Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-05 / 262. szám
1960. NOVEMBER 5. N A PLÖ 3 Befejestödőben a burgonyabetakarítás9 a rozsvetés Este 10 órától — reggel 6-ig . A „harmadik műszakban“ látogattuk meg ipari üzemeinket Meggyorsult a cukorrépa szedése — A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatója Az évszakhoz képest enyhe, október végi időjárásnak és a munkák jobb megszervezésének volt köszönhető elsősorban, hogy a betakarítás és az őszi szán tás-vetés általában meggyorsult. A rizs aratása és a burgonya szedése országszer te befejezés előtt van. A kukoricatöréssel a legutóbbi egy hét alatt 12 százaléknyit haladtak, A legjobb eredményt Szövetkezeti pincérvizsga A felnőtt szakmunkásképzés keretében kilencvenöt vendéglátóipari dolgozót vizsgáztatott le tegnap a Szövetkezeteik Baranya megyei Központja« A szövetkezeti italboltosok írásbeli vizsga keretében számoltak be az étlapkészítés, az étel- italelszámolás és a kalkuláció terén elért tudásukról; November 14-én pedig szóbeli és gyakorlati vizsgára jönnek Pécsre, s ezzel megkapják a vendéglátóipari segédlevelet; Szolnok és Zala megye termelői érték él, ahol a kukorica- törés 80 százalékával végeztek, ezzel szemben Somogy, Tolna és Fejér megyében alig jutottak túl a 30 százalékon. A burgonya betakarítását elsősorban Fejér, Tolna, Komárom, Borsod és Somogy megyében kell gyorsítani; A cukorgyárak október 31- ig több mint 144 000 vagon cukorrépát vettek át a termelőkből. A szedés meggyorsult, de a szállítás üteme helyenkint nem kielégítő, ebben főként Nóg- rád és Fejér megye elmaradása számottevő. Az őszi vetőszántásnak 69, a mélyszántásnak pedig 30 százalékát végezték él október végéig; őszi keveréktaikar- mányt az elmúlt évinél nagyobb, őszi árpát pedig a tavalyival azonos területen vetették. A vetőszántásban Győr és Szabolcs megye érte el a legjobb eredményt, ahol 94, illetve 80 százaléknál tartanak., ■Ennél gyengébb az északi megyék, valamint Tolna és Baranya megye teljesítésej A rozs vetésével október végéig csaknem teljes egészében végeztéig, őszi búza tervezett területének azonban még felét sem vetették be. A vetéssel legjobban Györ- Sopron megyében haladnak, ahol a keveréktakarmányokat és az őszi árpát teljesen elvetették, a kenyérgabona vetéstervének pedig 79 százalékát teljesítették. Néhány helyen a szervezetlenség akadályozza a munkát; még mindig kevés a kettős műszakban dolgozó erőgép, a termelőszövetkezetek tagjai nem mindenütt használják ki eléggé a kedvező időt a betakarításra. A legfontosabb teendő most a kapásnövények betakarításának gyorsítása, hogy a letakarított területeken azonnal hozzáfoghassanak a talajelőkészítő munkához és a vetéshez. Az ország szőlőtermő vidékein — Borsod, Heves és Vas megye kivételével — befejezéshez kpzéledik a szüreti .. ................———————i ..... .......... m Rá galmazók A méreg rossz tanácsadó «* szokás mondani s ez így is van. Sok ember hirtelen dühében 'hé aes kijelenteni olyan dolgokat, melyek valódiságáról, igazáról korántsincs meggyőződve. Ha már őt bosszantotta — pél- lául a szomszédja, akkor „vi~ tzontbosszantásul“ hirtelen beindulásában „jól odamondogat“ ieki s az ilyen perpatvar nem, tgyszer a becsületsértés tényét s kimeríti. A mérges ember lajlamos a másikra tücsköt- tékát ráfogni, megrágalmazni. A bíróságok mwhkájának je- entős részét alkotják a rágal- nazók. A pécsi, járásbíróságon léidéül hetente egy napon jóformán csak a rágalmazók igyeit intézik. A folyosón egy- násra „villaszemékkel“ tekin- \ő emberek ülnek s várják, logy a bíró tegyen igazságot :özöttük. Nem gondolnák arra \ogy nézeteltéréseiket egymás ■Ázott a kölcsönös megértés ilapján intézzék el, hanem izonnal a hivatalos fórumhoz Kálódnak. Sokszor pedig erre, emmi ok. Bírósági jegyzőkönyvék igazolják: ha a felek csak így kicsit is gondolkodtak volta ügyükön, békésen elintéz- tették volna. Bizonyítja ezt a tövetkező eset is. B. Sándor és K. N. József egymás szomszédságában Iáknak. Még „friss“ szomszédok, mindketten csaknem azonos időben építették a házukat. — Kerítést csak úgy nagyjából készítettek — mindketten úgy gondolták, arra még ráérnek, előbb a ház legyen rendben. Igen ám, de B. Sándor baromfiakat nevelt, s az állatok — megfelelő kerítés hiányában — „belátogattak’’ K. N. József kertjébe s ott kárt okozták. K. N. József pedig ahelyett, hogy megbeszélte volna szomszédjával a teendőket, egyszerűen meg leste a baromfiakat amikor kertjében kaparászták s közülük kettőt bottal agyonütött. De erre már B. Sándort is elöntötte a méreg s amikor legközelebb a kertben meglátta K. N. Józsefet, kiabálni kezdett, hogy ne üsse le az ő állatait, nem olyan gazdag ember ő, mint K. N. József, a!ki lopott pénzből építette a házát. Jó hangosan kiabált, még a harmadik szomszéd is hallotta. K. N. József nem hagytp anáyiban az ügyet — rágalmazásért feljelentette szomszédját. A békítő tárgyaláson aztán — mint a jegyzőkönyvből kiderült — B. Sándor viszszavonta a „lopott pénzf rágalmát, mondva: nem gondolta meg kijelentését. Az ügynek az érdekessége még — ezt a bíró inesélte —, hogy délután, egy vendéglőbe, ahová ö egy pohár sörre tért be, ott találta a két ügyfelet sűrű borozgatás közepette. Az asztaluk lábánál pedig egy vaskos köteg drótkerítés volt... Természetesen nem minden rágalmazás végződik ilyen kedélyesen. Különösen nem akkor, ha a rágalmazás nem magánszemélyt, hanem hatósági személyt érint. Az egyik vállalat igazgatóját azzal rágalmazták meg, hogy „manipulál“ a vállalat pénzével. Ilyen esetben természetesen az ügy vizsgálatába bekapcsolódik az ügyészség is s a nyomozás lefolytatása után a bíróság elé kerül az ügy. Az említett „manipuláció“-nál például egy szó sem volt igaz. A rágalmazó később már megbánta kijelentéseit, sőt bocsánatot is kért az igazgatótól. Mindez persze elkerülhető lett volna, ha a rágalmazó nem csak „hallottam valamit" alapján beszél a nagyvilágba. Nem is szólva arról, hogy mind az ügyészségnek, mind a bíróságnak egy sereg felesleges munkát okozott. Vannak emberek, akik hajlamosak a másikról a rosszat azonnal elhinni anélkül, hogy arról bármi bizonyítékuk is lenne. Az, hogy ki mit hisz el és mit nem — egyéni dolog. De az, hogy Iki mit mond a másikról — már közügy, különösen ha nem mint magánemberről, hanem mint hatósági személyről nyilatkozik — megfelelő bizonyítékok híján. Érdemes a kijelentéseket megfontolni. Már csak azért is, mert a rágalmazásért '6 hónapi börtönbüntetés is kiszabható, sőt ha súlyosabb minősítés alá kerül — a büntetés még nagyobb is lehet. Nem beszélve arról; hogy a bírósági költségek megfizetése is kötelező. GARAT FERENC A Pécsi Vendéglátó Vállalat Dózsa Sport Éttermében 5-én (szombaton) este házi disznótoros vacsora Szeretettel várjuk kedves vendégeinket. 17 881 (biMMlieU a Nagy öröm volt tegnap délelőtt az Ágoston téti óvodában. Ünnepeltek a picinyek. Már előre készültek erre az ünnepségre. Verseket, énekeket tanultak. Végre elérkezett a „nagy nap”. Ünneplőbe öltöztették a kis óvodásokat és úgy mentek el tegnap hazulról. Az óvodában aztán megvendégelték őket finom kakaóval, kaláccsal. Fél tizenegykor megkezdődött az ünnepség. November 7-ét köszöntötték a legkisebbek. A ven-' dégek előtt bemutatták azt, amit erre az alkalomra megtanullak, A kesztyűgyárból a műszak vége a dolgozók. előtt hazatartanak Novembert tagadó, kellemes este van. Fehér felhők között rohan a hold, csak a Széchenyi tér fénycsövei világítanak nála is jobban. A szürke, vízmosta köveken kopogunk fel a Pécsi Kesztyűgyár portájához. Óránk háromnegyed tizet mutat. A Pécsi Kesztyűgyár dolgozói két műszakban termelnek, a délutánosok 10 órakor fejezik be a munkát Azaz, várjunk csak! Tényleg 10 órakor végződik a munkaidő a kesztyűgyárban? Az egyik éjjeliőr felkísér bennünket a varrodák elé. Ott találkozunk Pozsgai Andor elvtárssal, a Il-es szabászat művezetőjével. Űjabb lépcsőket mászunk meg és 10 óra előtt 10 perccel belépünk a H-es szabászat ajtaján. A munkateremben már csak ket- ten-hárman dolgoznak, a többiek ballonkabátban ülnek- állnak, a munkaidő végét várva. Visszamegyünk a portára és lám a varrodákból, a szabászatokból özönlenek ki a dolgozók, pedig még tíz óra sincs. Nehéz a második műszak, de a munkaidőt jó lenne, ha a kesztyűgyárban is betartanák! A Mohácsi Selyemgyárban éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk, mint a Pécsi Kesztyűgyárban. Éjfélkor lépünk be a gyárkapun, ahonnan nem engednek tovább bennünket, míg Molnár István szövő művezető, aki a harmadik műszakban felelős a gyárért, értünk nem jön. A munkatermekbe lépve, mindenhol a legnagyobb , rend és szorgalmas munkavégzés fogad bennünket. A KISZ-kongresszusra és november 7-ére készülnek a gyár dolgozói. Zúgnak, csattognak a szövőgépek, szót alig értem a meleg, neonfényes teremben. Vajon mennyi selyem szövődik ebben az éjszakai műszakban? Bizony, nem kevesebb, mint 6 millió 500 ezer „vetés” virrad meg a Duna menti gyárban. Nem nehéz a munka, ilyenkor éjszaka? Nem lenne jobb otthon aludni a puha ágyban? Hámori Györgynétől, egy vékonyarcú, szemüveges asz- szonykától kérünk választ. — Lehet, hogy most meglepődnek, de én nagyon szeretek éjszakai műszakban dolgozni — mondja mosolyogva a fiatal szövőnő. — Cseppet sem vagyok álmos. Ilyenkor nyugodtabbak még az emberek is. — Hát akinek nincs gyereke, annak könnyebb — mondjuk elhamarkodottan, mert Hámoriné mindjárt megcáfol bennünket. Két gyermekük van, a 6 éves Juditka és a 4 éves Gyuri. Férje itt dolgozik a gyárban s ő is három műszakban. — Nappal hogyan tud pihenni? — A gyerekek lábujjhegycn járnak a lakásban és mindig vigyáznak: Pszt... anyucika éjjel dolgozott, aludnia kell — mondogatják. Hámoriné nem hiába szocialista címért küzdő brigád tagja, minőségi tervét 100 százalékra teljesíti, ami nagyon szép eredmény. Reggel 6 óra előtt 10 perccel jelenik meg gépénél a váltótárs, s ő pontosan „belejön”, hogy nappal aludjon, akkor egy-két nap múlva lélután kell pihenni. — Mikor ér haza a munkától? — öt kilométerre lakom in- íen, úgy kerekezek haza. Há- omnegyed óra alatt otthon zagyok, ha a „Rigó Madárnál” neg nem állunk egy kisfröccs- .e. A többiek is ilyen jól bírják dz éjszakázást? — Szokás dolga ez kérem! Egy „kis álmosunk” van, Martinka a szitafelvigyázó. Néha tókummog, akkor bögrével locsol gátjuk. Jódolgos egyébként. A gépsor végénél Búzás Lajosáé és Kelovi ts József né klímakiszedők dolgoznak. Azt mondják, legrosszabb az éjszakából két órától háromig. Ha azt „átvészeli” valaki, akkor már frissen telik a műszak. Valószínű, hogy Badacsonyi László, a Pécsi Bőrgyár portása is e nézet harcosa, mert háromnegyed 3-kor alva találjuk munkahelyén. A kellemes holdsütötte éjszakában megáll autónk a főbejárat mellett, túrázik is a motor, de „vagy alusznak, vagy nem hallják...” a portásfülkében csak a kívülről belopódzó fény világítja meg a hanyattdőlt portást. A kapu nyitva, nyugodtan bemehetünk, vagy akár elvihetjük a fél gyárait, senki sem szólna érte. Az alkalommal élve, körbejárjuk a hatalmas telepet. Hosszú séta után találkozunk Ludvig Mátyás művezetővel, aki üzemellenőri teendőket lát eL Igazolványt nem kér tőlünk senki, látszik, hogy „álmos” a gyár. Az apróbőr-kiké- szítőben Kapási Jánosnéval Hámoriné 100 százalékos minőségi munkát végez, a munkaidő végén hagyja el a gyárat. A Mohácsi Farostlemezgyárba Cseperka Ferenc művezető vezet bennünket. Az éjszakai műszak eddig a versenyben a legjobb eredményt érte el, tervüket 127 százalékra teljesítették és 89 százalékban első osztályú farostlemezt gyártottak. A nagycsarnok gépein pára úszik, sápadt fénnyel ragyognak a villanykörték. A prések mellett a legnehezebb munkát Széth Ferenc és társai végzik. — Éjjel jobban szeretek dolgozni, mint nappal — mondja Széth elvtárs, akinek szintén két gyereke van. — Csak a munkaidő változását nehéz megszokni. Amikor az ember Széth Ferenc, old jobban szeret éjjel dolgozni, beszélgetünk el, aki nem találja nehéznek az éjszakai munkát A fiatalasszony két hete van a gyárban és máris a legveszélyesebb présgépen. a „krokodilon” dolgozik. A gépen kis tábla áll, rajta a felirat: „Ezen a gépen csak gyakorlott munkás dolgozhat.” Halász Jánosné, aki kabátbőröket présel, azt mondja, hogy csütörtök után már hanyatlik teljesítménye, a három műszak nagyon igénybe veszi. Bizony, rosszabb is úgy dolgozni, ha az éjszakai műszak vége csak „éjjeliőrködés” a gépek mellett. A munka lendülete, hangulata hiányzik itt a bőrgyárban s emiatt a dolgozóknak is fárasztóbb az ébrenlét. Az óramutató lassan a harmadik műszak végét jelzL Nemsokára meghasad az ég kárpitja és búcsút mond az éjszaka, hazatérnek a becsületes munkában elfáradók. Látogatásunk mérlegét megvonva, megállapíthatjuk: azokon a munkahelyeken, ahol eleven munkaverseny folyik, ahol kihasználják a munkaidőt, ott nagyobb kedvvel megy a munka, és az éjszakai műszak teljesítménye nem marad el. sőt megelőzi a nappalosok termelését. Szüts István Fotp; Erb Jújaos
