Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-11 / 240. szám
I960. OKTÖBER 11. r: a plö 5 Nevelök és diákok a politechnikai oktatásról Szerdahelyi Károly: — A politechnikai oktatás bevezetésével régi adósságunkat törlesztettük, mert nekem az a véleményem, hogy ezelőtt tizenöt esztendővel nagy szűk ség lett volna a megoldására. Az iskolai műhelyünket jól fel szereltük, s azt tapasztaljuk, hogy tanulóink szívesen jönnek ide. Megtanulják itt a munkaeszközök, a szerszámok megbecsülését is. Ma már előfordul nálunk az is, amikor a; egyik tanuló például feleslegesen csavargatja a satut — a másik rászól — ne csavargasd feleslegesen, mert ezzel megrövidíted az élettartamát. A négy éven át kialakul a tanulókban valami készség és így lényegesen könnyebb hely zetük van a pályaválasztáskor is, mert a tanulók érzik, hogy mihez lenne leginkább tehetségük és kedvük. Igen fontos nak tartom azt is, hogy gyermekeinket így megtanítjuk a munka örömére. Már magam is tapasztaltam órákon, hogy egy-egy jólsikerült munkadarab után, hogyan sugárzik az arcuk az örömtől: — ezt én csináltam! Van aztán még egy érdekes jelenség: A politechnikai foglalkozások felkeltik azoknak a Szerdahelyi Károly tanítvány alval az iskola tanműhelyében. általános iskola politechnikai oktatása, Szerdahelyi kartárs szívügyének tekinti a politechnikai oktatást, Három, diáklány: Csulak Katalin, Kollventz Anna és Kármán Zsuzsa ül itt előttünk, mindhárman a Janus Pannonius Gimnáziumba járnak. Arról vallatjuk őket, hogy miért szeretik a politechnikai oktatást, mert, hogy szeretik — az bizonyos. kesztyűt is varrtam. Ha a gimnáziumban befejezem a tanulmányaimat — pedagógiai főiskolára szeretnék menni, de ha ez esetleg nem sikerül, szívesen megyek a kesztyűgyárba, ahol úgy érzem, megtalálom a számításomat. Kármán Zsuzsa, a legfiatalabb, ő még csak néhány hete él a gimnáziumban. A..cukrász részlegnél tanul. Az Üzemi Vendéglátó Vállalat 6 tanulót kiképez a cukrászmesterségre, s ennek a kis társaságnak egyik boldog tagja, Zsuzsi. Dr. Szepes Lajosnál — Van egy érdekes jelenség amely ugyan eddig is megvolt csak nem vettük figyelembe Mégpedig az, hogy vannak tanulók kétségtelenül, akik a: elméleti dolgokban gyengébKollventz Anna virágkertészetet tanul. tanulóknak az érdeklődését is, akik egyébként nem sok érdekességet láttak a fizikában, matematikában, vagy más tantárgyban. Felvettük a kapcso- lotat a MÁV-műhellyel, a MEGYEVILL-lel. Az ott dolgo zó szülők mindenkor készségesen segítenek, akármilyen szer számra, vagy munkaeszköz javítására vám szükségünk. A MEGYEVILL főként elektromos eszközöket ad iskoláknak. Az állami gazdasággal is felvettük a kapcsolatot, ami szintén eredményes volt számunkra, mert kaptunk tőlük egy tábori kohót és egy kétütemű robbanómotort, amit ők kiselejteztek, de én nagyon jól hasznosít hatok az iskolai munkában. A műhelyben sok érdekes dolgot, főként játékokat készítenek a gyerekek, amiket a napközi otthonokban fel is használnak. Meggyőződtünk róla, hogy jó kézben van az Ágoston téri Csulak Katalin kesztyűvarrás közben. — Egy éve jár a mi osztályunk a virágkertészetbe. Egy év nem nagy idő, de ez alatt az idő alatt valóban megszerettem ezt a munkát. Nagyon szeretem a virágokat, így érthető, hogy éppen a virágkertészetre esett a választásom. — mondja Kollventz Anna, aki a múlt tanévben is jeles rendű volt. Csulak Katalin kesztyűszabászatot és varrást tanul. — Érdekes volt megismerkedni ezzel a szakmával. Azzal kezdtük tavaly a politechnikát, hogy ellátogattunk a bőrgyárba, ahol megtekintettük a különböző munkafolyamatokat. Én már jónéhány Kármán Zsuzsi: bek, s mi őket úgy tartottuk számon — mint a rossztanulókat. A politechnikai órák éppen azt bizonyítják, hogy ezek a tanulók kézügyességben sok kai jobbak, mint azok, akik a többi tárgyban eminens tanulók. így most meg lesz a lehetősége annak, hogy az osztályozásnál az egész gyereket értékeljük. Igen fontosnak tartom a politechnikai oktatást, mert eddig csak beszéltünk, beszéltünk a nevelés öt területéről, de a valóságban csak 4 dominált. Az új lehetőségek bizonyítják, hogy valóban sokoldalú, új típusú embert neveljünk a társadalom számára. A gimnáziumunk nem afféle kisasszonyokat nevel, mint a régi gimnáziumok, hanem olyan egyéneket, akik az érettségi után szívesen dolgoznak termelőmunkában. Igen jó a kapcsolatunk a Pécsi Kesztyűgyár ral, sok értékes barátság szövődött a dolgozók é* a diákok között. A kesztyűgyár részéről egy sztahanovista munkást adtak segítségünkre, hogy tanulóink jártasságot szerezzenek a kesztyűkészítésben. Hamar Imre Foto: Ilillcbrand Lajos Újjáépült a mohácsi árvízvédelmi tál Mohácsot — legdélibb dunai városunkat — mintegy másfél kilométer hosszúságú betcmíal védelmezte eddig az árvizektől A század elején épült mellvéd az idők folyamán meggyengült, s mint megállapították, erősebb víznyomást sem birt ki. 1956 tavaszán a jeges árvíz száz méter szélességben áttörte a mellvédet és megrongálta a támfalat is. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság a rákövetkező évben megkezdte az árvízvédelmi fal újjáépítését, amelyre összesen kétmillió forintot fordítottak. Tóth László vízügyi főmérnök terve alapján négy év alatt készültek el a nagy munkával. Nemrég fejeződött be az utolsó — 245 méteres — szakasz megépítése. Az új mellvéd teljes hossza 138 méterrel haladja meg a régit és fél méterrel magasabb, mint a mohácsi Duna-szakaszon várható legnagyobb — 1034 centi- méteres — vízállás. S ami a legfontosabb: lényegesen erősebb a régi mellvédnél. A tám falba előzőleg vastag vas rudakat ágyaztak bele és erre épült a vasbeton mellvéd, ösz- szesen ezer köbméter betont használtak fel az építkezéshez. GAZVEZETÉKSZERELÖT és motorszerelőt felveszünk. Pécsi Gázszolgáltató Vállalat. Légszeszgyár utca 11. 7X8 A fotoriporter álma Az egyetem épületével szemben impozáns lakóház busz* kétkedett a Rákóczi út és a Légszeszgyár utca sarkán. Egészen reggelig. És akkor a kegyetlen ébredés elűzte a szép álmot, gonosz vigyorral mutogatva a rcrmos kerítéssel körülvett szomorú valóságot: egy csatatérszerű, szeméttel bélelt hatalmas udvart, Ahol minden család külön tervet késsít Jól bevált az öntervezés a belvárdgyulai termelőszövetkezetben Közeleg az év vége és ilyenkor a gazdaságokban és tsz- ekben már egyre több szó esik a jövő évi tervekről, a terv- készítésről. A belvárdgyulai Közös Üt Tsz ez évben is különös gonddal készül e fontos munkára, hisz az elmúlt év példája igazolta, hogy szép eredményeiket elsősorban alapos és jó,tervüknek köszönhették. Érdemes erről a tervről kissé részeletesebben ís szólni. Egyszerű és reális Belvárdgyulán különös módszer szerint terveznek. Egy évvel ezelőtt Fischer Ferenc tsz- elnök fejében született meg az öntervezés gondolata s eredeti ötletét, miután a vezetőséggel megbeszélte, a közgyűlés elé terjesztette, eképpen: „A közös terv elkészítése előtt minden család készítse el a maga egyéni tervét. Ebben jelöljék meg, mennyi munkaegységet akarnak a jövő évben elérni, és hány mázsa kenyérgabonára, illetve takarmányra lesz szükségük az év folyamán.” Ennyi volt a javaslat s a közgyűlés elfogadta. Ezután három napig minden család tervet készített Belvárdgyulán. A családfők ------------— ce ruzát ragadtak és miután felmérték a család munkaerejét, kiszámították, hány hold földdel, mennyi munkával birkóznak meg egy év alatt s ezért mennyi munkaegységet kapnak. Keresetük kiszámításához az 1959. évi zárszámadáskor elért teljesítményüket vették alapul, illetve az akkori 35 forintos munkaegységértéket. Ezután felsorolták az évi terményszükségletüket, hány mázsa kenyérgabonára, mennyi takarmányra lesz szükségük, s végül az így elkészített tervet aláírták. Három nap múlva a családi tervek ott púposodtak egy hatalmas dossziéban s a szakemberek megkezdhették a tsz hivatalos termelési tervének elkészítését. A „kísérleti“ év sikeres volt Nem egész egy esztendő elegendő volt ahhoz, hogy az öntervezés meghozza a várt sikert. A tsz háromnegyed évi mérlege s a gazdálkodás alakulása azt mutatják, hogy az új módszer jó és sokoldalú, sok mindenre kiható előnyeit az egész közösség élvezi. A Közös Üt Tsz árutermelési terve 2,1 millió forint — leg- ---Hé tvége az országúton Ritkán adtunk hétvégi krónikát, amelyben ne számoltunk volna be súlyos vagy éppen halálos kimenetelű közúti balesetekről. Nos, e legutóbbi héten, ha lehet így mondani, „viszonylagos béke” uralkodott az országutakon. Csak viszonylagos, mert az ittasság, a felelőtlenség most is vámot szedett a város és a megye területén. Nem követelt ugyan halálos áldozatot, de súlyosabb, könnyebb baleseteket annál inkább. A rendőrségi jegyzőkönyvekben a balesetek legutóbbi dátumai alatt több helyen is olvastuk: „Ellene bűnvádi eljárást Indítottunk”. Nézzük csak: — „Szombaton a késő esti órákban Pécs és Dunaszekcső között Harsányi Ferenc AB 49—80 rendszámú Pannóniájával virtuskodásból előzni akarta Jancsik Lászlót és amikor az utóbbi a monyoródi út elágazásánál be akart fordulni, a háta mögött 70 km-es sebes séggel száguldó Harsányi Ferenc motorjával belerohant. Szerencsére Jancsik László könnyebb sérüléssel megúszta az összeütközést, ellenben Harsányi Ferencet súlyos agyrázkódással az idegklinikára szállították.” — „Október 9-én a reggeli órákban Paulik Gyula gépkocsivezető a mágocsi földművesszövetkezet tulajdonát képező tehergépkocsit a telepről minden engedély nélkül kihozta és erősen ittas állapotban a volán mellé ült Aztán amikor Mágocs és Csikóstöttös között ki akarta próbálni a merészségét, a gépkocsival az árokba fordult. Eredmény? 20 napon túl gyógyuló sérülés és bűnvádi eljárás a jogtalan és amellett ittas állapotban történő vezetés mi^tt** magasabb a pécsi járásban — s már eddig 1,0 millió forintnál tartanak. Pedig a szerződéses növények nagy részét és a szerződéses állatok zömét ís ezután fogják értékesíteni. Az áruértékesítési terv teljesítését — sőt előreláthatólag túlteljesítését — főképp az öntervezésnek köszönhetik. Hogy segíti elő az öntervezés a jobb gazdálkodást? Ennek nyitja az ésszerű termény- elosztásban rejlik. Az előző években Belvárdgyulán is a megszerzett munkaegységek arányában osztották ki a terményeket. így persze előfordult, hogy olyan tag is kapott, mondjuk lucernát, akinek nem is volt rá szüksége és éppen talán burgonyából szeretett volna egy-két mázsával többet. öntervezésnél mindenki megtervezi még az év elején a szükségletét és ha a munkaegysége több is lesz a tervezettnél, a tervben megjelölt termény mennyiségénél többet nem kaphat. A terven felüli munkaegységet a tsz készpénzzel fizeti, a szükségleten felüli fölös terményt pedig közösen értékesítik. Ily módon érték el például, hogy a tervezett 16 vagon búza helyett csak 12 vagonnal osztottak ki a tagoknak, a megmaradt négy vagonnal pedig közösen értékesítettek. őszi árpából másfél vagonnal osztottak ki kevesebbet s a közös értékesítés Itt is elősegítette áruértékesítési tervük teljesítését. A családtagok szerepe Az öntervezés, illetve az ésszerű terményelosztás nemcsak az egész közösségnek jó, hanem egy-egy családnak is igen kedvező. Az első évben szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az ön tervezés bevezetésével jelentősen megnőtt a családtagok részvétele a közös munkában. Hisz minden csaiau igyekszik teljesíteni a magakészítette tervéi, ezt már a becsület is megkívánja. És persze, aki nem teljesíti a tervét, az a terményeknek is csak egy részét kapja meg, és ez igazságos. így minden család igyekezett bevonni a családtagokat is a munkába, hogy a családi terv teljesüljön. A jó munkafegyelem magasabb termést biztosított s a nagyobb termés több jövedéknek Dr. Ssepea Lajosné, péti technikai oktató.
