Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-12 / 267. szám

napló

1960. NOVEMBER 12.

Sürgősen vásároljunk helikoniért!

— Hogyan szállítsuk a boltba az árut?

— Hogyan vigyük el a vásárolt holmit?

— Gyalog jöjjön a násznép a fényképészhez?

— Mi lesz a téli tüzelőnkkel?

A Kossuth Lajos utcai üzletek vezetői, a vásárlók, a Fényszöv., a Kossuth Lajos utcai lakók teszik fel ezeket a kérdéseket, És ezekre nehéz válaszolni. A közlekedést rendező tanácsi rendelet ugyanis 8 órától 20 óráig mindennemű jármű elől lezárja a Kossuth Lajos utcát. Ha valami jármű mégis bemerészkedne, azt a közlekedési rendőrök szigorúan „lekapcsolják”. És nemcsak behajtani nem szabad, hanem kihajtani sem és általában Tehát mindennemű szállítást vagy reggel 8 előtt vagy este nyolc után kell lebonyolítani’ Ha lehet ... De lehet-e, mikor a túlóráztatást legalább olyan szigorú rendelkezések tiltják, mint a Kossuth Lajos utcába való behajtást?

Mindez rendkívül súlyos gondokat és bonyodalmakat okoz, amelyek megoldására pillanatnyilag egyetlen mód kínálkozik: sürgősen szerezzünk be áruszállító helikoptereket!

(Mész—)

Hová lettek a gyerekek?

Elmentek.

Otthagyták a falujukat, a szülőföldet, amely felnevelte őket Csak aludni járnak haza, vagy még aludni se.

Tizenöt életerős, fiatal férfi hiányzik Bodáról. Pedig szükség lenne rájuk. Amikor az elvándorlás okát kérdezi tőlük valaki, mondanak ők mindent az égvilágon — és Igazat mondanak.

Mégsem lehet velük egyetérteni;

Huszonegy és harmincéves fiatalember mind. A Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai többen. Sőt a KlSZ-tltkár is köztük van;

Köztük van és arról beszél a vezetőségválasztó taggyűlésen, hogy nem kellett volna otthagyni a falut otthon kellett volna maradniok, belátják, hogy hibát követtek el. Ez az „önkritika'’ azonban nem valami meggyőző. Mert, ha őszin te őnbfrálat lenne, akkor vlsz- sza is mennének, hogy fiatalos lelkesedést vigyenek az elöregedő termelőszövetkezetbe és a községbe.

Szeretik a szocialista életformát, egyetértenek vele. Ipari munkára mentek mindnyájan. Ki-ki szakmát tanult Van aki építkezésnél dolgozik, hogy gyorsabban épüljenek a lakások és mindig több legyen;

Az építőipari vállalathoz a borforgalmihoz, meg a bányához mentek. És éppen akkor mentek el, amikor a legnagyobb szükség lett volna rájuk. Emlegetik Kérész tes Józsefet akit megbecsülnek a vasútnál. Csakhogy nem róla van Szó, mert ő tíz évvel ezelőtt ment a vasúthoz és ezt senki sem hibáztathatja. Huszonnégy éves kora ellenére már hosszú évek tapasztalata áll mögötte a vasutaséletben.

Amikor megalakult a termelőszövetkezet, mindenki mondta a környéken, hogy könnyű lesz itt a gazdálkodás, mert tapasztalt gazdák léptek a szövetkezetbe és munkabíró fiatalok. Együtt nagy eredményekre hivatottak.

Mégse lett könnyű a munka, mert a fiatalok hűtlenek lettek. Az otthonmaradt idősebbek becsületére legyen mondva, boldogultak nélkülük is és mostmár szép kilátásaik vannak a Jövedelmet illetően. Gömbölyűdnek a sertések, a gabonatermelés, meg a kukorica mellett azok is hozzájárulnak már az idei évben a jövedelem gyarapításához.

Csak bát a hálátlanság, meg a hűtlenség nem valami szép tulajdonság!

Varga Jóskára sem haragszanak, csak bánják már, hogy elküldték tsz-kömyvelói tanfolyamra. Amikor azt elvégezte, elhagyta a falut, bányába ment dolgozni. A szocialista munkaerkölcs is csak most van még kialakulóban. Olyon tsz-tagok is akadtak az idén, akik más faluba mentek aratni, pedig a saját szövetkezetük ben is lett volna tennivalójuk. Olyan tag is van, aki * közös gazdálkodás útjára lépett ugyan, mégis öt lovat tart. Gebék, soványak, szegények, zörög a csontjuk, semmire se jók már, mégis tartja őket. A még egyénileg dolgozó húsz— huszonöt holdas gazdák meg csak figyelik, hogy mi van a szövetkezetben. A most következő év okos gazdálkodása bizonyára beigazolja majd a

KÍ7Anvítomi

Mezőgazdasági tanszékek konferenciája Pécsett

Harmadik napja tart az ország három pedagógiai főiskolája mezőgazdasági tanszékeinek konferenciája Pécsett. A szegedi, az egri és a pécsi pedagógiai főiskola mezőgazda- sági tanszékének vezető tanárai megvitatják az eddig elért eredményeket és a jövő feladatait. Pénteken mindhárom főiskola tanárai meglátogatták a Pécsi Pedagógiai Főiskola úgynevezett tangazdaságát, a Pécsi ' Kertészeti Vállalatot.

" Megnézték a Damjanich utcai, a Siklósi úti és a Megyeri úti telepet, az ott folyó kísérleteket tanulmányozták és végignézték a másodéves biológia- íöldrajz-mezőgazdasági szakos

hallgatók traktorvezetési gyakorlatait.

Az egésznapos „kirándulás”

után este a TIT Bartók Béla klubjában jöttek össze a tanárok és a másodéves hallgatók, hogy megbeszéljék a tapasztalatokat. A másodéves hallgatók itt kis műsorral is kedveskedtek a vendégeknek. A műsor a hallgatók kétéves munkájának eredményéről szólt, amelynek nagyobb részét Mihályfi Ágnes hallgató írta.

Ma a három főiskola mezőgazdasági tanszékeinek vezetői é3 tanárai szakbizottsági értekezletet tartanak a főiskolán.

Ilku Pál Párizsba utazott az UNESCO közgvü ésére

Prága (MTI). Ilku Pál, a művelődésügyi miniszter helyettese a magyar—csehszlovák kulturális tárgyalások befejezése után pénteken Prágából Párizsba utazott, - ahol a magyar küldöttség vezetőjeként részt vesz az UNESCO közgyűlésén.

A televízió ma mutatia be örsi Ferenc filmjét

ja nekik is, hogy a közös gazdálkodásé a jövő, a nagyüzem

felé visz az út.

S akkor majd érdemes lesz

otthon maradni, de még visz- szajönni is!

Most azzal magyarázzák az elvándorlást, hogy a gyárakban és az ipar más munkahelyein havonta rendszeres jövedelemre tesznek szert. Meg azzal, hogy az ipari településeken könnyebben jutnak szóra kozáshoz és kultúrához.

Lehet, hogy Bodán még nem sikerült bevezetni a rendszeres havi előlegosztást a termelőszövetkezetben. De, ha értelmesen és okosan vizsgálódnának ezek a fiatalok, láthatnák, hogy sok-sok termelőszövetkezetben \ ezt már megoldották, Mégpedig a fiatalokkal együtt oldották meg, nem pedig nélkülük, Azért tudták megoldani, mert otthon maradtak és Jó munkával gyarapították a közös vagyont, amiből már lehet havi pénzelőleget folyósítani.

Persze, így sem lenne kevesebb a Jövedelmük, ha otthon maradtak volna, mint az iparban. Azt az ezemégyszáz forintot a termelőszövetkezetben is megkapnák havi átlagban, amit most Pécsett, vagy másutt keresnek. És még sárban gyalogolni, esőben és hóban utazni se kellene nekik.

Kozma János, Berbi Gyula, meg ülés József visszajöttek Bodára a magasépítő vállalattól. Ok már belátták, hogy érdemes lesz itt élni és hogy csak akkor lesz kulturáltabb és gazdagabb a falu élete, ha ott a helyszínen is küzdenek érte. Ott kell dolgozni érte, ahol laknak.

A bodai Uj Élet Tsz tagságának túlnyomó része ma még az ötvenen túli és a hatvanadik életév körüli.

Meg kell és meg is lehet fiatalítani a szövetkezetét!

Érdemes lesz visszajönni s addig kell visszajönni, amíg nem késő! Amíg más

fiatalok hamarabb rá nem jön nek erre és megelőzik a bódéinkat. Könnyen elképzelhe- / tő ugyanis az, hogy a környező fa’vakból mennek oda hamarosan fiatalok, akik felismerték a mezőgazdasági munka szépségeit és határtalan lehetőségeit

Gyevl Káorly.

•* W'm. m

*/ ViS ■ _ * t- I ££•

>7 %

, /M

Esküvő után Palotabozsokon

A közelmúltban befejezték az első mai magyar témájú, •

a televízió lehetőségeihez, sajátosságaihoz alkalmazkodó televíziós játékfilmet. Az Utolsó pillanat című TV-film történetét örsi Ferenc írta, a rendező Mihályfi Imre. Főszereplői Páger Antal és Módi Szabó Gábor. A film egy mai magyar faluban játszódik, s két testvér élevútján, Ő66zeütközésén keresztül mutatja be a régi és az új, a haladó és a maradi gondolkodásmód harcát

Nemrég kosarat cipelt néhány ember az esőtől szürke palotabozsoki utcán. Friedrich Fe rencék vitték a lakodalmi örömökhöz mindenképpen szűk séges tálakat, poharakat.

így megy ez minden lagzi előtt, mióta Szili József, a helyi földművesszövetkezet elnöke azt ajánlotta az FMSZ igazgatóságának:

— Vegyünk lakodalmi edénykészletet!

Az ötletét az igaz gatóság is, a közgyűlés is elfogadta.

A vásárlási és értékesítési visszatérítésből, valamin t a részjegyek után járó kamatból megvették az edényeket. Azóta nem kell Véméndre kocog- niok a bozsoki lovaskocsiknak, hogy onnét hozzák a tányérokat, méghozzá öt-hatszáz forintért A földművesszövetkezettől annyit kapnak, hogy akár kétszáz vendégnek is elegendő és csak háromszáz forintot fizetnek a használatért.

— Aztán, ha vége a mulatságnak, az Ifjú férjjel küldjék vissza a holmit! Beszédem van vele! — mondja a szülőknek Szili József.

Azzal Is küldték. Harmadnap Friedrich Péter ott számolta le a pirosha- sú bankókat a földművesszövetkezet

irodájában. Hanei Szili József megá lította a kezét.'

— Tegyük külS az egyik százast háromból. Ha má egy életre szóló kí zösséget vá’lalta) hadd növekedjen

földművesszövetke

zet közössége is. Et a százast két ta| részjeggyé váltói tatjuk. Ez a szövet kezet ajándéka a ifjú párnak.

Es Friedrich P< tér kezet adott Sri Józsefnek.

— Mindkettő örülünk ennek a k zasságnak, jól jéi tunk vele, hisz ií a mi családunkat ) növelte! — búcsú zott tóle Szili Józ££ FMSZ-elnök.

Folded

— A BÜKKÖSDI KISZ alapszervezetben megkezdték a politikai oktatást. „A világ térképe előtt” tanfolyamon 84 fiatal vett részt. Az érdekes foglalkozásokat a kultúrház- ban tartják. Vezetője egy fiatal KISZ-tag pedagógus.

— A MFGYEFA1 termelő- szövetkezetben a KISZ-szervezet tagjai két hold kukoricát törtek le.. Két fiatal pedig

a vetésnél segített a magot hordani.

— A TAKARÉKOSSÁGI NAPOK keretében KST-t alakítanak • Pécs I-es tégla- gyár és a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat dolgozói,

u — A MEGYE járási székhelyein működő OTP-fiókok- nál megalakultak a takarékossági napok alkcióbizottsá- gai, amelyek a járások adottságai alapján a takarékosságra való szervezést irányítják— A JÓZSEF ATTILA utcában a 31. szám alatt megnyílt a Pécs-szigeti Élelmiszerkereskedelmi Vállalat hatodik önkiszolgáló boltja. Űj-Mecsekalján pedig a vállalat megnyitotta a második hentesboltját is. Már az eW napon 22 000 forint forgalmai bonyolított le az új húsbolt.

— PÉCSBANYATELEPEH a Béke-kert szomszédságából lévő területen a lakosság tár sadalmi munkában végzi < parkosítást és felújítja < gyermekjátszóteret.

Az Utolsó pillanat című új donságot november 12-én, szombaton mutatja be a Televízió. A premier előtt pénte ken a Magyar Sajtó Házában az újságíróknak levetítették filmetA bemutatót baráti beszélgetés követte, amelyen a Televízió képviselői elmondották, hogy jövőre két TV-film készítését tervezik, meg akarják alapozni a Magyar Televízió későbbi rendszeres filmgyártását;

Felhívjuk a lakosság «gyeimét, hogy

televízió

SZERVIZÜNKBEN

a Javítás tatarozás miatt

f. hó 11-tól 21-lg szünetel. Helyszíni Javításokat a tatarozás ideje alatt Is zavartalanul végezzük. — Hibabejelentés az 51-79-es telefonon. Gépipari Eelektromos Karbantartó Vállalat.

(Volt RAVEL).

19025

— KESZÜBEN felavattál a két tantermes új iskolát, eS nevelői szobával és egy szef tárhelyiséggel együtt. Az í iskolát 300 000 forintos kői* "éggel a községfejleszt# alapból létesítették- Az áll* ml hozzájárulás 200 000, « elvégzett társadalmi munlto értéke pedig 150—200 000 fo rint voll

— MESZESEN és Szabóiét telepen a napokban tartottá meg a megüresedett tanáét tagi választókerületekben í

új tanácstag-jelölő gyűlési két. Mindkét helyen egyha* gúlag a Hazafias Népfront j* löltjeit választották meg. * tulajdonképpeni tanácstag pótválasztásra az I. kerülőt ben november 20-én kerti majd sor.

— A PÉCSI JÁRÁSI TA

NÁCS Végrehajtó Bizottság ma, szombaton délelőtt ; órakor tartja ülését, amely«1 megtárgyalja a panaszügye! Intézéséről szóló tájékoztató'

A napirenden szerepel még 1 termelőszövetkezetek árutef meléséről szóló beszámol« majd megvitatja a műveié désügyi, egészségügyi és sz® ciálpolitikai állandó bizottsál javaslatait,

— SZÁSZVÁRON műszt Mák, pedagógusok, valami* orvosok részvételével páni* ken harminctagú TIT-csopot alakult,

— ORSZÁGGYŰLÉSI kép viselők fogadóórái: Takéó József november 15-én Bób ban, dr. Huth Tivadar 17-é délután 14 órától 18 óra 30-Ü Pécsett az Urológiai klinik1 professzori szobájában (Mu* kácsy M. u. 2. sz), Achátz I**1 re 11-én Villányban tart i° gadóórát.

A Pácai Sfltfllpaii Vállalat 4h< siti a MeoBökalJa—Ürög kömyij beli lakókat, hogy a volt Nein* Kéri pékségben lt-tól kezdőd** a háilkenyér-sUUat magszünt«‘ Háziken yér-aütéa továbbra Is 1# a kovácatelepl XXII. (volt Nett-fő pékség) sütőüzemben.

— A MAGYAR ÍRÓK S*>> vétségének ifjúsági és py«f mekirodalommal foglalko1'

| bizottsága pénteken tartót*

, első ankétjét a szövetei I r székházában. Megvitatták 1 > legifjabb olvasóknak szó'1 . irodalmi alkotásokkal, elb*

. széló sekkel, a gyermekű«*

sekkel kapcsolatos problem® s tot5 — HAT KÖZSÉGBEN sZ#- veztek az idén taz-asszonv»- részére ezüelikalászos tanf°

a lyamot. Emellett 100 közséí x ben működik gazdagon?

i- kör. ahol az asszonyok és I*

k nyok a háziasszonyi teend®

n kön kívül megismerkednek 1

i- munkaegység-számítással és' n közös gazdaságokat érintő 1 et

fontosabb rendelkezésekkel*

1945 novembert írtak. Hosz- szú. tű teilen szerelvény indult ki a íőváro&bóL A kocsik tömve, az emberek fürtökben lógtak a lépcsőkön, s soknak csak a vagonok tetején jutott hely. Egy fahídhoz érve a vonat egészen lelassított, éppen csak mozogtak a kerekek.

A töltés mellől váratlanul emberek bukkantak fel civilben, szovjet katonai kabátban, sapkában, de magyarul beszéltek. Néhányan mér fel is léptek az alig baladó vonatra és ordítozni kezdték: „Le a bőröndökkel!” S néhány perc múlva bőröndök, batyuk, kofferek potyogtak a híd alá. Lárma, tülekedés támadt, a vonat megállt

Egy nő elkiáltotta magát: ».Banditák!!!" A dulakodásban egy ember a mélybe zuhant

szörnyethalt Az álcázott bitangok visszavonultak ■ a töltés alól tüzet nyitottak a szerelvényre.

Tóth János egy vagon tetején lapult, golyók röpködtek a közelben, némelyik a füle mellett, süvített el s 6 dühében a fogát csikorgatta. „A szemetek, szovjet ruhába bújtak, a bitangok.” A háborút túlélte, most kell elpusztulnia, mikor az új élet felé viszi ez a vonat száz és szár. társával. (M a család otthon szorongva

2k.X ÉN JFÍ31L1D1EM

várja a hírt: lesz-e föld? Végre saját földjük, amiből megélnek, amiből a gyerekeket felnevelhetik. A faluban tavasz óta mindenki a földreformról beszél, az új földtörvényről;

A golyók közben szünet nélkül röpködtek. És ha ő most itt fölfordul, ha egy ilyen szemét. dög, a fejébe küld egy golyót, ki műveli meg a földet, ha kap la? Hirtelen mozdulattal lecsúszott a vagon túlsó oldalára, itt Jobban védve van. Aztán mintha ritkulna a csattogás; A fosztogatók, mintha megunták volna a dolgot A vonat is tovább indult. Tóth János újra elfoglalta helyét a vonat tetején.

Az első állomáson értesítették a rendőröket. Azok átkutatták a vonatot kérdezgették az utasokat, hogy s mint történt Aztán a vonat elindult.

Dunántúl. Milyen furcsák ezek a dombok, először nehéz lesz megszokni az Alföld után. Azután a szántóvető szemével mustrálhatta végig a vidéket Bizony nem lehet könnyű a szántás. így dombnak felfele. De hátha ő éppen egy síkon kapja meg a földjét, no meg vesz majd egy lova*, olyan Jó

nagy darabot, oszlopos lábút, amilyet erre látni, mert az ő vékonydongájú sárgája, amely a háború napjaiban tévedt be hozzá, itt majd nem bírja soká. A sárgáról megint az otthon Jutott-az eszébe, azasz- szony, meg a gyerekek. Milyen bizonytalanságban élnek most míg 6 oda van, mennyire várják a jó hírt? Mielőtt elindult, egész éjszaka beszélgettek, akkor már túl voltak a döntésen, otthagyják a falut. Hatvankét család döntött így, miután a falu elöljáró azt a beszédet november 11-én megtartotta. „Emberek — így mondta —, a kormány a mai napon a földtörvényt megerősítette. Minden napszámos, minden cseléd és szegényember kap földet Magyarországon. Újiráz azonban nagyon népes falu, sok szegény ember lakja.és csak kevés föld Jutna egynek. Akinek nagyobb családja van, akinek több földre van szüksége, az átmehet a Dunántúlra. Ott több a föld és kevesebb a földigénvlő. Jó földek azok. csak meg kell művelni."

tgv határozta el hatvankét család, hogy áttclepednek véglegesen Baranya megyébe,

Ojiráz, ez az 1910-ben a nagyváradi káptalan által alapított napszámos község meg se érezte a 62 családot. A vidéket, az alföldi tájat igen nehéz, de a nyomort könnyű otthagyni. A 85 filléres napszámot a kanonok úrnál, aki 1910-ben úgy csalogatta még oda az embereket — az ő apját is, — hogy 15 hold földet kapnak családonként. Aztán kaptak Is egy numerát, négy hold szikes földet a nyolctagú családra. De hozzá se éllat, se eszköz. A szántást-vetést úgy dolgoztaié napszámba, a saját földdel a család birkózott, asszony, gyerekek. ö meg napszámba járt a káptalanhoz.

Másnap megérkeztek Mohácsra majd onnan Bárba. Tóth János 12 hold jó fekete földet kapott, meg &%y hajlékot a családnak. Az újirázi földet, meg a kis vityllót leadták. És tavaszra, mire elérkezett a nagy munkák ideje, a család is ideköltözött. Nehéz év volt az első. mert a sárga nem bírta soká, hamarosan elpusztult. Szerszám, eke sem volt e'ég ú ’v segített«1'- ogy- másrgk ahqgv tudtak De a gyerekeket iskolába adta és ő is tanulni kezdett. Elvégezte

az ezüstkalászos iskolát Kitanulta a földművelés csínját, bínját, új gazda lett és nagyon sokat dolgozott Vett egy tehenet, meg egy ökröt és összefogta őket. Később két ökre lett Tehén, meg apró jószág Dohánytermesztéssel Is foglalkozott és 1947-ben már mintagazda lett a faluban. Az oklevelet most is őrzi. Még ugyanabban az évben felvették a pártba.

Az elsők között volt aki 1950-ben belépett az ÜJ Élet Termelőszövetkezetbe. Tulajdonképpen 6 és néhány gazdatársa alapították. Valamikor mind a nagyváradi káptalannál dolgoztak és azt mondták, ha a káptalannak megérte és még busás haszna is volt, miért ne tudnánk ml is nagy gazdaságot csinálni közösen? Itt a földek is jobbak. Mindent elérhetünk, amit akarunk.

Tóth János most 10 éves tsz-tag. Sokáig brigádvezető volt. de Jobban szeret! a kétkezi munkát, hisz egész életében azt csinálta. A tsz-ben mindenki tiszteli, becsüli, már •öbbször kitüntették ló munkájáért. példaként állítják öregek fiatalok elé. Minden évben három-négyszáz munkaegységet teljesít és jó módban él -■ Um* —