Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-12 / 241. szám
196«. OKTÓBER 12. NAPLÓ 3 Aktívabb műszaki életet, több munkást a rendezvényekre és klubnapokra! A pécsi és komlói bányász műszaki tanács és a műszaki klubok munkájáról A két szénfrösztben évek óta lénk műszaki élet folyik, nnek egyik jelentős állomá- i volt Pécsett az a porelhárí- lsí előadás, amit egy neves émet szakember tartott meg TIT klubjában. Komlón nils előadássorozatot tartottak múlt évben és sok szakkér- :st oldottak meg a műszaki ;zetök kollektív összeíogásá- ü. A műszaki élet mindkét éntrösztben fordulópontjá- >z érkezett a szakszervezeti rületi műszaki tanács meg- akításával. Így még nagyobb hetőscg nyílik a műszaki jlesztésre, gépesítésre, új ódszerek bevezetésére, mindre, ami termelékenyebbé és 'nnyebbé teszi a műnk it. lyanakkor arra is, hogy a űszakiak és munkások kö- lebb kerüljenek egymáshoz, szén a műszaki fejlődés csak munkások aktív részvételé- 1 valósulhat meg, és semmi >n forrasztja úgy össze az ibereket, mint egy olyan cél, kly a műszaki vezetőtől és Jnkástój egyaránt sok kitar- *t és fáradságot követel meg. ren cél volt — és az jelenleg — a Csdnakál-pajzs és a TK 35-ös réselőgép meghozása, amely újból igazolta előbbieket: a csillések, mű- kiak, vájárok együtt izzad- drukkoltak és észrevétel jóbarátokká váltak. Sajnos, mégis azt kell mondunk, hogy a műszaki ta- -s adta lehetőségekkel nem ek megfelelően. Legalább Komlón. (Az előbbiek elle- ’e!) A pécsii területi műsza- tanács elkészítette éves nkatervét és készül az elő- IS fl7 •Jí’ól tárnok 45 fokon il való alkalmazásáról, már van arról, hogy minderre illetékes bányászokat is ítanítjáfc. A komlói müsza- tanácsban azonban még Ki honol. Még mindig tart nyári uborkaszezon, még > ültek össze, még nincs ük, egyelőre csak beszél- arról, hogy a szocialista Adóknak szakmai oktatást anak. A tettek hiányoznak, éljük, nem sokáig lesz ismét olyan pezsgő lesz az , mint a múlt évben volt. an a műszaki életnek egy ik területe is, a műszaki kok. Komlón a Május 1. yelődési Házban, Pécsett ig a trösztépülettel szemkapott helyet. Jól beren- stt helyiségek, ahol szinte den megtalálható,' amire a ;nni, tanulni és szórakozni iá műszakinak és bányásznak szüksége lehet: szakfolyóirat, szakkönyv, (külön ~en Komlón), televízió, társasjátékok, stb. Pécsett, sajnos ritka vendég a vájár a Déryné utcai klubban. (Eltekintve a meghívásos rendezvényektől, illetve előadásoktól). Még az üzemi műszaki vezetők sem igen járnak be. A klubot főként a tröszt, illetve a központ műszaki és adminisztratív dolgozói látogatják. Azt mondják, szívesen látnának mást is, de mit tegyenek, ha nem jönnek?;;. Ugylátszik, a távolság miatt van így. Ez a klub messze esik a pécsi bányatelepektől, mint a komlói Május 1. Művelődési Ház Kökönyöstől;: Van a dologban némi igazság, mégsem szabad az ilyen akadály előtt megállni. Látni kell: nemcsak Kökönyös van Komlón. A Béta-aknai bányászlakások, vagy az úgynevezett tisztviselőtelep sincs közelebb, mint mondjuk a pécsszabolcsi kolónia a Déryné utcához, és mégis: a komlóiak nem sajnálják a fáradságot. Szepeshegyi elvtárs Kossuth- bánya tisztviselőtelepen lakó főmérnöke és több hasonló távolságban lakó bányász klub tag, minden csütörtök estéjét a klubban tölti. A komlói műszaki klub közel négyszáz tagjának egynegyede munkás. Befizetik az ötforintos tagsági díjat, rendszeresen bejárnak és otthosan érzik magukat. (Uj tagot az üzemi pártszervezet, szakszervezet és üzemvezetőség ajánlatára vesznek fel.). Valami megoldást kellene találni, hogy a pécsiek is eljussanak idáig, A klubban töltőt órák szinte pótolhatatlanok. Ez az egyedüli hely, ahol a műszaki vezetők és munkások csoportjai „alá- és fölérendeltségi vb szony“ nélkül beszélhetnek egymással. Ezek az eszmecserék „mindkettőjük“ számára nagyon hasznosak, közelebb hozzák egymáshoz a műszaki szakembert és az egyszerű bányászt, és a műszakon kívüli érintkezés oldottabb formájában barátság is szövődhet közöttük. JA lenne, ha Komlón a műszaki tanács rendezvényein, Pécsett pedig a műszaki klubban több munkás venne részt. 180 helyett már 220 vagon vetőmagot csávázott a Szederkényi Növényvédő Állomás A Szederkényi Növényvédő Állomás nemcsak akkor jelentkezik, amikor megjelennek a kártékony —omok a termelőszövetkezetek földjein. Es a termelőszövetkezetek sem csak ekkor keresik fel az állomást. A növényvédő állomás részt vesz a megelőző munkában is. Nagy mennyiségű vetőmagot csáváz például a termelőszövetkezeteknek. A növényvédő állomás terve 180 vagon vetőmag csávázását írja elő. Ennél lényegesen több az igény és a növényvédő állomás dolgozói igyekeznek is kielégíteni a termelőszövetkezeteket. Mindössze három csávázógépük van — hat is elkelne — és a hiányzó többit úgy pótolják, hogy éjjel-nappal, sőt még vasárnap is mennek a meglévő gépekkel. Ennek eredménye az is, hogy már eddig 220 vagon gabonát csáváztak a tervben előírt 180 vagon helyett. A növényvédő állomás dolgozói a három géppel összesen mintegy négyszáz vagon gabonát akarnak csávázni. Azt mondják: részükről ennek nincs akadálya, ők megtesznek mindent, teljesítik is ezt a négyszáz vagont, ha a gépek bírják. Megkezdődön az Építésügyi Minisztérium kutaté intézeteinek első összevont tudományos ülésszaka A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében kedden délután megkezdődött az Építésügyi Minisztérium kutató intézeteinek első közös tudományos ülésszaka. Az ülésszakot Trautanann Rezső építésügyi miniszter, a műszaki tudományok kandidátusa nyitotta meg. A tanácskozáson Tóbiás Ló- ránd egyetemi docens, az ÉM Műszaki Fejlesztési Főosztályának helyettes vezetője beszámolt az építőipari kutatás helyzetéről és távlati tervéről TRAKTOROSOK Stfc az eső. A nyi- traktor után von lódul. Megy a 'toros. Fúj a szél., roktoros kabátjá- >elecsimpas2Íkodik bújik, végigtapo- a a testét. A trak8 gázt ad és az forgatja a zsíros et. Alszik a falu. ■ a. kutyák csaholneg távolról a tor berregése hal- Felébrednek az erek és ezzel hajt Ismét álomra fe- t. Még mindig dől- t a traktoros! 1Igozik. Dolgozik, >ik, ha fúj, dolgo éjjel, nappal. Ha a határban, alk0 műhelyben, ha lehet szántani, 7 az országúton hozunk »ele.., traktoros a ma ere, a mezőgaz9 első számú tje. Sok minden tóle. A legfőbb, tmés is. 1 lemaradás van oratásnál. akkor Mondjuk a trak- oknaSk: Nyomtátok, meg egy kicsit. Pereg a szem. Nagy lesz a kár. És ők, megnyomják. Ha lemaradás van a vetésben, akkor azt mondjuk: — Elvtársak sietni íkell. A jövő évi termésről van szó. És ők mindig megfogadják a szót. Mennek, ha I kell éjjel, nappal. Dübörög a traktorjuk és ennek a dübörgésnek a nyomában új termés fakad. Sokszor elmondtuk már: traktorosaink a nagy nyári munkák idején jól megállták a helyüket. Megállták akkor is és rnegáll- ják most is. Többet teljesítettek akkor is, mint amennyit vállaltak és többet teljesítenek most is, ha a termelőszövetkezetek is segítik őket ebbenA bólyi gépállomáson hat traktoros teljesítette már az egész évi tervét. Nagy dolog ez. A Ikét Fujtó testvér, a Péter, meg a Károly egy gépen dolgozik. Egy G. 35ösön. Négyszázötven normálhold a tervük egyenként. A Péter eddig 688, a Károly pedig 610 normálholdat teljesített. Vagy itt van az ugyancsak bólyi Hirmann János, aki szintén G 35-össel a 450 normálhold terv helyett már 734 normálholdat ért el. A szigetvári gépállomáson 15 traktoros teljesítette az éves tervét. Sárosi Jenő eredménye itt a legszembetűnőbb. ö is G 35-ősön dolgozik. A terve 855 normálhold. És a teljesítés? 1077 normálhold. A pécsváradi gépállomáson is nyolc olyan traktoros van, a!ki éves tervét már teljesítette. Heff Ádám G 35-ösével 720 normálhold helyett 932 normálholdnyi munkát végzett, Hoffmann Ernő pedig DT lánctalpasával 1503 normálholdat teljesített 1215 hold helyett. Nevek. Eredmények Az egyik azt mutatja meg: ki érit at as eredményt, a másik azt, hogy milyen ered ményt ért el. De nincs olyan mutató, amely a hogyant mutatná meg. Azt: milyen körülmények kö zött, hány átvirrasztott éjszaka után, hány esős napost, hány kilométerre a családtól születtek ezek az eredmények. Hősies munkát végeznek traktorosaink. Ez a néhány név mutatja: vannak, akik még hősiesebben dolgoznak, akik már az első háromnegyedévben többet dolgoztak, mint amennyit egész évben dolgozniok kellett volna. Dicséret illeti ezért őket, de el ismerés illet minden traktorost, aki megállta a helyét a nyári munkákban és aki most: a betakarításban, a vetésben minden erejét megfeszíti, hogy maradékta lanul betakaríthassuk a termést, hogy elvethessük a magot, amely jövőre hoz majd termésl, A népi ellenőrzés vizsgálata nagyfokú pazarlásról, visszaélésekről rántotta le a leplet ^ a Beremendi Cement- és Mészműveknél A Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1960. július 20-tól szeptember 14-ig a társadalmi tulajdon védelmét vizsgálta a Beremendi Cement és Mészműveknél. A vizsgálat fényt derített arra, hogy a Beremendi Cementgyárban egyesek „csáki szalmájaként“ bántak a gyár tulajdonát képező anyagokkal, azokat saját céljaikra felhasználták, a gazdasági vezetők pedig hanyag és nemtörődöm módon elnéztek a mulasztások felett. Élelmiszercsomagok a minisztériumi revizoroknak Az üzemi konyha vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a vállalat nem fordított gondot a konyha termelési folyamatának bizonylatolására és adminisztrációja szabálytalan volt. A konyha vezetője — Faller Blanka — bizonylatok nélkül vételezte ki a főzéshez szükséges anyagokat és egyes ételek elkészítéséhez szükségtelen nyersanyagokat is elszámolt. A konyhai elszámolások anarchiáját a vállalat eltűrte, nem ellenőrizte, a leltárhiányok miatt soha senkit felelősségre nem vontak. A konyha vezetője az ölébe hullott szívességért bőven kárpótolta az ellenőrzésre hivatott szerveket, az igazgatónak különböző nagyságú húscsomagokat juttatott, és a konyhai elszámolásban számolta el. A minisztériumi revizoroknak 1— 1.5 kilogrammos csomagocskákat állítottak össze (hosszú az út Beremendtől—Budapestig), a főkönyvelőnek pedig elnézték, hogy rendszeresen, jegy nélkül reggelizzen; Molnár István gondnok sem bánt jobban a vezetésére bízott sertéshizlaldával, mely az üzemi konyha főztjét volt hivatva sertéshús nyersanyagával javítani. A hiányos bizony Iatolás, a nyilvántartások felelőtlen vezetése tette lehetővé, hogy a hizlalda több esetben úgy adta ki a sertéseket, hogy a konyha nem vételezte be. Nem csoda ezek után, hogy a hizlalda 1958-ban 30 000, 1959-ben pedig 45 ezer forint veszteséggel zárt. Ám, hogyan legyen nyereséges egy hizlalda. ahol a sertésvágásoknál előállott veszteség nem egyszer elérte a — megengedett 10—12 százalékkal szemben — a 30—38 százalékot; A sertés- hizlalda szanálása után 9 db. malac •„szőrén-szálán“ eltűnt, azaz szétosztották. A 9 darabból 2 darab után Novák számviteli vezető legalább 80 forintot visszatérített, a többi malac árának nyoma sincs; 1958-ban 200 darab csirkét vásárolt a vállalat konyhai ellátás résziére, ám a 200 csirkéből csak negyvenhatot ettek meg a munkások. A többi Molnár gondnok és a konyha- vezető szerint görények áldozata lett. A csirkéket sajnáló gondnok az elhullást igazoló jegyzőkönyveket (ha egyáltalán volt ilyen) megsemmisítette. Ki lepődne meg most azon, hogy az üzemi konyha 60 százalékos rezsivel dolgozott és a A magyar-albán műszaki tudományos együttműködési bizottság ülése Tiranában befejeződött a magyar—albán műszaki tudományos együttműködési bizottság ötödik ülésszaka, amely a barátság és a kölcsönös megértés jegyében zajlott le. Az ülésszakon hozott megállapodások szerint a Magyar Népköztársaság szakembereket küld az Albán Népköz- társaságba a népgazdaság fejlesztésének segítéséhez és vállalja albán gyakornokok magyarországi képzését. vállalat mulasztásai felett a minisztériumi szervek is szemet hunytak? Magánjellegű utazgatások A tehergépkocsik használatánál „apróbb“ hibákat fedeztek fel a népi ellenőrök, köztük olyanokat, mint a menetlevelek előírástól eltérő vezetése, a teljesítmény-igazolások, az üzemanyag-elszámolások hiánya stb. így adódhatott elő, hogy az 1959-es menetleveleknél 1824 kilométer út nincs indokolva és ebből 5472 forint kára származott a népgazdaságnak. Az egyes személyek jogtalan anyagi előnyökhöz jutásán felül a tehergépkocsik gazdaságtalan kihasználásában is vétkes a vállalat. Mindez azonban a gépkocsik helytelen kihasználásának csak egyik oldala. A másik a személygépkocsival való „gazdálkodás“. Guzsik Gyula igazgató sokszor vette igénybe engedély nélkül a gyár személy- gépkocsiját és magánjellegű utakat tett Budapestre. A NEB tárgyalásán Guzsik Gyula elismerte a személygépkocsi igénybevételének indokolatlan ságát. A cementgyár igazgatója nemcsak Budapestre, hanem, Tápiószelére, Dorogra, Visegrádra, Esztergomba is utazott, és ha vasárnap fent kellett maradnia Pesten, a gépkocsivezető napidíját, szállásköltségét ki fizette meg? A szabálytalan és indokolatlan utazgatásokkal a népgazdaságot — mint a bizottság jelentése hangoztatja — sok ezer forintos kár érte. Hogyan talált azemésztouödrök fenekén aranyat Pergős Sebő ? A liberális gazdálkodás egyik példája az emésztögödrök és szennyvízcsatornák tisztíttatá- sa az „okos maszekkal“ Pergős SebőveL A Beremendi Cement gyár Pergőséknek 1957-től 1960 augusztusáig nem kevesebb, mint 227 ezer forintot fizetett ki emésztőgödrök tisztítása címén. Az emésztógöd- rök tartalmából így pergett az arany Pergős Sebő gyepmester kezébe, Molnár gondnok jóvoltából. A gondnok által igazolt munkát természetesen senki sem ellenőrizte. Megállapítani visszamenőleg a kifizetés jogosságát, szinte lehetetlen. A népgazdaság pénzében túr kálók azonban itt is rajtavesztettek, mert az igazságügyi szakértő megállapítása szerint a Pergős által benyújtott szám iák egy részén az emésztőgödör-tisztító aláírását meghami sították. Kit terhel a felelősség? A ijíépi Ellenőrzési Bizottság által megállapított súlyos mulasztásokat, a hanyag gazdálkodást, a nép pénzének tékozlását bizonyító adatokat sorolhatnánk tovább, bár a fentiekben leírtak is bőven elegendők ahhoz, hogy megkérdezzük, ki a felelős? Elsősorban felelősek a cselekményekben aktívan résztve vők, a konyhavezető, a gondnok, de felelős az ellenőrzés elmulasztásáért a főkönyvelő és az igazgató is., Felelős a minisztérium, annak revizorai, kiküldöttei, akik élt’mi- szer-csomagokkal megrakottan utaztak vissza Beremendről és behunyták szemüket a mulasztások felett. Népünk bizalmából felelős beosztásba kerülő vezetőknek éberen kell őrködniük a társadalmi tulajdon felett. A Beremendi Cementgyár gazdasági vezetői e bizalommal éltek vissza és ezzel súlyos hibát vétettek, megengedték, hogy egyes személyek anyagi és erkölcsi kárt okozzanak népgazdaságunknak. Megyénk és különösen a Beremendi Cementgyár becsületes dolgozóinak nevében a vétkes személyek felelősségre- vonását követeljük; Szüts István vásárolunk i db i9o v 2800 fordulat 10—12 HP elektromotort Pécs! Faipari KTSZ Pécs, Rózsa Ferenc u. 20/1; sz. 34 462 'Danát és diák A Liszt Ferenc Zeneművészeti Szakiskolában készülnek jövő hivatásukra a növendékek. Képünkön Sassy Iringó „ tanítványával cselló órán,
