Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-15 / 269. szám
10. NOVEMBER IS. NAPLÓ 3 izenhatezer lakás épül Pécsett 15 év alatt 170000-ig nőhet gazdaságosan a város lakossága Még az idén 35 öreg lakást lebontanak Kodály Zoltán Mágocson síszabadulás után 1956-ig átlagosan 260 lakás Pécsett. A legnagyobb i lakásépítés 1957-ben meg. Ennek eredmé- >pen 1960-ig, tehát r év alatt 4838 lakás i városban. A lakásokat (■fejlesztési program ke- i főleg a bányászok és ■őmű dolgozói kapták «vagyonunk 49,6 száza- laitvan évesnél idősebb, jeleníti, hogy városunk- inden második lakás el- s ha mód volna rá, le ( bontani. írosrendezésd tervek M- isa során az elavult há- bontását beütemezik. A ist nemcsak az épület fensége, hanem az is Íja, hogy közművesített en, a belvárosban van, mnak közelében áll és ön értékes egy-két eme- áz építhető fel. icsi lakáskérdés megol- •dékében a szakemberek ikészítették a város 15 távlati lakásfejlesztési A Városépítési Tervező st (VÁTI) által ellkészí- lesztési program szerint lakosságának létszáma igosan 170 000-ig mehet tát további 50—55 000- rapodhatunk. Az ország teljesítőképessége azon- rlátozott. Éppen ezért az kező tizenöt év alatt a ly körülbelül 16 000 la- ‘gépítését határozta el. VÁTI fejlesztési tervéí évre 16060 lakás betervezésre az alábbi t kielégítésére: bérletben vagy mun- láson élő családok ré- 100 lakás, 5800 vidékről bejáró alékának betelepítésére kás, zsúfoltság megszünte- 1200 lakás, elavult épületek, sza- : pótlására 2400 lakás, irfejlesztéssel kapcsola- inkaerök részére 4500 lőirányaat szerint e Iáénak 40 százaléka másol épülne meg. ikás kérdés megoldása )en, az állami erőből lakásépítkezés mellett kell az OTP öröklaká- asházak építését is. Er- lra főként a Magaslati áléban rendelkezésre később még szaporít- ikek jöhetnek számiig telén a tanács meg- (örülbelül 35 lakás leit. A tanács javaslatot Építésügyi Miniszté- lakás és kommunális yának: járuljon hozzá, eket a lebontandó épü- lábon elárverezhesse, lenne, ha az elárvere- »kat maga az építtető i le, mert így értékes t, cseréphez, ajtóhoz, >z, ópületfához jutna, háza felépítésénél felhatna. inyák és a Hőerőmű lesztésülk érdekében lakásokat osztanak ki a ik között. Ezzel kapcso- a tanács arra kéri ezeitt t»rlot a K'SZ igyei vénrehaitó bizot'sága ISZ Baranya megyei jtó bizottsága hétfőn ülést tartott. A végre- zottsági ülésen megtár- a megyei KISZ bizott- izámolóját, a megyei irtekezletre, majd meg- a határozati javaslatit. grehajó bizottsági ülé- ibeszélték a megyei if- s úttörő-találkozó prog- az úttörő-mozgalom 15 fordulójának megün- re. két a vállalatokat, hogy új munkahelyeikre lehetőség szerint pécsi lakosokat alkalmazzanak és ne idegenből bevándoroltakat, mert ezzel is enyhíthető a pécsi lakásfeszültség. A lakásépítkezés meggyorsítását megnehezíti az, hogy a tanács telekhiánnyal küszködik. Ennek fő oka az, hogy nem volt módja az új területek közművesítésére. Ezen viszont az Országos Tervhivatal segíthetne azzal, ha az állami lakásépítkezési hiteltől független kSzmivesétesi hitelt nyújtana; A Lakásépítési Igazgatóságtól, annak felszámolásakor, 1958-ban a tanács úgy vette át a meszesi lakótelepet, hogy a lakók már bent voltak házaikban, de a tereprendezést, útépítést a tanács csak az idén fejezheti be. A közvilágítás még a mai napig sincsen megoldva, sok más kommunális járulékos szükséglettel együtt. Nincs megoldva a csapadékvíz elvezetése, de nincs kul- túrház, gimnázium és móri sem. E hiányosságok miatt a belső autóbuszforgalmat fel kellett duzzasztani. ........ A beépítési területek hiányának másik oka a korábbi tervszerűtlenségből származik. Ha 10 évvel ezelőtt lett volna általános városrendezési terv, akkor ma a főútvonalak mentén — Szigeti országút és a Megyeri út — nem állnának apró házikók, hanem több emeletes házak százai sorakoznának egymás mellett. A lakásépítéssel együtt már most gondoskodni kellene az egyre szaporodó gépjárművek elhelyezéséről. Hz állam építhetne garázsházakat az öröklakásos társasházak mintájára, s a garázsokat eladhatná a gépjármű tulajdonosoknak. — A forgalom már kinőtte a szűk pécsi utcákat és ezért kelet—nyugat irányú közúti forgalmunk napról napra nagyobb nehézségekbe ütközik. A forgalom megfelelő lebonyolítására megépülő sugár út Bajcsy-Zsdlinszky utca és a Szabadság út közti első üteméhez a tanács végrehajtó bizottságának igen nagy áldozatot kell hoznia. Ugyanis ez évi lakásaiból 34-at átad a szanálásra, részben ezen útszakasz megnyitására, részben a melléje tervezett lakóházak megépítése érdekében. Cflqxitó itt, {lyam óit... i ■ de legújabban a Sallai utca 50; szám alatt találkoztunk vele. Ugyanis itt nyílott meg tegnap délelőt 11 órakor a Pécsi Fodrász ipari Vállalat legújabb férfifodrászata; Elég sokáig készült, majd négy hónapig várt rá türelemmel a szigeti város férfi közönsége; A hatalmas tükör ablakokkal, fénycső világítássá*, szellőztető berendezéssel, hideg-meleg vizes spiráltusos kiszolgálóhelyekkel, új, modem csőbútorokkal ellátott fodrászat méltán félsorakozott a város legszebb, legkorszerűbb férfi fodrász- szalonjai mellé. A 160 000 forintos költ seggel létesített üzletet a városi tanács ipari osztálya nevében Hock Ferenc elvtárs adta át a vállalat igazgatójának, illetve az új üzletvezetőnek, Frank Henriknek, a szakma kiváló dolgozójának. Mit kell még tudni az új férfifodrászatról? Annyit, hogy az üzletvezetőjén kívül Vörös Dezső, Hes János, Decsi János kiváló jelvénye» dolgozók, de rajtuk kívül is kitűnő fodrászkar várja majd a közön séget reggel 6-tól 10 óráigi Az öt éve alakult mágocsi földművesszövetkezeti vegyeskar vasárnap felvette Kodály Zoltán nevét; Ez alkalommal rendezett névadó ünnepi hangversenyen megjelent Kodály Zoltán is. A riasztó őszi eső ellenére kedves gyermeksereg gyűlt össze, hogy virággal, dallal köszöntse zenei életünk vezető egyéniségét. Kodály Zoltán elbeszélgetett kedvenceivel, az iskolás gyerekekkel, majd Dinnyés Józseffel, a SZÖVOSZ szövetkezetpolitikai főosztály- vezetőjével és a meghívott vendégékkel együtt a zsúfolt kultúrterembe ment; A hangverseny első számaként a mohácsi földművesszövetkezet kis szimfonikus zenekara Erkel: Hunyadi László nyitányát adta elő. A mágocsi vegyeskar, valamint a mohácsi zenekar kíséretében Péter Ferenc a Bánk bán bordalát énekelte. Ugyancsak remekelt a zenekar a Bánk bán Magyar táncával. Pattogó ritmussal, jó ütemérzékkel játszották. Szépen olvadt egybe a zenekarra] a férfi kórus erőteljessége és a női kar bája, finomsága a Hunyadi László Nászkarában is, A hangverseny első része után Nagy Sándor, a Szövetkezetek Baranya megyei Központjának igazgatósági elnöke mondta él ünnepi beszédét. Méltatta az énekkar tevékenységét és azt, hogy a mágocsi földművesszövetkezet müyen jól illeszkedik be az országszerte folyó népművelő munkába, Ezután Kodály Zoltán emelkedett szólásra. Meglepetését fejezte ki, müyen tisztán, pontosan szólt az ének- és a zenekar. Hangsúlyozta, nem azt kívánja, hogy gyakran játsszák az ő műveit, hanem azt, hogy rossz műveket ne énekeljenek. Majd folytatták a hangversenyt és Kodály Jelige, valamint A szabadság Himnusza című dalművét adta elő a mágocsi vegyeskar, s a közönséget úgyszólván teljesen magával ragadta. Péter Ferenc a Mohi hegy borának kezdetű Kodály-dalt énekelte dr. Szkla- dányi Ferencné zongorakíséretével. A vegyeskar még két Kodály művet, az Esti dalt és A magyarokhoz címűt énekelte. A hangversenyt a Kál- 1 lai kettőssel fejezték be. Tanulnak a parasztfiatalok Huszonkét mezőgazdasági szakma között választhatnak Ösztöndíj, munkaruhát szállás A paraszt ember nagy tisztelettél nézett a falusi kisiparosra. A tisztelet lényege: „a szakma*’; A paraszt emberek többségének nem vélt módja, hogy megtanulja a saját szakmáját, a földművelést; A többség legtöbb esetben csak annyit tudott, ameny nyi az apjáról, öregapjáiól, jóismerősökről ráragadt. Ma már ez a tudás kevés; Ma, amikor Simarimnal, At- rarinnal irtják a gyomot a kukoricákból, ma amikor aca- tolás helyett gépi porozással védekezünk a gabona gyom- kártevői ellen, amikor palánta ültető-gépek járják a földeket ,, { Sorolni lehetne a technika, a tudomány új vívmányait. Ha csak az említetteket vesszük alapul, akkor sem elég az a tudás, amellyel a paraszt emberek többsége rendelkezik; A mezőgazdaság erőteljes, ugrásszerű fejlődése — a technika fejlődésével együtt — a szemünk előtt megy végbe és lép fél olyan igénnyel, amelyet a régi termelési módszerek szerint jól dolgozók már Új gép a fatéren Két férfi ált az István-aknai körfűrész mellett. A fiatal erősállú. egyenes állású, erély és férfiasság sugárzik a teAz idősebb hajilí- halk és panaszos kintetéből.; tott hátú, szavú, —« Megmutassuk? — kérdi az öregebb, — Nem fontos •— válaszolom. — Így is él tudom képzelni, —- Azért megmutatjuk. Akkor jobban tud írni róla. Két és félméteres fenyőgerendát tesznek a körfűrészeié. Ügy illesztik, hogy a fogak pontosan a közepébe marjanak. Az idősebb megfeszíti a lábát, a hasának fogja a gerenda végét, az tan felsivít a gép. röpködnek a fűrészporfor- gácsok;., A gép lassan hasítja a gerendát, az ember pedig erőlködik. Lába megfeszül. lépésről lépésre tolja hasával a fát, arca piros az erőfeszítéstől; Egy gömbfát kettéfűrészelni — kellemes hasizom gyakorlat Kettőt-hánmat már gyomorfáj- dító, napi kétszaznuszat,.. Bírja a gyomruk? •— Dehogy is bírja! — válaFELHÍVÁS! A KÖZTISZTASÁGI es útkarbantartó vall felhívja a város lakosságát, hogy a „KUKA” szemétgyűjtő edényekbe KÖVET, TÉGLÁT ÉS EDÉNYEKET ne tegyenek, mert azok erősen rongálják a „Kuka”- gépkocsikat. Amennyiben Ilyen eset előfordul, kénytelenek leszünk kárigényt benyújtani és eljárást Indítani a károkozók ellen. 19072 szol az idősebb izzadó homlokát törölgetve, — Egyszer már gyomorvérzést kaptam. És ha csak erről lenne szó! Bandi Jánost — az is itt dolgozott valamikor — úgy gyomronvág- ta a hátrarúgó fa, hogy a fabódénak repült. Onnan vitték a kórházba, nem lett belőle egész ember sohasem. — így volt idáig. Most nézzük meg a másikat! — invitál az egyenes tartású fiatalabbik munkás. — Jöjjön! Az előbbihez hasonló körfűrészhez vezet. A különbség csak annyi, hogy görgőkön mozgó hosszú fémasztalt szereltek rá. Arra helyezik a gerendát. Odaszorítják, megrántják a fogantyút, isimét felhangzik az ismerős sivítás. A fogak valósággal falják a gerendát, a két munkás pedig állva nézi. Nincs lábfeszítés, és erőlködő piroskodás — még a kezét is zsebredugja az egyik, s úgy figyeli a gép munkáját. — Látja? — villantja ráma fiatalabb diadalmasan a tekintetét. — Ugye jobb? Elnézem erős állát és büszke termetét, majd az öreg megrokkant alakjára siklik a tekintetem. Vajon a fiatal szálfa is meghajlott volna? Igen, ha a régi gép mellett dolgozik tovább. De többé nem kell félnie: erős ég egészséges marad sokáig, mert egy ember gondolt rá; Solymár Henrik a neve. az István-aknai újítóműhely vezetője. ö készítette a mozgó fémasztallal és görgővel ellátott masinát. Maga sem tudja megmondani, hány ötlet és újítás született meg már az agyában. Itt áll a gépnél, s jókedvű széles mosolyra húzódik az arca, amikor az öreg munkás hálálkodását hallja. Jól esik neki a dicséret. A régi géppel nem törődik senki. Árván áll a fabódé alatt. Embertelen volt, él kell pusztulnia. Magyar László nem tudnak kielégíteni. Nagyobb szaktudással rendelkező, szakmunkásokat követel ez a fejlődés, A mezőgazdasági szakmunkásképzés még csak rövid múltra tekint vissza. 1958-ban még csak három iskolában, 1959-ben már 14 iskolában folyt a mezőgazdasági tanulók oktatása, Ha szakmunkéskép- zésről beszélünk, akikor két dolgot értünk alatta: az egyik a már dolgozó felnőttek szakmunkássá képzését, másrészt az utánpótlást biztosító tanulóképzést. Ezúttal a tanulóképzésről lesz szó, Hogy milyen sokirányú ez a tanulóképzés, azt mutatja az is, hogy a mezőgazdasági mun ka jelenleg nem kevesebb, mint 22 szakmára osriik; És ebben csak azok vannak benne, amelyek kimondottan a mezőgazdaság fő üzemágaira vonatkoznak. Nincs benne többek között olyan, mint a mező- gazdasági erőgépkezelő szakma. Ennyi szakmát egy ember képtelen egyedül jól elsajátítani. Ezért van szükség arra, hogy különböző szakmákra oktassuk a felnövekvő nemzedéket, az utánpótlást) A tanulok a szakma jellegétől megkívánt tanulóidőre — két ,vagy három évre — kötnek tanuló-szerződést valamely mezőgazdasági üzemmel: állami gazdasággal, vagy termelőszövetkezettel. Természetesen, mint mindenütt, itt is követelmény a nyolc általános elvégzése. A tanulóidő alatt sajátítják el mindazokat az elHol született Petőfi? A XX. században először, ismét megtartják Kiskunfélegyháza és Kiskőrös között a szülőhely-pert egyháza vitája az élmúlt két- három évben ismét feléledt. Mezőssy Károly, a kiskunságiak Petőfi-kutatója „ásta ki a csatabárdot”. A Magyar Tudományos Akadémia lapjában, az Irodalomtörténeti Közleményekben, A nagymultú folyóirat helyet adott a kiskunságiak valamennyi érvének, sa válaszok és ellenválaszok után az Irodalomtörténet című foA múlt század második felében lángol fel először a vita: hol született Petőfi? Eddig összesen négy ízben tartották meg az úgynevezett szülőhelypert, először 1857-ben, majd 1864-ben. 1867-ben és 1872ben „csatáztak” Kiskőrös és Kiskunfélegyháza hívei, akik a széles nyilvánosság előtt vonultatták fel érveiket. A perek azonban egyetlen alkalommal sem tudták lezárni a vitát, mert évek múlva mindig akadt egy-egy életrajzkutató irodalombarát, aki új adatokkal, dokumentumokkal állt elő. hogy bebizonyítsa: Kiskőrös igazságtalanul büszkélkedik Petőfi Sándor szülőhelyének rangjával, címével. Érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt száz évben a Kiskunság minden nemzedéke adott Magyarországnak egy Petőfi-kutatót. aki a szülőhely-perben Kiskunfélegyháza igazának híve volt. Az eddigi szülőhely-perek azért nem zárták le a vitatott kérdést, mert nem tudományos fórumokon zajlottak, mert egyik sem volt több egy- egy, sokszor igen éles, hírlapi tollharcnál, Kiskőrös és Féllyóiratban és a Magyar Nemzetben is folytatódott a véleménycsere, amely felkeltette a közvélemény érdeklődését és irodalambarátok, irodalomtanárok egész sorát késztette arra, hogy tollat fogjon és kifejtse véleményét. A Magyar Tudományos Akadémia Petőfi munkacsoportja azért elhatározta. hogy december 1-én, a XX. században először, ismét megtartják a Szülőhely-pert. Meghívják a tárgyalásra” Kiskunfélegyháza és Kiskőrös képviselőit, a legismertebb magyar Petőfi-kutatókat, irodalmi életünk számos kiválóságát, s ezen a tudományos fórumon a vitában kialakítják a mai tudósnemzedék álláspontját: hol született Petőfi, méleti és gyakorlati ismereteket, amelyek alkalmassá teszik őket egy szakma — tehenész, kertész, stb. — gyakorlására. Az elméleti oktatást a tanulók a tanulóiskolákbam kapják — nálunk például Mohácson, — ahová minden évben három hónapra behívják őket. Az iskola bentlakásos; Mind az iskolában, mind a gazdaságban az ellátás gondjait az állam vállalja magára. A tanulóidő alatt munkaruhát, szállást, kedvezményes étkezést biztosítanak a tanulóknak a gazdaságokban. Ahol nem működik üzemi konyha, ott munkanaponként havonta egy összegben 4,50 forint ebéd- térítést fizetnek a tanulóknak. Mivel fiatalokról van szó: a tanulóidő alatt csökkentett normákkal dolgoznak, tehát keresnek is. Iskolai tanulmányaik idején az első évben 150, a második évben 200, a harmadik évben pedig 250 forint ösztöndíjat kapnak a könyv, tanszer és teljes ellátás mellett. Ebből is kitűnik, hogy államunk nagy összegeket fordít arra, hogy a jövőben minél több szakmunkás dolgozzék a mezőgazdaságiban is, Nagyon nehéz lenne a tanulóknak, ha a rendszeres elméleti oktatásból az év kilenc hónapjában, amikor lényegében gyakorlati munkát végeznek — kiesnének; A tanulónak egy hónap szabadság jár; A fennmaradó nyolc hónap gyakorlati idő alatt is hetenként 2—4 órában elméleti képzést kapnak, méghozzá úgy, hogy ezt a gazdaság, vagy termelő- szövetkezet felsőfokú képzettséggel és nagy gyakorlattal rendelkező szakemberei tartják számukra. Tőlük tanulják meg az elméletet ez idő alatt és a legjobb, legtapasztaltabb szakmunkásoktól a mesterfogásokat; Kísérletek vannak már arra is, hogy jobb oktatással, a gyér meküktől semmiképpen elszakadni nem akaró szülők is leszerződtessék gyermeküket és azokból szakmunkás váljék, Ilyen kísérlet van a megyében a berkeséi Kossuth Termelőszövetkezetben; Ennek a lényege az, hogy a tanulók hetenként két alkalommal tál y foglalkozáson vesznek neszt — a tsz által kijelölt helységben. Az oktatás tíz hónapos. A tanuló, a leszerződött három év alatt háromszor tíz hónapos elméleti oktatásban részesük így teljes egészében elvégzi azt az anyagot, amelyre az eredményes szakmunkás-vizsgához szüksége van; Az elméleti és gyakorlati órák száma ebben az esetben is megegyezik a háromhónapos, bentlakásos tanfolyaméval, A feladótok a mezőgazdasági tanulóképzésben is nagyok. Ezért ki kell keresni azo kát a módokat és lehetőségeket, amelyek segítségével még több szakmunkást adhatunk a szocialista mezőgazdaságnak. Ezt a feladatot is megoldják az ezzel foglalkozó szakemberek. Ezt bizonyítják már aa eddig elért ered^j-j^yk 'Mi
