Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-27 / 280. szám

4 NAPLÓ I960. NOVEMBER 27. Külföldi hírek MOSZKVA Nyikita Hruscsov, a S*ov jetunió Kommunista Pártjá­nak első titkára szombaton Kremlben fogadta Wladislaw Gomulkát, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkárát, baráti szívélyes hangú meg­beszélést folytatott vele. PÁRIZS A japán jobboldali és fa­siszta szervezetek újabb pro­vokációra készülnek. Mint az AFP tokiói tudósítója jelenti, a fasiszta szervezetek elhatá­rozták, hogy „nemzeti teme­tést” szerveznek Jamagucsi- nak. aki megölte Aszanumát, a Japán Szocialista Párt el­nökét A fasiszta szervezetek többségének képviselői részt vesznek abban a bizottság­ban, amely megszervezi Ja- magucsinak — aki a börtön­ben öngyilkos lett— a teme­tését MOSZKVA Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök szombaton fo­gadta a Kremlben a marokkói katonai küldöttséget, amelyet Mohammed Ben Mez!an Bel Kasszem hadtesttábornok ve­zet. Hruscsov és Bel Kasszem között meleghangú barátsá­gos beszélgetés fejlődőit ki. A beszélgetésen jelen volt Basir Ben Abbesz marokkói nagykövet is. MOSZKVA Norodom Szihanuk, Kam­bodzsa államfője szovjet hiva­talos meghívásra hétfőn Moszkvába érkezik. Szihanu- kot családjának tagjai, vala­mint a kambodzsai kormány több tagja is elkíséri útjára. A vendégek mintegy tíz na­pot töltenek a Szovjetunióban, hivatalos tárgyalásokat foly­tatnak szovjet vezetőkkel, Moszkván kívül más városok­ba is ellátogatnak. LONDON A Daily Express úgy érte­sült, hogy a nyugatnémet had­seregnek és légihaderőnek tá­rolóhelyet ajánlottak Angliá­ban lőszer, üzemanyag, mű­szaki felszerelés, élelmiszerek és ruházati cikkek számára. Az angol gesztus célja a NATO egységének erősítése. LONDON Sir Welensky. Rhodézia és Ny assza föld miniszterelnöke Londonba érkezett, hogy tár­gyalásokat folytasson a hét éve fennálló és az afrikai nemzeti mozgalmak által erő­sen megingatott közép-afrikai államszövetség jövőjéről. TORONTO Csütörtökön este 78 éves korában meghalt az orosz cári család utolsó tagja, Olga Ro­manov nagyhercegnő, harma­dik Sándor cár leánya, máso­dik Miklós cár testvére. DELHI Az indiai félszigeten lévő portugál gyarmat, Goa fel­szabadításáért folyó küzdelem napja alkalmából Delhiben tömegtüntetések voltak a por­tugál gyarmatosítók ellen. Bambayben is több százan követelték Goa felszabadítá­sát. Az Iraki Országos Béke­tanács felhívásában támogatta Goa népének harcát a portu­gál gyarmati uralom ellen. H Aga Abdul Rahman malájföldi miniszterelnök pénteken Há­gába érkezett és megbeszélést tartott a holland miniszter­elnökkel és a külügyminisz­terrel. Mint ismeretes, a ma- lá(földi miniszterelnök fel­ajánlotta. hogy közvetít Hol­landia és Indonézia között. Rahman már tárgyalt több más ország hivatalos képvi­selőivel és Hammarskjöld ENSZ főtitkárral Is. Közös nyilatkozattal véget értek a bécsi jugoszláv — osztrák tárgyalások Bécs (MTI). Kocsa Popo­vics, jugoszláv külügyminisz­ter bécsi látogatása és a há­romnapos jugoszláv—osztrák kormánytárgyalás szombaton közös zárónyilatkozat aláírásá­val ért véget. A közös nyilatkozat hang­súlyozza, hogy a nemzetközi kérdéseket illetően nézeteik hasonlóak: Egyetértenek ab­ban, hogy a béke fenntartása és a nemzetközi feszültség eny hülése az emberiség legfonto­sabb érdeke, s úgy vélik, hogy a nemzetközi problémák meg­oldásét tárgyalások útján kell keresni. Megállapítják, hogy a teljes és ellenőrzött leszerelés­ről szóló egyezmény jelenleg a Spaak záróbeszéde az atlanti országok parlamenti képviselőinek értekezletén Párizs (MTIJj Spaak, a NATO főtitkára, szombaton be szódét mondott a NATO-orszá- gok parlamenti képviselői pá­rizsi értekezletének záró ülésén. Határozottan támogatta Nors- tad tervét az Atlanti Szövet­saját ,,atom-ütőere jéről”, amelynek megteremtése — sze­rinte — „óriási politikai és lé­lektani hatású konstruktív és merész cselekedet lenne“ A N ATO-főtttkár szetnbehelyez^ kedett az atomfegyverek betil­tásával, kijelentve, hogy „az atomfegyverek egyszerű betil­tása közelebb hozná a háborút és a katasztrófát“ Spaak beszéde után az érte­kezlet tagjai zárt ajtók mögött ültek össze és elfogadták az értekedet politikai, katonai, gazdasági és egyéb bizottságai által kidolgozott határozatokat. A Reuter szerint az egyik legfontosabb határozat felszó­lítja az Atlanti Tanácsot, dol­gozzon ki módszereket arra, hogy az atlanti szerződés „po­litikai tefcintéllyel’‘ rendelkez­zék az atomfegyverek szállítá­sa és felhasználóra fedett, Az értekedet több határoza­ta követelte a NATO atomfegy verrel felszerelt, gyorsmozgá­sú, intervenciós hadseregének megteremtését, a húsz ország­ból álló gazdasági, együttmű­ködési és fejlesztési szervezet (OECD) mielőbbi felállítását, a gazdaságilag elmaradt or­szágok fejlesztésének előmoz­dítását és egy nemzetközi tu­dományos és technológiai inté­zet felállítását Nyugat-Euró- pában. legfontosabb cél, továbbá, hogy az tomfegyverkísérletek megszüntetéséről haladéktala­nul megkötendő egyezmény nagy erőrehaladást jelentene. A közös nyilatkozat bejelen ti, hogy Raab osztrák kancel­lár és Pittermann alkancellár elfogadta a jugoszláv kormány meghívását. Szombaton délben a jugo­szláv külügyminiszter sajtókon­ferencián vett részt. Érdeklődést keltett Kocsa Popovics arra vonatkozó beje­lentése. hogy Ausztria — az Egyesült Államokhoz és más európai országokhoz hasonlóan — hitelt szándékszik nyújtani tervezett jugoszláv pénzre­form megvalósításához. Egy újabb kérdésre válaszol­va Popovics azt mondotta, hogy a szovjet—jugoszláv kap­csolatok jók és reméli, hogy ezek a kapcsolatok tovább ja­vulnak. Kocsa Popovics külügymi­niszter szombatom éjfélkor ha- j zautazott Bécsből Belgrádba. Csőmbe és Kaszavubu egyaránt „államiéi minőségben“ vesz részt a brazzaviile-i ünnepségeken Elisabeth vilié (MTI). vAz AFP híradásából ugyanis Hírügynökségi jelen tésekből kiviláglik, hogy a volt francia gyarmat, a Brazzaville székhe­lyű Kongói Köztársaság veze­tői közvetve beavatkoznak a volt Belga Kongó bel ügyeibe. A laoszi miniszterelnök újabb figyelmeztetése a lázadókhoz Vientiane (MTI). Mint Reuter jelenti, Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök szombaton újabb figyelmezte­tést intézett a Phoumd Nosa- van tábornok által vezetett lázadókhoz: ha nem működ­nek közre a kormány által kezdeményezett békéltető lé" pések sikerének biztosításá­ban, akkor a kormánycsapatok harcot kezdenek és győzedel­meskedni fognak. A miniszterelnök egy tömeg- gyűlésen mondott beszédében ismét leszögezte, hogy békés tárgyalások útján szeretné a politikai válságot megoldani és „csak a végső esetben fo­lyamodik a harchoz”. Ugyancsak a Reuter je­lentése szerint a miniszter- elnök szombati sajtóértekez­letén közölte, hogy futárt me­nesztett Luang Prabangba Sza­vaiig Vattana királyhoz és kérte az uralkodót, „hozza lét­re koalíciós kormány megala­kítása céljából az ország ve­zetőinek találkozóját”. A futár válasz nélkül ért vissza Vien- tianebaj kitűnik, hogy Fulbert Youlou abbé, köztársasági elnök a köz­társaság kikiáltásának első év­fordulóján államfői minőség­ben látja vendégül Kaszavu­bu t, Kongó elnökét, mind pe­dig Csombet, Katanga tarto­mány szakadár vezetőjét. Csőmbe vasárnap repül Eli- sabethville-ből BrazzavUle-be, majd az ünnepségek után Li­béria fővárosába, Manroviába utazik, ahol Tubman elnök lát­ja vendégül. Katangai körök­ben máris „nagy érdeklődés­sel“ fogadták, hogy Youlou ab­bé ilyen „megértést“ tanúsít Katanga problémád, a tarto­mány elszakadása iráni. > Kaszavubu — mint a Reu­ter jelenti — vasárnap indul Párizsból LeopoldvilJe-be, s onnan utazik a Kangó-íólyó túlsó partján lévő Brazzaville- b£, ahol az ünnepségeken va­lószínűleg találkozni fog Csőm bévalj • a • A dollár bajban van A Amerikai és angol vélemények Anderson és Dillon európai útjáról Washington. Az MTI washingtoni tudó­sítója jelenti: Az amerikai közvéleményt továbbra is élénken foglalkoz­tatja a dollár Jövője. Ander­son pénzügyminiszter és Dil­lon kül.ügyminiszterhelyettes nyugat-európai útjának kudar­ca ismét előtérbe állította azt a kérdést, hogyan lehetne meg­szüntetni az arany kiáramlását és az Egyesült Államok fize­tési mérlegének deficitjét. A hadügyminisztérium fel­vetette, nem kellene-e csök­kenteni a Venezuelából és a Közép-Keletről történő olaj- vásárlást, a külügyminiszté­rium azonban politikai okok­ból elvetette ezt a gondola­tot Köny vsorsjegyet már csak pár napig vásárolhat 13801 a Széchenyi téri könyvesboltban Eisenhower legutóbb közzé­tett intézkedései is zavarokat okoznak. A Pentagon szerint sok tényleges tiszt és altiszt fenyegetőzik azzal, hogy le­mond állásáról, ha külföldön való állomásozásának ideje alatt családja nem maradhat vele. Anderson pénzügyminisztert a sajtóban továbbra is élesen bírálják. A New York Times a többi között azt írja. hogy kormánykörök véleménye sze­rint a bonn-i és a párizsi pénzügyi tárgyalások kudarca nemcsak a kitűzött tervek meghiúsulása miatt okozott nagy kárt, hanem erkölcsileg is. „A világ szeme elé az a kép tárult, hogy az Egyesült Államok levett kalappal kol­dul segítségért, szövetségesei pedig félrefordítják fejüket... London. Az angol sajtó tüntető melegséggel osztja az amerikaiak felháborodását, hangsúlyozva nemcsak Nyu- gat-Németország jómódját és fizetőképességét, hanem rút hálátlanságit is volt ellensé­gével és későbbi jótevőjével, Amerikával szemben, amely­nek jelenlegi jómódját köszö*- heti. A Daily Express politikai tudósítója szerint az ameri­kaiak. akiket felbőszített Bonnban szenvedett kudarcuk, adták Lon­donban azt az eltökélt szándé­kukat, hogy fizetésre szorítják a németeket A Daily Telegraph diplomá­ciai tudósítója szerint az an­gol és az amerikai miniszterek megfontolták, mit lehet tenni a nyugatnémet elutasítással szemben. A Times ÓBplom áriái tudósí­tója szerint a dollár aláduco- lására felmerült az az ötlet, hogy az európai központi ban­kok és a nemzetközi pénzalap fejezzék ki közös nyilatkozat­ban bizalmukat a dollár jelen­legi aranyértéke iránt és je­lentsék ki, hogy hajlandók azt a nemzetközi pénzalap útján is támogatni. Tokió. A japán rajté köz­lései szerint az Egyesült Álla­mok vissza akarja követelni Japántól azt a kétmilliárd jent, amely a háború befeje­zése óta felhalmozódott japán adósság az Egyesült Államok­kal szemben. A lapok ebben a szándékban a dollár megvé­désére nemrég meghirdetett amerikai politika egyik meg­nyilvánulását látják. Koszaka japán külügyminiszter szomba­ton találkozott az amerikai nagykövettel, akit — lapje­len tések szerint — megkért, „ne siettesse erőszakkal” az adósság vlsszafizetéaét” tekin­tettel Japán belpolitikai hely­er Ajtatos szavak — sanda szándékok IT ét érdekes hír késztetett e sorok megírására. Mini , ■*“- kettő a szüntelenül forrongó, változó gyarmatvili egy jellegzetes epizódjára hívta fel a figyelmet és érdekt módon mindkettő kapcsolatba hozható XXlll. János páf Prineeps pastorum c. enciklikájával, amelyet éppen egy él »el ezelőtt bocsátottak ki. A Vatikán ebben az encikliki ban rögzítette új gyarmatpoli'ikai irányvonalát, meghat rozta a gyarmati rendszer általános válsága közepeit köv tendő egyházi tak.ikát és módszereket. Az egyik hír Mobuturól, a puccsista kongói ezredesr tudósit és megállapítja, hogy harcias foglalkozását nem olyan régóta űzi. A közlemény szerint ugyanis a két évv ezelőtt megtartott brüsszeli világkiállításon őezredessét még egyszerű idegenvezető volt — a világkiállítás vatiká pavilonjában. Jól értesült körök azt is tudni vélik, hot Mobutu tevékenységét jezsuita támogatói irányítják, akü nek ma éppen az a fő módszerük, hogy megvásárolt, lek nyerezett színesbőrű bábokat toljanak előtérbe és ezzel k fogják a szelet a gyarmatosítás elleni felháborodás vitorla ból. A másik hír: a kubai római katolikus papság az elmú hetekben nagyszabású forradalomellenes akcióba kezdet A templomokban Fidel Castrot és a Szovjetuniót rágalmaz becsmérlő hangú körleveleket olvastak fel. A forradalo feketecsuhás ellenségei lépten-nyomon szítják az elégede lenséget, lázítanak Castro törvényes kormányzata ellen. Nem kell különös fantázia ahhoz, hogy e két hírt összi függésbe hozzuk egymással, hisz végső soron mindkel ugyanannak a politikai koncepciónak megnyilvánulása, ami lyet a Vatikán az éppen a fent említett Prineeps pastorw. c. enciklika alapján az ébredező gyarmatvilág haladó erő vei szemben alkalmaz. Nyílt titok, hogy a gyarmatosítás évszázados, a nyugi tiak által előszeretettel „hagyományosnak” mondott mól szerei ma már elégtelenek a gyarmatok fékentartására. An\ nyi szenvedés, vér és szenny tapad a gyarmatosítók kéz hez, oly magasan lobog a gyarmati elnyomással szembe gyűlölet és ellenállás lángja, annyira megérett minden változásra, hogy a nyílt erőszak sem tudja megvédeni gyarmattartókat a gyarmatvilág egyetlen pontján sem. Az erőszak azonban nem egyedüli fegyvere a koloniali musnak. Hatszáz évvel ezelőtt indult el a nagy európai k resztény fejedelmek első hajója a gyarmatvilág meghód tására. Zászlóikon krisztusi kereszttel, fedélzetükön fegyvi resekkel és papokkal indultak útnak, hogy „civilizációt” v gyenek a „barbár” országokba és megmentsék lelkűket < örök élet számára. Cserébe „mindössze” életüket, szabadsi gukat, gazdag hazájuk dús természeti és kulturális kincse kérték a bennszülöttektől — vagyis: mérhetetlen erőszakk leigázták és kikényszerítették belőlük mindezt. A rabszolg< kereskedelem örök szégyenfoltja marad a civilizált ember ségnek és ezen belül annak az egyháznak is, amely kérész tel és szenteltvízzel, teljes erkölcsi, politikai súlyával o állt a rabszolgakereskedők mögött. Az egyház végig ott bábáskodott a kizsákmányoló os tálylársadalom szörnyszülöttének, a gyarmati rendszerűt létrejöttén, egyetlen kikötése volt, hogy ő is részesüljön gyarmatok leigázásával szerzett óriási haszonból. A szén szék például egyetlen szóval sem ítélte el a bennszülöttel kel szemben alkalmazott embertelen módszereket és l mégis akadt egy-egy becsületesen gondolkodó misszionáriv aki panaszt emelt Rómában, azt elhallgattatták. Kriszti földi helytartója mindenkor nyugodtan hivatkozhatott a bti liára, mert abban bőven találhatók olyan kitételek, amelyi könyörtelenségre, bosszúállásra, stb. felhatalmazást adnak. A gyarmattartó hatalmaknak mindenkor jól jött az égi A házak segítsége, hisz a bennszülöttekkel szemben a kalmazott erőszakot nagyszerűen kiegészítette a misszióm riusok tevékenysége. Nem véletlen, hogy a gyarmatosító területeken minden keresztény egyház iskolamonopóliunU és számos más előjogot kapott. Napjainkban nyolcvané7X missziós iskola tevékenykedik a gyarmatokon, amelyek kolonializmus szilárd ideológiai bázisát jelentik. A színei bőrű gyarmati népek azonban ma már egyre inkább fe ismerik, hogy a misszionáriusok is éppenúgy a gyarmatos tőkhöz tartoznak és bizony gyakran megesik, hogy a töbI fehér gyarmatosítóval együtt őket is kiebrudalják felszabi dított területeikről. Ez a mind gyakoribbá váló tény késztette a Vatinkái arra, hogy folyamatosan taktikát változtasson és az irányít fehér misszionáriusok helyett színesbőrű papokat és mi egyházi befolyás alá vont színes politikusokat toljon eU térbe, amint azt éppen Mobutu esetében látjuJc. Amikor az első néger papot felavatták, Európa úri kői véleménye kényeskedve szisszent fel. Ma már ezrével va* naJc. Szinesbőrü püspök is van már, sőt a nagyobb háti kedvéért az elmúlt évben iktatták be egy színesbőrű bibi rost is. Hosszan sorolhatnánk a katolikus egyház gyarmatpolit kájának megnyilvánulásait, amelyek azt bizonyítják, hot a Vatikán lépten-nyomon beavatkozik a különböző gyár ma országok ügyeibe és igyekszik gátolni a függetlenségi, felszí badulási mozgalmak előretörését Nem csoda mindezek alapján, hogy még az erősen Nyt gat-barát T. Mboya, a kenyai Afrikai Nemzeti Unió fóti1 kára is elítélően nyilatkozott az egyház afrikai tevékenysí géről és egy televíziós nyilatkozatban a következőket mond ta: „A keresztények nem élnek tanításaiknak megfelelően Rankin páter, az indianai Notre Dame Szent Keresi szeminárium rektora még világosabban fogalmazza m/t ugyanezt amikor kijelenti: %rAz emberek igen sajnálatos * tragikus gyanakvással viseltetnek az egyház, mint intézméi* ellen. Ügy tekintik az egyházat, mint olyan intézmény amely szövetségben áll a gazdagokkal és az előjogokat élv* zökkel.” Ilyen a helyzet Dél-Amerikában, ahol pedig a lajtossá kilencen százaléka katolikus, ahol a világ katolikusaink egyharmada él. Érthető, hogy miért aggódik annyira XXllj János pápa Latin-Amerlkáért és miért sürgeti a fent emv tett enciklikában is, hogy minél több misszionáriust küldj* nek délre, miért tör lándzsát a bennszülött lakosság köri ben végzendő paptoborzás mellett, JPgy tárgyilagos vélemény szerint a latin-amerikai kt •*'' toWcusok közül mindössze csak húsz százalék „ffV* korlő” hivő, a többi már csak névleg tagja az egyháznál1' A mindinkább öntudatra ébredő gyarmati és félgyamuij elnyomott népek szemét ma már semmiféle jezsuita tako kázás sem tudja bekötni. A Vatikán-bérenc Mobutu, éppúffl lelepleződik és elszigetelődik, mint az amerikai dróton rái*1 gatott kubai, pourto-rlcoi püspöki kar. A gyarmatvilAg ma már nem szabad vadászterület > még a Vatikánnak sem. VASVÁRI FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents