Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-29 / 281. szám

NOVEMBER 29. NAPLÓ 3 rszerü, jó utakra van szükségünk I Baranya megyében! 4 NEB vizsgálata, nagy segítséget adott a Közúti Üzemi Vállalatnak munkája megjavításához ük ötéves tervünk meg­ró zza a közúti közleke- adatait is. Gépkocsipar- 1965-re a jelenleginek mint kétszeresére nő. Jdndegy, hogy a megnő­tt gépkocsiparkot mi- zemköltségged használ- mert hazánk gépkocsi- idésének évi 6—7 mii­üzemköltsége jelentős ró az államháztartásra, srszerűsítések, az útfej- sok pénzbe kerül, és téren nagy munkát kell . A közel 29 000 kilo- i hazai úthálózatunk 20 százaléka rendelke- talanított burkolattal. >rszerűsítések folyamán ett utakon való közle- okkal olcsóbb, gazdasá- miint a keskeny, rossz »an lévő utakon, ezért 1 szükséges, hogy a ezésünkre álló anyagi igékkel a maximális et biztosítsuk a gép- slekedés számára, gyed Népi Ellenőrzési g mélyreható vizsgál­tatott a Pécsi Közút? Vállalatnál azzal a cél- y az útépítési munka ■ű elemzésével, költsé- telmérésévél segítséget 1 a vállalatnak felelős- i munkája jobb elvég­si KözútS Üzemi Válla- rtes hatósága a KPM, zvetlen felügyeletet a äg illetékes Közúti ság látja el, emiatt a Igazgatóság is hibás rogy a vállalat tevé- i nem mindenben szol- ranya megye útháló- gyors fejlesztését. A tlzemi Vállalat útépi- pari termelést is foiy- pítésvezetőséggel ren- . Munkája Baranya és egye területére terjed, nkások és alkalmazot- íös létszámát nézzük, ;t mondhatjuk, a Koz­ni Vállalat megyénk lagyvállalata”, ahol a folyamatában milliók Inek. A vállalat jó sz munkájának tehát fontos népgazdasági 1 vannak, aza tervezés m az első féléves ter- llalat 125 százalékra te, ami látszatra na- eredmény. Kevésbé izonban, ha alaposab- lügyre vesszük a terv- . A vállalat éves ter- őfelügyeleti szerv ke- sat bocsát rendelke- vállalat ennek bdrto- íszíti el terveit, me- i terv-volumen nagy- eruházási és felújítási ek nagysága szabja / fordulhatott élő, 'állalat 1959. évi ter- téke alacsonyabb volt, 1958. évi. A vállalat tervét egyébként a 1959. december 17- i csak jóvá (!), ezzel sdéssel lehetővé téve, »rv teljesítése „bizto- en”. Az 1960. évi ter­mák 1960. július 9-én el és így nem csoda, idei tervek is lazák munkálatok folya- vmódosítást kellett vállalatnak kérnie, ;zt elmulasztották. n kö tségvetések ilatnál a ,,nagy ter­ese miatt a kisebb késve készülnek el, Svetések elhúzódása zerződéseket a mun- lése után kötik meg. lésben vállalt befeje- "idöket nem tartják szaki átadások ko­ok, mert az utak ba vétele után tör- eg. A Közúti Igazga- ü készített költség­em fedik a ténylege- :ülc munkákat. Az állítások szervezetié­it tervszerűek. Sok Ihúzódik a munkák I, mint például a bácsi és a pécs—vil­lányi útszakaszokon. A válla­lat ennek ellenére kötbért nem fizetett. A költségvetések ir­realitása nagy anyagtakaré­kosságot „hoz ki” és elferdíti a valóságot. Példa erre a szek- szárd—székesfehérvári út költ' ségvetése, ahol egészen más kőmennyiséget építettek be, mint amit a költségvetés elő­ír. Hiba az is, hogy a költség- vetéseknél kétféle normát al halmaznak. Egyiknél az anyag­hányad alacsonyabb, másiknál a bérhányad. Az ipari terme­lés vonatkozásában sem fedik a vállalat számai a valóságot, mert az ipari tervek megala­pozatlanok, lazák, Hz utak minősége Általában a Közúti Üzemi Vállalat által készített utak minősége kielégítő, de azért van még javítani való az utak minőségén. A pécs—mohácsi útnál például egyes helyeken a költségvetésben előírt eruptív kőzet helyett mészkövet építet­tek be, és ezzel jogtalan több­letnyereséghez jutottak, mert a két köziét között mázsánként 80 forintos árkülönbözet van. Az anyagok felhasználásánál nagymértékű megtakarítások jelentkeznek, mert a vállalat vagy nem építtette be a költség vetésben előírt anyagot, vagy olcsóbb fajtával helyettesítette, a technológia megváltoztatásá­val; A be nem épített anyagok felsorolása között egy munká­nál olyan tételeket lehet ta­lálni, mint 311 tonna kohósa­lak, 110 tonna terméskő, 2989 tonna eruptív kőzet, 1045 ton­na zúzáiéit, stb; Mindezek a példák egyrészt az utak minő­ségének javíthatóságát, más­részt a költségvetések teljes pontatlanságát tükrözik; Helytelen anyagi ösztönzők Az anyagitakarékosság nagy­fokú, sőt mondhatnánk, min­den áron való figyelembevéte­le, érdeke volt a vállalat veze­tőinek, mert ezután részesül­tek prémiumban; A vállalat == a laza alaprentábildtási számai segítségével — tetemes nyere­séget mutat ki és cirka 6 mil­lió forintot takarít meg 1960- ban. Sokkal helyesebb lett vol­na, — természetesen a „jól al­kalmazott” anyagtakarékosság érvényrejutásával — inkább több utat építeni, illetve kor­szerűsíteni; A Népi Ellenőrző Bizottság brigádja a fenti hiányosságo­kon felül feltárta a munka szervezésében, az anyagszállí­tásokban, a bérgazdálkodás­ban, pénzkezelésben előforduló helytelen módszereket is, majd javaslatot tett a hibák kijaví­tására; A NEB javaslatában utal arra, hogy megyénkben nem kevesebb, mint öt vállalat foglalkozik útkarbantartással, javítással és építéssel; Helyes lenne, ha ezeket a munkákat egy vállalat végezné el. A te­rületi közúti igazgatóságok fel­adatukat — minden erőfeszí­tésük dacára — sem tudják ellátni, megszüntetésük indo­kolt lenne. Feladatukat a me­gyei tanácsnak kellene átven­nie. A vállalat finanszírozási rendszere nem helyes, itt a beruházási bankoknak adandó nagyobb szerep, különösen az ellenőrzésben. A vállalat ter­vezéseit reálissá kell tenni és a költségvetések a tényleges szükségleteket fedezzék. A ha­táridők betartása; a műszaki átadás-átvétel és a minőség ellenőrzése feltétlen érvényre kell, hogy jussom F A Közúti Üzemi Vállalatnál megtartott népi ellenőrzés, majd az érdekeltekkel együtt lefolytatott tárgyalás számos hiányosságot tárt fél, melye­kért felelősek a Közúti Igazgató ság és a Közúti Üzemi Vállalat vezetőd; Mindezek ellenére megállapították azt Is, hogy a vállalat a javaslatok figyelem- bevétele után, a hibák kijaví­tásával el tudja látni megyénk ben az út-, híd-fenntartiásd, javítási és építési munkákat. Szöts István KÉT VÍZIBUSZ KÉSZÜL MOHÁCSON A Mohácsi Gépgyár hajós rész lege két vízibuszt készít a Budapesti Kishajózási Vállalat részére, A képen látható vízibuszok, amelyek ez év végére 'készülnek el, 130 személy be- • jogadására alkalmasak. <*egoí<3C)§aí<3cgaí<3CSap#c§aK8egaKScgoK8c>8cí<«cgc)K8e§^^ Lottó-főnyeremény, Lollobrigida, meg a realitás Sajátos módon igye­kezett tájékozódni a tanulók életszemléletéről, világnézeté­ről, politikai állásfoglalásáról egy nemrégiben közreadott kérdőív. Az egyik kérdés ez volt: „Mit csinálnál, ha egymilliót nyernél a Lottón?” Mit lehet válaszolni erre a kérdésre? Mint a tapasztalat bizonyítja, a válaszok többsé­ge elfogadhatatlan volt. De ez nem a tanulóifjúság szemléle­téről nyújt képet, hanem an­nak bizonyítéka, hogy rosszul fogalmazták a kérdést. Túl­megy a kérdés azon, amit a tanuló az életben tapasztalhat és a realitás világából az üres képzelgés világába vezet. Mennyivel életszerűbb lett vol­na egy ilyen kérdés: „Mit csi­nálnál, hogyan rendeznéd be családod, háztartásod anyagi ügyeit, ha havi 1400—1800 fo­rintot keresnél?” Az e kérdés­ié kapott válaszokból minden­Hol kallódik az ú jítás? Megvalósítási szerződést kö­töttek vállalatukkal 1960. feb­ruár 26-án Tóth János és Jó- zsa Antal, a Pécsi Ingatlanke­zelő Vállalat dolgozói. A szer­ződésben ismertették újításuk lényegét, a vállalat pedig el­ismerte, hogy azt elfogadja és a szerződés napjától kezdve a munka leegyszerűsítése érde­kében alkalmazza; Tóth János hosszú ideig töp­rengett, miként oldhatnák meg állványzat felállítása nélkül a házak lefolyó csatornáinak ja­vítását, mig Józsa Antallal si­került olyan létrát szerkesz­teniük, melynek segítségével biztonságosan és az addigihoz mérten lényegesen olcsóbban végezhető ez a munka. Az újí­tás megvalósítása óta ilyen lét­rát alkalmaznak az állami há­zak lefolyó csatornáinak javí­tásánál. Az újítás — mint a szerződésben is elismerték — — 22 649 forint évi megtaka­rítást eredményez a Pécsi In­gatlankezelő Vállalat számára. A megtakarítás arányában 1811 forint újítási díjat kap­tak az újítók, melyet fele-fele arányban osztottak el egymás között. Azt hihetnék, hogy ezzel el­rendeződött egy újítás sorsa. Am Tóth János és Józsa An­tal a legszabályosabb szerző­déskötés és az újítás beveze­tése ellenére sem elégedettek. S nem is lehetnek azok, hiszen újításuk alkalmazására a Pé­csi Ingatlankezelő Vállalaton kívül bőven akadna még te­rület. A két ember kezelte, alig egy mázsás biztonsági to­lólétrát, már sok hozzáértő megcsodálta, s állítólag több vállalat kölcsönkérte kipróbá­lásra. t Tetszik az a Baranya megyei Építőipari Vállalatnak, a Péond ftnammecbanifcm Vál­lalatnak, a Komlói Építőipari Vállalatnak, sőt a Pécsi Bá­dogos Kisipari Szövetkezetnek is. A szövetkezet közismerten ügyes és élelmes elnöke_ elis­merte, hogy az újítás kitűnő, s kijelentette: ilyen tolólétrát ők is szerkesztenek; A népgazdaság és az újítók egybevágó érdeke természete­sen az lenne, hogy a biztonsági tolólétrát minél szélesebb kör­ben alkalmazzák. Ezért arra lenne szükség, hogy az újítást tapasztalatcserére küldjék más vállalatokhoz, s országos el­terjesztésre javasolják az ille­tékes minisztériumnak. Az utóbbi lehetőség Kistóth Ist­vánnak, az Ingatlankezelő Vál lalat újítási megbízottjának is eszébe jutott El is küldte az újítás leírását a városi tanács építési osztályára, de onnan a mai napig sem érkezett ér­demleges válasz. Többszöri sür getésre körölték, hogy az osz­tályra nem érkezett meg az újítással kancsolatos levél, melynek másolatát Kistóth István újítási megbízott még most is őrzi. Sajnos — nem szolgálhat bi­zonyítókul az elküldés mellett az újítási megbízott levélmá­solata. Egyébként is nehéz len­ne utólag kideríteni, hogy hol, kinél kallódott el az újítók számára oly fontos levél. Az azonban bizonyos, hogy az ilyen jelentéktelennek látszó ügyeket is lelkiismeretesebből kell kezelni. Tóth János és Józsa Antal újítási ügye ezzel még nem zárult le. Helyes lenne, ha az újítás részletes leírását és raj­zát elküldenék az érdekelt pé­csi és megyei vállalatoknak, s mielőbb megismételnék az építési osztály közbenjárásával az országos elterjesztést* vo­natkozó javaslatot; Remélhe­tő, hogy az újítás ügyében ezr után Íródó levelek biztosan és pontosan érnek rendeltetési helyükre; H. M. esetre könnyebben megismer­nénk ifjúságunk szemléletét, életfelfogását, erkölcsi, politi­kai ítélőképességét. A „milliomos” kérdéshez tartalmában, jellegében ha­sonló a másik: „Elhagynád-e menyasszonyodat vagy felesé­gedet, ha ez által Lollobrigida a tiéd lehetne?’’ A kérdésfel­tevés célja alighanem az volt, hogy a fiatalembereknek a szerelmi és házastársi hűség eszméjéről alkotott vélekedé­sére világítson rá. De bár­mennyire jószándékú is a kér­dés feltevője, maga a kérdés mégsem nevezhető erkölcsi szempontból kifogástalannak. Ez a kérdés is — akár az előb­bi — az élet különleges — nem tipikus, nem jellemző, hanem véletlenszerű eseményei iránti illuzórikus vonzalmat mutatja. Pedig az iskolai nevelés társa­dalmi funkciója éppen abban áll, hogy az általános, a tipikus jelenségek megismerésére és ezek társadalmilag értékes megítélésére tanítson. Akit a társadalom életéből csak a kü­lönleges, ritka események ér­dekelnek, abból nehezen válik jó szociális ember. Az ilyen egyének nem a munka szépsé­geit keresik, hanem az erőfe­szítés nélkül is elérhető siker és meggazdagodás kerül ér­deklődésük középpontjába. Mi már az iskolában ahhoz akar­Kilenchónapos szabadakadémia kereskedelmi szakemberek számára A TIT közgazdasági szak­osztályának belkereskedelmi csoportja és a KPVDSZ me­gyei bizottsága kilenchónapos szabad akadómi át szervezett Baranyában a kereskedelem­ben dolgozó szakemberek szá­mára. A szabad akadémia havonta tartott előadásain mintegy négyszázötvenen vesznek részt Ezek közül hetvenen vezető­állású dolgozók. A szabadaka­démia hallgatóit több csoport­ba osztották. A Pécsett alakí­tott első csoportban az igaz­gatókat, párttitkárokat, szak- szervezeti titkárokat, árufor­galmi osztályvezetőket oktat­ják. Csoportok működnek Mo­hácson, Siklóson, Szigetváron és Komlón is, ezek keretében a vállalati ellenőrök, árufor­galmi előadók, tervcsoportve­zetők, boltvezetők és helyette­sek kapnak oktatást. A megyei bíróság tárgyalja a beremendi sikkasztok ügyét Több napon keresztül tár­gyalja a pécsi megyei bíróság a Beremendi Állami Gazda­ság sikkasztóinak ügyét. Szabó Ferenc pénztáros, Horváth Sándor főkönyvelő, Várszegi Pál a gazdaság igazgatója, Cukfil Károlyné és Farkas J<5- zsejné anyagkönyvelők ellen társadalmi tulajdon sérelmére ismételten bűnszövetkezetben különösen nagy kárt okozó csalás, sikkasztás, hűtlen ke­zelés és többrendbeli magán­okirat hamisítás miatt indult meg a büntető eljárás. Az öt vádlott * Beremendi Állami Gazdaságban 1957-től I960. júliusáig, letartóztatásukig, mintegy 430 ezer forintot sik­kasztottak el. Saját célra hasz­nálták fél a dolgozók által be­fizetett búzafejadag árát, az emésztőgödör tisztításával kap csolatosan utalványokat hami­sítottak, s a gazdaság számlá­jára szőnyeget és egyéb tár­gyakat vásároltak maguknak. Az összeg nagyrészét bevallá­suk szerint italra költötték. Az ügyben előreláthatólag a jövő hót folyamán hirdetnek ítéle­tet* juk hozzászoktatni a tanulókat; hogy az élet nem ad olcsón semmit, minden erkölcsi és anyagi sikerért keményen meg kell dolgozni. Ez többek között az érdemjegyek megállapításá­nak alapelve is. Jelest csak az kap, aki igen jól tudja az anyagot. Nevelői tevékenysé­günk általában arra irányul, hogy olyan életszemléletet ala­kítsunk ki. amely szerint csak­is a munkától, nem pedig egy esetleges lottófőnyereménytöl lehet várni az egyén és a tár­sadalom boldogulását. Szerencsére a fiatalok zöme nem is a főnyereményből akarja berendezni az életét. Ennél sokkal nemesebb és egyúttal reálisabb ideái van­nak. Természetesen a pedagó­gus csak örülhet annak, ha tanulói képzelete élénk, fan­táziája termékeny. Erre nézve példaként elmondhatok egy megtörtént esetet. Gimnáziumunk negyedik osztályának biológia óráján a fermentumokrói tanultunk. Az órán sor került a fenmentu- mok katalizátor-hatásának be­mutatására, de már a jelenség magyarázatára nem maradt idő, megszólalt az óra végét jelző csengő. A tanulók azon­ban nem mozdultak a helyük­ről, feszülten figyeltek, a ma­gyarázatot várva. A probléma iránti érdeklődést látva, a ta­nulók házi feladatiként kapták e kérdés megoldását: ^Derít­sük ki, hogyan képesek lecsök­kenteni a fenmentumok az ak­tiválási energiát?” A tanulók örömmel fogadták a feladatot, szemmelláthatóan imponált nekik a kérdés, talán azért is, mivel a válasz nem derülhe­tett ki a középiskolás kémiai és biológiai tanulmányaikból. Érezték, hogy a tanár nagyra értékeli képességeiket, bízik benne, hogy meg tudják oldani a feladatot. A tanulók arcát látniok kellett volna azoknak, akik úgy vélekednek, hogy a mai fiatalokat csak a színé­szek, az autó, a luxusélet kel­lékei érdeklik. Megnyugtató, hogy mi­vel törekvésünk eddig is és ezután is mégimkább a mate­rialista ismeretek terjesztésére irányul, a tanulók zöme értet­lenül csodálkozik az „egymil­liós” kérdés hallatán, viszont jóleső érzés tudni, hogy a leg­több tanuló az 1400 forintos feltételezett keresetből is mo­sógépet venne édesanyjának, vagy más hasonló hasznos be­fektetésre fordítaná pénzét. T. L. HARMINCHÉT száza­lékkal nőtt az elmúl* év első teléhez viszonyítva a vegy- tisztítások száma a Bm. Pa­tyolat Vállalatnál. A vállalat­nál három műszakot szervejm nek a vasalóban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents