Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-25 / 278. szám

I960. NOVEMBER 25.

NAPLŐ

3

Kossuth-bánya már 1961-re készül

Kísérleti hónapot tartanak decemberben — Már a jövő hónapban el akarják érni

a januári szintet

i komlói tröszt legnagyobb mének, Kossuth-bányának, y a tröszt termelésének mem 35 százalékát adja -ben, 11 százalékkal emelik a terve. Az idei 138 vállal szemben jövőre 153 va- szecnet kell naponta kiad- c. Elég nagy és hirtelen ugR lényeg a festési lesség meggyorsítása

vezetők számítottak a terv ilkedésére, s már az ősz e óta készülnek rá, Elér- hogy az üzem 107 százalék tt teljesíti esedékes havi ét. Hozzátehetj ük: minien ráhangulat nélkül, mert ák, hogy ez alig egy hómúlva csak 97—98 száznak számítana^ i nézzük, mit bizonyítanak gfőbb mutatók;

Sben az évben 736 kilóim volt az összüzemi tel- mény, jövőre pedig 780 lak kell lennie. Ez annyit it, hogy a termelésnöveke- csaknem kétharmadát a elékenység emelkedéséből biztosítani:

mi által emelkedik a ter- kenység? Elsősorban a si előrehaladási sebesség gyorsítása útján. Ez ma a aszó Kossuth-bányán; nt ismeretes, az idén a sek koncentrálása volt az Vető cél, s számottevő nényeket értek él ebben, ■ben átlagosan még 7 és ejtésből termelték ki a vagont, 1960. III. negyeden pedig 4,2 fejtésből a vagont; Hárommal kevesebb fejtésből tehát tíz vagonnal több szén jött ki naponta! (Persze, a széntermelést nem lehet a végtelenségig koncentrálni. A 153 vagonhoz feltétlenül szükséges a mai négy fejtés fenntartása.).

A koncentráció automatikusan magával hozta a fejtési sebesség gyorsulását is. A múlt évi 72 centiméterrel szemben ez év III. negyedévében 86 centiméternél tartottak, s a jövő év végéig 120 centimétert akarnak elérni. Igen nagy feladat, de nem teljesíthetetlen, hiszen jövőre — mint mondottuk — kifejezetten ez a cél. A fejtési sebesség növekedése 1961-ben nem a koncentráció egyik kedvező járuléka lesz, hanem a döntő láncszem, mind ennek a lényege, mert ez eredményez sok szenet

Jobb munkaszervezés, gépesítés

Még szeptemberben időmérőket küldtek a bányába annak a megfigyelésére, hogy mi gátolja a fejtési előrehaladási sebesség meggyorsulását Csak hamar kitűnt, hogy a munkaidő nem megfelelő kihasználása. Az egyik csapat például csak a munkaidő első felében dolgozott lendületesen, a másikban, azt a munkát amit fél 11—12 óráig befejezhetett volna, csak két órára végezte el. Ráérősen tettek-vettek, mert — mondjuk ki nyíltan — laza volt a normájuk. Ezt — amikor megmondották, —* a csapat is belátta, s ma, a két műszak, a napi két paszta helyett három, vagy közel három pász

tervezettnél átlagosan 50 kalóriával magasabb idén a pécsi bányák feketeszenének tiöértéke

ország legértékesebb sze- ermelő pécsi bányaüze- >en az idén különösen gondot fordítottak min- olyan lehetőség kihaszná- a, amellyel a minőséget hatják, a fűtőértóket nőtök. Ennek érdekében óbb méretű feltárást véle, mint azelőtt, hogy több elésre alkalmas teleppel ilkezzenek. A szónrótegek ségének ismeretében azo- igy válogatták össze, hogy 'ánt értéket mindig bizto- I tudják. Több kutató, il- megkerülő vágatot hajit ki. Egy méter front- okhosszra két évvel ez- 8.4 méter kerülővágat ju- az idén ez 14 méterre kedett. Ahol ugyanis nem megfelelő a minőség, maik találták a hamutartal- ezeket a részeket egysze- megkerülték, nem fejtet- t. Bár ez a módszer sok- törültekintőbb, figyelme- munkát igényel a bányáéi, mégsem látták káru- teresetükben. A jó minő- térésével anyagilag is éretté tették a föld alatti teákat. Az év eleje óta 5

gy 40 000 forint prómdu- tizettek ki a pécsi bányák- ftzoknak a csapatoknak, Vek nemcsak a mennyi- 'I számoltak, hanem a miire is súlyt helyeztek. Ezt t segítette az az év elején tetett új módszer is, V szerint műszakonként ütésenként ellenőrzik a hamutartalmát. Ez ha- 1 mintegy kétezer vizsgá- jelent.

Jobb minőségre törekvés 'ózta az eredményt. Míg *V 4 407 kalóriát ír elő '"a, ezt tíz hónap alatt át- lfJn 50 kalóriával emelték A többlet fűtőérték az ’■ termelést figyelemlbe- körülbelül 40 000 tonna ’"onnyisés'gel ér fel. De °lvan időszak is, mint pl. ’'madik negyedév, amikor "*i szén fűtőértóke 4500 *** mutatott.

Jövesztés gépesítésének ’■ása úiabb feladatokat ál- a téren a pécsi bányádé. Így ugyanis kevesebb ^tőséfi. az alacsonyabb értékű szénrészek megkerülésére. A pécsi tröszt műszaki dolgozói most azon munkálkodnak, hogy mielőbb ezt a problémát is megoldják.

tát szed ki. Hozzátehetjük: ma sem erőltetik meg magukat, ma sincs akkordmunka. Becsületesen végigdolgozzák a munkaidejüket.

Hasonló hibákra bukkantak más munkahelyeken is. Mind kijavították, illetve kijavítják. A jobb munkaszervezés a termelékenység növekedését ered ményezi.

A fejtési előrehaladási sebesség másik meggyorsítója a gépesítés lesz.

120 ezer tonnát termelnek ki a szóngyalúval. Ez Kossuth- bánya évi előirányzatának valamivel több mint 25 százaléka — tehát tekintélyes szám. A többi szenet — pontosabban a hátralévő mennyiség zömét, — ún. rájövesztéses módon akarják kitermelni. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy közvetlen a szénfal mellé lengyel páncéUcaparót szerelnék. A bányász erre fejti a szenet, s a szállítószalag azonnal tovább viszi, anélkül, hogy a nagyobb részéhez lapáttal kellene nyúlni.

NélkiTiizlteletlen a jó politikai munka

Jó munkaszervezéssel és gépesítéssel a fejtési előrehaladást sebesség jelentős meggy or sulását lehet elérni. Számítások igazolják: elméletileg jóval túl lehet szárnyalni a 11 százalékot. Ezek azonban csak matematikai levezetések. A gyakorlatba való átültetés egyik esetben sem zajlik le olyan simán, mint a meleg szobában, a logarléc fölé hajolva, gondolhatnók.Nézzük a széngyalűs fejtés példáját A 124 méteres front- homl okhosszból 65 méteren jók, a többinél pedig kedvezőtlenek a fedü, vagyis a fedőkőzet viszonyai. Minden bányász tudja, hogy rossz fedü alatt lényegesen lassabbak megy a munka. Mégis, mind a két részen 7 méteres szakasz iutott egy vájárra és egy csillésre. A jobb helyen dolgozók már régen végeztek, amikor a másik részen még javában doi- Igoztakj

Az időmérés vetett véget ennek. Ma a jó részen 11, a rosszabban pedig 4 méter jut egy vájárra és egy csillésre, mert — amint a pontos mérések bebizonyították — ez a helyes arány. A változtatást azonban nem fogadták kitörő örömmel. Nemcsak a csapat zöme, még az aknászok sem akarták megérteni, hogy a korábbi beosztás igazságtalan volt. S még ma is akad olyan aknász — mert az emberek többsége már belátta, hogy így a jó — aki szíve mélyén a régi beosztást tartja jobbnak.

Sok hasonló példát felsorolhatnánk még, amelyek azt mutatják, hogy gz emberekben erős az elavult hagyományok, a rossz megszokottság ereje Ezért nélkülözhetetlen a meggyőző beszélgetés, a jó politikai munka. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy a felső utasítást úgy is végrehajtják — az emberek lelkében is meg kell vívni a csatát.

Ugyüiik igazába vetett hittél bízunk abban, hogy a Kossuth-bányai kommunisták és szakszervezeti bizalmiak megértik és teljesítik a hivatásukat)

•

Az üzemvezetőség a decemberi hónapot kísérletnek szánja. Akkor már 153 vagonra adják ki a tervet, s megfigyelik, milyen tényezők gátolják a terv teljesítését. A tapasztalatok birtokában bátran és bízón tekinthetnek 1961. januárja élé)

M. L.

625000 úttörő

A Magyar Úttörők Szövetségének Országos Elnöksége a megyei statisztikai jelentések alapján megállapította, hogy országszerte 625 000 úttörő és kisdobos tevékenykedik.

A megyei jelentések szerint országszerte 4.980 úttörő csapat működik, az idén 237 új csapat kezdte meg tevékenységét. A kisdobosok létszáma elérte a 239 000-ret.

SZIEBERT^PUSZTA

A sok ezőzés után igazán szép nap volt a keddi nap. Ahogy Bolyt elhagyja az ember, a földeken

teljes , .nagyüzemmel” találkozik. A Sziebert-pusztára forduló útkanyar mellett baloldalt a bólyi Kossuth Termelőszövetkezet 40 holdas cukorrépa földjén szedik a répát. Többen vannak száznál. Jobb oldalon már az állami gazdaság földjei terülnek eL Onnan szállítják a felszedett répát. Szembe vele pedig az utolsó barázdát fordítja az eke. Mellette nagy területeken el van vetve a búza, s olyan szépen, üdén, mintha vadonatúj zöld posztóval volna leterítve;

Puszta.5. puszta:.! hol van az már. Aki pusztát keresi, az máshol keressen. Ügy is lehetne mondani, hogy Bolynak egy kis „külvárosa”, autó- buszjárattal és köves- úttal együtt, mert egy pár hónapja autóbusz is van. Nem MÁV AUT-járat, hanem az üzemegység

saját autóbusza, amely reggel a dolgozók gyermekeit szállítja a bólyi általános iskolába. Délután meg haza. Az üzemegység területén egy élelmiszerbolt is kinyitotta ajtaját, nem oly régen. Ez a kis bolt havonta, 09 ezer

forintos forgalmat bonyolít le. Pedig ha jól megnézzük, az üzemegység területén mindössze 9—10 családi ház van. A dolgozók többsége a környező községekből jár a gazdaságba kólán reggel autóbusz- szal.

A dolgozók tekintélyes része fiatal. Hogyan élnek? Jói érzik-e magukat a gazdaságban?

Azt számításba kell venni, hogy a fiatalok saját községükben találják meg elsősorban szórakozási lehetőségeiket Lényegében ide csak dolgozni járnak, akár a városi fiatalok az üzembe. S a másik tényező az, hogy Boly nagyon közel van s a kulturálódó® összes lehetőségeit elsősorban ott lehet megtalálni. De akinek az messze esik, helyben is megtalálhatja. Van

egy kultúrterem, amelyben van televízió és hetenként egyszer vetítenek filmet is. Könyvtáruk is van. most cserélik ki újakra a köteteket. Bár a dolgozók saját könyvtárakkal rendelkeznek. Ezt bizonyítja az a tény, hogy amikor legutóbb a Magyar Könyvterjesztő áruskocsija a gazdaságban járt, akkor nem igen akadt olyan ember, aki 200 forinton alul vásárolt volna könyvet*

A kereseti lehetőségek jók. A fiatalok többsége gépeken dolgozik, szerelők, traktorosok. Sokat dolgoznak a traktorok, amit legjobban az bizonyít. hogy minden traktor már eddig teljesítette éves tervét, sőt sokan már túlteljesítették. Azt megérzi a pénztárca és megérzi a gazdaság. A pénztárca úgy, hogy például Lincz István havi átlag- keresete 2400 forint, Kész Ferencé 2200 és Baesz Józsefé is fölül van a kétezren. Nem egy fiatal traktoros az elmúlt hónapban közel négyezer forintot keresett Maul József most 19 éves, jövőre megy katonának. Tizennégy éves korában került a Sziebert-pusztai üzemegységbe. Először mint kisegítő, majd később fogatos lett Megszűnt a „munkaköre”, mert jelenleg két lovat lehet találni az üzemegységben, azok is „szolgálati lovak”; Maul Jóskából traktorvezető lett, megvan a vontatóvezetői jogosítványa. Most egy Lanz-Bulldog traktoron dolgozik, de amint Sebestyén elvtárs üzemegységvezető mondja, még „feljebb” is viheti és S zu per-Ze torra kerülhet. Hogy menynyire jól érzi magát Maul József, arra talán elegendő csak annyit megjegyezni, hogy ide szeretne visszakerülni, ha leszerel majd a katonaságtól,

Többen beszélnek így a fiatalok közül. Akik rövidesen majd bevonulnak katonának, mind visz- sza akarnak jönni. Csak egy „probléma” van. Rózsahegyi Mátyás SZB-titkár azt mondja az üzemegy- ségvezetőnek, hogy akik leszerelnek, azokat eredeti munkahelyükre kell visszahelyezni s ezt ők nem tudják megtenni, mert például a fogatos munkahelyek már megszűntek. Ezen aztán mosolyognak mind a ketten.

, A gazdaság úgy érzi meg az elégedett dolgozók munkáját, hogy nem érez lemaradást semmiben. A tervezett 580 hold búzavetés mind a földben van. (Októberben befejezték a vetést.) Az állandó dolgozók zöme már 10 éve a gazdaságban dolgozik. Volt egy pár ember, aki 5—6 évvel ezelőtt elment a városba és az iparban helyezkedett el, egy-két év múlva mindnyájan visszajöttek. Még egyszer nem próbálkoznak. Hogy miért, arra nem kell magyarázat*

*-* g. I. —

Négyemeletes lakóház épül a Jókai utcában

A Jókai utca és a Majláth utca sarkán, a hatemeletes OTP- házzal szemben megkezdték egy n égyemeletes lakóépület építését is* (Kurucz felv.)

Harmadosztályú étterem, harmadosztályú tisztaság?

A Belvárosi Étterem városunk szívében a színházzal szemben van. Előkelő helyzete folytán nemcsak a pécsiek, de a városban járó vendégek közül is sokan betérnek feketéz- ni, étkezni, vagy egy kicsit szórakozni. Az étteremtől ni. osztályú minősítése mellett is

— úgy gondoljuk — jogosan várható az I. osztályú tisztaság. Mégis azt hallottuk, hogy a belvárosi étteremben hiba van a kultúrált vendéglátással.

Elmentünk, hogy meggyőződjünk, igazak-e a panaszok az étterem tisztátianságával kapcsolatban. Az étterembe a kapu alatti folyosóról lehet bejutni, ahol a piszok nagyságát már majdnem mázsában kell megadni. Megkerestük az üzlet vezetőjét, aki a folyosóhoz hasonló rendetlen, hamuval, elhasznált cigarettavégekkel teleszórt, felmosaítQan irodában ült. Megmondtuk, hogy az üzlet tisztaságáról szeretnénk írni. Erre a vezetőnő szinte uralkodói pátosszal jelentette ki, hogy:

— Nem időszerű és most ne írjanak az üzlet tisztaságáról, mert a konyhába majd gáztűzhelyet kapunk és hát szóval.-.. most nem érdemes erről írniok.

Ha a vezetőinő szerint nem is „aktuális”, mégis megnéztük. mi az, ami nem lenne jó, ha bekerülne az újságba.

Kimondottan morc társaság

— vezetőnő és helyettese — kíséretében léptünk be az étterembe. A bejárati ajtótól végig futószőnyeg van a parketten, mely szép is lenne, ha sűrűbben takarítanák és a kedélyesen társalgó vendégseregLiszt- és Bartók- zongora verseny

Az 1961. évi Liszt—Bartók nemzetközi zongoraversenyen (Budapest. 1961. szeptember M—október 9.) azok a 16—32. év közötti magyar zongoraművészek vehetnek részt, akiket a Magyar 'Zeneművészek Szövetsége által féltért bíráló bizottság az előzetes válogatás alkalmával arra alkalmasnak talált.

Az előzetes válogató verseny 1961. március 1—10. között lesz. A meghallgatásra jelentkezni lehet a Magyar Zeneművészek Szövetségében (Budapest. V. Semmelweis ti. t.) 1961. február I 13-ig.

nek nem a sáros és piszkos szőnyegekkel a lábaik alatt kellene az étkezésre vagy szórakozásra szánt idejüket eltölteni. Ha a szőnyeg tisztátaian- sága kellemetlen, akkor a hamvveder mellé öntött nagy csomó hamu és cigarettavég, amit a parkettán hagytak, kimondottan undorító. Ezek után nem csoda, ha a bárpulton ott éktelenkednek a különböző nagyságú viztócsák, kiömlött őrölt kávé és a kávéfőző közelében lévő kis helyiségben is nagy a rendellenség, földre papírok szórva stb. Tekintve, hogy a raktár ajtaja nyitva van, az arra haladó vendégek szépérzékét bizonyára nem csiszolja a látvány.

Várhatunk-e a konyhában tisztaságot, ahol rendetlen az étterem és a vezető irodája? — Nem. A vezetők által elfogadhatónak vélt indoklással, hogy a konyhában főzés közben nem lehet rend, a régi értelem szerinti úgynevezett népkonyhái állapotokat láttuk. A kiömlött ételekből pocsolyák képződtek a kövezeten, továbbá elszórt cigarettavégek és az asztal teljes hosszában a földön papír és egyéb hulladékok éktelenkedtek. Tehát minden volt, csak a rendre való törekvés hiányzott.

Miután befejeztük a szemlélődést és a szokatlan látvány hatása alatt távozni készültünk, hozzánk lépett az étterem vezetőnője és kijelentette, hogy mit akarnak, ez csak egy III. osztályú üzlet. A kijelentés tükrözi, hogy a vezetők mennyire törődnek a rájuk bízott üzlet színvonalával.

A Belvárosi Éttermet nagy költséggel csinosították. Többek között azért, hogy az olcsó árak mellett a dolgozók kulturált körülmények között szórakozhassanak. Van-e joga bárkinek is a III. osztályú árak mellé színvonal tekintetében is lezülleszteni az egyébként első osztályú adottságokkal rendelkező üzletet. Természetesen nincs. Ezért elsőrendű feladatának kell tekinteni az étterem vezetőjének és dolgozóinak egyaránt, hogy az adottságok kihasználása mellett személyes jó munkájukkal biztosítsák a kulturáltabb vendéglátást.

Schmidt Attila