Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-06 / 263. szám
8 NAPLÓ I960. NOVEMBER t JUHASZ GYULA IcAz &ktébwi l&wadaL&mkő A pécsi Írók müvei mindig jelentős irodalmi eseménynek számítottak a magyar irodalomban, a magyar könyvkiadásban. Így van ez most is. A pécsi Írók az idén is számos és jelentős szépirodalmi müvei gazdagítják az egyetemes magyar könyvtermést. Csak egy futó pillantást az írói alkotóműhelyekbeI A pécsi írók közül ki mit irt, milyen könyve jelent meg ez évben, vagy jelenik meg még ebben az esztendőben? Ki mit irt ma, és milyen terveket dédelget? CSORBA GYŐZŐ Csorba Győző József Attila fc Baumgarten-díjas költő írói hírét olyan sikeres művek jelzik, mint „A híd panasza”, ».Szabadulás”, az ».Ocsúdó évek”, „A szó ünnepe”, továbbá a Faust és a Brecht versek nemesveretű fordítója, és a napokban megjelenő Carmina Burama műfordítás. —> 1960-as írói terveim? Könnyű megfogalmazni őket: fordítások. Egészen az év végéig, sőt a jövő esztendőbe át- nyúlóan is. Az idén ez volt szinte egyetlen írói munkaterületem. Petrarcával kezdtem, Daniéval, Brechttel és Becher- rel folytatom. Verseket alig Írok. Nehéz kenyér a fordítás, nemcsak természeténél fogva, hanem azért is, mert teljes belső azonosulást kíván a tolmá csalandó íróval, s ez nem köny- nyű akkor, ha egymástól mesz- sze eső századok egészen más íróegyéniségeiről van szó, s a hváltásra” félévenként, esetenként még gyakrabban kerül sor. — 1961-ben többet szeretnék foglalkozni versírással s az év végére egy új köteteit összeállítani. í^rrw.)^ BARDOS1 NÉMETH JANOS Bárdost Németh János huszonnégy éves volt, amikor első könyve elhagyta a nyomdát Négy kötet kiadott vers, három regény, egy tanulmánykötet és egy színpadi mű a határkövei Bárdosi Németh János alkotói világának. A Carmina Hungarica című verseskötete a napokban jelent meg. — A Jelenkor kiadásában megjelent új könyvem: a Carmina Hungarica az utolsó kötetem óta irt verseimből ad jól megrostált válogatást. Ez a hatvan vers természetesen csak töredéke kiadatlan verseimnek, melynek javarésze az utóbbi évek termése. Érthető, hogy ezek részére is szeretnék nyilvánosságot kapni. Szeretném azután válogatott verseim teljesebb gyűjteményének megjelentetésével egész költői művemet az olvasók elé tárni. Továbbá írói.,emlékeimet akarom megírni — értékes dokumentumokkal — a kor és a kortársak bemutatásával. Terveimf A régi, bölcs mondás szerint legtöbb időnket a megkezdett, de be nem fejezett dolgok rabolják el. Így vagyok a megkezdett Csertető című elbeszélő költeménnyel és a gyerekkoromról írandó önéletrajzi poé mával. Egy Mátyás-monda kötetet is tervezek, eddig öt mondát dolgoztam fel. Az ifjúság élete, problémája foglalkoztat, Ennek műfaja még nem alakult ki. Változatosságképpen műfordítók. Leginkább persze a vers az izgalmas ebben a gyorsléptű mában. S hogy mit tudok mindebből megvalósítani, az a legizgalmasabb. f ( SZ1NNYE1 JÚLIA Szárnyéi JűMa eddigi könyvei — a Hajnal és A szőlőboszorkány — sikert arattak az olvasóközönség körében. Most jelenik meg az öreg mandula- fák című regénye. @ Űj regényem főhős* a 76 éves félénk, özvegy Antalné, győztesen kerül ki a szívtelen és zsarnok háziasszonnyal folytatott küzdelméből. Mert a zsarnokoknak mindig el kell bukniuk: így tanítja ezt a történelem is. Az öreg mandulafákban egyszerű emberek mindennapi életét, munkájukat apró örömeiket igyekeztem megrajzolni, és az olvasó számára életközeibe hozni. PAL JÓZSEF Pál József első kötete az ötvenes évek első felében jelent meg Dúdolgató címmel. A Mézpergetés az idén látott napvilágot em Sohasem szerettem terveimről beszélni, különösen nagy nyilvánosság előtt nem, hiszen tele vagyok kétségekkel, hogy azokat a gondolatokat, melyeket lelkem mélyén dédelgetek, meg tudom-e valósítani. Tulajdonképpen már a Mézpergetés egyik ciklusával, A város verseivel —» a következő kötetre készültem. Ezt a ciklust épp ezért, előtanulmánynak tekintem. A várost szeretném megfogni, tettenémi az eljövendők- ben. Azt hiszem, balgaság lenne többet mondani még meg nem született versekről. A Jelenkorban megjelent novellám visszhangja arra biztat, hogy komolyan foglalkozzak egy no- velláskötet összeállításának KENDE SÁNDOR tik dl f*M°**t Hat íré. A művek, a megjelen-. tek már szó nélkül Is bizonyítják^ az Írók hitvallását. A tervek a Jövö dolgai. S I zonyos, hogy azok sem maradnaky el a tegnapiaktól. H /s eiÁc£/>v XAjynSDz PAKOLITZ ISTVÁN Fákolitz István, a fiatal költőnemzedék jeles képviselője. A közelmúltban megjelent Szüret című venseskötete után még ez évben megjelenik — előreláthatólag a karácsonyi könyvvásárra — az Altató, amely a költő gyermekverseit foglalja össze. Szeptemberben kötött szerződést a Magvető „Fény és árnyékcímű kötetemre. Talán jövőre, de lehet, hogy csak 1962-ben jelenik meg. Most rendezem kötetbe az 1959— 1960-ban irt, főleg keletnémetországi verseimet. Közben kikirándulok más műfaj területére is: decemberben kerül mű- torra a Szamárkút című ifjúsági játék, amit baranyai mon- ’iából írtam.. ^ istóriás emlékek. Tulajdonképpen minden tárgynak külön története van, egyiknek-másiknak nem is mindennapi. S ezek a történetek, mintha egy kicsit megszépülnének, kicsino6odnának a nyitott ajtón beáramló őszben, a múzeumi könyvek áporodó szagában. Az ember ösztönösen is minden tárgyhoz hozzáképzeli a történelmet. Itt ez a rozsdás kard is, amelyet Ete János, a mohácsi múzeum igazgatója vasárnap .gyűjtött” Dumaszek- csőről — ki tudja melyik dalia kezével szórta az ellenségre a halált. Ete János észreveszi a do6z- saáék közül, hogy a kardot nézem. *— Van ennek párja is ... csinosabb... — s már indul, és csak a tekintete sürget, hogy menjek utána a másik szobába. — Nézze csak... Hajlítgaitja a rugalmas kardot Rozsda marta évszázadokon át, de csodálatosan rugalmas, hihetetlenül éles. •— 1945 körül került a Dunába... Nézze, a mester jegy is benne van! •— ötvenegyben egy búvár hozta ki a Dunából. — Lehet, hogy még a mohácsi csata idején került a folyóba? — kérdem. Csóválja a fejét, nézi a kardot, aztán visszateszi. Az ellenség elszedte a halottaktól a fegyvert... talán a naszádosoké volt... — aztán végignéz a „dobozba zárt“ múzeumon, és szomorúén sóhajt. így vagyunk ml, látja. Minden ládákban, mintha mennénk valahova... — Mesélne még Trukti Jánosról? — Ja?' TnrkTirőt? ... Hát az híres ember volt. — Nagyon híres, — mohácsi ember volt... C1 miékét Mohácson csak két-három fiatalkori ismerős, a temetőben egy műkő síremlék és a tanácsháza első emeleti folyosóján egy vasból kovácsolt kondorkeselyű őrzi. Akik ismerték, akik hallottak róla, mind állítják, hogy híres ember volt Trukld János, Mohács szülötte. 1898-ban ő szervezte Mohácson az első sztrájkot, amikor a jobboldali védtöltést építették. — Akkora sztrájkot szervezett — mondják) a mohácsiak — hogy három század katonaságot vezényeltek ki az urak.. — És a sas? — kérdem. — A sas? — kérdi vissza a múzeum igazgatója, — aki kiló számra őrzi az aktákat, hlvar- taűos leveleket, amelyeket Argentínából kapott, vagy oda írt a Trukffl ügyben, — és hoz- zámfordüL — Tudja, hogy milyen híres ember volt ez a Trukffl János? ...— Zóla Emilnek is személyes jóberátja, — mert Franciaországban is járt. Nem volt neki itt maradása az uraktól. Aztán kiment Argentínába. — De hivassa csak ezt a levelet? És már nyúl az aktacsomó közé. «... Plivas. 1959 július 1.... Tény, hogy Zólával barátságos viszonyban volt, amikor Franciaországban dolgozott. Van egy arcképrajz Zoláról. 55x35 cm, ez a János ágya felett a falon volt... Emile Zola aláírással... Trukli János itt sok szép munkát csinált... a Mar del Plata fürdőhelyt Casino díszkapuját... a parlament vasmunkáit... abban az időben egy Matta nevű francia cégnél dolgozott, és az csinálta az argentin parlament főbb munkáit... (aláírás) Jósé Ed- munda Molnár... Fáradtan és csalódva százszor S száműzve bús fiatalon A szabad élet asztalától. Köszöntelek Forradalom! Síromban véltelek megérni S alig mert halkuló dalom Mint éji szellemet idézni. Fölidézni Forradalom! gondolatával is. Talán sikerül-^ ni fog. f / Megáldom a rózsás lobogódat Mint Messiást bús Simeon, A vérem gyász színébe olvad, De láttalak Forradalom! Tán holnap otthagysz eltiportan, Mint láncfüvet, domboldalon. En láttalak robogni, jól van Győző szekér, Forradalom! Kende Sándornak — a Három/ Lázár, az Egymásra Ítélve és aj Lilith fial című könyve utáni a közeljövőben Jelenik meg Közel a mennybolt című regé-Jj nye, a Jelenkor kiadásában. — Tizenkét év múlt el utolsó* regényem megjelenése óta.y 1948-ig két verseskötetem és| három regényem jelent meg r— » de úgy érzem, a hosszú szüneté után most találtam meg végreI a hangomat. Terveim? A Hun-» nia Filmstúdióval szerződésemé van a Jelenkorban közölt Test-l vérek című elbeszélésemből^ film írására: ezen dolgozom.$> Jövőre pedig szeretnék belekezdeni új regényem megírd-$ sába, melynek témája — hay ugyan lehetséges valamilyené írásmű témáját egyetlen mon-$ datban elmondani — egy előző házasságban elkényeztetett$ fiatalasszony kemény életútja^ pártfunkcionárius új férje ol-1 dalán. KOMJAT ALADAR Qt4 Meznad&náLí Van! Az első: kiöltő eggyek összéje széthomoklott. A második: ámolygó sokak tápászkodása: ledobbant vé és piszokba! S magával-tépte bitang prédikátorait! De a harmadik: az új: tartó, mint a föld s a könyörtelen minden proletárokéi Billió torkon bóg az indulati Halálig osztályharci Forradalom! Kommunizmus! Három legjobb szavunk S a leggyűlöltebb: Burzsoát Halljátok? Tetésre telt a mérték! Most mindent akarunk! Most vérét vesszük minden holtnak-voltnakl Ki áll elénkbelt Egy tömegbe moccan a szerteszét erői S mindent befog a mérhetetlen sodor. J a a sas? — kérdi visz- sza ismét Ete János. — Na olvassa csak ezeket a sorokat... — mutat egy másik levelet. . Lenin és Marx tanaitól egy hajszálra se tért el... nagy tekintély volt itt a műn- kásmozgalomban.. — írják a barátai, hogy ennek a sasnak, amelyik most a mohácsi tanácsháza emeletén van, ennek furcsa története van. A mostani vasmunkások csak csodálkoznak, meg ámul- naik, hogy miként tudta megcsinálni ... 206 ceniti széles a két szárny széle közötti távolság és 145 centi magas... minden tolla külön remekmű, külön mozog... Tizenöt évig kalapálta... Hitler urailomrajutása után magasrangú német katonatisztek megtudták, hogy Argentínában él egy kovácsművész, aiki csodálatosan szépművű kondorkeselyűt kalapált vasból. Megkeresték Trukli Já— Jól megfizetjük... hány ezer dollárt akar? — mondták Truklinak. Trukli csak csodálkozott. — Az egyik középületbe akarjuk feLállitani ... csak az kell még, hogy a keselyű alá egy horogkeresztet is kalapáljon ... Megfizetjük... jól megfizetjük... Trukli János csak a fejét rázta. — Ha egy millió dollárt ígérnek, akkor se kalapálok alá horogkenesztet... litres ember volt valóban ez a Trukli János, akiről talán a mohácsiak is, oly- kon-olykor megfeledkeznek. Fáradhatatlan ember — írták róla Argentínából. Kovácsolt vasból megmintázta Lenin és a halhatatlan zeneszerző <— Beethoven, valamint Gaucho szobrát. Spanyolul könyvet írt Dózsa György szabadságharcairól — amelynek egy példányát, a Rebelion en Hungaria-t a mohácsi múzeumban őrzik. Sajnos mint írják a tá' földrészről — Trukld János I lála után sok holmiját, ap személyi tárgyait, emlékeit elégették. 1871-ben született Mohács és 1955-ben halt meg Arg1 tínában. Kívánságára holtteí elégették, és a Magyarok lágszövetsége hazahozatta & gyarországra, Mohácsra. Csak a sír van a mohácsi metőben és a kovácsolt' kondorkeselyű, a tanácsit első emeletén, amelyet ugy! csak kívánságára elhoztak ^ hácsra, és amely méltóbb he re vár — a múzeumban. Csák töredékek, emléké zaikok maradtak fenn TrJ Jánosról. Az emlékeket mai val vitte, és sokat megsem1'' sí tettek Argentínában. Pe' élményekben, munkásmozg mi harcokban alighanem dag élete lehetett. De hát kevés a nyom, atf lyek alapján fel lehetne ele' nítenl Trukld János régi tóriáit.. | Thiery ArpM
