Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-16 / 270. szám

VTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUMÁNTÚU , NAPLÓ A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LÁPJA xvn. Évfolyam, 270. szám Ara 50 FILLÉR I960. NOVEMBER 16. SZERDA Marosán elvtárs látogatása a pécsi pártiskolán Tegnap este Marosán György elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, & Központi Bizottság titkára. Egri Gyula elvtárs, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára társaságában fel­kereste a pécsi öthónapos párt iskolát. A pártiskola nagyter­mében válaszolt a hallgatók feltett kérdéseire, és tájékoz­tatójában az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekkel fog­lalkozott. A tájékoztatón resztvettek a megyei és városi pártbizottság vezetői és munkatársat. Ma délután St érakor nőgyíilés lesz a Doktor Sándor Művelődési Házban Délután öt órakor a me­gyei nőtanács rendezésében nőgyűlést tartanak a KISZ és Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házában. A nőgyűlésen Marosán György elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára mond beszédet. Vasárnap is vetett a sellyei járás parasztsága A járásban vasárnap dél­után óta esik az eső, így csak így délelőttöt tölthettek muri­sában a termelőszövetkezeti tagok. Ennek ellenére 326 hold senyérgabona került vasárnap is a földbe; Több községben, így Ózdfa­lun és Kisasszonyfán is már csak egész csekély mennyiségű vetés van vissza. Ózdfalu 99,9 százalékban vetette el már az őszieket. Kisasszonyfán pedig 9,8 százalékot kell még elvet­niük, hogy a tervüket teljesít­hessék. A járás 9 termelőszö­vetkezetében már több mint nyolcvan százalékban a föld­ben van a mag, de ugyanak­kor, sajnos még 7 tsz nem érte fi az 50 százalékot sem, Most minden percet kihasz­nálnak a járás termelőszövet­kezetei, hogy az őszi munká­kat, különösen a vetést, meg­gyorsíthassák. A termelőszö­vetkezetek és a tanácsok ve­zetőd is állandóan figyelik a földeket, hogy késedelem nél­kül vethessenek azon a terü­leten, ahol a talajviszonyok azt megengedik. Bogdásán pél­dául az Egyetértés Tsz-ben számításba vették, kik tudnak jól kézzel vetni és ennek alap­ján azt a 6—6 vetőt azonnal kiküldik a földre, ha az idő­járás megengedi. Nem várnak arra, hogy géppel mehessenek rá a földire, hanem vetnek kéz­zel is. Drávátokon és Markócon is i szentlőrinci Cttorő, a drávaszcrdahelyi Béke, a goresönydobokai Alkotmány, a diósviszlói Kossuth és a korpádi Március 15. termelő* szövetkezet befejezte a kenyérgabona vetését Bár az időjárás mindenütt egyformán akadályozta az feszi munkákat, ennek ellenét« nem vetettek mindenütt egy­formán, nem egyformán igye­keztek minél előbb betakarí­tani a termést. Ezt matatják a következő példáik is. A szent­lőrinci Ottörő Termelőszövet­kezet a pécsi, a drávaszerda- helyi Béke és a dlósviszlól Kossuth a siklósi, a görcsöny- flobokai Alkotmány a mohá­csi, a korpádi Március 15 Ter­melőszövetkezet pedig a szi­getvári járásban van. Mindaz öt termelőszövetkezet befejez­te a kenyérgabona vetését, mintegy bizonyítva ezzel is: ahol jól kihasználták az al­kalmas időt, ott az eredmény sem maradt el. Termelőszövetkezeteink zö­mében sok a vetni való terü­let. Ezért most az a feladat: úgy szervezni a munkát, hogy mihelyt a földekre lehet men­ni, azonnal hozzá láthassanak a vetéssel. Ahol kézzel lehet ott kézzel, ahol csak lófogattal lehet ot lófogattal, ahol gép­pel lehet, ott pedig géppeL azt vallják, hogy inkább kéz­zel legyen elvetve, mönt se­hogy. Ezért elsősorban a vetést szorgalmazza a tanács is. Drá­vátok eléggé lemaradt a ve­tésben, mivel a 403 holdnyiból eddig csak 2S2-<tőt vetettek eL A három utolsó vasárnap ép­pen ezért mindig a földeken találta a falu lakosságát* Ve­tettek lófogatú géppel, kézzel, ahogy tudtak.- Amíg lehetett géppel, addig Is két műszak­ban dolgoztak Drávái okon, úgy a gépállomás, mönt a ter­melőszövetkezet géped is* A sellyei járásban tavaly a gabona 30 százalékát kézzel vetették eL Idén eddig mind­össze 5 százalék az, amit kéz­zel vetettek el. Most is, főleg a rossz időjárás miatt is, arra törekszenek a járásban, bogy a kézivetéssel pótol ják a le­maradást és mielőbb a földbe kerüljön a mag. Megkezdődtél a szakmunkás-tanfolyaméi az állami gazdaságodba* Az állami gazdaságokban megkezdődött a téli szakmun­kásképzés. A korszerű növény­termesztési, állattenyésztési módszerek és a mezőgazdasági gépek alkalmazása iránti ér­deklődést mutatja, hogy a há­roméves tanfolyam első évfo­lyamára tizenháromezren irat­koztak be. Az idén készülnek először a harmadévesek közül nagyobb számiban, több mint hatszázan arra, hogy a mező­gazdasági szakmáikban vizagát tegyenek. yyyyVVWVVWVVWVVWYVVWVVWYVVW>»VtWfWW»V SZÉPÖL A VÁROS Kijelölték az új Pécsi Porcelángyár ^ telephelyét 1962-ben kezdik el építeni — Évente 3000 tonna porcelánt gyárt Az áj Pécsi Porcelángyár „tér képét** tanulmányozzák a szakemberek. November 15-én, kedden dél­előtt a Pécsi Porcelángyárban a meghívott szakemberek, ter­vezők és iparigazgatósági meg­bízottak jelenlétében ismertet­ték az új gyár eddig eűkészütt tervdokumentációit. Az IPARTERV kiküldötte táblára feltűzött helyszínraj­zon magyarázta el a jelenlé­vőknek az új gyár létesítésé­nek helyét, az Iparigazgatóság vezetője pedig részletesen in­dokolta meg, hogy miért Pé­csett építik M az új porcelán- gyárat. gos szervek az áj porcelán- gyár létesítésének vizsgálatá­nál figyelembe vették, hogy Pécsett hagyományai vannak a kerámiaipamak és a pécsi porcelán már külföldön is vi­lághírnévre tett szert. A pécsi telepítés mellett szói továbbá az is, hogy az új gyár szak- munkásellátásáról itt lehet a legkönnyebben gondoskodni, hisz Pécsett évtizedek óta ki­váló szakmunkásgárda nőtt fel, már a régi Zsolnay gyár­ban is. Az új porcelángyárban kel­lesz. A helykijelölésnél a ter­vező szakemberek figyelembe vették azt is, hogy a 3000 ton­nás kapacitást a későbbiek folyamán bővíteni lehessen, akár 7500 tonnáig. Az alagútkemencék üzemel­tetéséhez szükséges gázt a pé­csi koezművekből nyerik majd. Ehhez vezeték kiépítése szükséges, ami egymaga 14 millió forintba fog kerülni. A gázkemencék előnye, hogy a várost mindenféle por-, ko­rom-, illetve pernyeképződés­től mentesíti.; Az új gyár tel­Pécsett a város több pontján ilyen virágtartókat helyezték el. A Széchenyi téren, a Szín­ház téren, a Jókai téren díszítik már kővirágtartók a várost. Az áj Pétéi Porcelángyár telep helye a nyugati városrész alatt testi A városrendezési tervet fi­gyetembevéve, a tanáccsal tör­tént megállapodás után, az Országos Tervhivatal jóváha­gyásával döntöttek úgy a mi­nisztériumi szervek, hogy 1962-ben kezdetét veszi Pécsett egy új műszaki porcelángyár építése. Az új gyár a nyugati városrész alatti területen, az ürögi fasortól keletre, a pécs— budapesti vasútvonaltól délre létesül. Az új gyár évente 3000 ton­na műszaki porcelánt ad majd népgazdaságunknak. Az orszá­jesen korszerű technológiával fognak dolgozni, a gépek eu­rópai szinten is megfelelnek majd a követelményeknek. A modem alagútkemenoéket gáz­fűtésre szerelik. , A* új Pécsi Porcelángyár 195 millió forintba kerül. A gyárat 1962-ben kezdik el építeni, de már 1965-ben üze­mel. Előreláthatólag az új gyár mintegy 500 munkást foglal­koztat annak ellenére, hogy minden munkafolyamat a le­hetőséhez képest gépesítve Sajtótájékoztató a városrendezési ankétről Hírt adtunk már arról, hogy városunkban ma és holnap nagyszabású ankéton beszélik meg Pécs távlati városrende­zési fejlesztését. A kétnapos ankét anyagával kapcsolatban tegnap este a megyei tanács klubhelyiségében sajtótájékoz­tató volt. Az ankét anyagával kapcsolatos kérdésekre Gócz Béla, a városi tanács elnök­helyettese, Perczei Károly, az Építésügyi Minisztérium Vá­ros- és Községrendezési Főosz­tályának vezetője, Dénessy Ödön, Ybl-díjas építészmér­nök, BenedetÜ Tibor, a Pécsi Tervező Vállalat igazgatója adott választ. A sok problémát felvető kérdésekről az anké­ten elhangzott felszólalások és hozzászólások alapján részle­tes tudósításokban számolunk be olvasóinknak« Jesen higiénikus lesz, úgy a benne dolgozók, mint a város lódról számára; A pécsi nyugati városrész már kiépült közlekedési útvo­nalai a dolgozók számára könnyen elérhetővé teszik az, Új gyárat, ahová egyébként iparvágányt is ki fognak ve­zetni. A gyár vízellátását is megoldották már a tervezők, a helyszínen lévő két mélyfú­rású kút segítségévei A 83 000 négyszögölön épü­lő új porcelángyárnak egy­részt azért örülnek a pécsiek, mert újabb munkalehetőséget ad Baranya , szorgalmas mun­kásainak. másrészt mert jó mirios^ű műszaki porcelán- gyártással tovább öregbíthetik a magyar ipar hírnevét. A beépített konyhabútor sikere Kedden zárult az Építésügyi Minisztérium és az Iparművé­szeti Tanács rendezőiében tar­tott kéthetes lakásbemutató az épülő óbudai kísérleti lakóte­lepen. A vártnál nagyobb volt az érdeklődés. A kiállításon a beépített konyhabútor aratta a legnagyobb sikert«

Next

/
Thumbnails
Contents