Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-02 / 233. szám
M WWBB» " » MM IIUIIIVI ■ ?©'• *&4í£>L gl-*.* «*> -írffet 1. Három egyenessel el tudod-e választani a kecskéket a káposztától I. Vegyetek el nyolc gyufa- •zálat úgy, hogy kát négyzet maradjon. Ha egy kicsit gondolkodtok, nem is olyan nehéz ez a feladat. J f> * ti D V# // d* t.-f—l -$.• ■/. X,—Ár"&í &r£ Mn&i-£r 'firJL 8. Egy természetbarát, aki nagyon szereti a fecskéket, mesélte a következőket: — Az idén is, mint minden ősszel tanúja voltam a fecskék gyülekezésének. Az utolsó csoporttól is elköszöntem. Huszonötén voltak. Letelepedtek a telefondrótokra. Valami megriasztotta őket, mire öt elszállt, közöttük a 17-es is. Függőlegesen és vízszintesen is csak 4—4 maradt a drótokon. Másodszor is elrepült öt, közöttük a nyolcas. így függőlegesen és vízszintesen is csak 8—3 maradt. Harmadszorra, és negyedszerre is 5—5 fecske repült el a drótokról, közöttük a 20-as, illetve 6-os. Ezek után vízszintesen és függőlegesen is 2—2, illetve 1—1 fecske maradt. Az a kérdés, melyik öt fecske maradt a dróton? Nem minden csapatnak áll módjában, hogy ellátogasson egy közeli gépállomásra és a valóságban is megismerje a mezőgazdasági gépeket. Néhány^ rajzot közlünk, ezeket jól nézzétek meg és az ügyes- kezűek készítsék el a rajzok után az egyes gépek kicsiny másait. Kefegtö*<S^gtt Ha nagyon kérges, kemény a föld, akkor viszi rá a traktor ezt a kiálló szögektől tüs- kéregtörő hengerboronát Első rajzunk a talajsimítót ábrázolja. Ez is olyan szerkezet, amit a traktor után kapcsolnak, hogy morzsalékossá törje a barázdák hepe-hupáit. Munkája nyomán a talaj jobban megőrzi a nedvességet hamarabb csírázik ki benne a mag. Itt láthatjátok a műtrágya- szóró-gépet. Hasonlít az újfajta vetőgépekhez. Ez pedig itt a talajtömítő« henger. A túlságosan porhanyó földet munkálják vele. Ha kis ládákba különböző minőségű földet tesztek, az őrsi gyűléseken ki is próbálhatjátok a gépeiteket. Saját szemetekkel győződhettek meg arról, hogyan találja meg a szocialista ember mindig a megfelelő eszközt a jó termésért folyó küzdelemben, akármilyen talajt kell is megművelnie. Hol költ a kakukk?—Csikós fejű sitke Pellérden — Délre vonulnak a madarak Biztosan nagyon sok pajtást érdekel a folyók, nádasok madárvilága, a ruca költése, a vadludak vonulása. Mi Pécs környékiek megnyugszunk abban, hogy nincs Dunánk és nincsen Balatonunk, így aztán nem is kérdezősködünk a vízivilág csodái felől. Pedig vannak nekünk is vízimadaraink. Pár kilométerre a várostól a Mecsek nyugati lejtőjénél, a pellérdi halastóban. Németh Márton a budapesti Madártani Intézet külső munkatársa, madárszakértő, természetszerető ember, szívesen mesél szűkebb hazánk természeti szépségéről, érdekességéről. A pellérdi tó mesterségesen létesült, vagy 30 éve egy természetes mocsaras helyen. A vizimadarak nemcsak a 160 holdas tavon, a tószéli nádasokban, de a környező vizenyős mezőkön is élnek. Beszélni nem olyan érdekes róla, mint látni a tó s a nádas felett az ég felé repülő feketefejű hófehér dankasirályokat, a nagytestű szürkésfekete szárcsát, amelynek homlokán fehér folt ékeskedik. A pellérdi madárvilág elképzelhetetlen vadkacsák nélkül és hűséges lakó a hosszúnyakú szürke- és vörösgém is. A szárcsa éppúgy, mint a többi vizimadár ilyenkor őszszel, szeptember végén, október elején útrakél melegebb vidékek felé. A madarak azonban nagyon szeretik hazájukat és visszajönnek, nemcsak a pellérdi tó fölé jönnek vissza, hanem általában eredeti fészküket is megkeresik. A szárcsa olyannyira szeret itt lenni, hogy ha enyhébb a tél, néha egész télre ittmarad. Ilyenkorra már megerősödnek kicsinyei, amelyek gyékényből és sásból készült, kenyérkosár nagyságú fészekben, szürke fekete pettyes tojásokból keltek ki. Érdekes, hogy a tojásokból kibúvó csöppségek fészekhagyók, egy cseppet sem hasonlítanak anyjukra, vörös fejecskéjükkel bátran mennek a vízre. A pellérdi madárvilág képéhez hozzátartozik a fekete cigányréce, a piros vizityúk a a mindig vidám nádiveréb is, amelynek hangos kere-kara- kit-kit kiáltása már messziről hallatszik. Igen érdekes dolog megfigyelni a vidám kis nádiverebek fészekrakását. Ma- gasbanyúló három karcsú nádszálat választ ki magának, sással fonja össze s az így készített bolyhos félökölnyi fészekbe parányi tojásokat költ. A tó másik jellegzetes madara a kakukk, a kis rigó távollétében kidob a fészekből egy rigótojást és a magáét teszi helyébe. A gyanútlan rigómama aztán kikölti akis trónfoglalót. Németh Márton elmondta, — megtörtént az is, hogy a rigópár észrevette a csalafintaságot s addig vert egy kakkukot, míg az be nem hullt a vízbe. Érdekes, hogy a kakukkfióka előbb kel ki, mint a kis rigók. A csupasz kis kakukk szinte belévörösödik, szárnyaival összefogja a tojásokat, vagy a kikelt fiókákat és ösztönös erővel kiszórja őket a fészekből, még akkor is, ha az éppen egy másik kakukkfiók, nem nyugszik míg egyedül nem marad. Azt tartja a népszokás és a tudomány is, hogy a madár odamegy, ahol a legmegfelelőbb életkörülményeket találja. Nos, úgy látszik a pellérdi tó igen kedvező életviszonyokat biztosít a vizimadarak- nak, mert az országban igen ritka és főleg ritkán megfigyelhető kékcsőrű réce is ezelőtt itt úsztatta néhány éve fiókáit a tavon. Előtte mintegy 30 évvel bukkant fel másutt. Ha ritkán látható is* mégiscsak Pellérden tanyázik az országban igen ritka, a verébnél is kisebb csíkosfejű sitke. A madár „rejtett’ életet él, állandóan a sűrűben van, ott rakja pici fészekbe apró tojásait. Itt költ állandóan a vörösgém is. Derék- magasságban letördeli a nádat, és kocsikerék nagyságú fészekbe tojja égszínkék tojásait A pellérdi, de minden tó világa nyáron a költéskor és ilyenkor ősszel, madárvonuláskor a leghangosabb, a leggazdagabb. A gólyák már elmentek augusztus 20-án, a sirályok és gémek azonban itt vannak, egyik éjjel ők is fel- kerekednek és Afrikába mennek. A tó környéke télre sem hal ki, még akkor sem, ha befagyott Sirályok jönnek északabbról, más madarakkal együtt, amelyeknek a ml klímánk melegnek tűnik. A pellérdi tó madárvilága igen gazdag, még sok titkot* érdekességet rejteget a tudomány és a természetkedvelő emberek számára. A pellérdi madarak egy része hasznos* más része védett, vagy közöm bős madár. Nem szabad bántani, zaklatni őket. Wesztl M. Szülők és nevelők fóruma Mutassunk jó példát fiataljainknak Neveljünk derék, becsületes embereket gyermekeinkből Nagy gondot okoz társadalmunknak a fiatalok nevelése. Különösen azok az esztendők nehezek, amikor a családi körnek, az iskolának, az ifjúsági szervezeteknek át kell segí- teniök a fiatalokat a gyermekkorból a tulajdonképpeni felnőttkorba. Melyek a serdülőkorra jellemző sajátosságok, hogy foglalkozzunk serdülőkorban lévő leányainkkal, fiainkkal, miként neveljük derék, becsületes, munkájukat szerető emberekké őket — ezekre a kérdésekre válaszol, s ezek megoldásához nyújt némi segítséget következő cikksorozatunk. L A SERDÜLÉS IDŐSZAKA A nevelés a bölcsőben kezdődik, és egészen addig tart, míg a fiatalokat szárnyukra engedjük, mikoris a nevelés helyét átveszi az önnevelés. A nevelés folyamatában szülő, nevelő egyaránt úgy érzi, hogy vannak könnyebb, probléma- mentesebb szakaszok és vannak nehezebbek, melyek mind a nevelőt, mind a „neveltet” komolyabb feladatok elé állítják. Ilyen — problémával, nehézségekkel, érthetetlenségek- kel teli kor a serdülés kora. A serdülés időszaka nem határozható meg egészen pontosan. Van akinél korábban, van akinél később jelentkezik, de általában a 13—14. életévben kezdődik és körülbelül a 16—17. évben fejeződik be. Vizsgáljuk meg, milyen testi és lelki változások jelentkeznek a serdülőknél és ennek kapcsán milyen nevelési feladatok várnak szülőkre, nevelőkre egyaránt. A serdülés kora nem olyan egységes, mint a gyermek fejlődésének előző szakaszai. Mi bontja meg az egységet? Eddig a fiúk és lányok fejlődése nagyjából párhuzamosan haladt, de a serdülőkorban külön válik. A lányoknál a fejlődési szakasz általában korábban kezdődik és gyorsabban zajlik le, mint a fiúknál. Lefolyása, az egyes jellegzetes ségek változása is sok tekintetben különböző, az egyéni eltérések skálája sokkal szélesebb. Ennek a fejlődési szakasznak az az élettani alapja, hogy a nemi mirigyek működésbe lépnek és ezzel a szervezet Igen jelentősen megváltozik. Fiúknál a ml éghajlatunk alatt kb. 13—15. életév közé esik a serdülés megjelenése. A testi változás megbontja a szervezet eddigi harmóniáját, maga a test is diszharmonikussá válik. A lányokat Is megzavarja és igénybe veszi a testi átalakulás, náluk is fellépnek a fáradság jelei, az érdektelenség a külvilággal szemben. Leromlanak iskolai teljesítményeik is. Később az érzelmi élet túlfeszítettsége jelentkezik náluk. Páratlan jókedvből minden átmenet nélkül csapnak át levertségbe és szomorúságba. Gyakori a lányok ellentéte anyjukkal, aki ilyenkor i,nem érti meg” őket, hol úgy kezeli, mint gyermeket, hol pedig felnőttnek való követelményeket állít eléjük. Ilyenkor lép fel erősebben a barátnőhöz való kapcsolódás szükségességének érzése. Szükségük van támaszra, megértő, segítő lélekre, s ezt keresik barátnőjükben is. Kapcsolataik azonban nem tartósak. A pubertáskorban lévő fiúk könnyen sápadnak, pirulnak, sokszor panaszkodnak szívdobogásra. Ok nélkül elbátorta- lanodnak, idegeskednek, ilyenkor kezük, lábuk kiizzad. A serdülő fiúk számára is nagy megterhelést jelentenek a végbemenő változások, s ez fáradékonyságban, gyors „letörésben” nyilvánul meg náluk. Gyakori, hogy az ilyen fiúk iskolai eredménye romlik, hogy elkedvetlenednek attól a tevékenységtől, amelyet eddig szerettek. Ennek következtében könnyen összezördülnek környezetükkel, barátaikkal. Figyelmük a tárgyi világtól mindinkább önmaguk felé fordul. Nincsenek megelégedve, szívesen fordulnak a fantázia világába, mert ott 'látják vágyaik teljesülését. Képzeletben kiváló teljesítményeket visznek véghez: nagyszerű sportolók, új tudományos és technikai felfedezéseket tesznek, s ennek kapcsán megbecsült hősei annak a környező világnak, mely a valóságban inkább elégedetlenségét fejezi ki velük szemben. Várják a csodát, mely elképzeléseiket valóra váltják, A pszichológusok ezt a korszakot, illetve ennek egy részét a csodavárás korának nevezik. Megváltozik ilyenkor a lányokhoz való viszonyuk is, fejlődő szexualitásuk vonzóvá teszi számukra a másik nemet, de még nem találják meg a megfelelő közeledési formát. Kezdetben ez csak annyiban nyilvánul meg, hogy többet törődnek külsejükkel, később azonban fellép az ideális szerelem kora, amikor rajonganak és érzelmi megértésre vágyakoznak. A kamaszfiúk felnőttekhez való viszonya sem kedvező. A gyermeki kötöttségből ki akarnak nőni és ennek módját a felnőttekkel való szembenállás ban vélik megtalálni; Bizonytalanságukban fölényeskedőto, tiszteletlenek, gyakran pökhendiek. Ez sok ellentétet szül különösen akkor, ha szülők és nevelők nincsenek azon a magaslaton, hogy ezt a lelkiállapotot megteremtsék és a fiúkat ezen átsegítsék. Ha összeadjuk a fiúkra és leányokra egyaránt jellemző vonásokat, kiderül, hogy a serdülőkorra legjellemzőbb tulajdonságok: a bizonytalanság, határozatlanság, a sehova nem tartozás érzése, a meggondolatlanság, sértődékenység, túlérzékenység, szélsőséges magatartás. Meg kell találnunk a helyes megoldást, a megfelelő bánásmódot, hogy serdülő fiataljainkat a legnagyobb nehézségeken átsegítsük, B. N.-né A minap az alábbi kis jelenetnek voltam szemtanúja: A 10-es autóbuszra felszállt egy diákcso- port. Hátul a kocsifeljárónál állnak meg a többi utassal együtt. A következő megállóknál többen leszállnak és a kalauznő kéri, hogy fáradjanak az utasok a kocsi belsejébe. Az idősebbek előre is mennek, de a mi diákjaink még a külön felszólításnak sem tesznek eleget. A kalauznő megsokallja és elveszi tőlük a bérletet azzal a valószínű céllal, hogy a forgalmi irodában, vagy az iskolában figyelmeztetik majd a diákokat. Ez történt a diákokkal. De az esemény bővül azzal, hogy a felnőttek egy része a kalauznő ellen fordult ahelyett, hogy megmagyarázták volna a diákoknak viselkedésük tarthatatlanságát. Nem akarom boncolgatni, hogy jogosan, avagy jogtalanul Járt-e el a kalauznő, de szeretném megjegyezni: szükségesnek tartom, hogy rendre, fegyelemre neveljék Ifjúságunkat. A felnőttek sok esetben példát mutathatnának fiataljainknak. Hányszor látunk kisgyermekes szülőket karjukon kicsinyeikkel állni, sokszor a végállomásig? Hányszor fordul elő, hogy éppen felnőttek tolakodnak, lökdüsik egymást, annak érdekében, hogy előnyt szerezzenek maguknak a felszállásnál? Sajnos sok esetben a felnőttek számára Is szükséges lenne a figyelmeztetés. De, ha arra törekszünk, hogy if jóságunk tőlünk mindig jó példát lásson, kevesebb lesz az udvariatlan fiatal, Gausz Antal Csinos gyermekkabátok Mindkét kabátot még a Ruhaipari Tervező Vállalat és a pécsi nagykereskedelmi vállalatok, Nádor Szállóban rendezett közös divatbemutatóján láttuk. A nagy sikert aratott kabátokat most elkészítésre ajánljuk.
