Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-20 / 274. szám

w. NAPÍ.0 5 I uuzdasági vezetők vívódásának következménye: lagyiokú szervezetlenség, tetemes anyagi kár, telelőtien munkavégzés a Szigetvári, . Konzervgyárban A Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság október íl-től 21-ig | rjedő időben vizsgálatot folytatott a Szigetvári Konzervgyárban és egáUapitotta, hogy a vállalat gazdálkodását nagyfokú szervezetlen- | V jellemzi. A szervezetlenség következtében a népgazdaságot súlyos ir érte. Az 1960. november 18-án megtartott NEB-ülés igazolta a népi lenőrök jelentését.- pmi 7' '”"r' - - - '■ ■ ■ wm;'*?" A drávafoki Űj Esztendő Termelőszövetkezetben tíz lófogatú kocsival szállítják a cukor­répát. 4 yvwwwvvwvwvvvvwvyvvvwvwwvvrvvvvvvvvvw> „Mintha csak nekünk csinálták volna 99 Tsz-elnökök a 3004/3-as kormány­határozatról A városi tanács „kis tárgya- termében” a zöld asztal mel- tt ül Sárosa József, a Sziget­in Konzervgyár igazgatója, omonkos János, a gyár fő- émöke és Kovács Ferenc, a iLlalat főkönyvelője. Szemben oldalt a NEB megyei veze- i, az ellenőrök, a hivatalból sztvevők kis csoportja és a Jnisztérium megbízottja. A Iszólalásokból, a vitából, az iszefoglaló jelentés tárgyila- >s megállapításaiból lassan Salakul a kép, amely minden- számára látni engedi, ho- <an gazdálkodtak a Sziget­in Konzervgyár vezetői a rá- ik bízott értékekkel, hogyan ttek engedményeket elmé­én a maguk javára, lépésről pésre hátrébb szorulva a térkapun betolakodott lázá­ig, pazarlás, szervezetlenség őtt. A nyersanyag romlása I960, október 11-én a Sziget­in Konzervgyár udvarán 189 ázsa paprikát, 70 mázsa al­lét és 893 mázsa birset tárol- k. A nyersanyag ki volt téve : idő viszontagságainak és a 13 000 forint értékű anyagból 1000 forint értékű megrom- tt. A vállalathoz ebben az lobén naponta több nyecs- íyagszállíitmány érkezett, ninek a feldolgozásált sürgő­in meg kellett volna kezdeni, nnek ellenére a vállalat 177 tunkásnak felmondott, arra Üó hivatkozással, hogy le­tt a szerződésük. Az elibocsá- sokra Sárosi igazgató adta ki r utasítást. A vállalat főmér- Ske — állítása szerint — til- ikozott az igazgatónál, ami- )r négyszemközt beszélget- k, de ezt a tiltakozást a myil- inos osztályértekezleten nem méteite meg, ami egyet je­nt a beleegyezéssel. A meg- vő nyersanyag további rom- sát az Élelmiszeripari Mi- jsztérium Igazgatóságának ízbelépése akadályozta meg. z Iparigazgatóság a Duna- iszi Konzervgyár igazgatóját mdelte ki Szigetvárra, aki 3 ap alatt rendbe tette a gyár rónáját, kiselejteztette a rom­it nyersanyagot és amit a nár nem tudott feldolgozni, ionnal más társvállalatokhoz itet.te át. A kiküldött igazga- » munkája bizonyította, hogy romlás nem valami „objek- v” körülmény miatt törtónt, anem a szigetvári vezetők iu'osztásából. A1 ész áruV seleitté válása A konzerviparban még be &m gyakorlott munkafolya- lat a zöldborsó feldolgozása, szakemberek szerint számos ítiyezötől függ, hogy a zöld- orsó az eltevés után megfe- 1-e a fogyasztás követelmé- teinek. A zöldborsó feldolgo­znak nehézségei bizonyos kig mentik u vállalatot ab- tn, hogy 50 ezernél több üveg ttnényítőkiválásos lett. hilatt a vállalatot 42 ezer fo­ot eredményromlás sújtotta, ül éppen egy másik gyárból i*sgálatra felkért szakember lapította meg, hogy a sziget­ei gyárban helytelen tech- ?lóglával dolgoztak és ezért Jlzott a keményítókiválásos **rtó aránya. A gyár exportra ^szitett meggy-dzsemje sem (mintegy 16 ezer üveg) jó 'inöségű, ezért kiesett az ex- ürtálásból. Csalt ennél a té­lnél 16 ezer forint az ered- ?*nyromlás. JQv.a avár’íian a rendei'ensén A vállalatnál lévő nyers- ÍVagot és készterméket nerm Srolják az előírásoknak és az ^szségügyl követelmények­ig megfelelően Az udvaron kersanyaggal töltött ládákat össze-vissza, a beérkezés sor­rendjét be nem tartva dobál­ják pillanatnyi helyükre. Ezért a feldolgozás sem lehetett ütemszerű, sok nyersanyag romlott ■ meg. Ezt is a szerve­zetlenség számlájára lehet ír­ni. A népi ellenőrök fénykép- felvételeket készítettek arról, hogy a nyersáru között kész­árut is tároltak. Az esőbe ki­rakott üvegekről leáztak a címkék, piszkos lett az átázott szalmától a rengeteg üveg, az áru alkalmatlanná vált így kereskedelmi átvételre. Ä tech­nológia hibáit bizonyította töb­bek között az is, hogy a főző­kádakban lévő hőmérők más hőfokot mutattak, mint ami az edények belsejében ténylege­sen volt. A feldolgozás folya­matánál sem ügyeltek a gyár vezetői a higiéniai követelmé­nyekre. összegezve a hiányos­ságokat, a vállalatnál romlás­ból és a technológiai követel­mények be nem tartásából mintegy 207 000 forint kára származott a népgazdaságnak. A vizsgálat további mulasz­tásokat tárt még fel a sze­mélygépkocsik magánjellegű használatánál, az üzemi kony­ha elszámolásainál, a pénz- és bérgazdálkodásnál.' Ki a felelős? Kevés olyan gyárunk van, ahol annyira nem érzik a munkások magukénak az üze­met, mint a szigetvári vállalat­nál. Kevés olyan üzemünk van, vagy talán nincs is — mint a Szigetvári Konzerv­gyár —, ahol a fiatal mérnö­kök legszívesebben megválta­nák vonatjegyüket oda, ahon­nan eljöttek — mondta a NEB megyei elnöke, megdöbbentő személyes tapasztalatára hivat­kozva — majd feltette a vál­lalat vezetőinek a kérdést: Miért van ez így? A tárgyaláson erre is fény derült. A Szigetvári Konzerv­gyárban a vezetők között sú­lyos személyi ellentétek vál­tak. Régebben magának a mi­nisztériumnak kellett beavat­Felvette egyetlen hálóingét és lefeküdt az ágyba. Maga mellé tette az órát és nézte a percmutatót, öt perc .;. tíz perc.. i húsz perc .:. Tudta, hogy annak a 20 altatónak, amit bevett és a méregnek, amit megivott rá, egy óra múlva hatnia kell. Utolsó gondolataival búcsú­zott. Búcsúzott hat kis testvé­rétől, édesapjától, akit már 5 éve nem látott.. t de bajá­ban, elkeseredésében minden gondolata feléje szállt. Az egyetlen ember felé, akiről úgy érezte, szereti..; Elmúlt a hatvan perc. Érezte, hogy látása homályosul, a szo­ba bútorainak már csak a körvonalát észleli, aztán las­san elsötétült előtte minden. Gyomrában rettenetes fájdal­mat érzett, de ez a fájdalom is lassan tompulni kezdett. A kórházban éhredt tel. Fe­hérruhás ápolónő hajolt föléje s kezével simogatta a homlo­kát. Vajon miért akart öngyilkos lenni ez a 15 éves leány? Engedelmesen leül velem szemben a székre s mereven néz maga elé. Magas, sovány­ka testén egyszerű' barna ru­ha, szőke haja csapzottan lóg a vállára. Kezében kis zseb­kendőt tart, arca minden pil­lanatban sírásra torzul. Először csak összefüggéste­len szavakat mond. — Ütötték i.. éheztem; t. soha egy ruhát itt koznia egy vitába, melynek végén a főmérnök és az igaz­gató hosszú időn keresztül nem is beszélt egymással. Cso- da-e, hogy a felelősséget igye­keztek egymásra hárítani, ahelyett, hogy energiájúikat a termelésre, jobban mondva a gazdaságos termelésre fordí­tották volna. Sárosi József igazgató a munkások elbocsá­tásával kapcsolatosan szemre­hányással illette a gyár veze­tő beosztású dolgozóit. Tizen­hatan voltak jelen — mondot­ta —, amikor dönteni kelleti, arról, elküldj ék-e a szerződé­ses munkásokat és a tizenhat közül egy sem kelt fel elmon­dani véleményét, azt, hogy sok nyersanyag tárolódik a gyár telephelyén és nem tudják fel­dolgozná, ha elküldik a mun­kásokat. Most őrá nehezedik a felelősség és nem azokra az emberekre, akiknek nem volt egyáltalán véleményük abban a súlyos helyzetben. Tönkre rongált festményt könnyebb restaurálni, mint most már annak okát, miért nem szólt akkor a 16 ember. Annyi bizonyos, hogy a bírá­lat visszautasítása, a vezetők közötti civódás némává teszik az embereket, a mérnököket, a munkásokat és a kisebb hi­ba hólabdaként nő a súlyos népgazdasági kárig. Ezért a szellemért, melyben az egyéni érdek így felülkerekedhetett a gyár kapuin belül, a vállalat, a nép érdekei fölé, súlyosan hibás Sárosi József igazgató. Hibás a munka szervezetlen­ségéért, az áruk romlásáért, erkölcsileg és anyagilag is fe­lelős azért, hogy a Szigetvári Konzervgyár idáig jutott. Hi­bás és felelős Domonkos Já­nos főmérnök, aki ahelyett, hogy segített volna az igazga­tónak hibái kijavításában, tár­sául szegődött, amikor a hibák elkendőzéséről volt szó. Mint mondat után a pont, úgy kell követnie a NEB vizs­gálatát a vétkes személyek fe- 1 elősségrevanásának és a szi­getvári gyár kollektívájának gyorsan és erélyesen ki kell köszörülnie ezt a csorbát. Jog­gal várja el ezt tőlük Baranya megye minden dolgozója. Szitts István A szavakból, mondatokból azért lassan kikerekedik Icuka szomorú élete. Az édesanyja elvált ezelőtt hat éve. Tv^ostohaapja gyűlölte öt is, meg kisebb testvéreit is. — Anyám se sokat törődött velünk — mondja és sírás fojtogatja a torkát. — Csak a mostohámat szerette. Annak volt minden. Mostohaapámnak az ital az élete. Mindennap két deci pálinka és egy liter bor. Ennek meg kellett lennie, ha tört, ha szakadt... Mostohaapja kőművesek mellett dolgozik. Keres, de minden pénzét az italra költi. Még nem is elég. — Engem is dolgozni za­vart — mondja. — Pedig még iskolába kellett volna járnom. Csak öt általánost végeztem... Reggel már kizavart alkalmi munkára. Kapálni, trógerolni... Ica pedig dolgozott Kora reggeltől sokszor késő estig. S amikor fáradtan hazatá- molygott, várta az otthoni munka. Mosott, vasalt a kis­testvéreire. Sokat kellett mosni. Szinte naponta, mert alig volt egy-két ruhadarab­juk . ! — Azt hiszi, vettek nekem ruhát? — szipogja — Soha! Pedig sokszor napi ötven fo­rintot is megkerestem. De pénzt sose láttam, mert apám min­dig megbeszélte, hogy ne ne­kem, hanem neki adják;. s i Jött az ősz, fáztam. Mondtam I anyámnak: ..Anyám, «egyen Száll József a Magyar Népköztársaság űj dzsakartai nagykövete A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Nagy János rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetet más beosz­tásba történő áthelyezése miatt felmentette a Magyar Népköztársaság dzsakartaa nagykövetségének vezetésére kapott megbízatása alól. Az Elnöki Tanács Száll Józsefet rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetté ki­nevezte és egyidejűleg meg­bízta a Magyar Népköztár­saság dzsakartaa nagykövet­ségének vezetésével. Megkezdődött a pedagógusok szakszer­vezetének kongresszusa Kétszázötven küldött részvé­telével szombaton reggel meg­kezdődött a pedagógusok szak­szervezetének VT. * országos kongresszusa. A kongresszus munkabizottsá­gainak megválasztása után Pé­ter Ernő, a pedagógusok szak- szervezetének. főtitkára mon­dotta el a központi vezetőség beszámolóját a legutóbbi kong­resszus óta végzett munkáról. Ezt követően került sor a számvizsgáló bizottság jelen­tésének előterjesztésére, majd megkezdődött a vita. nekem egy mackót, az jó me­leg.” Nem vett. Csak pálinkát — a mostohámnak. <. Amint elmondja, nagyon megfázott; Mellhártyagyulla- dással vitték a kórházba. — Se anyám, se mostohám még csak felém se nézett; A többi beteghez jöttek látoga­tóba .;, — hozzám soha sen­ki .:. Amikor kimentem a kórházból, még csak egy jó szót sem kaptam. Csak azt, hogy ott a sok szennyes, mos­sál. Odaálltam a mosó teknő mellé és sírtam ... Nem, így nem lehet élni. Míg a többi hozzá hasonló korú lányok már bálba készü­lődtek, szép új ruhájukat mu­togatták, addig Icákénak csak a munka és a verés jutott. Mert ha mostohája késő éjjel berúgva jött haza, kizavarta őket az ágyból, futottak az éj­szakába ..; Tizenötéves lány, értelmes, lát már a világból. Ösztönösen tiltakozott a szé­gyen, a megaláztatás ellen. Egyik nap, amikor úgy érezte, hogy megint igazságtalanul bántak vele, odaállt anyja elé: — Ha anyámnak arra volt esze, hogy a világrahozzan, ak­kor arra is legyen esze, hogy tisztességesen felneveljen ben­nünket — mondta. Több se kellett. Anyja is, mostohája is kegyetlenül meg­verte. Akkor határozta el. hogy öngyilkos lesz. Otthon zoK November 17-én jelent meg a kormányhatározat a terme­lőszövetkezetek állami támo­gatásénak új rendszerérői. Ez a határozat máris nagy vissz­hangra talált a termelőszövet­kezetekben. Lássuk mi a véle­ménye a határozatról két ter­melőszövetkezet elnökének. A teklafalusi Egyetértés Ter­melőszövetkezet idén tartja első zárszámadását. Tehát első éves termelőszövetkezet PALÜSKA SÁNDOR elvtárs, az Egyetértés elnöke a következőket mondta a határo­zatról: — Nekem első pillantásra a talajjavításról, talajvédelemről szóló rész ragadta meg a fi­gyelmemet Tudja, nálunk a vízlevezető árkokat ezelőtt húsz évvel tisztították. Nagyon eltömődtek és emiatt sok a vízkárunk. Most is a nagy eső­zések miatt mintegy 250 hold- nyi területünkön van víz. Igaz, hogy csak foltokban, de ez is nagy kár. Megpróbáltuk a vi­zet levezetni, de ez nem járt a kellő eredménnyel. A vízügyi igazgatóság a fő árkokat kitisz­mindig sok altató, azokból lop­kodott össze annyit, amennyit gondolt, hogy elég lesz. — Bevettem, hogy ne legyek a föld feletti.« Micsoda embertelen élete lehetett ennek a kislánynak, hogy ennyire kiszáradt leiké­ből minden életkedv! Mennyi megaláztatás és bosszú kellett ahhoz, hogy egy gyereklány­ban kialakuljon a megdöbben­tő elhatározás: — Ha visszavisznek hozzá­juk, megint öngyilkos leszek. Édesapámhoz akarok men­ni:!. Komlón dolgozik, de azt nem tudom pontosan, hogy hol. ö szeret, tudom ;.« Föláll a székről, odatámasz­kodik az ajtóhoz és keservesen sír; i. Megpróbálom vigasztalni: — Ne sírj Icuka, megkeres­sük édesapádat — ígérem- — Itt a gyermekotthonban ad­dig vigyáznak rád, jó helyen vagy. Amikor édesapját említem, kissé megnyugszik; Remény csillan a szemében, hogy egy­szer talán rátalál arra, akit szeret, s aki biztosan őt is szereti. ■,. Addig az állam, a társada­lom kezében marad Icuka ügye, s megkeresik s/ámára a szeretetet. A szeretetet, amely­nek Icuka további sorsában erősebbnek kell lennie a ha­lálnál 11. Garay Fenne tátotta, most rajtunk a sor. A szomszédos Szemtegáti Állami Gazdaság is hasonló gondok­kal küszködött, mint mi. ök már kitisztították a mellék víz­elvezető árkokat is. Nincs is vízkáruk. Nekünk is ezt kell tennünk. Annál is inkább, mert ez a határozat is elősegíti en­nek a tervnek a megvalósítá­sát. — Meg a háztáji üszöakció is jó dolog. Nálunk tizenhár­mán már jelentkeztek, hogy a háztáji gazdaságukba üszőt szeretnének beállítani. Ez a határozat most módot ad erre is. Meg másra is. Az áru tér­ne, „lesi részt nézegetve még jobban megerősödött bennem az, hogy amit eddig csinál­tunk, azt jól csináltuk. Ter­mékeink döntő százalékát szer­ződéses alapon értékesítettük. Nemcsak azért, mert így na­gyobb lett a jövedelmünk, de azért is, mert így minden hó­napban rendszeresen tudtunk tíz forintot osztaná munkaegy­ségenként Ez ped ig nem kis dolog egy első éves termelő- szövetkezetben. Jövőre a ter­mékek kilencven százalékát lekötjük szerződésre. Remek­jük, hogy így elérjük: nem tíz. hanem tizenöt forintot osz­tunk havonta munkaegység előlegként. Ezt mondta Peíuska Sándor, a teklafalusi Egyetértés elnö­ke. Lássuk mát mond ugyaner­ről a kormányhatározatról NAGT SÁNDOR. I a máriagyűdi Tenkes völgye Termelőszövetkezet elnöke. Ez a termelő62övetkezet is első éves és, hogy munkáját jelle­mezzük, el kell mondani: itt már minden kukoricát letörtek, befejezték a vetést, behordták a cukorrépát, a burgonyát... Nagy Sándor a kormány haté* rozatról ezt mondja: — Mintha csak nekünk csi­nálták volna. Ezt azért mon­dom, mert mi is éppen tíz hold szőlőt akarunk telepíteni. Ha egy tagban telepítünk tíz hol­dat, akkor a hitelből nyolcvan százalékot az állam leír. Ez pe­dig nem kevés. Nézze csak. Gé­pi forgatás holdenkjot ezeröt- száz forintba kerül. Ez tizen­ötezer forint Ks a vessző­anyagot és a munkát számí­tom, akkor kiderül, hogy 400 ezer forintba jönne nekünk a tíz hold föld betelepítése sző­lővel. Ennyibe kerülne, ha nem lenne ez a határozat. De van. És ez azt jelenti nekünk, hogy 320 ezer forintot elengednek a négyszázezerből. Marad te­hát nyolcvanezer. Nyolcezer forintba kerül így nekünk egy hold föld betelepítése szőlővel. Nagy Sándor azt mondta be­fejezésül: „Ehhez nem kell magyarázat” Egyetértünk «*- le. Igaza van. ERŐSEBB A HALÁLNÁL

Next

/
Thumbnails
Contents