Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-10 / 265. szám
. NOVEMBER 10. N * Pló 3 Mindennapi tennivalók az építőiparban ISZMP Központi Bizott- ,960. június 29-én hata- t hozott az építőipar feltől és az ipartelepítés léről a második 5 éves jőszakára. aranya megyei pártbi- ( nemrég megtartott kitt ülésén a résztvevők is toztak az építőipar hely- 1 és feladataival. A pártág beszámolójában Egri elvtárs, a megyei pártág első titkára megem- hogy részben az építő- »ítőanyagipar hibájából Beruházások nem készül- határidőre, ezáltal or- , és megyei szinten egy- nött a befejezetlen be- sok száma, túlságosan ]ra nyúlt egy-egy objek- flvitelezésének időtarta- továbbiakban kitért ar- Ihogy az építőiparban Jmelődött kellően a mű- kzínvonal, egyes műsza- knák elavultak és a mű- normák rendezését sem ák napirenden. Meg- Ite Egri elvtárs azt is, íz építkezések nem létre rsabbafc és olcsóbbak. vés terv feladataira való {elkészülés építőipar jelenleg nagy zítéseket tesz annak éren, hogy a második 5 tervben meghatározott E lit teljesíteni tudja, az erőfeszítéseket a fel- >oz mérten véleményem későn keOdtük meg. iszem, hogy a második 5 érv feladataira való felésre kevés a rendelke- tre álló idő. Ezt szeret- izzal alátámasztani, hogy [tőipar fejlesztését szolintézkedések csak a 3 terv utolsó évében lát- ípvilágot. lályozza az építőipar hogy túlságosan nyes és nehéz jelen- az építőiparban, más iparágakban is a ak lebonyolítása. En- főleg abból adódik, egyes beruházások meglét nem előzi meg a beások tervszerű előkészícruháző szerveknél dol- szakkáderek sok esetben b a beruházás megneve- jutnak el, de nem biz- a megvalósítandó be- technológiai előkészí- és az összes problémát ilják a tervező szervek- éleményem szerint a zási apparátusokban ib olyan képzettségű dolgozókra van szük- nint a tervező irodákban, pzetlenség következtében ^feladatok nagyon nehéz- , sok módosítással készül- 1 tervfeladatok elkészrté- határideje is késik, nem izéivé a műszaki kiviteli £ elkészítéséről. Az OT it a tervdokumentáció ölte után sok esetben méri fel a kivitelező vál- k az évi leterheltségét és agy ja a beruházási prog- i, mielőtt megyőződne 'hogy a kivitelezésre meg- itt időben az építőiparon 'i gyártó szervefc el tud- végezni a rájuk eső felit. Vállalatunk például 1 a nem kapott választ arogy a KGM vállalatai mi- ) fogják elkészíteni a lüzem gépi berendezését, bakkor jelenleg már a lüzem épülete szerelés áll, ebben az évben tető terül és szerencsének veik, ha 1 éves pihenés után it kerülnek bele. Fordított lyzet a „Stasa” íödérnÍ tgyártó üzem beruházá- , ahol ebben az évben 10 millió forint értékű eszállítást nyert, ugyan- ■r még tervek sincsenek a 'elezőnél. fv gondolom, hogy a fenti példa is azt bizonyítja f az OT nem fordít kellő lot a tárcaközi kooperái. í í müsza' i norma1' tt’ves olfatmaz^sának? fcljesen egyet kell érteje azzal, hogy egyes mü- íi normák elavultak az Mparban is. Véleményem szerint műszaki normarendezést, illetve a normák felülvizsgálását végrehajtani csak abban az esetben szabad, ha nem okoz csökkentést a munkások életszínvonalában. Mi most a helyzet? Mint már említettem, vannak elavult műszaki normák, ugyanakkor az építkezések tervszerűtlen előkészítéséből, a programozás elmulasztásából, egyes anyag- féleségek krónikus szűk keresztmetszetéből adódóan a fizikai dolgozóknak egy műszakon belül sok munkaidejük esik ki a termelésből. Jelenleg a kiesett munkaidőt a laza műszaki normákkal vagyunk kénytelenek egyensúlyozni. Mindenki előtt világossá kell válni annak, hogy ez a helyzet huzamosabb ideig nem tartható fenn. El kell érnünk azt, hogy a do" gőzök keresetét ne a laza normákon keresztül biztosítsuk, hanem a munka jobb megszervezésén, a kiesett munkaidők legnagyobb mértékű kiküszöbölésén és a műszaki színvonal fejlesztésén keresztül. Mi a feltétele ennek? Ennek a legalapvetőbb feltétele, hogy a kivitelező vállalatoknak a tervszerű beruházások előkészítése alapján ideje és módja legyen a munkahelyek jó előkészítésére és megszervezésére, azaz a programozás megvalósítására. Csak így tudjuk megtervezni a leggazdaságosabb kivitelezést, munkaerő, anyag és gépesítés vonalán. Természetesen nem szabad szemet hunynunk azok felett a sajnos ma még meglévő hiányosságok felett sem, amelyek műszaki dolgozóink szemléletében megvannak, mint pl. az objektív nehézségekre való hivatkozás, a kényelemszeretet, a hagyományos építési módhoz való ragaszkodás, amely nem az építőipar színvonalának fejlesztését, hanem éppen annak süllyedését idézi elő. Felül kellene vizsgálni a termelékenység növelésének anyagi ösztönzőit Véleményem szerint a prémium, az élüzem-feltéteiek és más, jelenleg érvényben lévő jutalmazások feltételei, például a nyereségrészesedés is, nem ösztöhöznek arra, bogy az építőipar vezetői nagyobb lelkiismeretességgel fáradozza nak az olcsóbb építkezés megvalósításán. Ha a tervezők drágább szerkezeteket és felszereléseket írnak elő, akkor az építőipari vállalatoknak, nem célja, hogy ezeket megváltoztassa. mert ezáltal növekszik az egy főre eső érték (forint), tehát a termelékenység. Még az sincs általánosan biztosítva, hogy a kivitelező vállalatok az olcsóbb szerkezetek betervezése érdekében a tervféladatok tárgyalásain részt vegyenek. Nem segíti elő az sem az építkezések olcsóbbá tételét, .hogy a kivitelező vállalatok nincsenek érdekeltté téve a közel fellelhető, olcsóbb anyagok felhasználásában, sőt a termelékenység szempontjából előnyösebb, ha többe kerül a szállítás, mert így nagy a beruházás összege, köny- nyebb a vállalat tervteljesítése. Véleményem szerint a termelékenység mértékét az építőiparban nem a pénzügyi tervek teljesítésére, hanem az effektiv elvégzett munkákra vetítve kellene kidolgozni, olyan termelékenység-mérés alapot kellene képezni, amch nagyobb mértékben serKeme- né a kivitelező vállalatokat az új módszerekkel való építkezések megvalósítására. Cikkem megírásában nem volt feladatom az egész építőipar átfogó értékelését adni, csak 1—2 olyan prob’émára akartam kitérni, amelyek negatív hatásával mindennapi munkánkban gyakran találkozunk. Az építőipar előtt a második ötéves tervben óriási feladatok állnak. A feladatokat csak úgy tudjuk megoldani, ha következetesen küzdünk a hibák kijavításáért, mert nem mindegy a népgazdaságnak, hogy mennyiért és milyen gyorsan építünk. , Nemeskéri László, a 3m. Építőipari Váll. igazgatója. Közép-Európa e'ső zö'dborsótermő vidéke tehet a Mecsek A mecsekalja—patacsi hegy- vonulaton évek óta kísérletezik néhány szőlőtermelő a zöldborsó termelésével. A Szövetkezetek Baranya megyei Központjának Mezőgazdasági Osztálya szakszerű ellenőrzések útján megállapította, hogy a kísérletek eredményesek és ezen a területen nagy lehetősége van a zöldborsó nagyobb arányú termelésének. A patacsi hegyvonulatnak ugyanis mind a fekvése, mind a talaja alkalmas erre. A máriagyűd—nagyharsányi zöldborsó-terület is hasonló adottságokkal rendelkezik. Az ottani talaj azonban — szakmai kifejezéssel élve — már „borsóunt”. A kártevők évek óta emelkedő száma bizonyítja ezt. A borsó unt* ág ugyanis kedvez a kártevőknek. Ezek a nagyharsány—máriagyűdi vidéken a holdanként! 15—18 mázsás termésátlagot 10—12 mázsára csökkentik. A mecseki termelők ezzel szemben 20 mázsát is elértek. Nem egyszer két-három nappal megelőzték a nagyharsányi zöldborsó-termelőket, pedig a nagyharsányi vidék az ország, sőt Közép- Európa legkorábban termő helye. A pécsi zöldborsótermelé&l kísérletek a szőlészet szempontjából is kifizetőek, gazdaságosok. Az ugyanazon a területen termő szőlő minden kiadását fedezi a köztesként növekvő zöldborsói Amellett ugyanis, hogy gyökere gyűjti a nitrogént, a borsó szára és levele nagy mennyiségű zöldtrágyát is ad. Nem helytállóak az eddigi felfogások, melyek a tápanyagnak a talajból való elvonását gyanították. Hogy a zöldborsó termelése mennyire kifizető, arra jellemző a nagyharsányi és máriagyűdi tsz-tagok ragaszkodása. Annak ellenére, hogy a termelőszövetkezet közös területén ötven-hatvam holdas táblán - termelik a borsót, mindegyik háztáji gazdaságuk területéből kétszáz-négyszáz négyszögölre kötött csaiknam szerződést Államunk jelentős beruházásokat fordít megyénk oen is a biztonságos munka- .örülmónyek megteremtésére A Komló Szénbányászait Trösz ml például ez évben 6 milli 500 ezer, a pécsi trösznéi ez é augusztusáig több mint t mi lió forint szolgálta a dolga zók munkavédelmét. Bárary megye üzemeiben ennek kő vetkeztében, ha a balesetek át lag06 számát tekintjük, csők kentek is az üzemi balesetek. Am rosszabbodott a helyzet a balesetek kihatásai terén. Míg 1959-ben a balesetek folytán kiesett munkanapok havi átlaga 5921 volt, addig 1960-ban 7407. A nagyösszegű munkavédelmi beruházások a veszélyforrásokat csökkentették, de nem apadt ugyanilyen arányban a belesetek száma. Mindebből következik, hogy a balesetek nem valami objektív körülményből származtak, hanem feledékenységből, a technológiai utasítások be nem tartásából, abból a nagyfokú liberalizmusból, mely még mámdig jellemez egy-két gazdasági és műszaki vezetőt, ha munkavédelmi előírások betartásáról esik szó. A Körzeti Bányaműszaki Felügyelőség 1960. első kilenc hónapjában a Mecsek környéki bányaüzemek területén kénytelen volt pádéul 31 vezető műszaki szakembert, 304 műszaki középkádert, és 1262 fizikai dolgozót megbírságolni, a munkavédelmi utasítások be nem tartása miatt. Ugyancsak ebben az időszakban nem kevesebb, mint 311 fejtést, 402 elővájást, 81 szállítási munkát, és 40 gépet állítottak le egy órától több napig tartó üzemeltetésből a követelményeknek meg nem felelő munkavégzés következtében. A FENTI PÉLDÁKBÓL kitűnik, hogy a népgazdaságot is súlyos kár ért a balesetek miatt A komlód Kossuth-bányán a IV-es szinten a tröszt villamosüzeme, az előírt hatósági engedély hiányában helyezett üzembe egy transzformátort, a biztonsági és tűzvédelmi előírások figyelembe vétele nélkül Emiatt a transzformátor meghibásodása folytán keletkezett tüzet időben megfékezni nem tudták, több ember megsebesült és 558 ezer Egészségügyi előadásokat9 szakköröket terveznek a hoboli művelődési otthonban Augusztus 20-án avatták fel az új művelődési otthont Hobolon. amelyet társadalmi erőből, állami támogatásból és községfejlesztési alapból létesítettek. A 270 000 forintos kulturális létesítményhez 100 000 forint állami támogatást kaptak. A község lakossága igen lelkesen kivette részét a kultúrházépítésből, mintegy húszezer forint értékű társadalmi munkát végzett; Az új népművelési évad terveit a kultúrház igazgatója a helyi pártszervezet, a KISZ, a Hazafias Népfront, a Vörös- kereszt és a nőtanács vezetőinek bevonásával készítette el. Az egyik legton’osabb teendő Hobolon is az emberek gondolkodásának az átformálása. Az ismeretterjesztő előadásokkal a lakosság természet- tudományos gondolkodását és érdeklődését kívánják felkelteni. A népművelési tevékenységük jelentős részét az öntevékeny művészeti munka alkotja A színjátszócsoport KISZ-fiatalokból és az úttörőkből tevődik. Már az elmúlt esztendőkben is szép eredményeket értek el, de most, hogy új kultúrházat kaptak — beépített színpaddal és két öltözővel — még jobban fellendül a színjátszó csoport munkája. Ügy tervezik. ’ jjogy három egyfelvonásos darabot mutatnak be az idei népművelési idoscakbaa. év bánom iiáxon* felvonásos drámát: a Kisuno- kámat, a Többsincs királyfi című mesejátékot és Federico Lorca: A csodálatos Vargáné című alkotását. Ügy számítják, hogy ellátogatnak majd a közeli községekbe is a színdarabokkal, MoJványra, Kéfc- újfalura és Nagydobszára. Eddig csak Yándonmzijik volt illetve hetenként egy alkalommal tartottak filmvetítést a község lakosságának. Az új kultúrházban a mozi is helyet kapott végérvényesen, s most már hetenként két alkalommal: szombaton és vasárnap tartanak előadásokat. A Moziüzemi Vállalat jelentős anyagi segítséget is adott a kultúrház építéséhez. Az épület villamosítására közel harmincezer forintot fedezett a Moziüzemi Vállalat. Eddig már hetven széket is adott a kultúrháznak. A 250 személy befogadására alkalmas kultúrterem mellett most létesítettek egy klubtermet és KISZ-helyiséget, pártirodát. Az MSZMP járási szervezete mintegy 4000 forinttal járult hozzá a felújításhoz és a felszereléshez. Minden hó második csütörtökén ismeretterjesztő előadásokat tartanak. Terveikben olyan előadások szerepéinek, mint az ősember kultúrája, Móricz Zsigmond élete, a világűr meghódítása, a gyarmati népek sorsa Afrikában, a mezőgazdaság Arra törekszenek, hogy a lehetőségekhez mérten minden előadásnál egy ismeretterjesztő jellegű film levetítésére is sor kerülhessen, amely közvetlenül kapcsolódik az előadás témájához. ^ Előadássorozatot terveznek az egészségügy jelenlegi problémáiról is. Indítanak egy tanfolyamot, amelynek az a célja, hogy megismertesse a résztvevőkkel azokat a számításokat, amelyekkel szinte naponként találkoznak a gyakorlati életben, s a munkaegység számítására is kiképezi a hallgatókat. A kultúrházban működik egy női kézimunkaszakkör, egy rajzszakkör. Az utóbbinak főként az a célja, hogy megismertesse a falusa emberekkel is a legszebb képzőművészeti alkotásokat, hozzájáruljon a jó ízlés fejlesztéséhez; Ugyancsak a kultúrházban helyezték el a televíziót, amely nagy népszerűségnek (inrend 200—300 kötet A jelenlegi állományuk 460 kötetből áll, s ennek felfrissítésére 1000 forintot szavazott meg a községi tanács. Megszervezték a rendszeres klubfoglalkozásokat is. Minden kedden jönnek össze a klubteremben, ahol megtekintik a televízió előadásait olvashatnak, sakkozhatnak, s kicserélhetik egymás gondolatait. Az új kultúrház felépítésével lehetőség nyílott arra is, hogy teljesüljön a hoboliak régi vágya: a Pécsi Nemzeti Színház tagjai is ellátogatnak hozzájuk. (Hamar) a községben. Két csoportos társaskirándulást szerveznek a jövő év áprilisában és júniusában Harkányba és Sztálin városba. Ezekkel a társaskirándulásokkal az a céljuk, hogy megismertessék természeti kincseinket, hazánk szépségeit és a szocialista államunk új, nagyszerű létesítményeit; 1 A könyvtár hayi forgalma A nők jogvédelme — és még tizenkét előadás Péos-Vasas I. pártszervezete és a Nőtanács rendezésében megindult a Nők iskolája előadássorozata. Az első előadás a nők jogvédelmét tárgyalta. Dr. Tamási István járásbíró előadását nagy érdeklődéssel hallgatták az asszonyok és lányok. Kedves epizód tette érdekessé, de meghatóvá % az előadást. Sok anya. aki nem tudta kire hagyni kisgyermekét, elvitte az előadásra. Rubint Károly tanár ezt látva, gyorsan megszervezett egy .'.esti óvodát“, oly módon, hogy, »«aga köré gyűjtötte a gyerekeket a szomszédos könyvtárhelyiségbe és mesékkel szórakoztatta őket, amíg anyukáik az előadást hallgatták. A találékonyság tehát jókor jött és sokat segített Kovács Györgyné szervezte meg a Nők Iskolájának első előadását és fáradságot nem ismerő munkája meghozta gyümölcsét. Még tizenkét előadás lesz a Nők iskolája keretében, amely iránt ugyancsak «agy az érdeklődé* Egymásért érzett felelőssegg el l forintos anyagi kár is keletkezett. A havi átlagban munkából iesett 7407 munkanap sok •zer forintjába kerül népgaz- ' óságunknak Az anyagi •csz- ségen felül azonban ki ‘ud- é.cté‘. visszaadni anna akit •üálos baleset ér? Ki ' ;dja "tóin- az elvesztett kar* á- »at, megcsonkub ember eset' Ey a veszteség fájd- *nas a bídesete: szenvedőnek és csa áojának is. EZEKET AZ OKOKAT fi.yeiembevéve csak helyeselni ehet, hogy a Körzeti Bányaműszaki Felügyelőség 1960-ban eddig a halálos baleseteknél — ahol szükséges volt, — valamint 2 súlyos sérülést okozó és 1 durva szabálysértés miatt ügyészségi feljelentéssel élt a vétkesek ellen. Sajnos, nem mindenütt tartják ennyire fontosnak a balesetek bejelentését. A már megemlített komlói tűzesetnél például — habár a baleset az esti órákban történi — reggel tettek csak jelentést • telefonon az ügyészségnek, olyan formában: „balhé van a bányában.“ A Pécsi Építő és Tatarozó V., Pécsett, a Csaba u. 2. szám alatt felújítási munkákat végzett. Az építő- állványra felvezető feljárót nem az előírásoknak megfelelően készítettek el, ennek folytán egy segédmunkás leesett és kezét törte. A balesetet két- három óra múlva jelentették csak az építésvezetőnek, áld a helyszínen olyan jegyzőköny vet vett fel, miszerint senki sem felelős. A BANYAMOSZAKI Felügyelőség által megbírságolt 1262 fizikai dolgozó példája azt mulatja, hogy sokszor a munkavégzők sem törődnek maguk és társaik testi épségével, nem tartják be az előírásokat. A műszaki dolgozók pedig sokszor szemethúnynak — rosszul értelmezett napa termelési érdekből — a mulasztások felett, ami aztán melegágya a balese- eknek. A napokban a Baranya megyei Főügyészség és a megyei párt-végrehajtóbizottság is tárgyalta az üzemi balesetelhárítás kérdéseit, a munkavédelem helyzetét. Fontos határozató!: születtek, amelyek felhívják a gazdasági vezetők, a szakszervezetek, a munkavédelmi ak- tivaháiózat figyelmét a hibák kiküszöbölésére, a munkavédelmi feladatok pontosabb ellátására. A jó határozatok egymagáikban véve azonban nem elegendők A határozatokat az üzemekben be is kell tartani! NÁLUNK A BALESETEK s'aíisztikája a termelés növekedésével arányban nem növekedést, hanem csökkenést mutat. Mégsem lehet megelégedni a csökkenés mértékével! A szocializmus építése, az emberekről való fokozott gondoskodást. az emberi munka mély megbecsülését és a testi épségre való nagyfokú vigyázást is jelenti. Az üzemi párt- és szak- szervezetek egyik legszebb feladata, hogy harcoljanak azért h gyár falai között és e harcban mind több embert állítsanak maguk mögé. Az édesanyák mosolya, a feleségek és gyermekek boldog élete lesz e küzdelem gyümölcse! Ssfits István
