Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-30 / 282. szám

WO. NOVEMBER 30. NAPLÓ 3 Lerakták a szarvasmarha-tenyésztés alapjait a termelőszövetkezetek ih értéhes áltategyedeket vásároltak fel — Megduplázódott a 100 holdra eső állatsürüség ! állam jelentős anyagi »gatást nyújtott ehhez a éti gondokkal küzdő ter- íszövetkezeteknek. A törzs- nány megvásárlásához, a '2-es kormányhatározat ér­ében 17 800 000 forint kö- sjáratú hitelt bocsátott elkezésükre. Ebből az osz­tói a Tenyészállatforgalmi lasági Iroda 2600 darab 'asmarhát vásárolt fel a knek. A felvásárolt álla­tomé — 1693 darab — te- és magas vemhes üsző amelyek még ebben az n leellettek, Illetve az év g leellenek s ezzel szá- megduplázódik. Kisebb k — 815 darab — szűz amelyek jövőre ellenek felvásárolt állatok kivé- élkül jó származású, ér- egyedek, magasabb fej­tésre képesek, s ezek ké­pezik azt a magot, amelyre a tsz-ek nagyüzemi szarvasmar­ha teyésztése felépülhet. A felvásárolt állatokon kí­vül a háztáji gazdaságokból 4500 darab szarvasmarha ke­rült be a közösbe. Hinnék egy része azonban kiöregedett, selejtes állat, alacsony terme­léssel. Az állam ezek kicseré­léséről is gondoskodott. A ter­melőszövetkezetek hizlalás! szerződést köthetnek a selejt állatokra s helyükbe a TEGI jó minőségű, szűz üszőket szál­lít, hogy a kiesést jobb alap­anyaggal pótolják. A vásárlásokkal és saját sza­porulattal együtt a termelő- szövetkezetek szarvasmarha­állománya október 1-én 29 667 volt, ez az év végéig beterve­zett létszámnak a 93,1 száza­léka Ezen belül a tehénlét­szám 10 315 darab, 90 százalék. fi a jó és mi a rossz — módosított közlekedési rendeletben? mdesebb a város, mióta slant a módosított közle- i rendelet, Pécs főutcái- iszorultak a lovaskocsdk berregő traktorok is* rai Mihály élvtárs, a vá- rendőrkapitányság köz- édelmi osztályának veze- ízt mondja; mindenkép- ó az új közlekedési ren- ,az emberek örülnek ne- egjelenése óta szinte ki- hatóan csökkent a bal­ti száma a város terüle- Vpró hibák azonban dó­inak. a például, hogy a rende- ; érvénytszeraő táblákat nem helyezték el minde- Januárra azonban pótol- hiányzó táblákat. ;lmezik a járművezetők, útkereszteződésnél egy- >z közel teszik az autó- tegállükat és a fdUszta sszteződést jelző táblé- 1 jelzés szerint ugyanis kereszteződésnél, például anyrendőmél, vagy egye- , vagy csak jobbra ha- t tovább a jármű. Balra A jelzőtáblát gyakran el- ía a megálló autóbusz, s járművek gyanútlanul fordulnak. Természete- szabálytalansógért meg­büntetik őket. A viták elkerü­lésére áthelyezik az ilyen kér­déses helyekről a megállókat. A közlekedési rendőrök el­mondása szerint a város lakos­sága, a Kossuth utcai lakók örülnek, hogy csendesebb a vá­ros. Néhány bolt dolgozójának azonban semmiképp sem tet­szik, mert őket érzékenyen érinti. Érzékenyebben érinti a Kossuth utcai papírboltok dol­gozóit, akik az eddigi 9 óra he­lyett reggel hatkor kezdik a munkát, áruátvételkor; De nemcsak az eladók, korán kel­nek a nagykereskedelmi válla­lat dolgozói is, hogy az árut kiadhassák. Ez kétségtelenül kényelmetlenebb, mint azelőtt volt, de az üzletek dolgozói­nak gondolni kell arra is, hogy Pécs csak úgy fejlődhet, ha a város főutcáján nem zavarják a közlekedést slammos kocsik, számtalan autó és kerékpáro­sok. A közlekedési rendelet a hal esetek csökkentését célozza. Csökkentek és remélhetőleg egyre csökkennek a balesetek a belvárosban. Nemcsak biz­tonságosabb így a közlekedés, de nagyobb a csend és a tiszta­ság is, Az utolsó negyedévben azon­ban még saját szaporulatból és vásárlásból is fog emelked­ni a tsz közös állomány és előreláthatólag éléri a 100 százalékot, sőt helyenként a betervezettnél többet is. A mennyiségi fejlődést legjob­ban a szarvasmarha-sűrűség alakulása mutatja. Míg 1960. január elsején a 100 hold szán­tóra eső szarvasmarha-sűrűség 7,7 darab volt, addig most 14,4 darab, tehát a duplája. A te­hénsűrűség az év elején 3,6 volt, most 5 darab. Ezzel az állatsűrűséggel a tsz-ék már biztosították a jövő évi szapo­rulatot, a szükséges fejlesztést. Az 1961-es évben az állat­sűrűséget még tovább kíván­ják fokozni a tsz-ek. A szarvas­marha-sűrűséget 16,5-re eme­lik, ezen belül a tehenek szá­mát gyorsabb ütemben eme­lik, hogy a jövő év végére a tehénsűrűség elérje a 100 hol­danként! hét darabot. Az állo­mányon belül az anyaállatok arányát a jelenlegi 35 száza­lékról már jövőre 42 száza­lékra kívánják felemelni, ami igen komoly eredmény lesz, hisz a távoli cél és egyben a kívánatos arány is az 50 szá­zalék. A tehénállomány az egész szarvasmarha-tenyésztés alapja. Ha van elegendő tehén, akkor biztosítva van a szapo­rulat, nem szorul a tsz vásár­lásokra. Ebben az évben azonban nemcsak az állományt fejlesz­tették és annak minőségét ja­vították a tsz-ek, de nagyrészt megteremtették a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés to­vábbi feltételeit is. Ebben az évben 11 tehénistállót építet­tek fel, ami 712 tehén-férőhe­lyet biztosít. A téglás növen­dék-istállókból a tervezett 58- ból 36 már november elejéig felépült és a további 22 épí­tése is folyik. A 35 szerfás nö- vendékmarha-istállóból 16-ot átadtak és az év végéig a töb­bit is befejezik. A termelő- szövetkezetek tehénférőhely­szükséglete összesen 11500, ezzel szemben jelenleg ren­delkezésükre áll 16 312 férő­hely. Természetesen ez nem mind nagyüzemi istálló, de mégiscsak felesleg van, tehát a teheneket kényelmesen elhe­lyezhetik. A növendékek szá­ma 16 000 darab és a férőhely 12 677. Itt jelenleg férőhely- hiány van, de az év végéig be­fejeződő építkezésekkel és a teheneknél feleslegessé váló istállókkal ezt a hiányt pótol­ni lehet A szarvasmarháik elhelyezé­séről tehát minden termelő- szövetkezetben gondoskodtak. Az elkészült takanmánymérleg szerint nem lesz probléma az állatok téli takarmányozásával sem. A szilázs és az abrak mindenütt rendelkezésre áll, szénából van csak némi hiány, amit egyéb takarmányokkal kell pótolni. B.H* Félezer előadást tartanak9 színház­látogató közönséget nevelnek a baranyai, pécsi területi színpadok Baranyában, Pécsett rend­szeresen tartott, igényes elő­adásokkal keresik fel a terme­lőszövetkezeti községeket, a peremvárosokat a területi szín játszó-együttesek, amelyek út­törőmunkát végeznek a szín­házi kultúra megszerettetésé­ben; A szentlőrinci „Szocialista kultúráért“ jelvénnyel kitün­tetett földművesszövetkezeti területi színpad például a mo­dem, háromfelvonásos drámák tolmácsolása mellett „Korok A pécsi helyiipari vállalatoknak 961-ben a termelékenységet kell növelni! belyiípari vállalatok az t évek során kétségtelen fejlődést értek el a ter- növelése terén. Az el- edmények mellett viszont Or alapvető hibát még küszöböltek ki, melyek a jelenlegi szakaszában átlójává váltak az egész­tervszerű munkának, ácsi helyiipari vállala­tául 1960. III. negyed- ervüket 111,8 százalékra, »Unkásra jutó termelési tet 111,4 százalékra telje- t Az első, második és tdik negyedév termelési 110,2-re, termelékenysé­güket pedig 111 százalék­hatatlan, hogy a h«lyi­váUalatok teljesítik, sőt án túl is teljesítik tér* í de az eszközök, melye­déi eléréséhez alkalmaz­na már nem használha­tni ntve, hogy a tervek fűtése nem a termelé- 'g növekedés, a munka- Önköltségcsökkentés kö­blénye, hanem zömmel 1 munkás foglalkoztatá- és az új gépek üzembe- mak eredménye és ez a *daság érdekével ellen­áll. — A szükséges { nélküli rohamos a helyi ipari vállala* fjső helyzetében nagyfo- Jjínességet és rendezet- idézett elő« Ezért a jelenlegi immár tarthatatlan állapotok megszüntetése és a fejlődés helyes irányba tere­lése érdekében az 1961. évre szóló tervek nem a rohamos túltermelés, hanem határozot­tan a termelékenység növe­kedését, munkaerő megtakarí­tást, önköltségcsökkentést és a vállalatok belső helyzetének megszilárdítását követeli meg. A pécsi helyiipar számára 8 százalékos tervtúlteljesítés lett előirányozva. Ez a szám nem magas, de a jelenlegi helyzet­ben biztosítja a tervszerű és folyamatos termelést amellett, hogy a hibák megszüntetésére is Eid lehetőséget. Az 1961-es évi terv nem zár­ja ki, hogy a vállalatok az elő­írtnál több százalékkal növel­jék termelésüket, ha arra van alap. Helyes, ha a vállalatok dolgozói továbbra is túltelje­sítik terveiket de csak akkor, ha a termelékenység-növeke­dés, munkaerő, anyag, önkölt­ségmegtakarítás, esetleg belső átszervezés, osztott, vagy több műszak bevezetése, norma- felülvizsgálás és ehhez hasonló gazdaságos intézkedések ered­ménye. A lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében a helyi­ipari vállalatok 35 százalékát a szolgáltatás képezi. A szol­gáltatások többségét jövőben a Vegyesipari Javító Vállalat vég zi és a termelővállalatoktól — cuba* és cipőipari, finomme­chanikai — átveszi a szolgál­tató részlegeket A pécsi helyiipari vállEűatok 1961, évi beruházási összege 3 millió 700 ezer forint. Ebből az összegből kétmillió 400 ezer forintot a Ruha- és Cipőipari Vállalat József Attila utcába tervezett új középüzemének felépítésére és berendezésére fordítanak. 1961-ben az állami helyiipari vállalatok dolgozóira és veze­tőire egyaránt az eddigi gya­korlattól eltérő szokatlan fel­adat hárul, melynek sikere a tervszerűen folyamatos és ki­tartó munkától függ. A helyes termelési módszer viszont meg hozza gyümölcsét, mert a nép­gazdaság számára hasznos és könnyebbé teszi a termelést és a vezetést. Schmidt Attila — jelmezek1’ címmel tartott előadásokon ismerteti közön­ségének a művészet fejlődését, a különböző irányzatokat, az ókortól napjainkig. A Pécsi Nemzeti Színház klasszikus sorozatára az együttes bérlet­akciót szervezett, amelyre több mint százan jelentkeztek és ez nagyrészt a színjátszók íz­lésnevelő munkájának elisme­rését dicséri. Az ugyancsak „Szocialista kultúráért“ jel­vénnyel kitüntetett Mohácsi Kísérleti Színpad már több mint száz alkalommal szere­pelt a környező három j/Brás tsz-községedben és jó előadá­sainak számlájára kell írni, hogy mind a saját, mind a Pé­csi Nemzeti Színház Mohácson tartott előadásaira egyre töb­ben jönnek be a közeli falvak­ból. A komlói Bányász Terü­leti Színpad szerepléseinek ki­egészítésére művészettörténeti ismeretterjesztő előadás-soro­zatot szervezett közönsége ré­szére, amelyen a legérdeke­sebb íjjűvészetí kérdéseket megvitatják. Pécsett nyolc te­rületi munkás-szín jjitszó együt tes működik,' ezek igényes da­rabjaikkal a peremvárosokon kívül felkeresdk Baranya ter­melőszövetkezeti községeit is. Baranya—Pécs területi mun kásszínpadaj az idei évadban modem, háromfelvonásos drá­mákból összesen félezer elő­adást tartanak, ebben azonban nem merül ki munkájuk. Irá­nyítják ezenkívül a járási szék helyeken, nagyobb községek­ben működő, úgynevezett bá­zis-színjátszó együtteseket, amelyek viszont a körzetükbe tartozó kisebb falvak színját­szó-csoportjainak nyújtanak segítséget, A Bólyi Állami Gazdaság legnagyobb üzemegysége Száznyolcvan katasztrális holdnyi cukorrépája van a Szaebert-pusztai Állami Gazda ságnak. Eddig 165 holdról hord Dák be a répát és csak 15 hold van már hátra; Ezzel is hamarosan végez­nek, s akkor gyors ütemben betakaríthatják a még száron lévő 80 bold kukoricájukat, A Sziebert-puszfcai gazdaság a Bólyi Állami Gazdaság legna­gyobb üzemegysége. Jól szer­vezett munkájával és a szo­cialista brigádmozgalomban való részvételével kitűnik a gazdaságban a kilenc Jármű­vezetőből álló brigád, amely a szocialista brigád cím élnye- tésééri doltfooHb Reggeltől — estig A falusi pedagógus egy napja Őszi reggel. Az eső halkan, kitartóan kopogtatja a árává* foki iskola ablakait. Bent az osztályban új dátum kerül a je* kete táblára és a késő reggeli órában sápadt villanyéaö férnie csillan a földgömbön. 1 u — Osztály, ülj le — mondja Kárpáti Zoltán tanító és ez* zel új nap kezdődik a falu iskolájában. „Itt terűit el a magyarok őshazája" — magyarázza m feleleté* ben Papp Ibolya a történelemórán. Magyart és történelmet tanít Kárpáti Zoltán ét így gyakori délutáni „olvasmánya” a sok dolgozat. A dolgozatjavítással még nem fejeződött be a munka Estért az idősebb diákok ülnek a padokban, vagy állnak a tábla elé, hogy megismerkedjenek a magyar nyelv JÁUkaéval“, Idegen szó — öt betű... A televízió és a könyv mellett a ke­resztrejtvény a Kárpáti-család legkedvesebb munka utáni szánkózása. Srb János képriporté* /

Next

/
Thumbnails
Contents