Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-14 / 243. szám

mÄffTsmÉTARJAI, EGYESÜLJETEK! —

SUKÁIUTDU r

NAPLÓ

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

XVII. ÉVFOLYAM, 243. SZÄM

ÁRA: 50 FILLÉR

1960. OKTOBER 14. PÉNTEK

Jlladát'tAúlatbóL

Hamarosan beköltöznek a Jókai utcai toronyházba a i tulajdonosok. A társasház hatodik emeletéről ilyen gyönyörű kilátás nyílik majd a városra.

Hz ENSZ-közgyűlés közfelkiáltással elfogadta a Szovjetunió javaslatát

A plenáris ülésen vitatják meg a gyarmati kérdést

New York. (MTI). Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti New Yorkiból;

Az ENSZ-közgyűlés szerda délutáni ülése egy nagyarányú provokációs manőver következtében félbeszakadt. Napirenden az a kérdés szerepelt, hogy a Szovjetunió javaslatát a gyarmati népek felszabadítására a politikai bizottság tárgyalja-e, vagy ahogyan a Szovjetunió javasolta, a közgyűlés.

A szovjet javaslatot Hruscsov indokolta meg nagyhatású beszédében. Hruscsov után az angol küldött emelkedett szólásra és védte az ügyrendi bizottságának azt az álláspontját hogy a kérdés a politikai bizottság elé kerüljön. Ezt az álláspontot támogatta Vj-Zé- land küldötte is. Csehszlovákia és Bulgária delegátusa a szovjet álláspontot támogatta. Hasonló értelemben szólalt fel Ghana, Guinea és Líbia küldötte isi,

Az elnök félbeszakítja az ülést

Azután a volt Francia- Kongó delegációjának vezetője kapott szót. Ekkor történt az első incidens. A kongói küldött egy táviratot ismertetett amelyet egy portugál gyarmat népe intézett hozzá.

A kongói delegátus éles szavakkal követelte, hogy Portugália is adja meg a szabadságot gyermaitarnak.

Az elnök ekkor félbeszakította a kongód küldöttet. Amikor a kongói delegátus újra szólást kapott, kijelentette:

„Én Afrikából jöttem és új ember vagyok az ENSZ-ben. Nagyon csodálkozom, hogy az elnök másokat nem szakít félbe, engem azonban, aki testvéreim hangját tolmácsolom, félbeszakít."

Az elnök ismét megvonta a

szót a kongói küldöttől és figyelmeztette hogy térjen a tárgyra. Ez a jelenet háromszor megismétlődött. Ezután Libéria és Irak delegátusa fog lalt állást a szovjet javaslat mellett.

Ekkor került sor a második incidensre. Fülöpsziget küldötte arról beszélt hogy a szabadságot minden gyarmati népnek meg kell adni, majd rátért arra, hogy a keliet-eüró- pai népeknek sincs szabadságuk.

Románia küldötte, eljárási kérdéshez szólva, a szónoki emelvényre lépett és kérte, hogy az elnök utasítsa rendre b fülöpszigeti delegátust. „Füg getlen, szuverén nemzeteidet, amelyek tagjai az ENSZ-nek, nem lehet sértegetni" — mondotta.

Az elnök azonban nem volt hajlandó rendreutasítand a tülöpszigeti delegátust. Rorná ni a delegátusa másodszor is ügyrendi javaslatot tett, követelve a fülöpszigeti küldött rendreutasítását.

Az elnök azonban kijelentette, hogy a fülöpszigeti delegátus nem sértett meg sen kit, csupán politikád kérdést tárgyalt.

Erre maga Hruscsov kért szót.

— Amikor Kongó küldötte beszélt, egy táviratról, amit szenvedő társaitól kapott, az elnök megállította — mondotta. — Hogyan lehetséges, hogy ez az amerikai báb, aki a gyár ma-tosítókkal szimpatizál, nyugodtan sértegethet független országokat. Mi nem az elnök kegyelméből vagyunk itt, hanem a Szovjetunió népeinek erejéből az igazságot hirdetjük és ezt ön, elnök úr, semmi képpen sem akadályozhatja meg.

Az elnök egy szót sem válaszol« Hruscsovnak. Ezután a fülöpszigeti delegátus folytatta beszédét és hangsúlyozta, hogy nem akarja megbántani

az érzékenységét. Elővette előre megírt beiszédét, de kihagyott belőle minden olyan célzást, amely a kelet- európai népekről szólt volna. Ezáltal a fülöpszigeti küldött beszéde végeredményben im- periallista-ellenes felszólalássá vált, úgyhogy felszólalása végén Hruscsov az egész szovjet küldöttség és a többi szocialista küldöttség is megtapsolta a fülöpszigeti delegátust.

Ezután egymásután szólaltak fel Etiópia, Nigéria, India, Kuba küldöttei, és a közgyűlés szónoki emelvénye a gyarmatosítás elleni tiltakozás hatalmas fórumává vált.

A hangulat láttán Anglia delegátusa még egyszer szót kért és azt mondta, hogy 6 ugyan a politikád bizottság elé

akarja vinni a kérdést, de ha a közgyűlés úgy határoz, hogy a problémát a közgyűlésen tárgyalják meg, Angina konstruktív módon fog részt venni a vitában.

A brit delegátus tehát finoman visszavonult. Ezután foly tatódtak a gyarmatosítás-el lenes felszólalások, Marokkó és Ciprus küldöttének beszédével. Hruscsov ezután harmadszor is szót kért.

Már-már úgy látszott hogy ezután 'szavazásra kerül a sor, amikor az Egyesült Államok küldötte kért szót. Az amerikai küldött azon a címen lépett a szószékre, hogy meg kívánja indokolni szavazatát. De már bevezető szavaival a kelet európai népek szabadságát kezdte rágalmazni.

Románia küldötte erre újra szót kért és bejelentette, hogy élesen tiltakozik az amerikai küldött eljárása ellen. A népi demokratikus országoknak ugyanolyan jogaik vannak az ENSZ-ben, mint az Egyesült Államoknak. Az amerikai küldött nem az Egyesült Államok szenátusában beszél, ezt meg kell értenie — mondotta. A román küldött azonban nem tudta befejezni szavait, mert a közgyűlés elnöke váratlanul bereäoesztette az ülést és kijelentette hogy holnapig elnapolja azt.

„Hruscsov győzelme az ETVSZ-ben“

Miután az amerikai és az angol küldött visszavonta és megváltoztatta a gyarmatosítás kérdésének plenáris megvitatásával szemben elfoglalt álláspontját, a közgyűlés köz- felkiáltással elfogadta a Szovjetunió küldöttségének azt a javaslatát, hogy a 15. közgyűlés plenáris ülésén foglalkozzék a gyarmati népek helyzetével és mondja ki a gyarmati rendszer teljes felszámolásának szükségességét.

Nyugati hírügynökségek a javaslat elfogadásához fűzött első kommentárjaikban kénytelenek elismerni, hogy ez „Hruscsov győzelme az ENSZ- ben” — ami, mint az AP megállapítja — „előkészítette a talajt a gyarmatosítás kérdésének alapos közgyűlési vitájához^’.

Nyugati kommentárok azzal próbálják ellensúlyozni a szovjet politika nagy jelentőségű sikerét, hogy egyrészről az amerikai állásfoglalásnak az afrikai és az ázsiai országokra állítólag gyakorolt kedvező ha(Folytatás a 4. oldalon.)

äAAAääAAAAAAAAAAÄAAAAAAAAäAääAA

Béta-akna lemaradt

A komlói széntröszt még ma sem lábalt ki a szeptember második fele óta tartó hullámvölgyből. Még arról sem beszélhetünk, hogy lassan felfelé száll a termelési eredmények mutatója. Inkább az ellenkezője a helyzet: október 5-én még 101,5 százaléknál tarA Minisztertanács ülése

Csütörtökön, magyar idő szerint 16.19 órakor megnyílt az ENSZ-közgyűlés délelőtti ülése, hogy folytassa a vitát a gyarmatosítás kérdésének napirendjére tűzéséről.

Az ülésen elsőnek Sekou Touré a Guineái Köztársaság elnöke szólalt fel. Elmondotta, hegy eredetileg csütörtökön reggel akart hazatérni, de elhalasztotta elutazását. Az kész tette erre, hogy ő az egyetlen afrikai-ázsiai kormányfő, aki még New Yorkban tartózkodik és részt kíván venni a gyarmati kérdés napirendre tűzésének nagy jelentőségű ügyrendi vitájában.

Felszólította a közgyűlést, egyhangúlag fejezze ki az ENSZ-nek azt az akaratát, hogy a szovjet javaslat elfogadásával ismerjék el a gyarmati népek függetlenségének jogát.

Wilcox külügyi államtitkár, az Egyesült Államok képviselője kifejezte küldöttségének azt a véleményét, hogy a gyarmati népek helyzetének kérdését ugyan a politikai bizottságban kellene megvitatná, de késznek mutatkozott hozzájárulni a plenáris vitához is.

Ezután Ormsby-Gore angol külügyi állammimszter szódáit fél. Most már ő is helyeselte, hogy a gyarmatosítás kérdését a közgyűlés plénuma tárgyalja.

Ezután Nepál képviselője szólalt fel. majd Hruscsov szov jet miniszterelnök lépett az emelvényre.

Rövid felszólalásában megelégedését fejezte ki, hogy az Egyesült Államok és Nagy- Britannia képviselője most már maga is a kérdés plenáris megvitatását javasolja. Figyelmeztette azonban hallgatóságát, hogy pillanatnyilag csupán

ügyrendi kérdésről van szó és megtörténhet, hogy az amerikai küldött később igyekszik majd megakadályozni a gyarmatosítás kérdésének eredményes vitáját.

A szovjet miniszterelnök sajnálattal jegyezte meg, hogy a közgyűlés nem foglalt állást egyhangúsággal a leszerelés kérdésében is.

A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli:

A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A fővárosi tanács végrehajtó bizottsága jelentést terjesztett a kormány elé a közületi helyiségekkel — irodákkal, raktárakkal, — folytatott gazdálkodás helyzetéről. A Minisztertanács a jelentést megvitatta, határozatában rendezte a helyiséggazdálkodási állami szervek hatáskörét, s intézkedéseket hozott a jelentésben feltárt

helyzet fokozatos javítására: A.földművelésügyi miniszter előterjesztésére a kormány határozatot hozott a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyúj tandó állami támogatásról, s az előterjesztéssel együtt megvitatta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését, amely az 1959-ben hozott 3004 számú kormányhatározat végrehajtásának tapasztalatait fog lalta össze:

A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt:

Százezer hektó bor

Szüret. Milyen varázslatos ez a szó! Puttonyosok, daloló lányok, aranylóan folyó must emlékét idézi. De a képzelet nem áll meg. Hordók, nagyhasú üvegek, poharak csengése és vidám mulatozás villan fel gondolatunkban a következő pillanatban. Ej, pedig de hosszú az út, míg a szőlőfürt- bői bor lesz! A hosszú úton pedig gondos, szakszerű kezelésre van szükség. Különösen akkor, ha nem egy-két. hanem több tízezer hektányi musttól van szó:

A Mecsekvidéki Állami Pincegazdaságban bizony nem literekben, hanem ezer hektókban számolnak. Tengernyi bort kezelnek a pincékben évente. Ez pedig rengeteg munkát igényel. Még alig kezdődött meg egy-két helyen a szüret, de a pincegazdaságnál máris lázas munka folyik. A szőlő, must és bor átvételével kezdődik tulajdonképpen a pincegazdaság munkája. Az átvételnél alkalmazkodniuk kell a termelőkhöz. Ma is dolgoznak, Véménden a termelőszövetkezet vasárnap is szüretei, a pincegazdaság pedig azonnal elszállítja a szőlőt. Csak itt

négyezer mázsányit vesznek át ma. A szállításra is fel kell készülni. A feldolgozás sem szünetelhet. Most még nem okoz különösebb gondot a napi szőlő, must és bor átvétele elszállítása. Még vasárnap sem. Azonban ha megkezdődik mindenütt a szüretelés, csak jó szervezéssel, pontosan ösz- szehangolt munkával kerülhető el a fennakadás. Tudják ezt jól a pincegazdaság dolgozói. Ezért állandóan járják a hozzájuk tartozó négy megyét, hogy összehangolják a szüretelést a pincegazdaság munkájával.

Százezer hektó volt a tavalyi termés és most is ennyire számítanak. Ennek a mennyiségnek a felét Pécsett tárolják. ötvenezer hektó fér el a pécsi pincékben. Tolna, Somogy, Zala és Baranya megye borain kívül még alföldi fajtákat is kezel nek itt.

Kilenc féle palackozott és húsz fajta hordós bort ad a fogyasztóknak a pincegazdaság. Válogathatnak majd a baranyaiak, mert a legtöbbet a mi megyénkben értékesítik. A legnagyobb fogyasztó Baranya és ezért alakították ki itt

borközpontot is. A hazai fogyasztás mellett jut külföldre is. A Mecsekvidéki Állami Pincegazdaság borai közül különösen a történelmi borvidékek borait kedvelik a külföldiek. Siklósi, villányi, és szekszárdi borokból mintegy tízezer héktónyit exportálnak minden évben:

A mennyiség azonban nem minden. A minőségre is kell ügyelni. És hogy a pincegazdaság arra is vigyáz, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a sok oklevél, érem és díj, amit a különböző nemzetközi és hazai borversenyeken elnyertek a gazdaság borai. A minőséget szakszerű, gondos kezeléssel érik el. Különösen idén kíván nagy szakértelmet majd a borkezelés munkája. Az időjárás következtében előálló penészedés, rothadás sokat árthat a bornak. Csak szakszerű, különleges kezeléssel érhetik el, hogy minőségileg is olyan, vagy még jobb legyen a tavalyinál. A Mecsekvidéki Állami Pincegazdaság arra törekszik, hogy sem a mi ínségben, sem a mennyiségben ne legyen visszaesés a múlt évhez viszonyítva.

tottak, tna pedig csak 100,7 százalékot jelentettek. Tény, hogy ez a 100,7 százalék több a megkívántnál, de kevesebb annál, mint amennyit vállaltak, és amennyire Komló képes. Már sokszor bebizonyították, hogy jóval többet tudnak adni ennél.

Mielőtt az okokat kutatnánk, nézzük az aknák részeredményét: Amna-akna 105,5, Szászvár 103,8, Hl-as akna 103,5, Nagymányok 102,3, Máza 101,4( Kossuth-bánya 100,5, Béta-akna 94,9 százalék:

Nos itt van a kutya elásva,

Ha Béta-akna nem lenne eny- nyire lemaradva, ha 100 százaléknál tartana, a tröszt jóval túlhaladná a 100,7 százalékot.

Igaz, a bányászkodás nem automatamunka, következésképp óhatatlanul előfordulhat, hogy egy akna elmarad, ez azonban egy kicsit sok. Sok már azért is, mert semmi jele annak, hogy változtatói akarnak a helyzeten. Október eleje óta nem tudják elérni a 95 százalékos havi eredményt, október 5-én is ugyanitt tartottak lényegében. Pedig Bétaakna sem szűkölködik jó bányászokban, lelkes fiatalokban Csak egy példát: október 9- én, vasárnap huszonhét kiszes fiatal társadalmi munkát végzett az akna külszínén. Fedett helyre szállítottak 18 gumiszála gfe jet, 500 TH-csavart, 1400 TH-kengyelt és 10 kötéldobot. Húsz csille használt és elszóródott téglát, betonidomkövet szedtek össze, plusz összegyűjtöttek húsz mázsa hulladékvasat. A társadalmi munka értéke mintegy tízezer forint. A munkában példamutatóan vették ki részüket Szolnok Miklós, Kovács Árpád, és Szűcs István KISZ vezetőségi tagok, továbbá Homyik Mária, Makai Eszter és Sáfrány Lászlóné dolgozók:

Legalább egyszer meg keli emlékezni a széntröszthöz tartozó Karbantartó Vállalat kubikosairól is. Munkájuk, amit végeznek, elismerésre méltó. A Balogh András brigád például 10 nappal előtt befejezte a kötélpálya építéséhez szol gáló földmunkákat, mint előírták. A Keszler György kubikosbrigád 2 napot nyert egy másik helyen, Keresztes Zoltán kőművesbrigádja pedig 3 nappal előbb befejezte az An- na-aknai trafóház kömunkála- tait}