Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-13 / 268. szám

2 NAPLÓ I960. NOVB1WWFB IS. 1 Négyezer élelmiszeripari munkás van Baranyában Jövőre megkezdik a pécsi tejkombinát építését — Folytatódik a gépesítés Sokan tanulnak Nem vezető Iparág az élel­miszeripar Baranyában, de je­lentős. A megyében összesen 18 élelmiszeripari üzem van. Valamivel több mint 4 ezer munkás dolgozik ebben az iparág­ban, s közülük a túlnyomó több­ség tagja az élelmiszeripari dolgozók szakszervezetének. Mindenki ismeri és Jelentős ipari üzeme a megyének töb­bek között a tejüzem, a' ma­lomipar, a dohánygyár, sör­gyár, a szigetvári konzervgyár, a húsüzemek és a sütőipari üzemek. Az élelmiszeripari dolgozók szakszervezete az elmúlt na­pokban tartotta negyedik kong­resszusát Értékelte a kong­resszus az elmúlt négy év munkáját, tapasztalatait és ki­jelölte a következő évek fel­adatait. Schneider Ferenc elv­társ, az ÉDOSZ megyebizott- págának termelési felelőse, aki résztvett a kongresszuson, el­mondta, hogy a szakszervezet­nek a termelésben fokozot­tabb segítséget kell nyújtania. Az érdekvédelem mellett ez a legfontosabb feladata. Arra a kérdésre, hogy a közeljövő­ben az élelmiszeripar és az élelmiszeripari dolgozók mi­lyen feladatokat oldanak meg, a következőket mondotta: — A város lakosságának növekedése fokozott igényeket támaszt az élelmiszeriparral szemben; Egy példa: kct-három évvel ezelőtt 18—20 ezer liter tej fogyott el egy nap, jelenleg 30—32 ezer, szombatonként 40 ezer liter a tejfogyasztás. Ez annak in betudható, hagy emelkedett a tej zsírtartalmá­nak a százaléka A jelenlegi tejüzem nem képes már eleget tenni a feladatoknak, ezért a jövő évbep máris megkezdő­dik egy új tejkombinát fel­építése 45 millió forintos be­ruházással 1964-re készen lesz és az ország legkorszerűbb tejüzeme lesz a pécsi. Vaj mel­lett ízesített tejet, kakaót jog­hurtot és egyebet gyártanak. Nehezen látja el a feladato­kat és a közeljövőben ugyan­csak bővítésre szorul a sütő­ipar, a húsüzem. A sziget­vári konzervgyár az elmúlt években szépen fejlődött sok új gépet kapott. El lehet mon­dani, hogy az utóbbi négy év alatt sokat gépesítettek az élelmiszeriparban, például az eddigi kézimunkával végzett sajtgyártást teljes egészében géppel végzik, ugyancsak a húsipari feldolgozórészleg tel­jesen gépesítve lett. Hason­lóan nagy fejlődésen ment ke­resztül a söripar is; Az élelmiszeripari dolgozók nagy része résztvesz a szo­cialista munkaversenyben. Az iparban körülbelül 60 brigád küzd a szocialista bri­gád címért, s 10—12 brigád már el is nyerte e címet. So­kan résztvesznek szakmai ok­tatásban és egyéb állami ok­tatásban. Pécsett az idén in­dult meg a kaposvári élelmi- szeripari technikum kihelye­zett osztálya, 35—40 dolgozó iratkozott be az erjedésipari tagozatára. A szakmai isme­retek elsajátítása és az általá­nos műyeltség emelése na­gyon fontos az élelmiszeripari dolgozók számára, hiszen a technikai fejlődés további emelése csak így képzelhető el. Különösebb hiba nincsen e téren, hisz csak a tejüzemből nyolcán járnak főiskolára, hú­szán technikumba, az általá­nos iskolát a régi dolgozók nagyrésze már elvégezte, s jelenleg 6—8 fő végzi. Az élelmiszeripari dolgozók kulturális ellátottsága is so­kat fejlődött az elmúlt négy év alatt. Az üzemi könyvtárak jól ellátottak. szakmai és szépirodalmi könyvek bősége­sen állnak a dolgozók rendel­kezésére. ezenkívül mindenütt megtalálható a szükséges bél­és külföldi szakfolyóirat. Min­den üzemben van már televí­zió. Sokan vették igénybe az üdülőket« Az élelmiszeripari dolgozók szakszervezetének kongresz- szusa nagy segítséget adott a további munkához és az elkö­vetkezendő években ennek szellemében kívánnak dolgozni a megyében is. Újfajta fonott-kancsós hőpalackot, kétliteres „jégszekrényt" gyártanak A Hőpalack- és Üvegipari Vállalat dolgozói elkészítették az első százdarabos minta­sorozatot legújabb termékük­ből, amelynek formája elüt a megszokott hengeres hőpalac­kétól. Az újfajta gyártmányt kancsóalakúra formázták és színes anyaggal fonták körül. A hőpalack a vendéglátó háziasszony munkáját köny- nyíti. Lehetővé teszi például, hogy egyszerre sok vendéget megkínálhasson forró feketé­vel. s nem kell a kávéfőző adagjai szerint részletezni a kiszolgálását. Az üzem dolgo­zói a jövő évben kezdik meg a háromnegyedliteres fonott kancsó hőpalack sorozatgyár­tását, amely iránt külföldön is érdeklődnek. A vállalat nemrégiben be­rendezkedett egy másik új gyártmány, a kétliteres étel­tároló üzemszerű termelésére A kétliteres ételtároló kis jég­szekrényként kitűnően hasz­nálható. A hőpalackban a jég­gel együtt elhelyezett hús 48 óráig friss marad. Ez az edény természetesen ugyanígy meg­felel a forró étel tárolására, melegen tartására is. Takarmánytámogatás a szerződéses seriéshizlaláshoz Hízott sertés olcsó áron a dolgozóknak A szerződéses hizlalás eddig is jó jövedelmet jelentett a termelőszövetkezeti és egyéni gazdák részére. A sertésállomány fejlesztése érdekében a napokban ki­adott fontos rendelkezés az eddiginél nagyobb mértékben segíti elő a szerződéses ser- téshízlalást, mert a megkötött szerződés után november 1-től nemcsak a darabonkénti 400 forint kamatmentes előleget kapja meg a szerződő termelő, hanem állami áron abrakta­karmányhoz is jut. Baranya megye területén minden termelőszövetkezeti gazda és egyéni hizlaló sertés­hizlalási szerződésére a lekö­tött sertések darabszáma után 1,5 mázsa szemestakarmány jár az 1961. évre kötött sertés­hizlalási szerződések után ak­kor, ha a sertések átadását legkésőbb október 31-ig vállal­ják. A szemestakarmányt a szer­ződők utalvány ellenében ál­lami eladási áron kapják meg. (Kukorica esetében 215 forintért mázsánként.) A ta­karmányt 1961. január else­jétől vehetik át a termény­forgalmi vállalat legközelebbi raktárában. A takarmányutal­ványt az állatforgalmi válla­lat felvásárlói adják át a szerződő termelőnek. Az utal­ványt azok a termelők is megkapják, akik 1961. _évre már eddig hízlalási szerződést kötöttek és a takarmányt ké­rik. Az állatforgalmi vállalat közli a sertéshízlalással fog­lalkozó termelőkkel, hogy a vállalat körzeti felvásárlója minden termelőszövetkezeti tagot és egyéni gazdát felkeres sertéshizlalási szerződéskötés céljából és ekkor a takarmá- nyos akcióra vonatkozó felvi­lágosítást is megadja. Az elmúlt évihez hasonlóan ebben az évben is vásárolhat­nak hízott sertést a bérből és fizetésből élő dolgozók olcsón az állalforgalmi vállalattól. Hízottsertéseket utalvány el­lenében az ismert módon vá­laszthatják ki a vállalat tele­pein. Utalványokat a válla­lattól kell igényelni. Az el­adási akció beindításáról az állatforgalmi külön is értesíti majd az érdekelteket. A hí­zottsertéseket, mint a múlt évben, az idén is kedvező, alacsony áron vásárolhatják meg. Az árak a következők: hússertés 15,50, zsírsertés 165 kilóig 14,50, zsírsertés 165 kiló felett 14,80 forintba kerül ki­lónként Pótkocsis autóbuszok Pécsett Szabó Béla elvtárs, a Pécsi Közlekedési Vállalat igazgató­jának javaslatára szombaton a déli órákban kipróbálták az Üj-Mecsekalja és Fehérhegy között a pótkocsis autóbuszt, amelyet az utazóközönség nagy örömmel fogadott. — NAGYNYÁRAD elkészí­tette az 1961. évi községfej­lesztési tervét. Ebben három- százezer forintos beruházás­sal tisztasági fürdő létesítése szerepel. — A BARANYA MEGYEI TANÁCS Végrehajtó Bizott­sága november 17-én tartja legközelebbi ülését. Ez alka­lommal megtárgyalja a nép­művelés 1960—1961. évi téli feladatait. — A MEGYEI KÖJALL orvosai szombaton délelőtt tudományos referáló ülést tartottak. A közműves ivó­vízellátást, a szocialista köz­ségek településegészségügyét, valamint a gyermekSkollektí- vák élelmezését vitatták meg. — PÉCS-GYARVÁROSON november 13-án. vasárnap délelőtt 10 órakor a Gorkij Művelődési Házban rendezi meg az Országos Filharmó­nia az általános iskolások má­sodik bérleti hangversenyét. A szimfonikus zenekart Pau- lusz Elemér vezényli, — A VÖRÖSKERESZT vá­rosi szervezete kezdeménye­zésére az iskolák igazgatói és az iskolaorvosok részére kö­zös értekezletet tartott a vá­rosi tanács művelődésügyi osztálya. Dr. Hal József vita­indító előadása után tizen­négy hozzászólás hangzott el az iskolák egészségügyi hely­zetével és az Ifjúsági Vörös- kereszt szervezésével kapcso­latban. — HOSSZŰHETÉNYBEN a volt terményraktár átala­kításával új mozit épít a Ba­ranya megyei Moziüzemi Vál­lalat. — A SZIGETVÁRI Közsé­gi Tanács Végrehajtó Bizott­sága elismerését nyilvánítja a Komlói Otépítő Vállalat két dolgozójánaík, Beregi Mik­lósnak és Cseke Imrének, akik Szigetvár Zárda utcáját november 7-e tiszteletére tár­sadalmi munkában lehenge­relték. — MÁSODSZOR virágzik az orgona Bolyban. Rebényl Gyula Boly, Szabadság u. 27. szám alatti házának udvarán virágba borult egy ötéves or­gonabokor, — VILLANY. Nagynyárád. Majs, valamint Sátorhely köz­ségekben a TIT központi elő­adók által tartott előadásokon közel háromszáz hallgató veti részt. Minden szerdán és csütörtökön összesen tizen­nyolc TIT központi előadd tart ismeretterjesztő előadá­sokat a megye különböző te­rületein. Az előadásokat « megyei tanács népművelés: osztálya szervezi. — A SZEDERKÉNYT Nö­vényvédő Állomáson kocsi­színt, fürdőt, öltözőt és egyél szociális létesítményeiket épí­tenek. A munkálatokat már t jövő héten megkezdik. — A MOHÁCSI JÁRÁS BAN, Töttös községben eztr kétszáz négyzetméter új be tonjárdát építettek. A rég téglajárdát a lakosság társa dalmi munkában szedte fel Az új járdát a Komlói Űt építő Vállalat készítette. — ÜJ TELEPHELYET lé tesít Szigetvárott a 21-es szé mú Autóközlekedési Vállalat Az építkezésre több mint két millió forintot fordítanak. — A SZIGETVÁRI járás KISZ-bizottság a mai napot tartja a járási küldöttértekez letét. A küldöttértekezletei megvitatják a szigetvári járá KISZ-szervezeteinek az el elmúlt három és féléves mun káját és meghatározzák a 'kÖ vetkező évek feladatait. A jd rási küldöttértekezleten meg választják a KISZ-bizottsái tagjait és küldötteket válasz tanak a megyei értekezletre. — SZÁZ BÉRLETET váeá roltak a Pécsi Nemzeti Szín ház előadásaira a szentlőrinc mezőgazdasági technikum ta nulói,-* A PELLSRDI KISZ szervezet tagjai eddig tg sol segítséget nyújtottak a2 álta lános iskola politechnikai tan termének a felépítésében. Mi ugyancsak több KISZ-tai részt vesz az építkezési mun kákban. Többen pedig a tér melőszövetkezetben segítene! kukoricát tömi. — A MEGYEI KÓRHAí 1960. november 18-án du. ! órakor kltnikopathologiai kan ferenciát tart a kórház könyv tárában; 251 Cápadt villanyfény, szemet maró, sűrű *-* cigarettafüst, pálinkaszag. A söntéspult bádogján folyik a „hanzi", a csap alatt mossák a poharakat, fröcsög a víz. Áporodott, büdös a levegő, de legalább meleg van. Támasztom én is a pultot, méri már a csa­pos a féldecimet. Nyújtom a kezem a vissza­járó pénzért és... rápillantok a poharamra. Üres. Hirtelen körülnézek. Négy fiatalember áll mellettem. A hozzám legközelebb lévő az arcomba vigyorog. Sűrű szemöldökű, fekete- hajú, overálján tenyérnyi malterfoltok. A másik három — a haverja... Egy pillanat alatt átvillan bennem: mit tegyek? Megitta a rumomat. Szó nélkül vigyorog tovább. . A szemembe. Itt ütni kéne. Nagyot. De... ők négyen vannak, s biztosan nem én lennék az első, okibe mór belekötöttek, vagy megvertek. — Iszol még egyet? — fordulok feléje, mint­ha mi sem történt volna. A szeme kikerekedik, s valami leírhatatlan bárgyú képet vág. Olyant, hogy kedvem lenne elnevetni magam. Még ^mindig néz... de szempilláit lassan összeszűkül. Nem valami biztató a helyzet... _Iszom — mondja. All és néz rám. — O k is — bök hátra a haverjai felé az uj­júval. • — öt fél rumot kérek, de oda az asztalhoz — mondom a pincérnek és indulok. Szó nél­kül jönnek utánam. Mind a négyén. Leülünk. ' Nem szólnak. Várok. • — Nincs valami hézag, apuskám? —* töri meg az asztalcsendet az overálos. A másik három megigazítja maga alatt a széket. — Ha lenne, majd betömjük — mondom, nyugodtságot erőltetett hangon. — Hát akkor tömjük — szól az egyik, ma­gas, szőke, s áll fel az asztaltól. Fejével int, hogy ott künn vár ...A pincér ebben a pilla­latban teszi elénk a féldecit. — Ezzel a rummal — folytatom az előbb félbehagyott mondatot és emelem a pohara­mat. A másik három is nyúl a rumért■ Erire a negyedik is visszaéreszkedik a székre. Iszunk. „!. • r-_-Még egy kört?.« kérdemtBHBt.. — Pincér, még egy rundót — szól az overá­los a pincér felé. — Ezt én fizetem — teszi hozzá. Zsebéből ét cigattát vesz elő s nyújtja felém. — Válogass — mondja valamivel barátságo­sabb hangon... » Jóegynéhány évvel ezelőtt történt ez az eset Komlón. Abban az időben amikor még föld­gyaluk, dömperek dolgoztak a házak helyén. Em lékszem, mind a négyen hozattak egy-egy kört. Ok fizették. Ott maradtunk záróráig. Beszélgettünk mindenről. Elmondották, hogy fűtetlen a legényszállás. . Egész nap kinn a hidegben dolgoznak... A havas pocsolyalé befolyik a lyukas gumicsizmába... a raktáros nem ad másikat, pedig van... Mind a négyen Sztálinvárosból jöttek, ott is építkezésen dol­goztak ...de most Komlón nagy a meló, jobb a kereset... Még többször találkoztam velük. Véletlenül. Hol az építkezésen, hol az utcán. Az oreválos- sal — később megtudtam a nevét is, K. Pistá­nak hívják — többször is találkoztam, de van már két esztendeje, hogy nem littam. JVTéhány napja este Komlón jártam. Jövök *" ki a Zrínyi Művelődési Házból, s a ka­puban majd összeütközöm valakivel Bocsánat, bocsánat, — mondja 6 is, én is, aztán me­gyünk tovább. Azaz... Hej, de ismerős volt ez az arc! Csak nem a Pista? Biztosan ő. For­dulok vissza, valahol megkeresem. A presszó­helyiségben. találom. Ül az egyik asztal mel­lett, előtte valami képeslap. Igen, ő az. Sötét ruha, fehér ing, nyakkendő, új cipő rajta — mintha bálba készülne ...A pincér eléteszi a feketét, ő föl se néz, csak kavargatja a duplát és olvas. Kicsit várok, s mikor már gondolom, hogy álkeverte a cukrot a háta mögé lopako­dók, elveszem a poharat, • egy hajtásra ki­iszom.. — Van valami hézag, apuskám? — kérdem és a következő pillanatban már nevetve ráz­zuk egymás kezét. Beszélgetünk. Nincs már „hézag" a Pistánál. Elmondja, hogy bányakőműves lett, jól keres, nincs semmi baja. Család? Nincs. Még mindig a legényszálláson lakik. Persze, nem abban a régiben... — Emlékezel a Kacorra? — kérdi. — Emlékszem. Az a magas, szőke. — Az az. Éppen hozzájuk készülök. — Hogyhogy? — Meghívott a születésnapjára, haza. Igaz, mi ketten már tegnap „megültük", de hát most a feleségével, a családdal otthon is ün­nepel. Megnősült. Két éve. Elvált asszonyt vett el, akinek mór az első házasságából is volt egy kétéves kislánya. Nagyon rendesen élnek. Nem alkarod meglátogatni őket7 Fönn laknak Kökönyösben. , Ezt meg kell nézni A Kacort. Akivel annak ideién „be akartuk tömni a hézagot". TT apaszkodunk fel a dombra. Körülöttünk pislogó lámpák, távolabb, a Béta-akna felől jövő kötélpályán mozgó csillék körvona­lai. A Fekete Gyémánt étterem mellett jobbra kanyarodunk. — Itt laknak — mutat az egyik új házra, s már megyünk is felfelé a lépcsőn. Csöngeté­sünkre magas, szőke férfi nyitja az ajtót. Rámpillant és meglepődik. — A Zrínyiben találkoztunk, én hívtam el — segít ki a zavarból Pista. — Gyertek, gyertek, mit szerénykedtek — mondja, s nyújtja a kezét. Egy négy év körüli kislány szalad hozzá, s a nadrágjába csimpaszkodik. — A kislányom, Zsuzsika — mondja ;,Ka­cor". t — Zsuzsika, gyere vissza —■ hallatszik egy női hang a szobából és a kővetkező pillanat- ban magas, csinos asszony lép ki. „Kacor‘ felesége. Kétszobás összkomfortos lakás. Régi — dl szép — és új bútorok a szobában. Szőnyegeit képek, rádió, s televízió... — Azóta sok szenet kitermeltem már - mondja „Kacor", jól megnyomva az azótt szót. — Bányász lettem... Felelevenítjük a régi emlékeket, ismeretsé günk kezdetét, a „galerit", a balhékat... Já kát nevettünk rajta. A felesége különösen. — Nem is tudtam, hogy te ilyen fene gyere! voltál — szól az asszony. „Kacor" zavartan krákog, aztán kimegy i egy üveggel tér vissza. Családi sörösüveggéI Iszunk az egészségére, elvégre neki van szil letésnapja. — Látja, csak Így, szerényen ünnepelünk mert a gyerekek miatt elmenni nem tudunk — Gyerekek? — Van már egy egyéves is — mondja „Ka cor". — Megnézed? Bent alszik a másik s2<> bábán. Lábújjhegyen belopőzkodunk. A sarokba* babakocsi, abban alszik a csöppség. — Fiú. Imrének hívják — súgja a feleségi Visszajövünk s tovább beszélgetünk. A! asztalra sült hús, sütemény kerül — Hát a többiek? A másik két „galeri tagi“ Se „Kacor", se Pista nem tud róluk. A1 egyik — úgy tudják — disszidált... ifi tudja merre járnak? De azt látom, hód} Pista is, meg „Kacor“ is hazataláltak. Pedü hosszú volt az út a „galeriből" a családi ott honig... Igaz, innen csak néhány száz mét*1 a távolság addig a helyig, ahol régen az a „ve* dénlő" állt, s mégis milyen messze van... Z suzsika már barátkozik velem. Az ölemb1 kérezkedik. • — Mesélj nekem, bácsi —< mondja, s kén szemmel néz rám. — Meséljek? Mit, Zsuzsika? Na várjál csal* egy kis történet eszembe jutott. Igaz, tali* nem is mese ... figyelj szépen. Úgy kezdődiK hogy egyszer volt, hol nem volt, volt egysz* egy nagyon erős bácsi, úov hívták, hóin Kacor... GARAY FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents