Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-18 / 246. szám
1960. OKTÓBER 18. NAPLÓ 3 A Kaposvári Cukorgyárban Minden cukorgyárban egy icsit ünnepnek is számít a ukorgyártás megindítása. Ka- O6váron idén hatvanhatodszor idították meg a gépeket, hogy cukorrépából cukrot gyártanak. Cukorrépában nincs hiány: zállítják a termelőszövetkertek. Baranya megye is hoz- íjárul a cukorgyártáshoz W0—9100 vagon cukorrépá- al. Ennyire számítanak leg- lábbis Kaposváron. 7540 hold- » szerződött a gyár a mi mesénkben. Ennek a területnek termése közel jár a tízezer agon hoz. Tíz százalékkal több szerződött terület mint ta- aly. A termés 90 százalékát ädig a nagyüzemek (termelő- »vetkezetek, állami gazdasá- >k) szállítják a cukorgyárnak. A cukorgyáriak nagyon jól idják mit jelent az, hogy a gnagyobbrészt nagyüzemi cu- onépát kapnak. A nagyüze- ii szerződött területekről nem 10—110 mázsás, hanem még 25 mázsás átlagtermést is be- ikarítanak holdanként. Több ipából pedig töhb cukrot tud- ik gyártani; A nagyüzemi cukorrépa át- igosan 16 százalék cukortar- ilmú. Ezt úgy kioldják belőle, agy mindössze 0,3 százaléknyi iarad, de még ez sem vesz irba. Köztudomású, hogy az dás után visszamaradó répáidét kitűnő takarmány. A pár háromféle répaszelletet ■tőkésít melléktermékként. A Pers és szárított, valamint a "i'kettált répászeietet: Ez az utóbbi a szárított szeletekből készül és idén először gyártják Magyarországon. A kis parafadugóhoz hasonló, szürkeszínű répabrikett előnyös, mert tápértéke ugyanaz, mint a szárított szeleté, de szállítása, adagolása sokkal könnyebb- Ugyanabban a vasú ti kocsiban például háromszor annyit szállíthatnak répabrikettből, mint szárítót szeletből. A szállítási költség így eny- nyiszer kevesebb és emllett nem hullik szét szállítás közben. A cukorgyár nemcsak a répaszeletet, de minden melléktermékét értékesíti. A melaszt mindenki nagyon jól ismeri: A termelőszövetkezetek szívesen használják takarmányozáshoz, azonban a legnagyobb részéből szeszt gyártanak. Még a tisztítás után visszamaradó meszes anyagot is dömperek szállítják el a gyárból. Sok savanyú talajt tettek termőbbé ezzel az anyaggal is. A felsoroltak csak melléktermékek. A legfontosabb természetesen a főgyártmány, a cukor. Nem lesz hiány cukorban sem, mert a Kaposvári Cukorgyár minden eddigi teljesítményét túl akarja szárnyalni; Ezért is indították meg gépeiket már szeptember 15-én. A korai induláshoz a mi megyénk üzemei; vállalatai is hozzájárultak munkájukkal és ezt sem hagyhatjuk szó nélkül: A gyár felújítására, korszerűsítésére költött 13 és félmillió forintból a Komiéi Szén A vagonkirakó „vízágyú” juttatja az üzembe a répát. bányászati Tröszt több mint kétmillió forint értékben végzett munkavédelmi beruházást. A szónszállító csillepálya védőrácsait készítették el és szerelték fel. Dicséretükre legyen mondva a komlóiaknak mindezt határidőre és a gyár legnagyobb megelégedésére. A DÉDÁSZ is kitett magáért, amikor a cukorgyár 35 ezer voltos feszültségre való áttérésének a feltételeit megteremtette: A DÉDÁSZ irányítása alatt szerelték át a transzformátorokat és a megindulás napján a régi 15 ezer helyett 35 ezer voltos feszültséggel üzemelhetett a gyár; A Vízügyi Igazgatóság is segített. A cukorgyáriak azt állítják, ha a „vizesek” nem segítenek, akkor a korai indulás is „elfolyt” volna a Kapos felsőbb részem, mert a szükséges percenkénti 22 köbméter ipari víz nem jutott volna el a gyárig. A Kapos szabályozásával, (ez is időre elkészült) holott terven felül végezték el, megakadályozták, hogy a víz megrekedjen és elfollyon, élszává- rogjon másfelé. A Vízügyi Igazgatóságot azért is emlegetik, mert nagy segítséget nyújtott a gyár szennyvízlevezető csatornájának áthelyezésénél. Segítettek tehát a baranyaiak is abban, hogy a Kaposvári Cukorgyár több cukrot adhasson az országnak. Segítettek az üzemek munkájukkal s a termelőszövetkezetek a répájuk kai. A Kaposvári Cukorgyár pedig több és jobb cukorral viszonozza Baranyának ezt a segítséget: Hillebrand Lajos Új módszerek nyomában Épül a bácsfai „állatszanatórium“ — Tápszerrel nevelik a malacokat Sziebert-pusztán ii. Komposztkészítési bemutató Beremenden A megyei Hazafias Népfront szervezésében, október 28-án egésznapos komposzt-trágya készítési bemutatót és ankétot tartanak a beremendi Dózsa Termelőszövetkezetben. A bemutatón a megye termelőszövetkezeti elnökei, agromómusai és más szakemberek vesznek részt: A mohácsi országút baloldalán a már messziről fénylő hidroglóbus jelzi, hogy Bácsfa- pusztán nagy építkezésbe kezdtek s az új létesítmény sok vizet igényel. S valóban az utat szegélyező védő erdősáv mögé érdemes egy percre bekukkantani. Bácsfapusztán épül ki a bólyi gazdaság monumentális tehenészete. A szakemberek az épülő telepet csak állatszanatórium néven emlegetik. A modern százas tehénistállók — és tartozékaik — német mintára készülnek, a szabad-, illetve természetszerű tartás jegyében. A távolabbi tervek szerint 600 darab tehenet helyeznek el majd a telepen. Jelenleg három százas istálló építésén dolgoznak. Az istállók csővázasak, tetejük hullámpala, nádszigeteléssel. Az istálló északi oldalán van a szénapajta, illetve a széna önetető. A déli oldal teljesen nyitott. A tágas karámban helyezik el az önetető silót. A tehenek az istállóban nem lesznek lekötve, télen-nyáron szabadon mozognak, s az önetetőkből ellátják magukat szénával, silótakarmánnyal. Ilyen módon egy .dolgozó könnyű munkával lényegesen több tehenet gondozhat. Az új istállórendszer külön érdekessége a fejőház. önálló épület, amely elé a tehenek a megadott jelre fejőshez felsorakoznak. A fejőházban egyszerre 32 tehenet fejnek majd, természetesen géppel. A fehérköpenyes fejőember egy 80 centiméter széles, lesüllyesztett részben áll és egyéb dolga nincs, csak a gépeket kezeli. A fejés teljesen higiénikus, a tej sehol nem érintkezik a levegővel. A fejőgépekből csővezetéken jut el a tej a következő helyiségbe, a tej- házba, ahol gyűjtik és kezelik — hűtés, szeparálás stb. Az állatszanatórium a természetszerű tartási mód legkorszerűbb követelményeinek is eleget tesz. Erre a telepre természetesen csak azok a tehenek kerülnek, amelyeket már borjú koruktól a szabadtartás elvei szerint neveltek. A Sziebert pusztai mestersé ges borjúnevelőben és a mosi kiépülőben lévő hímesház, szabadtartásos növendékneve lobén már úgy nevelik, edzik, szoktatják az állatokat, hogy az állatszanatórium lényegesen egészségesebb, de — főleg a tél szempontjából — mostohább körülményeit jól birják, illetve egyenesen igényeljék. Állattenyésztésünkben edzett, ellenálló, szilárd szervezetű állatok tartása a cél, s a bácsfai állatszanatóriumban ez már a közeljövőben megvalósul. A bólyi gazdaság új növény- termesztési, állattenyésztési, építési módszereiről egy kisebb fajta könyvet is írhatnánk. Most még csak egyet ragadjunk ki, mint érdekességet és mint talán a jövőben követendő példát. Egy új kísérletről van szó, amely lehetővé teszi, hogy a gazdaság értékes kocái nem évente kétszer, hanem kétévenként ötször fialjanak. A szieberti üzemegység mellett lévő svéd sertéstelepen a szokásos két hónaptól eltérően egyhónapos korban választják el a malacokat. A kísérleteket ősz elején állították be 30 darab malaccal. A módszer célja az értékes kocák megkímélése. A koca az első hetekben még aránylag könnyen és jól .ejel. Később azonban egyre jobban igénybe veszi szervezetét a tejtermelés és szoptatás, ilyenkor leromlik, lesoványodik és csak nehezen szedi össze magát. A négyhetes korban leválasztott malacokat a továbbiakban a dr. Berki-féle malactápszerrel etetik, amelynek 30 százaléka tejpor, s emellett még több magas tápértékű anyagot tartalmaz. A tápszert a malacok por alakban kapják s utána vizet isznak. Az eddigi megfigyelések szerint a tápszerrel nevelt malacok fejlődése nem maradt el a szoptatott malacokétól. A szakemberek véleménye szerint kisebb elmaradást okozhat a mesterséges nevelés, de süldő korban — külföldi és hazai tapasztalatok alapján — a tápszerrel nevelt malac feltétlenül utoléri társait. A korai választás előnye a kocák kímélése mellett az, hogy ilyen módon a gyakorlatban is könnyen megvalósítható a kétévenkénti ötszöri el- letés, amelyről eddig lényegében csak a szakkönyvek írtak. Ezzel a módszerrel a bólyi gazdaság a híres svéd sertésének elszaporítását könnyen s a tervezettnél gyorsabban elvégezheti. «— Rné — Ötvennégymillió forint hitelt használtak fel 1960-ban a megye termelő- szövetkezetei 54 millió forint építési hitelt kaptak az államtól. A hitelből hat tehénistállót, harminc növendékmarha- istállót, nyolc szerfás növen- dékmarha-istállót, hét sertés- íiaztatót téglából, hetven szerfás sertésfiaztatót és tíz szer- fás süldőszállást létesítettek. A termelőszövetkezetek a hitelen kívül az építkezésekhez munkát, anyagot és fuvart adtak, így az idén mintegy 61 ' * U*#* »ürítőkben ifi ** teher a eukwc Emberek a vasárnapi vártán Szürke esőfelhők vonulnak az égen. Sár, pocsolya, korhadó és ázott avar illata minden az őszre emlékeztet. Csak a föld nem változott. Most is olyan féke te, mintha szénporos lenne: István-akna szokatlanul csendes. Valaki szólóban kalapál az aknaháznál, s minden ütés ügy visszhangzik, mint éjszakai csendben a kiáltás. Alig lelni nyomát az életnek. Valószínűtlenül üresek a műszaki irodák, 'konganak benne a lépéseik. Csak a munkásőrségben, meg a telefonközpontban árválkodik egy ember. Később egy szénporos arcú bányásszal szaporodik a létszám. A munkásőr Harminc éves bányász. Szélesarcú, tömzsi és erős. Komótosan szívja a cigarettáját, időnként az órára pillant. Várja, hogy leteljen a szolgálat. Tegnap két óra óta ül az irodában. Mindent tud. Mint egy élő lexikon, úgy sorolja, hogy tizenhat ember ebből hat tűz- őr és nyolc ló van a bányában. Valamikor ötven-hatva- nan is leszálltak vasárnaponként, most már ez a rend. Így a jó, elég a tizenhat ember, hadd pihenjen a többi. Nézi a piszkosszínű esőfelhőket és gondolatai odahaza járnak. A felesége hamarosan szülni fog, már az ágyban gyengélkedik. Ezért ma nem lesz meccsezés. Ha hazamegy, húslevest és jó marhapörköltet főz. örül majd néki az asz- szony... Ez lesz a második gyermeke. Az első fiú volt, a másodiknak kisíátttft szeretne, Szeretne? Rossz megfogalmazás: kislány lesz, egész bizonyosan! A telefonközpontosnő Erzsinek hívja mindenki. Egészen fiatal, tizenhat éves leányka volt, amikor idékerült az aknához. Igaz, most sem sokkal idősebb, csak két évvel több, mégis, Erzsi már nagylány. Ébenfekete szemével komolyan néz a világba, mozdulatai sem szelesek már. Ül a kapcsolótábla előtt és várja, mikor hullik le halk zörejjel egy fémnyelv ..; ö a bánya lelke, ő közvetíti a föld alá a külvilág üzenetét. Megmondja, hány óra van és milyen odakiinn az idő. A bányász, aki több száz méterről lejjebb felhívta, megnyugodva baktat tovább, hiszen nem esik az eső, elmehet délután... Csak Erzsinek nincs délutánra programja. Nem bánja, hogy vasárnap is dolgozik, neki nem hosszú a hét óra. A maga kíváncsiságából ritkán pillant az órára, ő nem a műszák végét, hanem november 20-át várja, amikor vőlegénye leszerel. A bányász Fekete a szénportól, lámpa a mellén, másik meg az oldalán. ö kérdezte az előbb Erzsitől, hogy milyen az idő, és nagyon siet, mert. .. Hat kilométert gyalogolt odalenn, összejárta a zegzugos folyosók labirintusát, tűz-, gáz- és vízveszély után szimatolva. Szerencsére, mindenütt csend volt. Csak a levegő zúgott a csövekben, meg az ácsolatok roppantak néha, szokott zajként a bányász füle számára, Kiszállt és nagyon siet, mert a táróban elromlott az egyik szivattyú. Máris negyven centi- méteres a víz, s ha nem javítják meg, hétfőn nem tudnák dolgozni az emberek. Gyorsan, elő a lakatossal!.:: Van ott egy ló is, éhes lehet, meg kell etetni. Délutáni programja? A meccs! Mi lehetne más? Ezért kérdezte, hogy nem esik-e az eső! ír Már a kalapács is elhallgatott az aknaháznál. Csend van István-aknán, így kívülről alig látni nyomát az életnek. Magyar László millió forint«» költséggel építkeztek. A megye tsz-eiben 14 juhhodály, két húscsibe-neve- lő, két szerfás baromfiól, öt góré, 13 ásott kút, egy magtár is létesült a fentieken kívül és mintegy 13 tehénistállót alakítottak újjá állami kölcsön segítségével. Háromnapos fűtéstechnikai konferencia kezdődött a Technika Házában Az Építőipari Tudományos Egyesület rendezésében hétfőn háromnapos fűtéstechnikai konferencia kezdődött a Technika Házában. A konferenciát Trautmann Rezső, építésügyi miniszter nyitotta meg. Elmondotta, hogy a második ötéves terv időszakában annyi korszerűen fűthető lakás épül majd az országban, mint amennyi az elmúlt harminc év alatt készült. Az építőipai- új anyagokkal, építési eljárásokkal oldja meg e feladatot és ezzel összhangban kell tovább fejleszteni a fűtőberendezéseket is; A tanácskozáson ezután négy előadás hangzott el különböző gazdaságos fűtőközpontokról és a korszerű falszerkezetek. épületek hötech- nikai tulajdonságairól. Takarékoskodhatnának jobban is!?! Az egyik kis faluban lakó kocsmáros, felesége révén, szép kis vagyont örökölt. A pénz nagy részét az üzlet na- gyobbítására, az alkalmazottak létszámának növelésére fordította. A kocsma „növekedésével“ párhuzamosan nem lett nagyobb a falu. A bevétel így a régi maradt. A vagyon nem nőtt, sőt ;;. amikor felesége beszámoltatta az „eredményről“, a sublótból egészítette ki a hiányzó pénzt addig, amíg a turpisság ki nem derült ;; s Ez a kis történet jutott eszembe, amikor a Baranya megyei MÉSZÖV siklósi központi étterméről hallottam. Az üzlet 20 szobás szállodával rendelkezik, több helyiségből álló étterme van, hozzá zenekar, főpincér, pincérek, főszakács és szakácsok, kukta, szobaasz- szony, takarítónők & még ami kell. „Csak“ egy lényeges hiányzik, a vendég. Illetve a „sok11 vendég. Az üzlet veszteséges, valamit termi kell:«» Megszületett az ötlet. Rendelet van, hogy a vendéglátó üze- mek vezetői részére oktatást kell rendszeresen tartani. Feladata, hogy a vezetőket megtanítsák étlapot írni és teríteni — ételek nélkül! — Pécsett van egy szépen berendezett kultúrterem, amely megfelelne a célnak. De miért ne men nének Siklósra? így legalább a különböző falvakból jövő üzletvezetőknek tovább tart az utazás, többe is kerül, meg .;: hát a központ néhány illetékes vezetőjének is ki kell „szállni“. Mindez azért, mert „talán“ az is lendít valamit a „szegény1 siklósi üzleten, ha az esetenként összejött harminc-negyven ember ott ebédel. Furcsa ez a gazdálkodás, de úgy látszik a MÉSZÖV vezetőit az is kielégíti, hogv ami bejött a vámon, elmenjen a réven; Schmidt Attila
