Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-24 / 277. szám

IULAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 9MÁKIÚU A dzsámi tetején NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Jakováli Hasszán bég dzsá- ; mija új ruhába öltözik. Az Or- \ szágos Műemléki Felügyelőség • dolgozói megkezdték már a í dzsámi tetejének a felújítását j is. A régi tetőburkolat eltávo- | Utasa után most már az ácsok | készítik az új tetőszerkezetet, ________ I amelyet fehér bádoglemezzel ÍV II. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM ARA: 5# FILLÉR 1960. NOVEMBER 24. CSÜTÖRTÖK burkolnak majd. legérkezett az ü| román nagykövet Comeliu Manescn rendki­üli és meghatalmazott nagy- övet, a Román Népköztársa- ig új magyarországi nagy- övete, megérkezett Buda- isire. A nagykövet fogadta- Sára a pályaudvaron meg- lent Kovács József, a kulr tyminisztérium protokoll-osz- llyának helyettes vezetője. Hen volt Vasile GUganagy- övetségi első titkár, a román igykövetség ideiglenes ügy- ivője és a nagykövetség több lunkatársa, valamint a bu­ti pesti diplomáciai testület ámos vezetője és tagja. : országgyűlés e’nő' e fogadta 1 qörög parlamenti képiiselücstpsrtot A Magyarországon tartóé* adó görög parlamenti kép- teelőcsoport szerdán délelőtt Hősök terén megkoszorúz- 1 a magyar hősi emlékmű­it. Ezt követően tisztelgő Hi­vatást tett Rónai Sándor­ig az országgyűlés elnöké- 61. Este Vasé Istvánná, az ‘szággyűlés alelnöke vacso- it adott a görög képviselők sztéléiére a városligeti Gun- il étteremben* Kedden 1500 hold kenyérgabonát vetettek a megyében A babarci és siklósbodonyi tsz is befejezte a vetést ’ A vasárnapi nagy esőzés miatt még kedden sem foly­tathatták mindenütt a vetést ahol azonban nem borítja víz a szántóföldet, vagy kicsit is megszüdtadt a talaj, azonnal megkezdték a munkát és igen jó eredménnyel. Ezen a napon *— az állami gazdaságokkal együtt — újabb 1500 holdnyi kenyér­gabonát vetett«* el a me­gyében, s ennek zömét a ter­melőszövetkezetek végezték. Ezzefl a termelőszövetkezetek és egyéni termelők 63 168 hol­don, 74,3 sázalékfoan, az álla­mi gazdaságok pedig 11 200 holdon, közel 00 százalékban teljesítették őszi vetéstervüket A járások közül továbbra is a pécsi járás az első 84,8 szá­zalékos vetésterv-teljesítéssel, második a pécsváradi járás 76,7 százalékkal, harmadik a sdlyei járás 75,1 százalékkal. Kedden a mohácsi és sellyed járásban vetettek legtöbbet, s ez utóbbi annál is dicsére­tesebb, mivel a sellyei járás egy részén a szántókat viz bo­rítja. A vetés mérteit kukoricát törtek gyorsabb ütemben a tsz-ek. Kedden 316 holdról ta­karították be a kukoricát s ez­zel 21 644 holdra emelkedett a betakarított terület, ami azt je lenti, hogy az idei termés Me már a raktárakban, górékban van. Szerdán már csaknem az egész megyében folytatták a vetést Ezen a napon sok tsz, többek közt a babarci Béke, a 1 siklósbodonyi termelőszövet­kezet, teljesen befejezte az őszi munkákat. Az állami gaz­daságok szerdán közel 500 hold őszi búzát vetettek egy nap alatt Csoboka-pusztán és a szentegáti gazdaságban, Györ­gyi majorban kb. 5—6000 hold­nyi területet borított el a víz, és a kiöntött Kapos, s ebből 2—300 hold olyan területet, ahova még őszi búza kerülne. A víztelenítés már megkezdő­dött, s ha nem jön több eső, rövidesen ezeket a területeket is bevetik, Az állami gazdaságok cukor­répa szedését, 30—40 hold ki­vételével, már mindenütt be­fejezték. Ellenben a répa élszállítása komolyabb gondot okoz. A sí ros földekről csak lánctalpas traktorokkal tudják a répát le­vontatok Ennek ellenére a gaz daságok már teljesítették, sőt 150 vagonnal túlteljesítették tervüket, eddig 2800 vagon cukorrépáit értékesítettek. A kukoricát 8500 holdon takarí­tották be, 3500 hold kukorica törése még hátra van. A törés és a szárvágás azonban teljes lendülettel folyik. Félmillió kötelet adtak kölcsön a falusi könyvtárak Ö:ven hold szOlőt telepítenek Babarcon A megyei tanács szakembe- i és a Pécsi Szőlészeti Tudo- inyos Intézet megállapítása fcrlmt a babarc—versend— íjki hegyvonulat a legalkal- (sabb megyénkben arra, gy nagyüzemi szőlőt télepit- lek. Egyrészt, mert itt egy íi, több ezer hektoliter bor '(Mására alkalmas, hatalmas lce van, másrészt, mert ta- a kis termelési költséggel is művelhető. Ezenkívül en- k a vidéknek a lakossága veti és tudja kezelni a sző- . A tervek szerint itt telepi- lek majd egy körülbelül öt- íz katasztrális hold nagysá- , nagyüzemi gépesítéssel mű hető szőlőterületet, k babarci Béke Tsz, a köz­li tanács és a Szőlészeti Ku- 6 Intézet tegnap határozta hogy ötven hold szőlőt ül­nek a Babarc felett lévő íjki hegy nevű dűlőben, «szemlélték a telepítésre elölt területet, melyet a tsz íjai már szőlő alá forgattak, «állapodtak abban, hogy holdon a Szőlőskertek ki- ynője nevű fajtából ültet- K tehát csemegeszőlőt. A tnmaradó részen: Musko- y, Kékfrankos, Hárslevelű Leányka, de legnagyobb *t Olasz riding lesz. A Ma- ú- Nemzeti Bank mintegy 1 ezer forintos középlejára- hitelt ad a tsz-nek. Ebből ^zik az ol vány ok árát, osz- ókat és drótot vásárolnak, .telepítést ugyanis a kordon- lvelés követelményei szerint Wk. Ez egy méter hetven Mis sor- és mintegy egy mé- ' ötven centiméteres tő- 'olságot jelenít. Tehát esek Skeíejet kell majd kézi erő- I művelni, a közte lévő ta- 1 géppel. A tókékből lugast teznek ki. t Szülészeti Kutató Intézet megállapítása szerint a babar­ci Béke Tsz borkezelése jó. A tsz tagjai pontosan az intézet útmutatásai szerint gondozzák a bont Ezenkívül eladásra Is szán­dékoznak vesszőt nevelni. Ta­valy ugyanis 150 ezer szőlő­vesszőt adtak el, egyenként 60 filléres áron, s ez a tsz részére komoly jövedelmet jelentett. A Baranya megyei Könyv­tár az idén 25 000 kötettel gazdagodott Jelentős összege­ket fordítottak könyvvásárlás­ra a helyi tanácsok is és így a baranyai falvak könyvtárai átlagosan 150 kötettel gyara­podtak, ami hat-hétszerese az előző évi számnak. A községi könyvtárak nagyobb ütemű fejlődését magyarázza az, hogy eddig csaknem száz nagyobb községben adták a helyi ta­nács kezelésébe a könyvtára­kat amelyeknek fejlesztését így figyelembe veszik a köz­ségfejlesztési alap felhasználá­sánál is. A községfejlesztésből az idén több mint 10 millió forintot fordítottak kulturális célokra Baranyában, ennek je­lentős részét a könyvtárak be­rendezésének gyarapítására, ol­vasószobák létesítésére adták. Gyakran a termelőszövetkezet is hozzájárul — főleg a tsz községekben — a kulturális alapjából a könyvtárak fej­lesztéséhez, nagyobb közsé­gekben viszont letéti könyvtá­rakat létesítenek a termelő- szövetkezetekben. Százhúsz községben az igen látogatott klubokban helyezték ei a könyvtárakat, sok helyen nyi­tott polcos kölcsönzést valósí­tottak meg. Mindennek ered­ményeként nőtt a falusi olva­sók száma: az év első tíz hó­napjában félmillió művet köl­csönöztek. A Baranya megyei Könyv­tár pécsi központiénak fejlesz­tésére másfétmfölo forintot fordítanak. Épül a korszerű olvasóterem, egy negyvenezer kötet tárolására alkalmas rak­tár. az új könyvkötőműhely, a központi fűtés, • (Kurucz felv.y WA^VYVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVy* Bukarestben ülést tart a Béke Világtanáes Elnöksége Bukarest. (MTI) Bukarest­ben november 23-án megnyílt a Béke Világtanács Elnökségé­nek ülésszaka. A kétnapos ülésszak napirendje keretében többek között megvizsgálják a nemzetközi politikai helyzetet, valamint azt, hogy a világ békeerői milyen tevékenységet fejtettek ki a Béke Világ­tanács Irodájának ez, év jú­liusában, Stockholmban meg­tartott ülésszak óta;- -------. * A Béke Világtanács Elnök­ségének bukaresti ülésszaka kijelöli a BVT további cél­kitűzéseit, ugyanakkor meg­határozza a Béke Világtanács következő ülésszakának helyét és idejét. Az ülésen összeállít­ják azoknak a nagy kulturális évfordulóknak a jegyzékét, amelyeknek megünneplésé* 1961-re javasolják. (MTI) ISO000 múzeum-látogató Pécsett és Baranyában Helytörténeti múzeumok, új kiállítások nyíltak, értékes gyűjtemények, leletek kerültek a múzeum birtokába A Baranya megyei Janus Pannonius Múzeumot száz- ötven ezren látogatták az el­Ertí János elvtárs, a palko- nyai halgazdaság vezetője olyan elmélyedten figyeli a mérleg nyelvét, hogy szinte észre sem veszi, amikor mel­léje lépek: — Méregeti János bátyám, méregeti, ™ köszönök rá vi­dáman. — Figyelni kell nagyon, hogy pontosan mérjen, mert ennek alapján iram bele a szállítási naplóba a tételeket — mondja a hírneves halá­szati szakember. Mostanában ugyanis a nagy tógazdaságokban megkezdőd­ték a tervszerű lehalászások és elszállítások. Belső és külső fogyasztóinknak egyaránt. Eb­ben a nagy munkában, amely népgazdaságunknak igen je­lentős bevételt biztosit, a pat­kányai egység is résztvesz. — A nagy lehalászással mi már végeztünk. Most a halak az úgynevezett telelőkben vár­ják az elszállítást. Itt fogjuk össze őket a kerítőhálóval és ide hozzuk a nyolcas számú egységbe, ahol a mérés után a vízben maradnak addig, amíg reggel jön a halas autó és elviszi őket Pécsre, meg tovább az országba, meg kül­földre. Látom, hogy távolabb, az egyes számú telelőnél éppen húzásra készül a brigád. Oda­megyek. Mayer Miklós, a ha­lászat egyik ügyes mestere irányításával négyen szorgos­kodnak a húzásnál: Kovács Oszkár meg a felesége, Varga János és Pátkai Dániel. A két­oldalt kifeszített hálót nagy kötéllel húzzák egyre összébb és a végén, amikor a telelő felső oldalához érnek, a háló telisded-tele van hatalmas pontyokkal, sügérekkel har­csákkal. r— Ez már a szebbik munka — mondja Mayer Miklós, mi­közben igazit a hálón, mert kicsit összecsomózott a vízben — a nehezebbjét már a múlt héten bevégeztük, kinn a nagy­tavon, ahonnan ide hoztuk ezeket a halakat, hogy innen tudjuk kiszállítani majd. Mayer Miklós is, meg a brigád többi tagja is, magas, derékig érő gumicsizmában, gumikötényben van. Kell ez, hiszen bele kell menni a víz­be, aztán a halak, amikor a hálóba kerültek, úgy csapkod­nak, hogy csak úgy habzik a víz felszíne. — Szép élet a halászok élete itt a halastavaknál is — mondja eltűnődve Érti János, az üzemegység vezetője — sok­kalta emberibb, mint az úri világban volt, amikor a tőkés­nek csak az kellett, hogy sok hal legyen, meg gyorsan le­gyen. Hogy az emberrel, aki lehalászta, mi van, hogy van-e csizmája, melegítő itala, me­leg szobája, azzal nem törő­dött sem a gróf, sem az ál­lam. Ma? Nézze csak, mind­egyikünknek védőruha, aztán megfelelő védőital és gépesí­tés. Olyan jól működik az Esox-gépünk, hogy élvezet vele dolgozni. Nádat vágunk vele, hínárt tisztítunk meg, sdkféle más munkára is fel tudjuk használni ezt a csehszlovák gépet. Alkony odik. A halászbrigád az utolsó ko­sárral viszi át a frissen leha­lászott halakat a gyűjtőbe. Egy óriást harcsa nagyokat csap­kod a farkával. Lelógó nagy bajsza kicsit még iszapos. De remek halászlé lesz be­lőle. Annyi bizonyos .. , (Szigeti) múlt tíz hónap alatt, ez a szám húszezerrel több az el­múlt egész évinél. A látoga­tottság nagymérvű emelkedé­se a múzeum munkájának — új kiállítások szervezésének, leletek felkutatásának, gyűj­temények megszerzésének — a közönség részéről megmu­tatkozó elismerése. Változat­lanul nagy az érdeklődés a Káptalan utca 2. számú ház­ban elhelyezett Zsolnay-gyűj- temény iránt, nőtt a közön­sége a „Régészeti történeti ki- állítás”-naik, amely Pécs- Baranya társadalmi, gazdasági történetét a legrégibb időktől a honfoglalásig mutatja be. Az idén megnyílt kiállítások közül igen értékes a művé­szettörténeti osztálynak a XIX. és XX. század képző- művészetét gazdag anyaggal illusztráló kiállítása, amelyet ideiglenesen a néprajzi osz­tály Rákóczi úti épületében helyeztek el, továbbá a Pécs- várad történetét az újabb kő- kortól a honfoglalásig ismer­tető helytörténeti, valamint a Sellyén megnyílt ormánsági helytörténeti kiállítás. A kö­zelmúltban feltárt régészeti leletek közül Jelentősek a pécsváradi és villánykövesdi négy és félezer évesre tehető lakótelepülések, illetve az ezekben talált színes, festett agyagedények, a kőből csiszo­lással készült munkaeszközök, a terhes nőt, férfialakot ábrá­zoló, kultikus jelentésű szob­rocskák, mintázatok, valamint a lakhelyek maradványai, amelyek űjabb, fontos tám­pontot adnak a Mecsekben, a csiszolt kőkorban élt ember életmódjának megismeréséhez. Pécsett, a Megyei Könyvtár udvarán római-kori település ritka maradványaira — nagy­méretű, közös sírkamrára — találtak, amelyet állandó ki­állítás formájában tettek hoz­záférhetővé a nagyközönség részére. A múzeum néprajza osztálya a népélettel kapcsolatos ezer tárgyat gyűjtött ebben az év­ben. A cél az, hogy a paraszti gazdálkodás, lakberendezés, háztartás kiveszőiéiben lévő eszközeit a városiasodó falvak­ból az „utolsó 24 órában” megmentsék. Az idén vásárol­ták meg a néprajzi múzeum részére Mattyasovszky Zsolnay Jakabné hatezer darabból álló, nagyértékű textília-gyűjtemé­nyét is. Három új, nagyszabású ki­állítás szervezéséhez is hozzá­kezdtek a Janus Pannonius Múzeum munkatársai: egyik a természetrajzi osztálynak a Mecsek és Dél-Dunántúl fau­nájára és flórájára épülő ki­állítás, amelyet a II. ötéves tervben a Mecseken, termé­szethű környezetben felépülő múzeumban helyeznek eL A másik a Pécs-Baranya mun­kásmozgalmát és a harmadik a bányászkodás történetét — ezen belül a mecseki bányász­kodást — ismertető kiállítás, ezek Komlón kapnak épületet LEHALÁSZÁS

Next

/
Thumbnails
Contents