Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-16 / 245. szám

4

N A P T 0

198#. OKTÓBER 1#.

Három mázsa szülő egy tőkén

A szokásosnál gyengébb

termést, „mindössze” három mázsa gyümölcsöt hozott az idén az ország legnagyobb szőlőtőkéje. Az Erzsébet Királyné fajtájú 28 éves szőlőfa hetven négyzetméteres üvegházat foglal el a Szőlészeti Kutató Intézet kertjében, négy, egyenként húsz méteres ágát erős korlátrendszer támasztja alá. A különleges szőlőtőkét méreteinek megfelelő mennyiségű tápanyaggal látják el: évente öt-hat mázsa istállótrágyát, négyféle műtrágyát és különböző nyomelemeket kap. A gazdag tápanyagért minden esztendőben bőségesen fizet: nem egy őszön hozott már öt mázsás termést is.

49 négyialálatos

A lottó 42. játékhétre beérkezett 4,057 153 szelvény, öt találotos szelvény nem volt. Négy találatot 49 fogadó ért el. a nyereményösszeg egyenként 62 098,75. A három találata* szelvények száma 4640, ezekre a szelvényekre egyenként 327,50 forintot fizetnek. Két találatot 118 515 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 12,80 Ft.

Jó utakra, könnyűipari üzemekre, virágzó tsz-ekre van szükség # > az Ormánságban

„Holt leveleiket pergetik a kopaszodó fák, esőtől síkos ágaikon tavaszig csak a kánya kapaszkodik. Húnyt szemű ablakok néznek a pocsolyáktól csillogó gidres-gödrös utakra, embert alig látni a falvakban. A házak falai mögött talán most készíti a húszéves sá- padtarcú menyecske a mezei növények gyökerének pépét, hogy — az öreg szüle tanácsát fogadva — eltiltsa magától magzatát. Sikerül-e? Ki tudja? Ha nem, akkor leteszik őt is sáros göröngyök közé, a menyecskék temetőjébe. Ám a sors durva fejszecsapása olyan mindegy, hogy hol éri a szegény embert, különösen ha vesztére, ormánsági fajta.“

Húsz évvel ezelőtt

még így írt az Ormánságot járt néprajzkutató.

Most I960 őszén épp úgy szemerkél a hideg eső, az utak állapota sem sokkal jobb és a házak is félszemmel merednek a szembenlévőkre. Mégis, sok minden megváltozott itt ebA Jelenkor legújabb száma

egjelent a Jelenkor har- madik évfolyamának ne gyedik száma a könyvesboltok kirakataiban és az újságárusoknál. Megszoktuk már, hogy dicsérő jelzőket alkalmazzunk egy-egy új számról szólva. Ezúttal is a legőszintébb elismerés hangján szólhatunk, nem azért, mert így illik, hanem mert valóban eszmei és művészeti szempontból színvonalas, jól szerkesztett irodalmi folyóiratot kap kézhez az olvasó.

A folyóirat első helyen közli Fodor András Át a tengeren című versét. A tehetséges költő új hangot üt meg ebben a költeményben, úgy érezzük, hogy fiókról fokra gazdagszik lírája.

Kolta Ferenc Kodolányi Jánosról írott sorai a folyóirat legigényesebben megírt prózái közé tartozik. Kritikusaink közül sokan analizálták Kodolányi életfilozófiáját, múltbafor- dulásának okait. Akik ismerik Kodolányi korábbi alkotásait és az utóbbi tíz esztendő alatt alkotott műveit, kissé csodálkozva tették le újabb regényeit mondván, hogy valami mást vártak az írótól. S joggal. Nem hisszük, hogy például az Égő csipkebokor a jövő szempontjából jelentene valamit is.

A gazdag, tartalmas szám eszmei és művészi színvonalé-, hoz jelentősen hozzájárult Bér-' náth Aurél Koesuth-díjas fes-j tőművész „Az út és megérkezés Bécsbe“ című önéletrajzi1 regényrészlete. Bemáth Aurél j nemcsak az ecsetet, a tollat is- mesterien forgatja. A közre-] adott regényrészlete életének ] egyik legjelentősebb mozzanatát mutatja be, s a Tanácsköz-] társaság bukása utáni kiutta- j lanságot, a rendszer fojtott légkörét érezzük soraiból.

Pál József, akit eddig mint| lírikust ismertünk — új mű-1 fajjal, novellával jelentkezik.] A „Nem akartam látni az eget“| című novella jelentős prózaírói ■ vénáról tanúskodik. Bertha ] Bulcsu ismét egy szép munkás-1 témájú novellát ad közre. Sij mon. Emil „Az özvegy“ című! prózai alkotása olvasmányos, I érdekes írás. j

Nagy érdeklődésre tarthat, számot Beney Zsuzsa: Katheri-I ne Mansfieldról írott tanulmá-j nya, Dömötör Sándor Katona. Lajos pécsi éveiről szóló írása,] Péczely László a Modernség j modernizmus, versformáiról, írott tanulmánya. •

Várkonyi Nándor a Doku-j mentum rovatban a Műhely-] forgácsokat adja közre. Irodalomtörténeti szempontból is] igen érdekes ez a néhány ne-f vés írónktól származó levél és* kiegészítés. Taíkács Gyula Mar-J tyn Ferenc grafikai kiállításá-j ról írt tanulmányt, dr Németh’ Antal pedig az öntevékeny szín; játszó együttesek szerepét mél-t tatja. j

Igen gazdag A szemle rovat; is amelyben Tímár Györgyit István; Rapszódia agy őszi'

kertben, Várady Géza Vihar Béla: Baráti asztal, Tüskés Tibor Martin du Gand, önéletrajzi és irodalmi emlékek, Sely mes Ferenc pedig Solohov: A hazáért harcoltak című regényéről írott tanulmányokkal szerepelnek.

Bárdosi Németh János két verse közül a Nyári kert kapja meg a verskedvelőket. Hajnal Gábor szerepeltetése is a folyóirat színvonalának a javítását célozza.

Arató Károly munkái dicséretes alkotások. Makay Ida és Lukács Miklós hangulatos kis verssel szerepelnek, Sinke István versei nagy költői rutinról tanúskodnak. Csányi László két szép lírai verse is örömet szerez az irodalom barátainak. Galambost László verseiről az a véleményünk, hogy a fiatal költő mindinkább megtalálja egyéni hangját, emberi mondanivalóját. Hasznos dolog Endre Károly, a Romániában élő magyar nemzetiségű költő szerepeltetése.

Stetka Éva és Tímár György műfordításai gondos, művészi munkáról vallanak. Paul Élu- árd, Jean Cocteau, Jules Su- pervielle ifjú tolmácsolói megérdemlik a dicséretet.

(H. I.)

ben a járásban, és ez a változás az emberek szívében, fejében kezdődött, mígnem a kenyér keresetét is megérintette. Nem kell többet leírni ehhez, mint a fakóbetűs tábla szövegét, miszerint a sellyei járás „termelőszövetkezeti“.

Hogy a szövetkezetekben akad még odébbrakni való dolog és a gondot sem sikerült kiverni a járásból, még a „gyerek“ is tudja, de ma már a menyecskéknek sem kell gyökérrel elvetéltein! az emberi boldogságot.

Ennek a lapos, rétekkel és bozóttal tarkított, verejtékkel öntözött bamaföldű országrésznek, elmaradottsága teljes fölszámolásához iparra lenne szüksége. Dohogó gépekkel, finom szerszámokkal, fecsketartó vékony áramhuzalokkal, a messze jövőt is látó munkásokkal, hatalmas dolgokat teremtő iparra. Mert ami most van, csak ressz mása az okosan tele*-' 't iparnak. De mű- .ködhe*-" “"yáHalában ipari üzem Ormánságban?

N'm hiszem, hogy országrész —'ina még úgy híjával az ipart tápláló nyersanyagnak, mint amiről most írok. Hogy szén nincs, még hagyján, de se kő, se fa, egyedüli a homok, bár az is rossz. A vasútvonal vékony sínéi miatt, vicinálissal szerződött, az országutak majd fölbuktatják az embert. Mi a csudának akkor ipart telepíteni ide? — kérdezhetné a közgazda;

Az egyetlen ipari létesítmény

a Baranya megyei Építőipari ES sellyei cementáruipari telepe, magában hordja a „lehetetlen létezés“ összes jeleit. Betonárut készítenek, ám a kavicsot két helyről, Pécsen keresztül Mohácsról (90 kilométer) és Gyékényesről (78 kilométer) hordják, a cementet Beremend ről. A mészégetéshez szükséges követ B ükkösd ről- (30 kilométer) az iszapszenet Pécsről (50 kilométer), a savgyantát Balatonfűzfőről (150 kilométer). A faanyag (ebben az évben alig 109 köbméter), Budapestről utazott oda, s Budapestre ki tudja honnan, a nádat ,amit eddig feldolgoztak, joggal vették el a termelőszövetkezetek, építkezéseikhez. Az asztalosüzem korszerű gépei kihasználatlanok, a gyü- mölcsláda-készítés nem köti le erejüket.

Nyilvánvaló, hogy gazdaságosan üzemeltetni ilyen körülMichelangelo Dávid (4)

szobra Firenzében

pa átnyújtja a koronát I. István királyunknak. Még egy pillanatra megállunk Rippl- Rónai önarcképénél, s egy kicsit feltör belőlünk a déldunántúliak büszkesége, hogy a mi szűkebb hazánk már modernebb irányzatának képviselője is helyet kaphatott a nagy klasszikusok sorában.

Az Uífizi belseje és az épület árkádja alatt két külőmbö- sft teOág lakozfc Belül a Maszmények között nehéz dolog a „sellyei ipart“.

Lemondhatunk-e az iparosításról a fenti okok miatt, ab- bahagyhatjuk-e a lehetőségek kutatását? A helybeli nyersanyag-nélküli iparosítás példáit százával sorolhatnánk, de csak közel utazva is megemlíthetjük a Szigetvári Cipőgyárat és gépgyárat, a Mohácsi Selyemgyárat és gépgyárat, a Siklósi Faipari Vállalatot és egyebeket. Vajon ezekbe az üzemekbe nem úgy hozzák az ország különböző részeiből a nyersanyagot? De Igen, csakhogy a nyersanyagok köny- nyebb szállítása érdekében rendbe kellene hozatni a sely- 'yei járás útjait, korszerűsíteni a vasútvonalát és ezután olyan ipart kellene telepíteni, mely fokozottabban munka- és kevésbé anyagigényes! Nem lenne rossz az ormánsági szőttes háziipari fejlesztése, de egyáltalában a szövés, fonás, akár gyárilag is, ha kell, más alaptermékekből. A sellyei mező- gazdaság adhatna alapanyagot. A Dráva menti árterület faanyagának felhasználásával fagyapotot készíthetnének, amit jelenleg ügy importálunk. Helyes lenne a parketta bérmunka végzése Is, vagy akár a fényezetTen bútor gyártása. A cementáru termelése csak a helyi szükségletek kielégítésére kell, hogy szorítkozzon, mert erre alapozni a járás iparosítását, nagyon költ séges és meddő igyekezet;

A második ötéves tervben

megyénkben új üzemek épülnek, sok-sok millió forint értékű vas, cement, tégla és gép gazdagítja majd a Mecsek környékét. Nehéz, nagyon nehéz dolog úgy dönteni, hogy mond juk az egyik ipari üzem a kedvezőbb helyről a sellyei járásba költözzön, de meg kell tennünk e magyar „rezervátum“ érdekében. A virágzó termelőszövetkezetek mellett jó utak, korszerű vasútvonal és egy-két könnyűipari üzem kell az Ormánságba.

Legyen, igenis legyen jpar az Ormánságban! Okos, józan, hideg fővel, de nagyon-nagyon meleg emberi szívvel telepített ipar, dohogó gépekkel, dinamókkal, finom szerszámokkal, fecsketartó vékony áramhuzalokkal, a messze jövőt is látó, és azért bátran küzdő ormánsági munkásokkal, hogy az emberi remények soha többé el ne vetéljenek a Dráva fölött Szüts István

^7/ lOAdgMlLÁS

— A JELENKOR szerkesztősége vitát rendez a folyóirat legújabb számáról. A nyilvános vita október 18-án, kedden este 6 órakor kezdődik a Jelenkor szerkesztőségében (Pécs, Széchenyi tér 16.)

•— DOBI ISTVÁN, az Elnöki Tanács elnöke üdvözlő táviratot küldött Mohammed Zahir sahnalk, Afganisztán királyának születésnapja alkalmából.

— A KGST atomenergia együttműködési bizottsága, amelynek feladata az atomenergia békés felhasználásában való együttműködés kialakítása és fenntartása, Moszkvában megtartotta első ülésszakát.

— A MŰVELŐDÉSÜGYI munka megjavítása érdekében a jövő hét folyamán a megyei tanács értekezletet tart a járási tanácselnökök részére, ahol a művelődésügyi munka helyzetét tárgyalják meg.

— A KÖZELMÚLTBAN készült el három paneles, 52 férőhelyes tehénistálló Ber- kesden, Máriakéménden és Monyoródon. A három istálló több mint 4 millió forintos költséggel állami hitelből épült.

— MÉG AZ IDÉN tető alá kerül az új királyegyházi 75 férőhelyes bölcsőde. Az új bölcsőde mintegy egymilliókétszázezer forintos költséggel a községfejlesztési alapból készül.

— A PÉCSI I. kerületi tanács a közelmúltbán tárgyalta a Pécsi Porcelángyár munkaügyi, kulturális és szociális helyzetét. Gáli Tibor, 11 porcelángyár igazgatója beszámolójában többek . közötl elmondotta, hogy az elmúlt évben mintegy 350 dolgozó- naik csökkentették hét órára a munkaidejét és ez év végére összesen 700 dolgozónak csökken heti 40, illetve ál órára a munkaideje.

— A SZÖVETKEZETEK Baranya megyei Központi nak szövetkezetpolitikai osztálya október 16-án irodalmi estet rendez a siklósi járási kultúrházbam. Az irodalmi esten többek között Nádai Klára, Bertha Bulcsu és Kende Sándor műveit adják el® a Pécsi Irodalmi Színpad tagjai. Az irodalmi est érdekessége, hogy Szabó Magda írónő vitát tart Vörös tinta című filmjéről.

— AZ 1960-RA tervezeté összes létesítményt elkéső' tette a Mélyépítő Vállalat * dunafalvi tsz-nél. Ebben ti évben Dunafalván egy 1$ férőhelyes tehénistálló, egll 100 férőhelyes szabadtartáso1 növendékmarha-istáUó, 30$ férőhelyes baromfiól, néffV szerfás sertésflaztató és etfl szerfás juhhodály épült, kÓ' zel hárommillió forintos költ' séggel.

JKamiai tuzUiák aUíliálmn

rt —AI.» Toto-Lottó K6r Itzeti Iroda (Pécs, AlkotmáuJ •i' U. 75. az.) a kollektív anlvóÍ

nyek, toto-kulcsok és a lottó variációk használatáról oki- 17-én 17 órakor a 2. sz. Kör zeti Irodában filmvetítéssé1 egybekötött előadást tart. ti alkalommal szemléltetően bemutatják 'az egyes kulcsok' variációk használatát. Szab»* V belépés!

'

ij Karácsonyi társsa utazást Ifiéi1 jjti IBUSZ-Iroda a lengyel Tátrá»* ] • december H—M-if. Béssvétell 4Ü

{(( 1255 Ft + 749 Ft költőpénz. Jele«1' [/(kézé* október *S-lg. ,3Í

* * ti’ Autóbuszkülönjiratot Indát j linusz-lroda okt. 2J-án Szegedre * •1,'pécsl Dózsa labdarúgó-mérkőzés ** t)-kaiméból. A részvételi dij ót*«' ](♦ zéssel egylltt 1»,— Ft. Jelent**' jj] zés okt. 20-án délig. 1*

| --------------| Időjárásjelentés

• J Várható Időjárás vasárn»£ (j-estig: felhőátvonulások, töt6 {({helyen, főleg a Dunántúlon ^ dí és zakón esővel, néhány hcly*c }-zivatarral. Mérsékelt, hely«']' {((ként élénk dél keleti-déli, fcr •]|sőbb délnyugatira forduló szól S- Várható legalacsonyabb Mszakai hőmérséklet: 8—12. lrí [((magasabb nappali hóméra.'ki* vasárnap: 13—17 fok között Öt Távolabbi kilátások: a h* [((elején hűvöe, szeles Idő, esők ^'keL

»

lí( zetl

szikus múlt, künn a jelen a maga meztelen valóságában. Itt, és a Ponte Veohkxn zajlik a firenzei kereskedelmi élet jelentős hányada. Be- vagy kijövet a képtárból, ellepi az ide gént az árusok siserehada. Eléd tárja a képtár reprodukcióit könyvalakban, a színes levelezőlapokat. Ezeket és csecsebecséket ajánlanak megvételre. Röpködnek a számok: 50, 500, 1000 líra!, aszerint, hogy mit vettél a kezedbe. Hallottál róla, hogy Itáliában alkudni kell. Az 1000 líra hallatára bátortalanul ígérsz 800-at. Az árus szemedbe nevet, de a következő pillanatban 900-ért tuszkolja áruját, s hiába próbálsz menekülni, a kimondott 800-ért most már meg kell ven ned. Még gyönyörködsz új tulajdonodban, amikor odébb vagy húsz lépéssel egy másik árus ugyanazt az árut 500 líráért kínálja, s bizonyos, hogy 250-ért, esetleg 300-ért is meg lehet tőle vásárolni; Ez a jelenség nemcsak a több száz méter hosszú bazársorra jellemző. Fényes, neon reklámú űrietekben is 30—50 százalékot kell és le is lehet alkudni. Csupán néhány állami áruházban nincs helye e nálunk már divatja múlt kalmérko- dáenak. Ez ártdjázbói «an

tudsz azonban nyugodt lélek- {( kel távozni, mert ugyanazt az[, árut, »mit pl. sikeresen al- 5 kudtál le 500 lírára, kinn alV bazárban, itt az UPIM-ban[( megtalálod 1900 líráért kiírva.'

Újra megszédülsz e jelenség-1 tői, azt mondod, csak egyszeri legyek otthon, ahol tudod, hogy' a tej ,a kakaó, a ruhaszövet! vagy a nylon harisnya Pécsett j az egyik üzletben ugyanazért J az árért kapható, mint Kapós- ft várott, vagy a főváros bár-jfi mely üzletében. Itália lakói éld, sem hiszik, hogy ez így igaz, Ö ha elhiszik, érthetetlennek tartól ják. Mi legalább annyira, vagyjl még inkább az ő kereskedel-}} mi moráljukat, ahol a vevőjl előtt az udvarias kereskedő föl ta dig hajol, gráciázik, aztán nyu-ty godt lélekkel becsapja; w

A kereskedelmi élettel kap-j csolatban még annyit: Nem-« csak Firenzében, de egész* Olaszországban a magánkeres- ] kedők kenyérharca millió rek-! Iámat, neont varázsol az ut-{ cákra. Éjszaka csillogó reklám-{ tenger Velence, Firenze, Ró-j ma, de bármelyik nagy vágyj kis olasz város. Az üzletek Íé-S nyesek, csábítóak. Ö!

| Firenzében érdemes volna {időzni mindmegannyi nagyszerű alkotás előtt, de a rövid (látogatásra érkezett turistát {csalogatja Firenze pezsgő éledte is. így búcsút mondunk az (ezer változatban bemutatott {madonnáknak, a gyermek vagy [a szenvedő Jézusnak, annak a ! magyar vonatkozású képnek amelyen II. Szilveszter pá-