Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-06 / 263. szám
r &U. NOVEMBER 1 NAPCÖ 5 Negyvenmillió forintot takarítanak meg nekünk! Nyáron Moszkvában egyhetes pesti Ismerősöm a Gorkij sugárúton hömpölygő tömegre pillantva kicsit epésen jegyezte meg: — Milyen szerény«! öltözködnek az emberek. Másnap a Lenin Múzeumban ismét egymás mellé sodródtunk, éppen annál az üvegvitrinnél, amelyben Lenin viseltes kabátját, gombos kis fekete cipőit őrzik. — Ne haragudjon, hogy talán alkalmatlan pillanatban szólok — fordult a középkorú férfi felém —, de éjszaka a szállodában Sokat gondolkodtam azon: mennyivel jobban élhetnének, öltözködhetnének már most is a szovjet emberek, ha nem kellene az egész világ munkásosztályát és például bennünket is segíteniük. Ez a kis epizód jutott eszembe, amikor Zellner Tamással, az új pécsi hőerőmű főmérnökével a bővítés szovjet terveiről beszélgettem. Szemerkélt az eső és a Mecsek oldalán fekvő házak kéményeinek füstjét földre csapkodta a szél. Álltunk a hatalmas paneltömb mellett, a százméteres kémények árnyékában és a fiatal mérnök nagy mozdulatokkal képet festett nekem a még üres levegővászonra. — Harkovban készítik a terveket, 1963-ban kezdik meg építeni, s már 1965 első félévében üzemel a százüdlowat- tos bővítésű erőmű. A Szovjetunió szállítja a gépeket. Ez az erőműrész teljesen korszerű lesz. A most készített száztizenhat megawatt villamosenergiát termelő gépeknél az a baj, hogy korántsem olyan modernek, mint maga az épület, mely a nyugati szakemberek tetszését is elnyerte. — A Szovjetunió által szállított kazánok például darabonként, a mostani hatvan tonna per óra és hetvenhat atmoszféra nyomással ellentétben, kettőszáztíz tonna per óra és száz atmoszféra nyomá- súak lesznek. Egy-egy gépegység ötven megawatt villamosenergiát szolgáltat. A két szovjet kazán akkor annyi gőzt termel majd, mint most hét darab. A korszerűsítés, illetve a szovjet terv szerinti bővítés a villamosenergia szolgáltatásán kívül is csak előnyt jelent a városnak. Jelenleg az erőmű huszonegyezer köbméter vizet használ el naponta és ötezer tonna szenet tüzel el. Az erőmű salakját vízzel keverve a környező lápos részre terítjük majd é6 földdel fedjük be. Ez a városrész alkalmassá válik ezután lakóházak, vagy üzemek telepítésére is. — Hogyan fogják beszerelni a korszerű szovjet gépeket? — Szovjet szakemberek, mér nökök, technikusok jönnek hozzánk. Ök irányítják majd a munkát. Nagyszerű dolog lesz kérem, ha elkészül, a száz megawattos bővítés. A pécsi erőmű felzárkózik az országosan is nagy energiatermelők közé. Nálunk általában az erőművek termelékenysége nem a legkielégítőbb. A pécsi erőmű a szovjet tervek kivitelezésével nagy lépést tesz afelé, hogy növelje az egyfőre eső termelést. A legkorszerűbb elektronikus automata berendezésekkel olcsó áramot juttatunk majd el az országos hálózatba. — Mennyibe kerül az erőmű építése? — A hároméves tervben elkészülő rész kb. egymilliárd forint. A kettőszáztizenhat kilówatt villamosenergia termelésére alkalmas, tehát a szovjet tervek megvalósulásával létrehozott pécsi erőmű kettő és fél milliárd forint beruházást igényel. A szovjet tervek szerint a legújabb építési módszerek feleslegessé teszik az erőmű végfalának kiképzését, de ezen túlmenően maguk a kazánok a födémtartó szerepét is betöltik. A szovjet mérnökök ezzel az eljárással körülbelül negyven-ötven millió forintot takarítanak meg hazánknak. A vászonra felkerült tehát a kép. Az új erőmű betonóriása, zúgó gépei, a nagyobbik testvér önzetlen, nagyszerű barátságát, a csendes, szerény szovjet emberek forró testvéri érzését tolmácsolja nekünk. Harkov és Pécs között nagy a távolság, de szívünk hamar legyőzi a kilométereket, a föld összes munkásainak nagy ünnepén gondolatban megszorítjuk a harkovi mérnökök, munkások kezét. Közös erővel A „Kölcsönös Gazdasági Segélynyújtás”, a KGST hazánk ipari fejlődésének serkentője. A Szovjetunió és a szocializmust építő baráti or szágok segítik a magyar népet abban, hogy gazdasági terveit sikeresen megvalósítsa. A szocialista országok támogatása lehetővé teszi, hogy a nyersanyagban, alapanyagokban szegény országok is korszerű feldolgozó- iparral rendelkezhessenek. Tudvalevő, hogy a Szovjetunióból nyersvasat, fát különböző érceket, olajat és egyéb olyan anyagokat kapunk, amelyek ipari üzemeink munkájához elengedhetetlenül szükségesek. Ugyanakkor mi gépeket, munkaigényes berendezéseket szállítunk a Szovjetunióba. A szocialista országok nagy segítséget nyújtanak szőkébb hazánknak, Baranya megyének is. Az alábbiakban egy-két Baranya megye ipari üzemel országos volument tekintve nem tartoznak a legnagyobbak közé, mégis exportálásuk Jelentős. Ki gondolná, hogy termékeik csaknem a világ minden országába eljutnak, öregbítve a magyar ipar hírnevét. A Sopiana Gépgyár húsipari gépei például a Szovjetunióba, Lengyelországba, Romániába mennek. A híres pécsi kesztyű Svédországba, Norvégiába, Angliába, Nyugat-iNémetország- ba, Dániába, Hollandiába, Francia- és Olaszországba, a Szovjetkonkrét példát hozunk fel ál lításunk alátámasztására. Csak az 1960-as évet véve alapul meggyőzően bizonyítják a számok a KGST előnyeit. Pécsi Szénbányászati Tröszt A Pécsi Szénbányászati Tröszt részébe a Szovjetunióból a világpiacon is elismert PLM-5 típusú rakodógépből ez évben 5 érkezett. Egy rakodógép óránkénti termelése — teljes kihasználtság esetén — 20 köbméter, ami 30—32 csille szénnek felel meg és teljesen kiküszöböli a nehéz fizikai munkát. A PLM-5 típusú rakodógépből az 1960. évi szállítmánnyal együtt öszesen tizenöt van a tröszt tulajdonában és még ez évben öt, 1961- bem szintién ötnek az érkezését várják. unióba, Csehszlovákiába, Dél-Afrikai Unióba, Libériába, Szíriába, a Baranya megyei Tejipari Vállalat dolgozói által készített sajt, vaj Angliába, Belgiumba, Egyiptomba, Nyugat-Németországba, a Szigetvári Konzervgyár termékei Németországba, Szovjetunióba, a szigetvári és pécsi cipő Kelet- Németországba, Franciaországba, Lengyelországba, Angliába, Norvégiába. Haitiba, Kuwaifba, Gibraltárba, Spanyolországba, a Pécsi Porcelángyár termékei, a porcelánszigetelők Törökországba, Szíriába, Indiába. A drága üzemeltetésű sűrített levegővel működ. oz- donyok, a Csehszlovákiából ér 'ző — olcsó üzemanyagé — Diesel-mozdonyokra va ló átcserélése van folyamatban. Ez ideig 24 csehszlovák mozdony dolgozik már a bányáinkban és ebből négyet 1960-ban kapott a tröszt. Szintén Csehszlovákiából érkezett 3 SPV-32 típusú sűrített levegővel dolgozó motor, melyek a kaparógépeket hajtják. A bányák világítására szolgáló akkumulátoros bányalámpákat az NDK szállítja. Komlói Szénbányászati Tröszt A Szovjetunióból öt PML—5 típusú nagyteljesítményű rakodógépet, és a szállítással járó nehéz fizikai munka megszüntetéséhez egy kétláncos kaparógépet kaptak. Csehszlovákiából 2 GTK— 35. típusú fejtő-réselőgép és 2 flexibilis kaparógép érkezett. E kaparógépek előnye, hogy a vágatokban — jobbra, balra — háromfokos törésig képesek szállítani. Lengyelországból 3 páncélkaparógépet, LZK-típusú rakodógépeket és LSZV—2. és 4. típusú feltörésfúrógépeket kaptak. Továbbá tárgyalások vannak a sújtólégbiztos transz formátorok behozatalára is. Villanymotorokat Romániából és az NDK-ból szállítják részükre. Esőcseppek szikráznak a tűleveleken. Csodálatos látvány. — Fenséges — mondja Stocker Lajos és már kattan is a fényképezőgépe. — Jövőre elhozom ide a feleségemet is, meg a gyereket is •-» teszi hozzá. Turisták jönnek le a széles úton, a Grand Hotel Práha felől, amely több, mint ezer méterre van már a tenger színe felett. Vakító a napfény. Bécsiek a Utadat Dr. Ten La* munka közben TI álin-ban Eszak-Kína egyik jelentős váróiéban végezte el az orvosi egyetemet. Budapestre már aspiránsát érkezett, mégis az Eötvös oránd Ti i dómén yerryetem ma gyár lektorátusán először a „legnehezebbel”, a magyar nyelvvel birkózott meg, s csak azután jött Pécsre. 1957 júliusa óta itt folytatja tanulmányait az orvostudományi egyetem élettani intézetében, Itt ismerkedik az egyik legújabb, legfiatalabb tudományággal, a sportélettannal. Ha nem tudnánk, hogy távoli hazájából már kész orvosként érkezett hozzánk, gyerekesen lágy vonásaiból inkább „gólyának” néznénk, mint komoly kutató aspiránsnak. Különösen amikor meg is kérdeztük, hogy miért éppen a sportélettant választotta any nyi más tudományág között, olyan hamisítatlan diáknyelven válaszolt, hogy kedvünk lett volna megölelni érte. — Mindig nagyon érdekelt a sport, na és én is fociztam. így mondta „fociztam”. Pedig biztosak vagyunk abban, hogy fent az Eötvösben ezt nem így tanították és abban is, hogy ezt a mi kedvünkért mondta így, hogy lássuk: nemcsak az irodalmi nyelv szókincseit ismeri. Aztán, hogy a pályaválasztás igazi okát is megtudjuk, magyarázatképpen hozzáteszi: — Kínában ma nemcsak a gazdasági élet fejlődik gyors ütemben, hanem a sport is. Szükség van tehát olyan orvosokra, kutatókra, akik ezt az új, alig ismert tudományágat művelik. Tehát dr. Jang Ten La, a mi „civil” nyelvünkön szólva az egészséges emberek orvosa lesz. Reá várnak majd olyan bonyolult feladatok, ntat m emberi teljesítőképesség titkainak kutatása az élet fiziológiai mechanizmusának felfedése, másszóval az egészséges szervezet állóképességének megőrzése, tartósítása. Mindezeket egyelőre állatkísérleteken keresztül vizsgálja nem kisebb tanítómestere, mint dr. Lássák Katonán, az élettan Európa hírű tudósának segítségével, aki az elmúlt három év alatt szívébe zárta a rendkívül ambiciózus fiatal kollégát. Dr. Jang Ten La ez év júliusában készítette el, illetve küldte el orvosaspiránsi disz- szertációját a Magyar Tudományos Akadémiának és néhány hónap múlva, januárfebruárban kerül majd sor a disszertáció megvédésére. És azután? — Azután hazautazom. Először Sanghajba a feleségemhez, szüléimhez és onnan egyenesen Pekingbe, ahol már meg van a helyem a Sport- és Testnevelési Kutató Intézetben. És mintha tudná mit akarunk még kérdezni, kissé el- érzékenyedve annyit mond: — Eddig a szülőhazám hiányzott nagyon, de ha vissza- meeyek, tudom, érzem már előre, hogy a magyar kollégák, az egyetem, ez a szép város és minden más, amit megszoktam, megszerettem, nagyon sokáig hiányozni fog nekem. — Oda nézz! — mutat fel a lommici csúcs felé Skoda Béla, a Pécsi Szénbányászati Tröszt beruházási osztályának munkatársa. A látvány csodálatos. Mint hatalmas óriás lassan leveti magáról köpenyét a lommici csúcs, amelynek fehéren szikrázó csúcsán őrt áll a csillag- vizsgáló. — Nehezen lehet oda feljutni — jegyzi meg dr. Saád Rezső pécsi orvos és most arról folyik a vita: vajon hogyan juthatnak fel oda a meteorológusok, milyen szórakozási lehetőségük lehet ott fent nekik. Piros pulóveres fiatalember megy el mellettünk. Arcát bar nára festette a nap. Q a hegyek, az égbenyúló csúcsok állandó vándora. Vigyáz a turisták életére, kimenti a bajbajutottakat. A hegyi szolgálat embere. Nagy szökség van rá, mert mint a Balatonunk, a Magas Tátra is minden évben megköveteli a maga áldozatait. Járjuk a Magas Tátrát, ezt a fenséges sokarcú óriást, amelynek csúcsán nyáron sem ritka a hózivatar és amely más képet mutat a Csorba tó felöl, Késmárk fel«, * kuniéi vasútállomásról, ahonnan egymás után indulnak a kis piros vonatok emberekkel meg- rakottan a hegyekbe. Barangolunk a rengeteg hegyek között, szokatlan útjelző táblákra akadunk. Az egyiken I egy iramodó szarvas látható. Figyelmeztető az autósoknak, hogy itt szarvas-átkelőhely vám. A kis táblák közül a legtöbbet nekem és mindannyiunknak talán mégis az mondta, amelyre ezt írták: „Národni park”. Nemzeti park a Magas Tátra, gyönyörű nemzeti park. De nemcsak nemzeti, nemzetközi is. Kitárul a szocialista és kapitalista országok dolgozói előtt a Magas Tátra, megmutatja fenségét mindenkinek: legyen az nemzetiségre nézve cseh, orosz, üzbég, ukrán, német, allbárn, román, lengyel, vagy magyar. Én legalábbis így éreztem azalatt a néhány nap alatt, amíg a Magas Tátrában voltam. így éreztem és azt hiszem nem is csalódtam: p Magas Tátra összeköti a népeket, a szocialista országok népeit, akik úgy tekintenek erre a természeti szépségre, mint ha az ő országukban lenne, akik úgy jönnek ide, mintha otthon lennének. Szalai Jánoa. Megyénk ipari termékei az egész világra eljutnak ! í-- — — • — m -------I «iwIAKn On Air^ lrl «4n I !Al — A f w—5