Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-24 / 277. szám

tom NOVEMBER U. N APIÖ 3 Új lakóházak épülnek a Petőfi utcában Két njabb 30 lakásos lakóház építését kezdték meg a Petőfi utcai lakótelepen. Háttérben a közeljövőben átadásra kerülő 42 lakásos épület. A sellyei járás tsz-ei gondoskodtak az állatok átteleltetéséről Amit a takarmány mérleg matat — Az év végéig befejeződnek az istálióépítések — Két járást látna el a vajsziói takarmánykeverék-gyár A sellyei járás 92 termelő­szövetkezete közü] 47-ben már megtörtént az őszi apaállat- szemle és a termelőszövetkeze­tek állattenyésztésének felül­vizsgálata. A járási tanács szakemberei minden tsz-ben alaposan megnézték, gondos­kodott-e a tsz az állatok át­teleltetéséről, a szükséglethez képest mekkora a takarmány­készlet, van-e elegendő férő­hely az állomány és a vár­ható szaporulat elhelyezésé­hez. A vizsgálat eredménye álta­lában megnyugtató. Ez azt jelenti, hogy néhány tsz ki­vételével mindenütt gondos­kodtak az átteleltetás zavar­talanságáról. Még • vizsgála­tot megelőzően tikászait a lírás la: ármányaiért ege. Ebből kiderül, hogy a sellyei járás termelőszövetkezeteiben összesen 6241 szarvasmarha, 21 357 sertés, 7000 birka és 2184 ló van. Az állomány ab­rakszükséglete 1961. augusztus 31-ig 118 900 mázsa és a je­lenleg rendelkezésre álló kész­let 115 400 mázsa. Ez gyakor­latilag fedezi a szükségletet, hisz júliusban már megjelenik az új árpa. Néhány termelőszövetkezet­ben a takarmánymérleg ab­rakfelesleget mutat. Ezek a tsz-ek nem adják el a felesle­get, hanem igen helyesen nö­velik az állatállományt, első­sorban a sertésállományt. A kétújfalusi termelőszövetke­zetben például több abrakot termeltek a szükségesnél. A tsz vezetői úgy határoztak, hogy a felesleges abrakot ser­téshizlalással hasznosítják ezért az évi 560 sertés helyett 600 sertés hizlalását vállalták. A sellyei Ormánság tsz 455 helyett szintén 600 sertés hiz­lalását Vállalta. Hasonlóan felemelte hizlalás! tervét az ózdfalusi és Szörényi termelő- szövetkezet ÍSi A járási főállattenyésztő vé­leménye szerint abrakhiány télen nem lesz a termelőszö­vetkezetekben. A mennyiség tehát elegendő, de ezen belül a fehérje abrak aránya túl alacsony és ez már komoly gondot okoz a szarvas- marha- és sertés tenyésztésben m főtag a A járási szervek már több íz­ben foglalkoztak egy takar­mánykeverék-gyár létesítésé­vel. Erre igen alkalmas lenne a több éve kihasználatlanul álló vajsziói malom, melyet a Terményforgalmi Vállalat — amelynek a tulajdonában van — némi költséggel takarmány­keverő üzemmé alakíthatna át Ez az üzem azután a sedy- lyei és siklósi járás szövet­kezeteit elláthatná gyári keve­rékkel. A termelőszövetkezetek csere formájában juthatnának a keveréktakarmányhoz, árpa vagy kukorica értékében jó minőségű táp takarmányt kap. nánaki Lédús takarmányból általá­ban elegendő mennyiséget tar­talékoltak a tsz-ek a téli hó­napokra. Egyedül szénából mutat a takarmánymérleg na­gyobb hiányt Ennek oka, hogy az esős időjárás miatt sok tsz-ben a már lekaszált és rendekben lévő széna tönkre­ment nem tudták jó minőség­ben kazalba rakni. A mérleg által mutatott hiány azonban nem a télre, hanem egész évre vonatkozik. Május elején meg­jelenik a zöldtakarmány, az őszi keverékek és a legelő, ez a tavaszi és nyári időszakban már pótolja a szénát. A sely- lyei járás termelőszövetkeze­teinek 13 000 hold legelőjük van s a legelők kb. fele jó, a másik fele gyenge, elhanya­golt A legelők megjavítására ötéves tervet dolgoztak ki, mely során 4000 hold elhanya­golt legelőt feltörnek és né­hány évig szántóföldi műve­léssel hasznosítanak, majd újra gyepesítik; Az áttelel te tés fontos Mtér tele a Iá tál! elhelyezés. A falazott épületeket, a válla­latok által épített istállók nagy részét már át is adták. A tsz saját rezsis. szerfás is­tállók azonban nagyrészt még* befejezetlenül állnak. A 17 fa­vázas növendékmarha-istálló- ból például még csak kettőt adtak át, a hét süldőszállásból csak egyet Megjegyzendő azonban, hogy a favázas istál­lók zöme már felépült, csak a tetőzet hiányzik valamennyi­ről. Ennek oka a jelenlegi nádhiány. Sok tsz helytelenül váe. hagy nemeokámúgr is megkezdődik a téli nád­vágás és akkor beszerzi a nádat Az állatokat azon­ban már előbb el kell he­lyezni. ezért helyes lenne ideiglenesen szalmával befedni az istállókat. . i Szerdán reggel elindult Rámába az esi) MILÉV-jánt Szerdán reggel a ferihegyi repülőtérről elindult Rómába az első menetrendszerű MA- LÉV-repülőjárat. Az első géppel Földvári László köz­lekedés- és postaügyi minisz­terhelyettes vezetésével, na- gyar küldöttség utazott az olasz fővárosba. Az elutazás előtt Földvári László a következőket mon­dotta: — Az új járattal a tizen­hetedik európai nagyvárosba jutnak el a MALÉV-repülő- gépek. Rómába az őszi és a téli időben hetenként egyszer indul MALÉV-repülőgép, amely leszállás nélkül, három és fél óra alatt teszi meg az utat A felvásárlás közügy S ok helyen úgy gondol­kodnak a pártszerveze­tek, a tömegszervezetek, sőt még a tanácsok is, hogy a fel­vásárlás kizárólag a felvásár­ló szervek: a terményforgal­mi, az állatforgalmi, a ba­romfi- és tojásfelvásárló vál­lalat feladata. Ez a felfogás helytelen. Igaz, hogy ma már nincs arra szükség, hogy mint a begyűjtés idején, ál­landóan házról házra járva agitáljunk. De a felvilágosító szóra szükség van. Szükség van annak "meg­magyarázására, hogy arra a terményre, amit megtermelt a termelőszövetkezet, vagy az egyénileg dolgozó paraszt — számít az állam. Arra szük­ség van az ország kenyérel­látása szempontjából; Ha a Miért indítanak a mellék- vágányokról is vonatokat? Az utasok körében bizonyos fokú elégedetlenség tapasztal­ható azzal a MÁV-intézkedés- sel szemben, hogy néhány személyvonat a főpályaudvar várótermeitől távollévő külső A) és B) vágányokról indul, illetve ide érkezik. Felkeres­tük a MÁV pécsi igazgatósá­gának személyszállítási fő­előadóját, dr. Halász Bálint tanácsost és felvilágosítás* kértünk, miért veszik igénybe néhány személyvonat indítá­sához és érkeztetéséhez a kül­ső vágányokat. Dr. Halász Bálint MÁV ta­nácsos elmondotta, hogy a pé­csi főpályaudvar a sínhálóza­tához viszonyítva rendkívül nagy igénybevételnek van ki­téve. Naponta a folyamatosan érkező és induló tehervonatok mellett s az esetenkénti kü- lönvonatokon kívül 45 induló és ugyanannyi érkező személy- vonat forgalmát és a kocsi- rendezések zavartalanságát összesen 10 sínpáron kell biz­tosítaná. Ahhoz, hogy a for­galom lebonyolítása zavarta­lan legyen, műszaki átszerve­zés bevezetése vált szükséges­sé. így született meg az a ren­delkezés is, hogy a külső A) és B) vágányokon is indítanak és oda érkeztetnek személy- vonatokat. — Naponta hány vonatot érint a rendelkezés? — Általában négyet, a nagy­kanizsai és esetenként a sik­lósi vonalról érkező, illetve az ezeken a vonalakon induló személyvonatokat állítjuk a külső vágányokra. — Az A és B külső vágá­nyok milyen távol vannak a várótermektől? — Körülbelül 100 méterre, de ez a megoldás még mindig jobb. mint régebben volt, mert ma már közvetlenül és nem két-három szerelvényen ke­resztül jut el az utas ahhoz a vonathoz, mellyel utazni kí­ván. — Várható-e, hogy ismét minden személyvonat a fő épület elől induljon? — Csak abban az esetben, ha a sínhálózat bővítésére le­hetőség lesz, addig viszont más lehetőség a forgalom za­vartalan lebonyolítására nincs. Első negyedévi ellenőrző értekezlet a Petőfi utcai iskolában A Petőfi utcai Általános is­kolában pénteken délután tar­tották meg a folyó tanév el­ső negyedévi ellenőrző érte­kezletét Szécsei János igaz­gató ismertette a legújabban érkezett rendeleteket és utasí­tásokat, majd beszámolt az el­ső negyedév eredményeiről. A céltudatos oktató- és ne­velőmunka személyi és tárgyi feltételei az iskolánál bizto­sítva vannak — kivéve a nap­közi otthon eléggé mostoha helyzetét — mondotta az igaz­gató. A filmvetítéssel, televí­zióval és magnetofonnal az iskola olyan nevelési eszközök birtokába jutott, mellyel a ne­velői tevékenység színvonala még magasabbra emelhető. A gyakorlati foglalkozáshoz szük­séges műhelyfelszerelés gyara­pítására kb. 7000 forint érté­kű szerszámot vásároltak. A patronáló szervek és a szülők segítsége a politechnikai ok­tatás terén mutatkozó nehéz­ségeket segített áthidalni. Ezután az egyes nevelők te­vékenységét méltatta az igaz­gató, majd a szakkörökkel foglalkozott. A szakköri fog­lalkozásokon kielégítették a tanulók sokirányú érdeklődé­sét. A pedagógiai főiskola bo­tanikus kertjében, a városi kertészetben és az állatkert­ben a biológiai szakkör láto­gatást tett. Megnézték a nö­vényeket, végignéztek egy szüretet és tanulmányozták az állatok életét. Az énekszakkör a néphadsereg napján és a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 43. évfordulóján a III. kerületi nőtanács ünnepélyén szerepelt. Természetesen szocialista nevelésben még sok a tenni­való. A gyermekek több eset­ben rongálják a társadalmi tulajdont, nem elég tisztelet­adók, masaatos kézzel önnek és piszkos a ruhájuk. Ezen jelenségek megszüntetése ér­dekében az ifjúsági és úttörő­mozgalom összes nevelési le­hetőségeit ki kell használni. Az úttörőmunka szervezett­ség és színvonal tekintetében a tavalyihoz viszonyítva ja­vult A KlSZ-kongresszus tisz­teletére rendezendő ünnepé­lyes KISZ-gyűlésre a MÁV Igazgatóság meghívta az is­kola VIII. osztályos úttörőit. Az úttörő sportkörök is fel­jövőben vannak. Az igazgató kendőzetlenül mutatott rá a nevelőmunka egyik fő hiányosságára, az is­kola napközi otthonával kap­csolatban. Hangoztatta, hogy az osztályfőnökök többsége közönbösen szemléli az ottani nehézségeket Nem foglalkoz­nak tervszerűen és folyamato­san a tanulókkal és nem nyúj­tanak elég erkölcsi támogatást a napközis nevelőknek. Tisz­tázni kell azt is, hogy az osz­tályvezetőknek tudomásuk van-e, hogy a napközis tanu­lók az iskolán és órán kívül — különórákra hivatkozva — nem csavarognak-e az utcán. A jövőben feltétlenül nagyobb gondot kell fordítaná a nap­közivel kapcsolatos dolgokra. A felelősség nagyobbik része természetesen a napközis ne­velőkre hárul. Fordítsanak na­gyobb gondot a rendre, tiszta­ságra és a felszerelési tárgyak megóvására és támaszkodja­nak jobban a napközis szak- felügyelő útmutatására. Igen gyenge a VI. és VII. fiúosztályok helyesírási kész­sége. A nevelőknek mindent el kell követni, hogy essen a téren alapos Javulás követ­kezzék be. Az idei tanév egyik igen fontos célkitűzése az, hogy a tanulók többsége már I az iskolában tanulja meg az ■tangót Éhbe* kdjén idő­beosztás szükséges. A nevelők úgy készüljenek fél az órákra, hogy az előzetes „bevésés”-re és az összefoglalásra jusson elegendő idő. A statisztikai adatokból ki­tűnik, hogy a nevelők az el­múlt negyedévben 277 csalá­dot látogattak meg, 192 eset­ben hospilálrtak és 257 tanuló kapott különböző tantárgyak­ból dicséretet Végeredmény­ben az iskola tanulmányi helyzete kielégítőnek mond­ható — fejezte be tájékozta­tóját Szécsei János igazgató. Az igazgatói beszámolót kö­vető felszólalásokban a neve­lők több értékes javaslatot tettek. paraszt ember a megtermelt felesleges terményét a padlá­son tartja, az holt termény az állam szempontjából. Az­zal nem lehet számolni az or­szág ellátásában. Hogy mennyire segít a meggyőző szó, azt mutatja a sásdi járás példája. A sásdi járásban kevés gabonát adtak el az egyéni parasztok az ál­lamnak szabadon. Pedig az állam jó áron veszi meg a felesleget. A járásban né­hány nappal ezelőtt felvilá­gosító munkát kezdtek an­nak érdekében, hogy a pa­rasztok a felesleges gaboná­jukat adják el az ál'amnak. Az eredmény máris megmu­tatkozik. Hat községben ki- lencvenkét mázsa kenyérga­bonát adtak él a parasztok. A hat key-ség közül is kiemel kedik a magyarszékiek ered­ménye. Ebben a községben kilenc termelő 41 mázsa ga­bonát adott el. Ezek a példák egyrészt azt mutatják, ha segítenek a fel­vásárló szerveknek, akkor nem marad el az eredmény. De mutatnak mást. Mutatják azt is, hogy sok padláson van még felesleges gabona. Es ennek a felesleges ga­bonának a zöme segíthetné a közellátást. Segíthetné, ha megmagyaráznák például an­nak a magyarhertelendi gaz­dának, aki 12 mázsa felesle­ges gabonát tart padlásán, hogy a padláson tartott ke­nyérgabona kiesik a közfo­gyasztásból: pontosan az így visszatartott ke­nyérgabona miatt esetleg külföldről kéül behoznunk drága valutáért kenyérgabo­nát, hogy biztosítani tudjuk a zavartalan kenyérellátást. Mert nemcsak Magyarherte- 1 enden, de másutt is vannak ilyen gazdák, akik nem fogják fél: milyen károkat okozhat­nak azzal, hogy felesleges ga­bonájukat a padláson tartják. Persze vannak, akik arra spe­kulálnak, hogy majd drágáb­ban értékesítik a kenyérga­bonát, még mindig a múlt­ban élnek, amikor a kereslet­kínálat határozta meg a ter­mékek árát, amikor cséplés után volt a legolcsóbb és cséplés előtt a legdrágább a gabona; Államunk jó árat, fix árat tízet a gabonáért. Lényegesen magasabb árat fizet egy-egy mázsa kenyér- gabonáért, mint amennyiért a világpiacon lehetne vásá­rolná. Teszi ezt azért, hogy ezzel támogassa a paraszto­kat. Ilyen körülmények között természetes, hogy az állam is elvárja: elsősorban neki adják el felesleges terményei két a parasztok; A községekben közüggyé ” kell tenni e hazafias kötelesség teljesítését. Egyik felvásárlási szerv vezetője helyesen mondotta: „A fel­vásárlás nem futball, ahol 22 ember dolgozik, hatvan­ezer pedig szurkol.“ Igaza van. A felvásárlás közügy. Es mint a közügyek irányí­tójának: ki kell venni ök eb­ből is a részüket a pártszer­vezeteknek, a tömegszerve­zeteknek, a tanácsoknak. Ma 14 nyílik a Hazafias Népfront sétatéri székhazában PÉCSI ÁLLAMI ÁRUHÁZ Bemutatásra kerülnek a legújabb és az ezután gyártásra kerülő gyapjú és szin­tetikus szövetek, valamint aa ebből készült késs ruhák. A bemutatott áruk a helyszínen megvásárolhatók. Nyitva naponta 10—13 és 14-től 19 óráig. 21489

Next

/
Thumbnails
Contents