 10-veI. EZT KÖVETŐEN november 10-én egy kis bizottság behívta a munkásokat egyenként és közölte velük, például Nagy Sándoméval azt, hogy az eddig fedett épületben, gép mellett végzett munkája helyett másnap reggel menjen Kővágószőlősre maltert hordani. Ha nem tetszik — mondták a bizottságban — foghatja munkakönyvét, melyet ha 3 napon belül nem vesz át, akkor önkényes kilépőnek minősül. A hetvenhárom dolgozóból 150—300 forint fizetéscsökkenéssel el tudtak helyezni 49 embert, 24 azonban még most is „ég-föld” között lebeg, nem tudja mitévő legyen. Az építőipari vállalat nem hibás, hisz mást, mint erős, nehéz fizikai munkát nem tud biztosítani a hirtelenében átzúdult tömegnek és amellett a kényszerű jogutód minden kényelmetlensége is nyakukba szakadt. A szakemberekkel és a férfiakkal nincs is különösebb baj, de ott vannak az asszonyok! Gyermekes anyák, nehéz munkát nem bíró idősek, betegek, akik közül nem keve-1 sen hősies munkával, kiváló dolgozó oklevelet szereztek az üzem'csaknem 10 éves működése alatt és becsületesen helytálltak a gépek mellett. • A parkettaüzemlben egy üres, esőtől áztatott udvart, kihalt műhelyeket és pesti áthelyezéssel a zsebében, az íróasztal mellett a munkásokon sajnálkozó Koch Mihály telepvezetőt találtam. Vállalatunk a törvényesség keretein belül járt el és sajnos, mát tehetünk — népgazdasági érdek — mondja a telepvezető, de ő is érzi, mint ahogyan az összes résztvevő, hogy itt a paragrafusokra hivatkozva, egy nyitott és kellemetlen ügyet gyorsan lezárni akaró, a nehézségektől és a munkásokkal való szembenézéstől félő emberek, helytelen intézkedése történt. Az ÉM Parkettagyártó Vállalat vezetőinek legelemibb kötelessége lett volna a helyszínre leutazni, összehívni a munkásokat, megbeszélni a jogutóddal és velük az átszervezés problémáit. Ezt az Íratlan törvényből lévő, de emberileg mégis kötelező gyakorlatot mulasztották el a jog „beltartói”, amire most pilátusi kézmosással hivatkoznak és lökték jóformán utcára tél előtt a több gyermekes anyákat. A BM. ÉPÍTŐIPARI Vállalat nagy gonddal igyekezzen az átkerült munkások, ügyeit rendezni, megélhetésüket biztosítani. A hibát természetesen nehéz már jóvátenni, mégis a jogutódnak kell törekednie arra, hogy minél több asszonyt elhelyezzen — ha kell, a tanács segítségét kérve —, akik nél pedig ez nem sikerül, ott éppen a törvény segítségével kell kötelezni a parkettagyártó vállalatot a kéthetes felmondási idő megfizetésére. Szüts István Tovább szépül a scllyei arborétum A hires sellyei arborétum fejlesztésére a járás és a község is nagy gondot fordít. A park rendibehozásán kívül gondoskodnak arról is, hogy a park fa- és cserje-állománya állandóan növekedjék. Az elmúlt héten a park területén 60 darab különféle fajtájú facsemetét és cserjét ültettek el. Ezenkívül a park további szépítéséért 300 darab rózsafa és lózsaibokor került elültetésre. Bevonulok között Megyeszerte megkezdődtek az ezüstkalászos tanfolyamok November 15-én kezdődtek az ezüstkalászos tanfolyamok megyénkben. Ez a nap mindig jelentős a parasztság életében, hisz éhkor indulnak el több százan tanulni azért, hogy többet termelhessenek, hogy jobban élhessenek ők is, a közösség is. Idén hatvan ezüstkalászos tanfolyam lesz a megyében, amelyen mintegy 1300 paraszt- ember ismerkedik majd meg a mezőgazdasági termelés ét technika alapfogalmaival. Az idei ezüstkalászos tanfolyamok jelentőségűikben eltérnek az eddigiektől. Az idei év az első, amikor az ezüstkalászos tan folyamokat szakosítják. Szakosítják mégpedig úgy, hogy lesznek olyan tanfolyamok, amelyeken főleg állattenyésztéssel, kertészettel, vagy növénytermesztéssel foglalkoznak. Ez attól függ: milyen irányú szakosítást kér a termelőszövetkezet. Mert az idén nemcsak, hogy a termelőszövetkezetekben tartják az ezüst- kalászos tanfolyamokat, de a termelőszövetkezet is mondja meg: mit tanítsanak tagjaiknak. Ezek a tanfolyamok már a szakmunkásképzés szolgálatában állanak Ha valaki ezt a tanfolyamot elvégzi, akkor tovább mehet egyéves szakmunkásvizsgára előkészítő tanfolyamra és így megszerezheti a szakmunkás oklevelet. Ennek az oklevélnek a megszerzése hasznos a termelőszövetkezet, de hasznos a tsz-gazda szempontjából is. A termelő- szövetkezet hozzáértő szakmun kast kap, a tsz-gazda pedig, aki szakmunkás-oklevéllel rendelkezik, tíz százalékká! magasabb munkaegység-értéket, mint az, akinek nincs szakmunkás-vizsgája. Az ezüstkalászos tanfolyamok oktatógárdája mind kitűnő mezőgazdasági szakember. Lesz-e bekötőül Somogyhárságyon A somogyhárságyiak nemrég levéllel keresték fel szerkesztőségünkéit. Levelükben megírták; öt és fél kilometer hosszú bekötőutat építenek. A földmunkákat már el is végezték. Eddig százezer forintot fordítottak erre a munkára. A megyei tanács azt ígérte, ha nyolcvan százalékban kész a földmunka, akkor azonnal megkezdik a kövezést. A földmunka megvan, a megyei tanács azonban nem kezdte meg a kövezést. A kérdéssel feficerestók a megyei tanács építési és közlekedési osztályát, ahol Tóth F. Béla osztályvezető a következőket hozta tudomásunkra. A megyei tanács végrehajtó bizottsága kérelemmel fordult a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumhoz, amelyben előadta, hogy több községben, mint például Somogyhérsá- gyon, Siklósbodonyban, Babarcszőlősön, Vejtifoen elkészült a földmunka, összesen 14,2 kilométer hosszúságban. 1960. évtől az FM. a községi bekötőutak építésének költségét nem fedezi, az a súlyos helyzet állt élő, hogy a múlt évben megtervezett és az idén elkészült földmunkák kárba»- vesznének, ha a Közlekedés- és Postaügyd Minisztérium nem segítene legalább olyan mértékben, hogy az említett útszakaszon legalább az alapkő lerakását elvégezhessék. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ezt a kérelmet elküldte és most már csak a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumom múlik: megkezr- dik-e az alapkő lerakását So- mogyhárságyon és a többi említett községbe«; A PACIENS - BAGOIA 6000 állatot gyógyítottak meg A mai katonák életéről beszél az átvevő tiszt -az indulásra váró bevonulóknak. „Most szép lenni katonának.,..** énekli „tapasztalatból” a dalt Pólyák István honvéd. Talán a búcsúest fáradalmai kényszerítették egy Ma „szundira” a foglalkozások szünetében ezt a regrutát? álkozea szokták emle- sokszor az állatkórhá- Kevesen tudják, hogy válóban létezik is. Igaz, kimondottan kórház jel- de mégis van. Majdnem oson kívül, a Megyeri út épületében működik. A Állatorvosi Rendelőintéidössze ötéves múltra tett vissza a rendelő, 1955- étesült, s azóta mintegy er állatnak „adták vissza íszségét". Papp Elemér, az intézet ije és egyben orvosa el- ta, hogy a kezelt állatok imó többségénél sebészeti tkozásra volt szükség a luláshoz. Sokféle betegséggel házié az állatokat. A szarvas- íknál leggyakoribb eset egen test átfúródás, vagy- gyomorba került drót, cs egyéb anyag befúró- Ilyénkor’ csak műtét , A mezőgazdasági kiállí- is behoztak egy tehenet, szedtünk ki a gyomrá- áadásul itt nálunk szü- meg a kisborjúja is. y sók esetben a renézet segítsége nélkül .nak az állatdk, A körzeti állatorvosok műtéteket csak ritkán hajtanák végre, de itt bármikor, ha szükség van rá. A megfelelő felszerelés is csak itt van meg a műtéti beavatkozáshoz. Amikor ott jártunk, akkor is foglalt volt a kisállatműtő. Egy sziámi cicát operált dr. Papp Elemér. Az előtérben pedig már várt egy másik macska a vizsgálatra. A szép fekete jószág kedvetlen, bánatos volt. Gazdája ezért hozta el. (Ebben az esetben még az orvos sem segíthetett.) — Előfordul, hogy későn hozzák az áUatot és akkor már hiába minden. A múltkor is egy csikót hajtottak be. Szegény pára az ajtóban összeesett és vége volt — emlékezett vissza dr. Papp Elemér. Csak azért történt, mert egész éjjél hajszolták a beteg állatot Ha nem a végkimerülésig dolgoztatják, nem pusztul el. Az állat nem tud bészélni, ha valami baja van. Azt a gazdájának, gondozójának kell észrevennie. Ilyenkor természetesen az állatorvoshoz kell fordulni és addig is, míg az segít, kímélni kell a jószágot. Természetesen nem értéktelen vagy csekélyértékű aprójószágról van szó ilyen esetben. Azoknál az orvosi költség sokszor meghaladná az értéket. így a kezelés — bár igen olcsó —• többe kerülne, mintha levágnák. Ennek ellenére sók apró áUatot is hoznak az intézetbe. Kutyák, macskák, baromfi és az összes háziállatfajták „megfordulnak" itt. — Még gólyát « hoztak — mosolyog az orvos. — Eltörött a szárnya, mert nekirepüU a vonatnák. Mégsem ez volt a legkülönlegesebb állat, hanem egy gyöngybagoly. A gyerekék légpuskával meglőtték. Aki ■megtalálta, idehozta meggyó- gyíttatni. Ezek természetesen a ritka esetek. Legtöbb a számosállat, valamint a kutya, macslca. Most is négy K áll a Jó- kórházban". Három lábsérülé- ses, a negyedik tüdőgyulladást kapott. Amíg meg nem gyógyulnak, benttartják az állatokat, de csak akkor, ha hosz- szabb kezelést igényel a betegség. Dr. Papp Elemér büszkén mondta, hogy hamarosan bővítik a rendelőintézetet. A tervdokumentációk már elkészültek is ha jóváha0tffkí0c»4fc-i kor mintegy 500 ezer forint értékben végeznek felújítást, korszerűsítést. Megoldódik az állatdk ethe- | lyezésének problémája, mivel a jelenlegi négy férőhely kevés. A fejlesztés során még tizenkét állat elhelyezésére lesz lehetőségünk. Kisállatok, kutyáik, sertések stb. részére is építünk ólakat. így azokat is, ha hosszabb kezelést igényel, itt-tarihatjuk, ami most nem lehetséges. A legjobban örülünk, hogy korszerű nagyállatműtőt is kapunk a felújítás során. A későbbi terveink közt még egy „mentőautó" beállítása is szerepei Ezzel a nagyobb állatókat messziről is beszállíthatják majd. Fejlődik az állatorvosi rendelőintézet is. Akárcsak a környező terület, hiszen őt évvel ezelőtt, mikor épült, körülötte sártenger és legelő volt. Ma már új lakótelep vau • Megyeri úton. S talán egy-két év múlva, ha az „állatkórházról“ hallunk, már nem mosolygónk, hanem büszkék leszünk a korszerű, új Állatorvosi Rendelőintézetre. IULLBBRAND LAJOS Elindul egy csoport. A bogádi fiatalok kiválogatják csomagjaikat a szépen sorbarakott bőröndök közük Foto: Erb János
