Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-06 / 263. szám

r &U. NOVEMBER 1 NAPCÖ 5 Negyvenmillió forintot takarítanak meg nekünk! Nyáron Moszkvában egyhe­tes pesti Ismerősöm a Gorkij sugárúton hömpölygő tömegre pillantva kicsit epésen jegyez­te meg: — Milyen szerény«! öltöz­ködnek az emberek. Másnap a Lenin Múzeum­ban ismét egymás mellé sod­ródtunk, éppen annál az üveg­vitrinnél, amelyben Lenin vi­seltes kabátját, gombos kis fe­kete cipőit őrzik. — Ne haragudjon, hogy ta­lán alkalmatlan pillanatban szólok — fordult a középkorú férfi felém —, de éjszaka a szállodában Sokat gondolkod­tam azon: mennyivel jobban élhetnének, öltözködhetnének már most is a szovjet emberek, ha nem kellene az egész világ munkásosztályát és például bennünket is segíteniük. Ez a kis epizód jutott eszem­be, amikor Zellner Tamással, az új pécsi hőerőmű főmérnö­kével a bővítés szovjet tervei­ről beszélgettem. Szemerkélt az eső és a Mecsek oldalán fek­vő házak kéményeinek füstjét földre csapkodta a szél. Áll­tunk a hatalmas paneltömb mellett, a százméteres kémé­nyek árnyékában és a fiatal mérnök nagy mozdulatokkal képet festett nekem a még üres levegővászonra. — Harkovban készítik a ter­veket, 1963-ban kezdik meg építeni, s már 1965 első fél­évében üzemel a százüdlowat- tos bővítésű erőmű. A Szov­jetunió szállítja a gépeket. Ez az erőműrész teljesen korsze­rű lesz. A most készített száz­tizenhat megawatt villamos­energiát termelő gépeknél az a baj, hogy korántsem olyan modernek, mint maga az épü­let, mely a nyugati szakembe­rek tetszését is elnyerte. — A Szovjetunió által szál­lított kazánok például dara­bonként, a mostani hatvan ton­na per óra és hetvenhat at­moszféra nyomással ellentét­ben, kettőszáztíz tonna per óra és száz atmoszféra nyomá- súak lesznek. Egy-egy gép­egység ötven megawatt villa­mosenergiát szolgáltat. A két szovjet kazán akkor annyi gőzt termel majd, mint most hét darab. A korszerűsítés, il­letve a szovjet terv szerinti bővítés a villamosenergia szol­gáltatásán kívül is csak előnyt jelent a városnak. Jelenleg az erőmű huszonegyezer köbmé­ter vizet használ el naponta és ötezer tonna szenet tüzel el. Az erőmű salakját vízzel ke­verve a környező lápos részre terítjük majd é6 földdel fedjük be. Ez a városrész alkalmassá válik ezután lakóházak, vagy üzemek telepítésére is. — Hogyan fogják beszerelni a korszerű szovjet gépeket? — Szovjet szakemberek, mér nökök, technikusok jönnek hozzánk. Ök irányítják majd a munkát. Nagyszerű dolog lesz kérem, ha elkészül, a száz megawattos bővítés. A pécsi erőmű felzárkózik az országo­san is nagy energiatermelők közé. Nálunk általában az erő­művek termelékenysége nem a legkielégítőbb. A pécsi erőmű a szovjet tervek kivitelezésé­vel nagy lépést tesz afelé, hogy növelje az egyfőre eső termelést. A legkorszerűbb elektronikus automata beren­dezésekkel olcsó áramot jut­tatunk majd el az országos hálózatba. — Mennyibe kerül az erő­mű építése? — A hároméves tervben el­készülő rész kb. egymilliárd forint. A kettőszáztizenhat ki­lówatt villamosenergia terme­lésére alkalmas, tehát a szov­jet tervek megvalósulásával létrehozott pécsi erőmű kettő és fél milliárd forint beruhá­zást igényel. A szovjet tervek szerint a legújabb építési mód­szerek feleslegessé teszik az erőmű végfalának kiképzését, de ezen túlmenően maguk a kazánok a födémtartó szerepét is betöltik. A szovjet mérnö­kök ezzel az eljárással körül­belül negyven-ötven millió fo­rintot takarítanak meg hazánk­nak. A vászonra felkerült tehát a kép. Az új erőmű betonóriása, zúgó gépei, a nagyobbik test­vér önzetlen, nagyszerű barát­ságát, a csendes, szerény szov­jet emberek forró testvéri ér­zését tolmácsolja nekünk. Har­kov és Pécs között nagy a tá­volság, de szívünk hamar le­győzi a kilométereket, a föld összes munkásainak nagy ün­nepén gondolatban megszorít­juk a harkovi mérnökök, mun­kások kezét. Közös erővel A „Kölcsönös Gazdasági Segélynyújtás”, a KGST ha­zánk ipari fejlődésének ser­kentője. A Szovjetunió és a szocializmust építő baráti or szágok segítik a magyar né­pet abban, hogy gazdasági terveit sikeresen megvalósít­sa. A szocialista országok tá­mogatása lehetővé teszi, hogy a nyersanyagban, alap­anyagokban szegény orszá­gok is korszerű feldolgozó- iparral rendelkezhessenek. Tudvalevő, hogy a Szovjet­unióból nyersvasat, fát kü­lönböző érceket, olajat és egyéb olyan anyagokat ka­punk, amelyek ipari üzeme­ink munkájához elengedhe­tetlenül szükségesek. Ugyan­akkor mi gépeket, munkai­gényes berendezéseket szál­lítunk a Szovjetunióba. A szocialista országok nagy segítséget nyújtanak szőkébb hazánknak, Baranya megyé­nek is. Az alábbiakban egy-két Baranya megye ipari üzemel országos volument tekintve nem tartoznak a legnagyobbak közé, mégis exportálásuk Jelentős. Ki gondolná, hogy termékeik csak­nem a világ minden országába eljutnak, öregbítve a magyar ipar hírnevét. A Sopiana Gépgyár hús­ipari gépei például a Szovjet­unióba, Lengyelországba, Romá­niába mennek. A híres pécsi kesztyű Svédországba, Norvégiá­ba, Angliába, Nyugat-iNémetország- ba, Dániába, Hollandiába, Fran­cia- és Olaszországba, a Szovjet­konkrét példát hozunk fel ál lításunk alátámasztására. Csak az 1960-as évet véve alapul meggyőzően bizo­nyítják a számok a KGST előnyeit. Pécsi Szénbányászati Tröszt A Pécsi Szénbányászati Tröszt részébe a Szovjetunió­ból a világpiacon is elismert PLM-5 típusú rakodógép­ből ez évben 5 érkezett. Egy rakodógép óránkénti terme­lése — teljes kihasználtság esetén — 20 köbméter, ami 30—32 csille szénnek felel meg és teljesen kiküszöböli a nehéz fizikai munkát. A PLM-5 típusú rakodó­gépből az 1960. évi szállít­mánnyal együtt öszesen ti­zenöt van a tröszt tulajdoná­ban és még ez évben öt, 1961- bem szintién ötnek az érkezését várják. unióba, Csehszlovákiába, Dél-Afri­kai Unióba, Libériába, Szíriába, a Baranya megyei Tejipari Vál­lalat dolgozói által készített sajt, vaj Angliába, Belgiumba, Egyip­tomba, Nyugat-Németországba, a Szigetvári Konzervgyár termékei Németországba, Szovjetunióba, a szigetvári és pécsi cipő Kelet- Németországba, Franciaországba, Lengyelországba, Angliába, Nor­végiába. Haitiba, Kuwaifba, Gib­raltárba, Spanyolországba, a Pécsi Porcelángyár termékei, a porce­lánszigetelők Törökországba, Szí­riába, Indiába. A drága üzemeltetésű sű­rített levegővel működ. oz- donyok, a Csehszlovákiából ér 'ző — olcsó üzemanya­gé — Diesel-mozdonyokra va ló átcserélése van folyamat­ban. Ez ideig 24 csehszlovák mozdony dolgozik már a bá­nyáinkban és ebből négyet 1960-ban kapott a tröszt. Szintén Csehszlovákiából érkezett 3 SPV-32 típusú sű­rített levegővel dolgozó mo­tor, melyek a kaparógépeket hajtják. A bányák világítására szol­gáló akkumulátoros bánya­lámpákat az NDK szállítja. Komlói Szénbányászati Tröszt A Szovjetunióból öt PML—5 típusú nagyteljesítményű ra­kodógépet, és a szállítással já­ró nehéz fizikai munka meg­szüntetéséhez egy kétláncos kaparógépet kaptak. Csehszlovákiából 2 GTK— 35. típusú fejtő-réselőgép és 2 flexibilis kaparógép érkezett. E kaparógépek előnye, hogy a vágatokban — jobbra, bal­ra — háromfokos törésig ké­pesek szállítani. Lengyelországból 3 páncél­kaparógépet, LZK-típusú ra­kodógépeket és LSZV—2. és 4. típusú feltörésfúrógépeket kaptak. Továbbá tárgyalások vannak a sújtólégbiztos transz formátorok behozatalára is. Villanymotorokat Romániá­ból és az NDK-ból szállítják részükre. Esőcseppek szikráznak a tű­leveleken. Csodálatos látvány. — Fenséges — mondja Stocker Lajos és már kattan is a fényképezőgépe. — Jövőre elhozom ide a feleségemet is, meg a gyereket is •-» teszi hozzá. Turisták jönnek le a széles úton, a Grand Hotel Práha fe­lől, amely több, mint ezer mé­terre van már a tenger színe felett. Vakító a napfény. Bécsiek a Utadat Dr. Ten La* munka közben TI álin-ban Eszak-Kína egyik jelentős váró­iéban végezte el az orvosi egyetemet. Budapestre már aspiráns­át érkezett, mégis az Eötvös oránd Ti i dómén yerryetem ma gyár lektorátusán először a „legnehezebbel”, a magyar nyelvvel birkózott meg, s csak azután jött Pécsre. 1957 júliusa óta itt folytatja tanulmányait az orvostudományi egyetem élettani intézetében, Itt is­merkedik az egyik legújabb, legfiatalabb tudományággal, a sportélettannal. Ha nem tudnánk, hogy tá­voli hazájából már kész or­vosként érkezett hozzánk, gye­rekesen lágy vonásaiból in­kább „gólyának” néznénk, mint komoly kutató aspiráns­nak. Különösen amikor meg is kérdeztük, hogy miért éppen a sportélettant választotta any nyi más tudományág között, olyan hamisítatlan diáknyel­ven válaszolt, hogy kedvünk lett volna megölelni érte. — Mindig nagyon érdekelt a sport, na és én is fociztam. így mondta „fociztam”. Pe­dig biztosak vagyunk abban, hogy fent az Eötvösben ezt nem így tanították és abban is, hogy ezt a mi kedvünkért mondta így, hogy lássuk: nem­csak az irodalmi nyelv szó­kincseit ismeri. Aztán, hogy a pályaválasztás igazi okát is megtudjuk, magyarázatképpen hozzáteszi: — Kínában ma nemcsak a gazdasági élet fejlődik gyors ütemben, hanem a sport is. Szükség van tehát olyan orvo­sokra, kutatókra, akik ezt az új, alig ismert tudományágat művelik. Tehát dr. Jang Ten La, a mi „civil” nyelvünkön szólva az egészséges emberek orvosa lesz. Reá várnak majd olyan bonyolult feladatok, ntat m emberi teljesítőképesség titkai­nak kutatása az élet fizioló­giai mechanizmusának felfe­dése, másszóval az egészséges szervezet állóképességének megőrzése, tartósítása. Mind­ezeket egyelőre állatkísérlete­ken keresztül vizsgálja nem kisebb tanítómestere, mint dr. Lássák Katonán, az élettan Eu­rópa hírű tudósának segítségé­vel, aki az elmúlt három év alatt szívébe zárta a rendkívül ambiciózus fiatal kollégát. Dr. Jang Ten La ez év jú­liusában készítette el, illetve küldte el orvosaspiránsi disz- szertációját a Magyar Tudo­mányos Akadémiának és né­hány hónap múlva, január­februárban kerül majd sor a disszertáció megvédésére. És azután? — Azután hazautazom. Elő­ször Sanghajba a feleségem­hez, szüléimhez és onnan egye­nesen Pekingbe, ahol már meg van a helyem a Sport- és Testnevelési Kutató Intézet­ben. És mintha tudná mit aka­runk még kérdezni, kissé el- érzékenyedve annyit mond: — Eddig a szülőhazám hi­ányzott nagyon, de ha vissza- meeyek, tudom, érzem már előre, hogy a magyar kollégák, az egyetem, ez a szép város és minden más, amit megszok­tam, megszerettem, nagyon so­káig hiányozni fog nekem. — Oda nézz! — mutat fel a lommici csúcs felé Skoda Bé­la, a Pécsi Szénbányászati Tröszt beruházási osztályának munkatársa. A látvány csodálatos. Mint hatalmas óriás lassan leveti magáról köpenyét a lommici csúcs, amelynek fehéren szik­rázó csúcsán őrt áll a csillag- vizsgáló. — Nehezen lehet oda feljut­ni — jegyzi meg dr. Saád Re­zső pécsi orvos és most arról folyik a vita: vajon hogyan juthatnak fel oda a meteoroló­gusok, milyen szórakozási le­hetőségük lehet ott fent ne­kik. Piros pulóveres fiatalember megy el mellettünk. Arcát bar nára festette a nap. Q a he­gyek, az égbenyúló csúcsok állandó vándora. Vigyáz a tu­risták életére, kimenti a baj­bajutottakat. A hegyi szolgá­lat embere. Nagy szökség van rá, mert mint a Balatonunk, a Magas Tátra is minden évben megköveteli a maga áldozatait. Járjuk a Magas Tátrát, ezt a fenséges sokarcú óriást, amelynek csúcsán nyáron sem ritka a hózivatar és amely más képet mutat a Csorba tó felöl, Késmárk fel«, * ku­niéi vasútállomásról, ahonnan egymás után indulnak a kis pi­ros vonatok emberekkel meg- rakottan a hegyekbe. Barangolunk a rengeteg he­gyek között, szokatlan útjelző táblákra akadunk. Az egyiken I egy iramodó szarvas látható. Figyelmeztető az autósoknak, hogy itt szarvas-átkelőhely vám. A kis táblák közül a leg­többet nekem és mindannyi­unknak talán mégis az mond­ta, amelyre ezt írták: „Národni park”. Nemzeti park a Magas Tátra, gyönyörű nemzeti park. De nemcsak nemzeti, nemzet­közi is. Kitárul a szocialista és kapitalista országok dolgozói előtt a Magas Tátra, megmu­tatja fenségét mindenkinek: legyen az nemzetiségre nézve cseh, orosz, üzbég, ukrán, né­met, allbárn, román, lengyel, vagy magyar. Én legalábbis így éreztem azalatt a néhány nap alatt, amíg a Magas Tát­rában voltam. így éreztem és azt hiszem nem is csalódtam: p Magas Tátra összeköti a né­peket, a szocialista országok népeit, akik úgy tekintenek er­re a természeti szépségre, mint ha az ő országukban lenne, akik úgy jönnek ide, mintha otthon lennének. Szalai Jánoa. Megyénk ipari termékei az egész világra eljutnak ! í-- — — • — m -------I «iwIAKn On Air^ lrl «4n I !Al — A f w—5

Next

/
Thumbnails
Contents