Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-15 / 269. szám

I960. NOVEMBER 15.

NAPLÓ

5

Majdnem mástél millió íorint a dolgozóink iskoláinak megyei költségterve

Elkészült Steinmetz kapitány dombormüvének gipszmintája

Megyénkben Is ezrével vannak dolgozók, akik munkaidő után, letéve a szerszámot, vagy lerúgva a csizmájukról a szántóföld sarát, elindulnak az iskolába. Pontosabban:

a megyében 2200 dolgozó jár a dolgozók iskolájába és 430 dolgozó sajátítja el levelező tagozaton az általános iskola anyagát.

Beülnek az iskolapadokba, meghallgatják az előadásokat, tanulnak — és ez természetes.

Természetes, hogy manapság tanulni kell és az is természetes, hogy tanulni lehet. Pedig mégsem olyan egyszerű a dolog. Ahhoz, hogy dolgozóink tanulhassanak, sok minden kell. Kell elsősorban tanár, azután kell hely, ahol tanítani lehet, kellenek tanszerek. És mindez pénzbe kerül. A tanár állandó munkáján felül foglalkozik az iskolába járó dolgozókkal, s ezt a többletmunkát természetesen meg kell fizetni. A tantermek fűtése, világítása, takarítása szintén pénzbe kerül;

Tavaly ezek a költségek 590 ezer forintra rúgtak a megyei tanács költségvetésében.

Tijbb, mint félmillió forint! Ezt az összeget fordította államunk arra a célra, hogy a megye dolgozói — akik korábban valami okból elmaradtak a tanulásban — most esti iskolán egészíthessék ki ismereteiket.

Idén több, mint kétszíerannyi a dolgozók iskolájának a hallgatója. Több, mint kétszer- annyi a költség is. Jóval meghaladja az egymillió forintot. Ha ezt az összeget elosztjuk a dolgozók iskolája hallgatóinál« számával, kiderül, hogy egy- egy hallgató évi tanulása körülbelül 510 forintba kerül.

Igaz, hogy ez az összeg valamivel nagyobb az országos átlagnál. Megyénkben a sok kislétszámú település miatt általában alacsony az egy csoportban tanulók létszáma, s így ugyanannyi hallgatóra több vezetői, óraadói és egyéb költség jut, mint más, kedvezőbb települési szerkezetű megyében. De így is jó képet nvűjt ez az összeg arról, hogy milyen nagy erőfeszítést jelent népköztársaságunknak a sok ezernyi esti iskolán tanuló dolgozók taníttatása.

A tanulás elsősorban a dolgozók érdeke.

Jól tudják ezt azok a komlói bányászok ,akik azért iratkoztak be a dolgozók iskolájába, mert ez feltétele a vájárt és segédvájárt képesítés megszerzésének. A segédvájár és vájár pedig jobban keres, mint a képesítetlen bányamunkás. Ahol azonban nem ilyen közvetlenül és kézzelfogható anyagiakban mutatható ki a tanulás haszna, ott is nyilvánvalóan a tanuló érdeke, hogy nagyobb tudást szerezzen.

Nálunk azonban az egyéni és a közérdek nincs ellentétben. És éppen a tanulás kérdésében a legkevésbé. Egész népünknek is érdeke, hogy minél több legyen a tanult, jól képzett szakmunkás, értékesebb munkára képes dolgozó. Ezért áldozunk annyit egy-egy dolgozó továbbtanulására.

Az is természetes azon ban, hogy a tanulásban részt vevő dolgozóktól jogosan várják el társaik, hogy a jelentős áldozatok árán biztosított lehetőségeket Jól használják ki, legjobb képességeiknek megfelelően tanuljanak.

Ne feledjék el, hogy azt a tanításukra fordított évi ötszáz

forintot és azon felül azt a pénzösszegben ki nem fejezhető fáradozást és erőfeszítést, amibe tanulásuk kerül, a mi államunk, a dolgozó nép állama, következésképpen maga a dolgozó nép adja. Ennek jó tanulással való viszonzása erkölcsi kötelesség,

Az elmúlt hetekhez viszonyítva kevés volt a közúti baleset, de ittasság és szabálytalan vezetés mégis előfordult.

Szombaton reggel fél 9 órakor UJpetre és Kozármisleny között haladt az országúton Herén Miklós siklósi lakps, egy tanácsi tulajdonban lévő azemélygéplcocsl- val._ Vele szemben Jött saját tulaj- danát képező motorkerékpárján Szopoltga János klskassai lakos. A kanyarban mindketten balra, szabálytalanul, kis ívben vették a kanyart és összeütköztek. Szerencsére személysérülés nem történt, de a jármüvekben mintegy 500 forint kár keletkezett.

*

A mecsekjánosi vasútállomás környékén az út mentén őrizte öt tehenét Wágner György mecsekjánosi gazda. A tehenek az útra is

Magyar Ferenc lakatosmes- ter, városi tanácstag kezdeményezésére a pécsi kisiparosság körében mozgalom indult azzal a céllal, hogy emléktáblával örökítsék meg a második világháború alatt Vecsés határában hősi halált halt Steinmetz Miklós szovjet kapitány, parlamenter pécsi szülőházát. Az emléktábla elkészítését és annak elhelyezését a pécsi kisiparosság társadalmi munkában vállalta és a díszünnepség megrendezésével kapcsolatban gyűjtést is rendezett soraiban.

Az egyik pécsi kisiparos már el is készítette Steinmetz kapitány dombormű vének gipszmintáját. Ez, a hős parlamentert ábrázolja, amint fehér zászlóval a kezében, a fasiszták golyójától, eltalálva, össze- roskad. Most várják Budapestről a szükséges bronzot, majd Márkus fémöntő ebbe mintázza meg Steinmetz kapitány alakját. Utána kimunkálásra, cizellálásra Magyar Ferenc latosmesterhez kerül. AKIOSZ kőfaragó szakosztálya vállalta a márványtábla szövegének kivésését, a kőműveseik pedig elvállalták azt, hogy az emléktáblát elhelyezik a mai Dózsa étterem falán.

Az emléktábla felirata a következő lesz: „E házban született Steinmetz Miklós, a hős parlamenter, aiki életét áldozta hazánk felszabadulásáért“. Az emléktábla ünnepélyes leleplezésére november 28-én, Pécs város felszabadulásának, egyben Steinmetz kapitány hősi halálának évfordulóján kerül sor, A díszünnepségre-----------felmentek, és az egyik hirtelen, játékosan egy, a Komlói Útépítő Vállalat tulajdonát képező teherautó elé ugrott, és a lábát törte. Az esetért Wágner György a felelős, mert nem akadályozta meg, hogy állatai a közforgalmi útra menjenek és a közlekedést akadályozzák.

*

Királyegyházán volt lakodalomban Simon László pécsi, Cupi telepi lakos. A szórakozás után ittasan kölcsönkért egy KD 97-50. rendszámú motorkerékpárt, és arra felülve, Sumony irányába elrobogott. A megengedettnél nagyobb sebességgel bajtott, s Így az egyik Jobbra Ívelő kanyart nem tudta bevenni és az útszéll védőkorlátba rohant. Súlyos töréseket szenvedett, a kárt pedig mintegy 2000 forintra becsülik.

kétezer meghívót küld ki a pécsi kisiparosság a Hazafias Népfronttal együtt.

Már elkészült a díszünnepség programtervezete is. Eszerint az ünnepség november 29-én délelőtt 11 órakor kezdődik. A szovjet katonazenekar a magyar, a bányászzenekar pedig a szovjet Himnuszt ját- sza el, majd a Pécsi Nemzeti Színház egyik művésze verset szaval. Az ünnepi beszéd elhangzása után sor kerül az em léktábla leleplezésére. Utána Magyar F. lakatosmester, városi tanácstag, az emlők tábla elhelyezésének kezdeményezője, rövid beszéd kíséretében az emléktáblát megőrzésre átadja a városnak. Újabb szavalat és az Intemacionálé elhangzása után sor kerül majd az emléktábla megkoszorúzására,

Már megint tataroznak — zsörtölődünk, ha az utcán a nyakunkba hull a vakolat. Magunkban azért örülünk egy kicsit, hogy ismét szépül Pécs, egyre több csinos ház lesz a városban.

A Kossuth utca 1-es számú

házat a közelmúltban 533 ezer forintos költséggel tatarozták.

Életveszélyes sarok a Geisler Eta utca 5. számú házban

Kereskedelmi és vendég- látóipari filitásl kfállitás nyílik Pécsett

Csütörtökön a déli órákban nyílik meg Pécsett az MSZBT székházában az a kereskedelmi és vendéglátóipari újítási kiállítás, melyet a KPVDSZ megyebizottsága, a megyei és Városi tanácsok kereskedelmi osztályai, a Belkereskedelmi Minisztérium Vendéglátóipari Főosztálya, valamint a Ven- déglátóipari Gépellátó Vállalat rendez. A kiállításon bemutatják azokat az újításokait is, ^melyeket országos méretekben alkalmaznak mar.

Az újítási kiállítás megnyitása előtt a délelőtti órákban újítási tanácskozást tartanak a KPVDSZ József utcai kultúr- otthonában. A tanácskozáson Bíró Sándor elvtárs, a KPVDSZ megyei titkára tart beszámolót. November 17-én este Kérdezz — felelek estet rendeznek, amelyen köz.reműköd- nek a Pécsi Nemzeti Színház tagjai és a Pécsi Rádió tánczenekara.

A kereskedelmi és vendég- látojnari újítási kiállítás november 17-től november 20-ig tekin'hető meg.

[dőjárásíelentés

Várható Időjárás kedden estig: enyhe, felhős, párás, helyenként ködös idő. Ma sok helyen, holnap kevesebb helyen eső, mérsékelt. • Dunántúlon helyenként élénk északnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet keleten plusz 6—plusz 9, nyugaton plasz 3—plusz 6 fok között, legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 8—IS fok között. Távolabbi kilátások: a hét közepén is enyhe «dő.

(Szatíra három felvonásban)

Szín: A Csavarhúzó

és Kiszerelő Vállalat igazgatói irodája Szereplők: Komló«

elvtárs, a CSAVÉK- SZER igazgatója, Omlós elvtárs, a fődiszpécser. Lós elvtárs, az anyagbeszerző. Ós elvtárs, a szakszervezet titkára és sokan mások. Történik 1960- ban Pécsett.

I. FELVONÁS

Komlóé (kihúzza magát a székben és a körbeülök felé szúr ceruzájával): Elvtársak. abból az alkalomból, hogy vállalatunk 0,15 gramm anyagot megtakarított minden csavarhúzón. a minisztérium dicsérő oklevélben részesített bennünket. Nagy hiba lenne elvtársak. ha ezt nem ünnepelnénk meg. Én máris meghívtam a minisztériumból Kerecfalvi főosztályvezető elvtársat, aki bejelentette. hogy megtiszteli látogatásával kollektívánkat.

Omlós: Ki kell tennünk magunkért, igazgató elvtárs!

Lós: Kölcsönkérjük a BUTUKI nagykultúrtermét Ös: Kifizeti a költségeket?

Komlós: Ös elv társ

Bort iszik és...

Te megint akadékoskodsz. Majd az igazgatói alapból kiutaljuk a szükséges ösz- szeget. Nem lesz sok, ne félj.

Omlós: Kettőszáz- hatvanan vagyunk. A vidéki kirendeltségek dolgozóiért teherautókat küldünk. Nem foszthatjuk meg őket az ünnepségtől!

Lós: Révfülöpi bort hozatunk. Elég lesz 4uö liter.

ös: Akkor már inkább siklósit. Az olcsóbb.

Komlós: Ne vitázzanak az elvtársák, mi nem nézhetjük le a dolgozókat. A tömegek hangjára mindig figyelni kell! Négyszáz liter Révfülöpi és vacsora, igazán megjár a dolgozóknak! Lós elvtársat megbízzuk, hogy mindent intézzen eL Színészeket is leérjen fel a műsorhoz, hadd láésa Kerecfalvi, hogy törődünk a munkásainkkal. Rultúr- igény is van, nemde?..:

Ós: Igazgató elvtárs a fürdő cement- padlója megrepedezett. Felsérti a dolgozók lábát.

Komlós: Mondtam már. hogy megcsináltatjuk. várj a sorodra. Mindent nem lehet egyszerre. A demagógia uszJlyábn

kerültél Ós elvtársi Nos, ne húzzuk az időt tovább, mindenki lásson dolgára!;.:

n. felvonás

Szín: A BUTUKI

kultúterme. A meny- nyeltről színes szalagok lógnak, a színpad előtt zenekar hangol. Az asztalokon literes palackok, a szomszédos helyiségekből disznótoros vacsora illata lebben. Az egyik sarokban röviditalokat mérnek. másikban hatalmas hordók állnak. Fehérkabátos pincérek sürögnek. Lassan benépesedik a terem.

Ós: Komlós elvtárs miért nem jön beljebb? Csepeg az esó! A dolgozók már elfoglalták helyüket.

Komlós: Várom a vendégeket Minden pillanatban megérkezhetnek;

Ós: Tulajdoniképpen hány vendéget 1, ívtunk meg?

Komlós: A minisztériumból tizenkét elvtársat. Többet nem akartam, mert az túlzás lenne, a BUTU- Kl-tól négyen jöttek, az általános iskola igazgatóját, tanárait meg kellett hívni, hisz mi tartjuk a politechnikai órákat diákjaiknak. az úttörői«

Kerecfalvi elvtársat köszöntik majd virággal ... Miért tiltakozol? A tömeg- kapcsolatra ügyelni kell!

Lós (pihegve jő s riadtan szól): Komlós elvtárs most kanyarodott be a főkapun az autókaraván, megérkezett Kerecfalvi elvtárs. (A vállalat vezetősége a vendégek elé megy, üdvöz- lik őket. A teremben mindenki feláll, a zenekar tusst húz. A színészek a spanyolfal mögött vetkezni kezdenek.)

III. FELVONÁS

Szín: Ugyancsak a BUTUKI kultúrterme. Az asztalok mellett 300 ember. A tekintetek pergőtüze az elnöki emelvényre szegeződik. Ós elvtárs megnyitja az ünnepséget és átadja a szót Komlósnak. Néma csend, a légy zümmögését is meg lehetne hallani. Komlós a papírköleg felé nyúl és előrehajol a mikrofon felé.

Komlós: Elvtársak! Vállalatunk legnagyobb érdeméről szeretnék először szólni, a takarékosságról...

(Vége.)

— Szüls —*

Két kiváló szegedi tudói érkezik Pécsre

Korunk egyik legjelentősebb

találmánya az elektronikus számológép. Elektronikus számológépek a legkülönbözőbb feladatok elvégzésére alkalmasak, ha tudjuk közölni velük azt, mit, mikor és hogyan végezzenek el. Ezt a műveletet, amivel a gép tudomására hozzuk az elvégzendő feladatok sorát, programozásnak hívjuk. Az elektronikus számológépek napjainkban másodpercenként kereken 10 000 elemi műveletet tudnak elvégezni, de programozásuk viszonylag lassú és nehéz művelet.

Ezért van különleges jelentősége a szegedi egyetem akadémikus professzorénak, dr. Kalmár László eredményeinek. Kalmár professzor forradalmi újítással olyan elektronikus számológépet konstruált, amit

nem kell programozni, hane: a gép a vele közölt problem: bizonyos fokig megérti és e: nek megfelelően maga progr; mozza magát.

Pénteken este hat órak< Kalmár professzor a METES helyiségében ismerteti gépé Kalmár professzor előadás után Muszka Dániel, a profes: szór tudományos munkatárs a közlekedés automatizálás: nak néhány kérdéséről ta előadást. Ez az előadás azé: tart különleges érdeklődési számot, mert egyrészt Muszk Dániel oldotta meg a rob< traktoros problémáját, má: részt napjainkban kapta me Szeged város műszaki ösztör díját, a szabadtéri játékoko alkalmazott hangkésleltető be rendezés szerkesztéséért.

HULL A VABCOLA1

Jó érzés nézni a megszépült portálokat, a neonfényes kirakató virágüzletet és kalapszalont.

Ki győzné felsorolni, hogy csupán a Kossuth utcában hány házat hoztak rendbe a „sortatarozás” alkalmával, hogy hány ház kapott új tetőt, ablakot abból a 16 millió forintból, amelyet az idén a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat a lakóházak tatarozására és felújítására fordított.

Hull a vakolat a belvárosban, a Geisler Eta utca 5-ös számú házban is. Sajnos, itt éppen azért, mert nem tataroztak.

— Műemlék — hirdeti már- ványtába az épület ormán. A ház valóban „műemlék”-jelle- gű, mert itt nemcsak a vakolat hullik, hull a falból a tégné, az egyik magán részbe lakó. — Már arra is gondol tunk, hogy nem fizetünk lal bért, majd csak történik vak mi. Ha mi belülről nem javíl tatnánk a lakást, már rég fejünkre szakadt volna, hí szén a villanydrótok is úg lógnak a levegőben csupaszéi mint a cérna.

— Tizennégy éve lakom H — kapcsolódott a beszélgetést egy fiatalember —, de azót itt semmit nem javítottak se ha. Vagy legyen állami a egész, vagy tegyenek már vs lamit, mert mi valljuk kára Ez mégiscsak borzasztó! Hí nincs erre rendelet?

De van rendelet. Kötelezte tanács a Zója utca 8. száír alatti ház gazdáját Is am hogy tataroztassa azt a vég telenül gondozatlan házat, d

A Zója utca 8-as ház.

la, s a mennyezetről a díszvirágok is.

— Kié ez az elhanyagolt épület a város szívében? — vetődik fed a kérdés az idegenben.

Kérdezni se kell, a lakók mondják maguktól is, hogy a ház fele állami, fele „maszek” tulajdonban van. Mondják mindenkinek, akitől segítséget remeiéinek, hogy milyen rossz állapotban van a ház, hogy életveszélyes. A PIK megja- víttatná, ha a házigazda egy fogorvos, hozzájárulna bizonyos összeggel a tatarozáshoz. A házigazda azonban nem áldoz egy fillért sem.

— A fejemre szakad minden. Nézze, a levesbe hullik a fal — mondja özv. Kaiser Józsefnem tette. A ház ma is ott ál kopottan, olyan szomorú lát ványt nyújt, hogy az arra já rók megdöbbennek.

Az állam mint házigazd sok millió forintot költ am hogy szebbek legyenek a há zak, 'kultúráltabban élhessenel a lakók. Természetes, hogy ; magánházak lakói is elvárják hogy a házigazda megjavíttas sa a lakást.

A közelmúltban megjelen tatarozási rendelet értelmébe] a tanács kötelezheti a házigaz dát az épület tatarozására. H. nem hajtják végre a határoza tot, a tanács egy építővállalat tál elvégeztetheti a munkát é a tatarozás költségét a házi gazdának kell megfizetnie.

— W. —

Egy a Kb"::'' v.tzzi újjávarázsolt házakból.

Hétvége a országúton