Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-14 / 243. szám

r 1060. OKTÓBER 14. 5 TÄINIÄCSÄIIINIIK ÉLETÉBŐL Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága (/ Film Fi lm Film !■■■■■■■■■■■■■ ■ ■ MEQBI LINCSELTEK Szélesvásznú amerikai film A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága csütörtö kön délelőtt ülést tart^fCT me- lyen többek között megyénk paraszt ifjúságának helyzeté­vel és nevelésévei kapcsolatos kérdéseket tárgyalták meg. Megyénk parasztifjúsága nagy többségében egyetért a párt és a kormány falusi poli­tikájával. Elismeri a szocialis­ta nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeit és egyre inkább büszke a szocialista tábor sikereire, s bízik annak erejében. Meg­nyilvánul ez abban is, hogy az elmúlt három év alatt minden jelentős községben, települé­sen. létrejöttek és azóta egy­re erősödnek a KlSZ-szerve- zetek. Jelenleg összesen- 662 szervezete és 20 353 tagja van a KISZ-nek, amelyből 8100 KISZ-tag tevékenykedik falun (állami gazdaságokban, tsz- ekben, gépállomásokon stb.). De ezenfelül a falusi fiatalság jelentős része igen aktívan kap csolódott be különböző ifjúsá­gi, illetve termelési mozgal­makba is. E falusi termelési mozgalmak során különböző ifjúsági munkacsapatok orszá­gos versenyekbe kapcsolódtak be (hibrid kukoricatermelő, traktoros, sálózó stb. verse­nyekbe) de igen tevékenyen részt vettek különböző társa­dalmi munkákban, mozgal­makban, melyek során figye­lemreméltó eredményeket ér­tek el. Ha valaki Szederkény iránt érdeklődik, dióhéjban azt mondják róla, hogy 1700 lako­sa, három iskolája, művelő­dési otthona, szociális otthona, egy gyengébb, meg egy erősebb tsz-e van. Állítólag nagyon szépen fejlődik. — Nem állítólag, hanem va­lóban szépen fejlődik a köz­ség — mondja Mayer Károly- né adóügyi előadó, aki a vb.- elnök távollétében kalauzol a tanácson. — Mi sem bizonyítja jobban a fejlődést, mint az — mondja a fiatalasszony, — hogy tavaly még csak 1600 lakosa Volt a községnek s ma majdnem száz zal több. Bizonyítja a fejlő­dést a kiadott építési engedé­lyek száma, hogy itt is ott is építkeznek az emberek, bőví­tik házukat. A tanács tesz legtöbbet az­ért, hogy fejlődjön, szebb le­gyen Szederkény. A papírok­ból. számokból kitűnik, hogy idén fejezték be a tavaly meg­kezdett községfejlesztési alap­ból százezer forintos költség­gel létesülő egészségház épí­tését. Az egészségház mellett a napokban kezdtek el fúrni egy új közkutat és mire beáll a tél, a második pedagógus lakás is beköltözhető lesz. — Azt se felejtsék ki — szólt közbe a fekete kis admi­nisztrátorlány, — hogy a „sár- tengeres" pincesoron 44 ezer forintos költséggel 1400 négy­zetméter téglajárdát épített a tanács. Idén a falu két utcája kap járdát, mintegy 150 négy­zetméter területen 17 ezer fo­rintos költséggel. Természete­sen az építkezéshez az utca lakói is segítséget nyújtanak, társadalmi munkában. Elmondták azt is, hogy a tanács festette, bővítette a me­gyei tanács segítségével a köz­ségi óvodát, ahol 72 gyerek ját­szik, ők tataroztatták kívül- belül a művelődési otthont, építettek tánclapot és televízi­ót is vett a tanács, hogy ne unatkozzanak a szederkényi fiatalok a téli estéken. Elismeréssel beszélnek a tanácsról a faluban. — Talán azért, — mosolyog Mayerné — mert mindig ott segítenek, ahol az emberek log inkább elvárják. Piszkos volt az Iskola, mindenki tudta, de nem igen gondoltak rá. A ta­nács a nyáron 32 ezer forintos A KISZ megyei bizottsága kidolgozta, hogy a második öt­éves tervben milyen feladato­kat állít a fiatalok elé. Ebben a tervben minden eddiginél alaposabb, konkrétabb felada­tok várnak a falusi fiatalok­ra, elsősorban is az állatte­nyésztés, a növénytermesztés, a gépesítés és a községfejlesz­tés munkáiban. ¥ Pécs megyei jogú városi Ta­nácsának Végrehajtó Bizottsá­ga ma délelőtt tartja meg ülé­sét. Az ülés napirendjén töb­bek között a városi KÖJÁL, egészségügyi tevékenysége, va­lamint a közlekedés problé­mái szerepelnek, különös te­kintettel a közúti balesetekre. A KÖJÁL-al kapcsolatos kér désekben megvitatásra kerül a közkutak, a vízművek, a szennyvíztartó berendezések, a köztisztasági telep stb. eddigi felülvizsgálatainak tapasztala­tai, illetve a további feladatok megállapítása. Szó lesz továb­bá a színházak, mozik, könyv­tárak, kultúrházak egészség- ügyi ellátottságáról, a sport­telepek, üdülők, turistaházak stb. vízellátásának, tisztaságá­nak problémáiról, a munkás- szállások rendszeres ellenőrzé­sének eredményeiről. A vb-ülés részletesen foglal­kozik még a városi közlekedés jelenlegi helyzetével, a balese­tek alakulásával, melyek az eddigi erőfeszítések ellenére sean mutatnak javulást. költséggel kifestette, tataroz- tatta, csak ősszel ocsúdtak fel az emberek, hogy lám ez is megszépült. Hogy a község igazán fejlőd­hessen, ahhoz szükséges, hogy a termelőszövetkezetek is jól dolgozzanak. Márpedig a Kara- sica Gyöngyére rosszakarattal sem lehetne rosszat mondani. Igaz, el is mennek a tanács vezetői minden tsz-közgyű- lésre, tanácsot adnak és együtt beszélnek meg minden felada­tat. Azt szeretnék, hogy a község és a szederkényi határ is egyaránt szép legyen. YV. M. Reggel 9 óra. Amint kinyí­lik a városi tanács kapuja, szinte özönlenek be az embe­rek. „Félfogadás: hétfő, pén­tek, kedd, csütörtök 9—12-ig” látható a felírás a fehér ajtó­ra illesztett táblán. Ügyüket intézők, tanácské­rők jönnek sorba. Ma én is ügyfél leszek. Egy idős fekete­ruhás néni mögé szegődöm. Az ő panasza az én panaszom is, nekem is olyan fontos, mint neki. Az első emeletre megyünk a városi tanács vb.-titkárságá- nak pénzügyi előadójához. — Várnunk kell hát várunk. Mig múlik az idő, a néni fekete kendőjének ráncait simítva fél hangosan mondja a mondóká- ját, csak úgy kissé magának, mert beszélgetve könnyebben múlik az idő. — Tudja kedvesem — mond­ja síróssá vált hangon —, én már mindenütt voltam, vagy hat helyen. Most már csak itt a bizodalmám — mutat a fe­hér ajtóra. — Tudja szolgálati lakásom van, merthogy házfel­ügyelő vagyok mar nyolc éve. A szoba, konyhás lakás szobá­jába odavettem rövid időre a fiam és menyem. Közben a fiam szegény meghalt, s a me­nyem ottmaradt. De nem ez a baj, nemcsak ottmaradt, ha­Pár évvel ezelőtt az utolsók között emlegették a sellyei já­rást. Elhanyagoltak voltak a községek, a tanács gyengén dolgozott. Es ma? — A községek gon­dozottak, parkok, virágosker­tek díszlenek mindenütt. — Az elsők közé sorolnak bennünket — modta Jelics elv társ, a járási tanács vb-elnök- helyettese. — Mi a siker titka? — vonja fel a szemöldökét. — Mindenképpen a vb-tagok közt lévő egyetértés, a jó kollektí­va, a pontos ellenőrzés. Jelics elvtárs elmondotta, hogy a járási tanács és a vég­rehajtó bizottság vezetői igen sok gondot fordítanak az ellen őrzésre. Az értekezleteket pon tosan megtartják és itt megvi tátják a megyei vb legújabb határozatait és a rendeleteket A jó munka alapja az ellen­őrzés. A végrehajtó bizottság ellenőrzi, hogy a községi ta­nácsok hogyan hajtják végre a vb. és a tanácsülés határo­zatait. Igen gyakran mennek „tájra“ és egy-egy faluban ala pos vizsgálat után a helyszí­nen értékelik a községi tanács munkáját. A vb-ülések jegyzőkönyvei arról tanúskodnak hogy a sellyei tanács vb. mindent megtesz, hogy a járás lakossá gának minél kulturáltabb kö­rülményeket biztosítson. Meg­tárgyalták például a járási földművesszövetkezetek hely­zetét, a mezőgazdasági mun­kált előkészítését és sok más fontos kérdést. A vb-ülés jegy zőkön.'vve szerint a járás föld­művesszövetkezetei jól dolgoz nak. Az első félévben 112 szá­zalékra teljesítették tervüket. A sellyei fmsz. elnyerte az él­üzem címet, a drávafoki pedig elismerő oklevelet kapott. A tanács jó irányító mun­kája látszik az eredményeken. A vb-elnökhelyettes elmondá­sa szerint a járás eddig min­den negyedévben teljesítette adótervét és túlteljesítette a félévi községfejlesztés bevételi tervét is. A községfejlesztés keretében ez év augusztusáig nyolc község cementlapos, öt öntött cementjáTdát kapott, Felsőszentmártonban bekötőút épült, két községben pedig művelődési házat létesítettek, 19 községben televíziós készü­léket vásároltak a községfej­lesztési alapból. Veiti és Vájsz ló községek sportfelszerelést, Drávaiványi és Nagycsány új nem az én szolgálati lakásom­ba egy idegen férfit is hozott. Én a parányi konyhában szo- roskodom, mert a szobámat idegenek lakják, akik tetejé­be egy fillért se fizetnek a lakásért... Hirtelen syílott az ajtó, s dr. Székely Sándor panaszügyi előadó kiszólt: tessék! Bementünk. Az idős asszony itt is elmondotta már ki tud­ja hányadszor panaszát. Meg is hallgatták, és udvariasan közölték vele, hogy ez nem ide tartozik, hanem a kerülethez. Mivel a néni már járt a ke­rületnél, elmentünk az aján­lott félemeleti lakáshivatalba. Itt már többet várakoztunk, végig kellett állni a sort, mig bejutottunk. Udvarias hang szolgálatkészen adita tudtunk­ra, hogy ez az ügy sajnos nem ide tartozik, menjen talán a panaszos a PIK-hez. PIK ház­ról van szó, hát tegye ki a jogtalan beköltözőt a PIK. Mi, az „ügyfelek” tanácsta­lanul álltunk a városi tanács épülete előtt. A néni elsírta magát, s én nem tudtam vi­gasztalni. — Már voltam a rendőrsé­gen, a kerületnél és másutt, volt ahol azt mondták, hogy költözzek a lányomhoz, van tűzoltószertárt kapott. Ebben az évben fejeződött be a já­rás villamosítása is. Igen sokat költött a tanács Sellye és a járás községeinek parkosítására. A tanács jó szer vező munkájának eredménye­ként a járás dolgozói több százezer forintra menő társa­dalmi munkát végeztek, utcák, terek parkosításánál, járda­építésnél és a sellyei strand­fürdő építésénél is. Teraszos pavilonokat építenek szombat, vasárnaponként saját költség­gel társadalmi munkával kü­lönböző szervek, így a községi és a járási tanács dolgozói is. Hogy a falvak virágosak és tiszták maradhassanak, a já­rási tanácsülés 1/1960. sz. ren­deletével 12 paragrafusban biztosítja a házak, az utcák, a terek tisztaságát, a fák, virá­gok, parkok védelmét, mert tiszta, virágos községekben az emberek is jobb kedvvel dol­goznak. íj népi együttes alakul Mohácson Mohácson új népi együt­tes van alakulóban. Az új Mohácsi Népi Együttes, amely mintegy 40 tagú tánc- és énekkarból áll majd — a helyi magyar, illetve dél­szláv táncok feldolgozását tűzi célul. A városi tanács jövőre községfejlesztési alap­ból mintegy 200 ezer forin­tot fordít a különböző kul­turális kiadások fedezésére, amelyből jelentős összeg jut a Mohácsi Népi Együttes­nek is. A Hazafias Népfront Bara­nya megyei elnöksége és a TIT megyei agrár-szakosztálya a következő öt évben helyileg szükséges 15 000 mezőgazda- sági szakember felének, a nagyüzemi gazdálkodásban jártas 7500 növénytermesztő, kertész, szőlő- és gyümölcs- termesztő, állattenyésztő szak­embernek a kiképzését vállal­ja. Ennek első lépéseként a Hazafias Népfront megyei el­nöksége Baranya 1000 arany- és ezüstkalászos gazdáját hív­annak háza, aztán könnyeb­ben elintéződik az ügy. — Talán most majd a PIK- nél — próbálkoztam a bátorí­tással; — Ugyan, ugyan, de naív — mért végig a néni, — hiszen a PIK-től küldtek a tanács­ra. ti * Elszomorodva, de optimis­tán szegődtem a következő ügyfélhez, egy fiatal tarkaszok nyás cigányasszonyhoz. Most az volt a fontos, hogy beszá­mítsák az adóba a ló árát, amit kényszervágásra adott be Petrovics Frigyesné. Az adóügyi csoportnál Ma- gori elvtárs nem tudott felvi­lágosítani. de szívesen átkí­sért bennünket Sárosi elvtárs­hoz, a gazdasági csoporthoz. Igen ám, csakhogy Sárosi elv­társ házonkívül volt, s akit a vágóhídon kerestek telefo­non, az meg nem dolgozott az­nap. A gazdasági csoport má­sik három dolgozója tanácsta­lanul nézett egymásra. — Talán a Sárosi elvtárs, tessék várni egy kicsit — mondták az asszonykának, aki azt mondta, hogy majd később visszajön, előbb megérdeklődi, — de látszott az arcán, maga sem tudja hogy mit. Szinte hallottam a fiatalasszony gon­Ho szimbólumvént fogjuk fel ezt a filmet, amely arról beszél, f hogy fehér és néger kénytelen együtt élni, mert összekötik őket a kényszer bi­lincsei, de ha megértik egy­mást, ez az egymás mellett élés elviselhető, sőt jó is lehet — akkor a film szerzői dicsé­retet érdemelnek. Ez a gondo­lat Amerikában feltétlenül haladó. Ennél több is van azonban a filmben. Az, hogy az ember és ember közötti igazi, lénye­ges különbség nem a bőr szí­néből fakad, hanem társadalmi helyzetéből. Erre utal a sze­replők beszélgetése, amelyből kiderül, hogy mindkettőjüket a nyomor kényszerítette bűn­re, lelkűk mélyén vágyódnak mindketten valami után, amit nem tudnak ugyan pontosan meghatározni, de- ami jobb, szebb, emberibb, mint amit eddigi életükben megéltek. A baj csupán az, nem lehe­tünk biztosak benne, hogy a film szerzőinek valóban ilyen haladó, mély gondolatok ki­mondása lett volna a célja. A két összebilincselt embernek, a fehérnek, meg a négernek ugyanis homályos vágyakozá­son kívül nincs magasabb- rendű célja, nincsenek elvei. Filozófiájuk a legelesettebbek földhözragadt filozófiája. A fehér szökevény szeretne gaz­dag lenni, mint Rotschild. A néger szeretne visszatérni nyolc éve nem látott család­jához és elmenni az asszo­nyával valahova... Hosszú nercein keresztül nem látunk egyebet a filmen, mint a két ember vad mene­külését. Ezek a képsorok két­ja össze tanácskozásra október 20-ra Pécsre, a Doktor Sándor művelődési házba. Vitaindító előadást Ortutay Gyula, a Ha­zafias Népfront Országos El­nökségének főtitkára mond, majd az arany- és ezüstkalá­szos gazdák — többségükben már termelőszövetkezeti dol­gozók — hallatják véleményü­ket a mezőgazdasági szakem­berképzés szerintük hasznos módszereiről, illetve részükről ehhez adható segítségről. dolatait, amit az idős néni hangosan ki is mondott: — Megint elment egy fél­napom potyára. * Kissé kárpótolt az előző ese­tekért, amit az igazgatási osz­tályon láttam. Egymásnak ad­ták az emberek a kilincset s rövid idő után elégedett arc­cal távoztak. Gyorsan, ponto­san kaptak megfelelő tanácsot, igazolást, vagy házassági anya­könyvi kivonatot. Még illeték- bélyeget is adtak akinek kel­lett, hogy ne kelljen kétszer fáradnia, ha elfelejtett magá­val hozni. Hát nem lehetne ezt megvalósítani más osztályo­kon is? Nem a szolgálatkészséggel és az udvariassággal van baj. A tanáason mindenki udvarias; csak ott a hiba, hogy udvaria­san nagyon sok embert ,,pasz- szolnak” tovább és tovább, ahe lyett, hogy megmondanák ne­ki, elintézhető-e egyáltalán az ügy és ki intézheti el azt. Az ide-oda küldözgetés sok eset­ben felszínes munkát takar, nagyon sok ember idejét elra­bolja és — mondjuk meg nyíl­tan — csökkenti a tanács irán­ti bizalmat is. Pedig a taná­csok „az ügyfelekért vannak“. Wcsztl M. ségtelenül izgalmasak, hiszel a hajsza, a versenyfutás a filn őstörténetétől kezdve az izga !; lomkeltés fő eszköze volt és a ; is marad. Ez esetben azonbai a néző mindvégig olyan érzés sei figyeli a menekülőke! hogy tudja, úgyis hiába, a sző kevények nem menekülhetnek ( Nincs valódi célja ennek menekülésnek, s nincs valód céljuk az üldözőknek sem. Aj szökevények, ha sikerül i megszabadulniok a bilincsek tői, nem szabadulhatnak „börtönön kívüli rabságtól”, . nyomortól, nem szabadulhat nak belső korlátáiktól. Sz sincs arról, hogy az igazság tálán büntetéstől menekülné nek, vagy a szabadság után vágy adna erőt a szökésre Csak egyszerűen volt egy al kálóm, amelyet bűn lett voln nem kihasználni. Véletlenül mint ahogyan véletlenül Ián colta össze éppen a fehéret feketével egy „jó humorú” ői Az üldözők oldalán is ugyan ezt a céltalanságot tapasztal hatjuk. A holland számrazá sú vizsgálóbíró olyan, mint va lami kényelmes hivatalnok Nem meggyőződésből üldözi . szökevényeket, az igazság nen túlságosan érdekli. Valami kö dös humanizmus is dolgoz! benne, amit onnan tudunl meg, hogy kelletlenül fogadj az üldözésre jelentkező pus kás embereket, majd kéméi nyen fellép a vérebek „beve tése” ellen. A sheriff a leg következetesebb az üldözés ben. De ha végignézzük az ül döző csapat többi tagját, olyas féle benyomásunk támad, hogy az üldözöttek mégiscsak eg) fokkal különb emberek. Ezek után nem is túlságosat meglepő a befejezés: mintái a két szökevény nem tud mái tovább menekülni, a négei énekelve várja be a komóto­san, kísérete nélkül közeledi vizsgálóbírót és fehér társá­val együtt szinte kedélyeset tér vissza a rabságba, meg­állapítván, hogy „azért jó! megfuttatták” az üldözőket Van ebben a záróképben eg> jó adag nihilizmus. A Vözbeesö kalandok, a uncse­lési eset csakúgy, mint a jobb életre vágyó elhagyott asz- szony ajánlkozása, valószínűt­len, erőszakolt, jogosan támad olyan érzésünk, hogy ez azérl már Amerikában is túlzás Igaz viszont, hogy az operatői munkája művészi, a felvételek ragyogóak, az események iz­galmas pergését jólesően sza­kítják meg helyenként a pár­beszédek. Ezek kitűnően élvez-j hetővé teszik ezt a filmet. Ha azonban igazi értékét méreget­jük, a bevezetőben említeti szimbolikus jelentéséből le kell vonnunk a részletek zűr­zavarát és valószínűtlenségét. (—8 —C) ___________________ Tovább csökken a hőmérséklet Az utóbbi három napon ki­adós esőzések voltak csaknem egész Európában. Az Atlanti-* óceánról érkező páradús, hű­vös áramlat pénteken Bajor­ország és Nyugat-Németország egyes területein 7 fokra csök­kentette a nappali hőmérsék­letet. A Meteorológiai Intézet: központi előrejelző osztályán', elmondották, hogy pénteken hazánk légterében valószínű-;; leg már több helyen, elsősor­ban a Dunántúlon, felszakado­zik a felhőzet, az éjszakai le­hűlés tovább fokozódik. Fa­gyoktól egyelőre nem kell tar­tanunk, mivel a szél élénk ma­rad és a bő nedvesség is aka­dályozza a hirtelen erős lehű­lést. Spanyolország térségeiben most újabb ciklonrendszer van kialakulóban, amely gyors Iramban terjed északkeletnek. " -4.^ ^ - ... Még szebb less Szederkény (iLyyfíL ű&ltatfL a hi adtaiban — -------------------­Ez er arany- és ezüstkalászos gazda beszéli meg a mezőgazdasági szakemberképzés feladatait Virágos falvak a Dráva mentén

Next

/
Thumbnails
Contents