Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-26 / 279. szám

960. NOVEMBER 26. NAPLÓ 3 iO nap helyett 63 nap alatt 10000 tonna szenet termeitek ki a szöv et pajzsos lejtési módszerrel a komlói III-as aknán l komlói bányákban az idén y erőfeszítéseket tettek a n termelékenyebb módsze­rei történő lefejtésére. Kos­i-bányán például nagytel- tményű széngyalút állítot- munkába, amellyel ma r naponta 50 vagon körüli let termelnek ki. A mere- : dőlésű, középvastag tele­szenének gazdaságosabb Snyászására a III-as aknán ptemberben — szovjet ta- ztalatok alapján — dké­lt az első nagyméretű paj- i fejtés. A vastag gömbfák- összeállított, 28 méter hosz szerkezetet élőre beépített a telepbe és a bányászok ek védelme alatt fejtették . szenet. A pajzs önsúlyától a ránehezedő nyomástól sotf' a szénben a maga- i> szintről egyre mélyebbre, negyvenöt méter magas »telepen 63 immikanap ;t „futott" le a pajzs, őzben tízezer tonna i került a csillékbe. Szak­ierek véleménye szerint ez ivő művelési módszere. Al- sukat alapos számítások öljék A hagyományos itfejtéssel ennelc a szénnek i termelése 150 napot igé­it volna. Fára itt csak egy- ■, a pajzs megépítésénél i szükség, amelyhez 42 köb­méter anyagot használtak fel. Egyébként 687 köbméterre lett volna szükség, tehát a megta­karítás tizenhatszoros. Jelen­tősen megnőttek az egyéni tel­jesítmények is. Míg az üzem maximális műszakonkénti frontfejtés! teljesítménye egy dolgozónál 3,2 tonna, addig a pajzsos fejtésben 4 tonnás át­lagot értek él. De volt olyan nap is, amikor megközelítették a 8 tonnás fejtési teljesít­ményt. Ez a Maszbányászatban szinte példa nélküli. A pajzsos fejtés szenének termelési költ­sége — a frontfejtések költségé­hez képest — 54 forinttal volt kisebb a kezdeti nehézségek ellenére. A gazdasági előnyök mellett igen lényeges eredmény, hogy a pajzs védelme alatt dolgo­zók nemcsak könnyebben ter­melnek, de nagyobb bizton­ságban is. A tízezer tonna sze­net egyetlen baleset nélkül bá­nyászták kij A III-as üzem műszaki dol­gozói eddigi ismereteiket csak szovjet szakirodalomból me­rítették. Ezen a héten az ak­na főmérnöke helyszíni ta­pasztalatcserére indul a Szov­jetunióba, ahol pajzsos mód­szerrel dolgozó bányákba lá­togat. Saját és az ott szerzett tapasztalataikat a jövő évben kialakítandó újabb pajzsos munkahelyeiken hasznosítják. karácsonyi könyvvásár műveiből éllány nap múlva megér­nek a könyvesboltokba, pa- inokba a nagy téli, kará- syi könyvvásár kötetei A yvfciadó vállalatok sok ér- 56, szép, érdekes regényt, see kötetet, ismerotterjesz- politikai és egyéb művet látottak közzé, sok könyv ött válogathatnak majd az isófk: . téli könyvvásáron — töb- ; között — megjelenik Dosz- vszkij a Félkegyelmű című y regénye, Schiller válóga- esztétikai írásai. C. F. Ra- z a Nagy sondrebondrei há- ú című elbeszélő költemé-' i, llf-Petrov 12 szék és ínyborjú, Creanga fehér recsen, Figuli Három pej- Vercors a Tenger csendje, Castro Örökkévalóság és kens Dombey és fia, Balázs na az Áitatós anyós, Fekete ula Fiatalasszony című, Szi­li Júlia öreg mandulafák, tnondi Tóth László Aposto- utóda című műve, i fiatal írók sorozatában bo- tják közre Pálfalvi Nándor íretnl akartam című köny- , Jebeleanu Hirosima mo­te című kötete a Magvető nyvkiadónál jelenik meg. gwilág — mai külföldi el- zélések című tizenkét nem- 21 írójának elbeszéléseit ák ki. Vang Si Fu Nyugati ba című színműve az Euró- Könyvkiadónál lát napvilá- 1 1 versek kedvelői a fcará- >nyi könyvek között megta- iák Arany János balladái- t díszes album-kiadását, lelynek rajzait Zichy Mihály izítette. Németh János Csak etek című verses kötetét a birodalmi Kiadó jelenteti lg. Énekelj arany madár nmei a német lovagi költé­st legszebb dalai, szerelmes rsei szerepelnek az Európa adó díszki adás-kötetében. Megjelenik az Űj Magyar xikon harmadik kötete is. Bizonyára sikere lesz Pataiéi Ties a Magyar rajzművészet bű széo kiállítású albumé­it is. Érdekesnek ígérkezik •rragi György Fasizmus ttokban és mundérban című Szénbányászat! Földkotró iHalat felvesz három liört, ileg péesszabolcsi lakoso- lelentkczés az Üzemveze- :n. Pécsszabolcs, György* 7—12 óráig. M491 műve, Péchy Blanka Jászai Mariról szóló könyve és Csuj- kov Erőd a Volga partján cí­mű regénye, amely Sztálingrád hős védőinek állít emléket. Az ifjúságnak, a gyerme­keknek szóló könyvek közül kiemelkedik a Fiúk évkönyve, az angol költők antológiája kö­tete, a gyermek enciklopédia, Benedek Elek mesekönyvei és Becher—Stowe népszerű Ta­más bátya kunyhója című könyv, A Gondolat kiadó kibocsát­ja a filozófia története máso­dik részét és bizonyára sokan örülnek majd a karácsonyi könyvvásárra megjelenő Ma­gyarország autóatlasza című műnek iß) l . > • II kizségiejlesztési alap 63 százalékát használták fel eddig Baranyában Tanácsrendeletet hoztak a társadalmi munka fokozottabb megbecsülésére A tanácsok öt évvel ezelőtt, 1955-ben készítettek első ízben községfejlesztési terveket. Az­óta lényegesen javultak a ta­nácsok tömegkapcsolatai és így a lakosság kívánságait, igényeit, javaslatait is foko­zottabb mértékben tudják megvalósítani. Ugyanakkor növekedtek a tanácsok köz­ségfejlesztési bevételi tervei is. 1955-ben Baranyában még csak 12 millió forint szerepelt a tanács községfejlesztési be­vételi tövében, 1960-ban ez az összeg már 63 millió forint­ra emelkedett. A községfejlesztésd bevételi terv növekedése lehetővé tette azt, hogy egyre több kommu­nális létesítmény könnyítse meg dolgozó parasztságunk életét. Például 1950-től 1959-ig Baranyában összesen 97 községet villa­mosítottak. Ez évben pedig még 10 községbe vezetik be a villanyt, s ezzel a 10 községgel együtt, az elmúlt tíz év alatt összesen 107 baranyai faluban gyulladt ki a villanyfény. A községfejlesztési alapból 1955-től napjainkig 429 000 négyzetméternyi járdát, 65 000 négyzetméter szilárd burko­latú utat, 19 orvosi rendelőt, 5 pedagógus lakást, 8 orvosi lakást építettek. Ugyanezen idő alatt 72 000 négyzetméter­nyi parkot, 6 törpe vízmüvet, 12 fúrott kutat, 25 ásott kutat létesítettek. Ezenkívül 4 für­dőt, 112 művelődési otthont, 11 óvodáit, 11 tantermet is lé­tesítettek a községfejlesztési alapból. E létesítmények zöm­mel az 1958—59-es, valamint az 1960-as évben készültek el és csak egy részük való az előbbi időszakból. A községfej lesztési alapnak jelenleg még csak a 63 száza­lékát használták fel Baranya megye tanácsai. Az év végére az alapnak 72, illetve 75 száza­lékos felhasználása várható. A lemaradást az okozta, hogy a járdákra előirányzott össze­geket. illetve cementen ennyi- séget a fontosabb létesítmé­nyekre ütemezték át Ezért a járdaépítésnél lemaradás mu­tatkozik, ami érezteti hatását a községfejlesztési alap globá­lis felhasználásának százalé­kában is. A községfejlesztési alap fel­használásánál egyre nagyobb jelentősége vaa a társadal­mi munkának, a lakosság segítségnyújtásának. Például: Magyarhertelenden 1959-ben a községfejlesztési feladatok megvalósítása után, terven felül 24 000 forint ér­tékben fürdőmedencét létesí­tettek. Ebből 62 százalék, azaz 17 000 forint volt a lakosság által végzett társadalmi mun­ka. Ez évben pedig Magyar­hertelenden már 37 000 forint volt a végzett társadalmi munka értéke. Pellérden 100 000 forintos társadalmi munkával 700 000 forint érté­kű makadám utat építenek ez évben. A megyei tanács a legutóbb megtartott tanácsülésén ta­nácsrendeletet alkotott a tár­sadalmi munka fokozottabb megbecsülése érdekében. A tanácsredelet értelmében aki valamilyen létesítmény építésénél, amely községfej­lesztési alapból készül, 20, 80 és 150 munkaórát tölt el társadalmi munkában, az elismerő oklevelet és jel­vényt kap. Aki 20 munkaórát teljesít, az a helyi községi tanács, aki 80-ait, azt a járási tanács, aki pedig 150 munkaórát teljesít, azt a megyei tanács végrehajtó bizottsága részesíti elismerés­ben) Kétszáztizmirió forint a Mélyépítő Váll. 1961. évi terve Felkészültek a léli munkára — Uj víztárolókat építenek Az ÉM Baranya megyei Mélyépítő Vállalat program­jában különös figyelmet fordí­tanak a „téliesítési“ feladatok­ra. Gondos műszaki intézke­désekkel érik el, hogy a súly­ponti építési helyeken, mint a bányaberuházási munkák és a Mohácsi Farostlemezgyár nagy arányú gépszerelései a téli fa­gyos időben is gazdaságos kö­rülmények között, zökkenő- mentesen folytatódhassanak. A hőmérséklet fagypont alá való sülyedése után természe­tesen az elvégzendő munkák műszaki és szociális feltételei megváltoznak és a megszokot­tól eltérő igények jelentkez­nek, pl. betonozáshoz melegí­teni kell a vizet, zúzalékot, ho­mokot, továbbá szükség van takaróra, hőlégfuvókra, kazá­nokra, gőzcsapokra stb. A dol­gozók részére biztosítani kell a meleg ruhát, forró ital-ellá­tást is. Leghidegebb időszak­ban a nyíltszini építkezés nem minden esetben kifizetődő. Pl. mínusz négy fok alatt földműn kát végezni szinte lehetetlen. Nem lenne gazdaságos felme- legíttetni a talajt sem, mert viszonylag rövid ideig, néhány hétig tart az építőipari munkát gátló időjárás. Ezért több mun kahelyen az építkezést szük­ség szerint részben vagy telje­sen megszüntetik) A vállalat termelésének át­menetileg szűkebb keresztmet­szete az adott időre létszám- csökkentést követel meg. Ez természetesen nem elbocsátást jelent, hanem azt, hogy de­cember 15-től előreláthatólag nyolcszáz dolgozót fagyszabad­ságra küldenek. A Mélyépítő Vállalat dolgo- zióra 1961-ben 210 millió fo­rint értékű munka vár. Épül egy tízezer és egy ötezer lite­res víztároló. Folytatják a Mártírok, Kolozsvár, Petőfi és Jókai utcák burkolását. István-aknám ötven méter magas vasbeton aknatornyot, kazánházat, irodaépületet és egy kétezer személyes, korsze­rű fürdőt építenek. Teljesen új és a lehető legjobban felsze­relt 100 ezer liter üzemanyag befogadására alkalmas ÁFOR töltőállomás készül el 1961 nyarán. A Mohácsi Farostle­mezgyár felszerelésének máso­dik ütemét a Svédországból érkező gépeik beszerelését foly­tatják a jövő évben. Tizenkét­millió forintos beruházással 40 lakásos — kétszintes — lakóte­lep építését kezdik él Mohá­cson 1961-ben, hasonlóan az idei évhez, több községben folytatják a törpevízmű-épít- kezéseketj A becsületes munka haszna Egyhangúan duruzsol a ku­koricamorzsoló motorja a tőt- tősá Szabadság Termelőszövet­kezetben. Telnek a zsákok, a szekerek meg hordják a tenge­rit az éhes gépnek. A zsákolok alig győzik már, amikor a mo­tor hirtelen leáll. Felhasznál­juk a kényszerpihenőt, hogy elbeszélgessünk az emberek­kel. Hrotkó János az idén lépett be a tsz-be. Itt is megmaradt jó gazdának. Tavaly még úgy emlegették, mint a falu egyik legjobb egyéni termelője ,aki nem fél a munkától. Kihozott ő mindent a hót holdból, amit lehetett, s most a szövetkezet­ben is mindig a nehezebb mun kát vállalja; — Nem mondom, egyéni ko­romban szép jövedelmem volt, de a közöst most már nem cse­rélném fél újra. Ami a munkát illeti, abban pedig akkor volt a jövedelme. Két éve jött Tőt- tősre, azelőtt állami gazdaság­ban dolgozott, de amint mond­ja, itt jobban érzi magát. — Többet keresek, mert az állami gazdaságban 18—20 000 forintom volt egy évben, itt pedig tavaly 24 ezret vittem haza. Az idén sem lesz keve­sebb. Szinte minden nélkül jöttem a termelőszövetkezetbe. Most már van lakásom, amibe a konyhabútort a múlt héten vettük meg. A szobabútor is meg lesz a zárszámadáskor, ha nem előbb) Előlegként kilencezer forin­tot vett fél eddig Palik Imre. A többit egyszerre akarja majd hazavinni a zárszámadás kor, mert a bútor mellett ru­hát is akar venni magának is, meg az asszonynak is, Ripszám Ádám a tsz ková­csa, alig pár hónapja vásárolt autót és most a leghőbb vá­gya, hogy újjal cserélhesse fel Hetvenhárom mázsa csöveskukorica egy holdon Tavasszal, amikor megje­lent a KISZ Központi Bi­zottságának a felhívása, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok fiataljai in­dítsanak brigádversenyt ku­koricatermelésben, akkor e felhívást a Bikali Állami Gaz­daság kiszesei taggyűlésükön megvitatták. Egymás után je­lentkeztek a KISZ-tagok, hogy brigádot alakítanak és részt- vesznek a versenyben. Mercz Henrik KISZ-titkár pedig je­gyezte a jelentkezőket és ki­alakult három brigád. Az első brigád Bikaion húsz fővel 20 kataszrális hold kukorica megmunkálását vál­lalta. A második brigád a maród üzemegységben 25 fő­vel ötven holdat és a harma­dik brigád a nemerői üzem­egységben 13 fővel 8 hold ku­korica megművelését vállalta. Ha megjöttek a fiatalok, mindig szóba került, hogy mi van a kukoricával. Tervük között sok minden szerepelt. Sokan szeretnek táncolni népi táncot, de nincs ruha és csiz­ma. Arról álmodoznak, hogy ha ebben a versenyben jó eredményt érnék el, akkor a jutalomból népitánc-ruhákat vásárolnak. Éppen ezért ami­kor elérkezett a munkának az ideje, akkor szinte egy- emberként mentek ki a kije­lölt kufenrirnfíMrri és úgy dol­goztak, hogy látni lehetett mozdulataikon is. ez nem akármilyen munka, hanem az országos versenyben részt­vevő fiatalok gondos, nagysze­rű munkája. Csak egy példa. A bikali brigád, amelyben Mercz Henrik, a KISZ-titkár is dolgozott, eredetileg 15 hol­dat vállalt. A kapálás második napján már korán készen let­tek. Akkor született meg az elhatározásuk, hogy estig ka­pálnak. így lett a 15 holdas vállalásból 20 hold. Háromszor kapálták meg a kukoricát. A bikali brigád egy holdra számított átlagered­ménye 51 mázsa csöves kuko­rica volt. Májusi monsoltra át­számítva 34 mázsa 17 kilo­gramm. A maród üzemegység­ben dolgozó ifjúsági brigád 50 holdon teljesítette vállalását, egy holdra számítva az átlag- eredményük 49 mázsa 40 kiló csöves és májusi morzsoltra átszámítva 34 mázsa 08 kilo­gramm. A maróciak eredmé­nye így számszerűleg a leg­kisebb a három brigád közül, de mégis figyelemreméltó, hi­szen a 25 fős ifjúsági brigád Borbély Lajosné vezetésével 50 holdat művelt meg és ilyen nagy területnek az átlagered­ménye nem lehetett olyan ki­ugró. A pálmát a nemerői üzem­egység ifjúsági brigádja vitte eL Nincsenek birtokunkban az országos versenyben résztvevő ifjúsági brigádok eredményei, azonban annyit már előre is lehet sejteni, hogy a nemerői fiatalok eredménye az orszá­gos versenyben nem fog szé­gyent vallani. A 13 fős brigád — s megérdemlik, hogy mind­nyájuk nevét külön is leírjuk, Matovics Gizella, Horváth Klári, Máikvár Anna, Kirich Krisztina, Nyiszter Györgyné, Décsi Irén, Kovács Margit, Kirich Henrik, Petró Zoltán, Győri i Anna, Kirich Erzsébet, Kirich Kató és Kubik Zoltán — eredménye a nyolc holdon, amelyet megműveltek, egy holdra számított átlagtermés­ben 73 mázsa 89 kiló, májusi morzsoltra átszámítva kereken 51 mázsa. Hirtelen ehhez az eredmény­hez nem is lehet kommentárt fűzni. Hogy csinálták, mint csi­nálták? Ezt legjobban Kubik Zoltán brigádvezető tudja. De elmondták azt is, hogy ezen a nyolc holdon csövenként raű- trágyáztdk és trágyaleves ön­tözést is adtak a kukoricának. Most kíváncsian várják, hogy az országos verseny értékelé­sekor hányadik helyre kerül majd a nevük. Ha nem is lesz­nek az elsők, de minden eset­ben gazdaságuknak, de a mer gyének is öregbíteni fogják hírnevét ezzel a szép ered­ménnyel) részem bőven. Hajnaltól késő estig talpon voltam a fiammal együtt. Most is megteszem, ami tőlem telik, mégsem olyan nehéz, mint akkor. A számítá­somat így is megtalálom, pedig most csak egyedül dolgozom a szövetkezetben) Háromszázhuszonhárom mun kaegysége van eddig Hrotkó Jánosnak, pedig csak március­tól dolgozik, Szép kereset, ha meggondoljuk, hogy a Szabad­ságban negyven forintot ér majd egy munkaegység. — Az év végéig meglesz majdnem a négyszáz Is — told ja meg Hrotkó János. — Tizen hatezer forint jövedelmet je­lent ez a háztájin és az otthon nevelt állatokon kívül. Palik Imre az állattenyész­tésben dolgozik. ö sem pa­naszkodik, hogy nem elegendő a 35 ezer forintos gépkocsit Felesége ugyancsak a termelő- szövetkezetben dolgozik. Köny velő. Kettőjüknek 1300 mun­kaegységük van már. Futja majd az új kocsira. Teljesül­het Ripszám Ádám vágya. Tel­jesülhet a Szabadság többi tag jának ás, mert a becsületes munkának megvan a haszna a közösben is, ESZTERGÁLYOS, lakatos is Memotorszere lö­ket keres felvételre a Fi­nommechanikai Vállalat Felsőmalom utca li. szám.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents